Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-12 / 19. szám
db. kenyeret küldött az elnökséghez valláskülönbség nélküli kiosztás végett. Kelt Gálszécs 1895. máj. 9-én. Schwarcz Mór dr. Schwarcz Ignácné egyesületi titkár. egyesületi elnöknő. CSARNOK, Ai-Haj-Vqj 1895. május 7. Tisztelt Szerkesztő Uram! (Tragikó-komikó-szatirikus levél.) Angol barátom, a kivel a Keletet járom, erősen kapacitált, hogy látogassuk meg Ai-Haj- Vaj-t is, ez utóbbi időkben történeti nevezetességre jutott kínai várost, ahol az európai műveltség (liberális egyházpolitikai javaslatok) és a ki- nézer felfogás között az elmúlt hónapokban több kínos csetepaté volt. Óhajtásának engedve egy kángó-t béreltünk. A kángó egy hordozható szék, melyet két kuli (rabszolga) emel a vállaikra fektetett rudakon, mivel itt a vasút még ismeretlen fogalom, legalább Ai-Haj-Vaj vidékét nem szeli át semmiféle vasút. A legközelebbi állomás Sza-Lain-Csu vagy Te-Re-Bes-Csu. A kángó kényelmetlen és lassan haladó jármű, de azért 0-Zor-Ov-Csu-xó\ elég hamar értünk Ai-Haj-Vaj városába. Európai időszámítás szerint reggeli 8 óra volt. A tropikus hőséget enyhitendő, egy európai kinézésű vendéglőben akartuk szomjunkat eloltani, a hol egy felszolgáló kínai nő remoné-1 (igy ejti ki az ai-haj-vaji a limonádét) nyújtott. Kissé felfrissülve sétára indultunk. Európai embernek fogalma nincs arról a rondaságról, amely Ai-Haj-Vaj utcáit jellemzi. A trágyalé (melyet az ai-haj-vaji No-Jó-Ká-nak nevez) az udvarokról lefoly az utcára és ez kiállhatatlan bűzt áraszt az emberek orra alá. Ezt az ai-haj-vaji, mint mondják, r.em veszi észre, mit angol barátom arra magyarázott, hogy a szagló szervek itt sokkal erősebbek a folytonos rao/o&a-illat miatt, mint Európában. De nekünk szerencsénk, hogy egy ligetbe menekülhettünk, amit az aj-haj-vaji Boes-Kaj-Haj- Pole Csu-aak nevez. E diszesnek induló tért, fákkal beültette, már a betolakodni merészkedő civilizáció teremtette. Alig telepedtünk le azonban az egyik üresen álló európai kerti székre : süketítő zaj ütötte meg füleinket, mely egy távoli utcából jött. A zajból ilyenforma szavak hangzottak felénk, Ai—Vaj— Ho-Ri-Csu. Angol barátom, aki érti a kinai nyelvet, azt mondotta, hogy ott tüzet kiabálnak. Valami fájdalmas érzés nyilait át szivemen, mert a szerencsétlenség, kiben nem ébresztené azt, de másfelől a naplótvezető utas kíváncsiságát is éreztem, mivel naplómból igazán hiányzott egy kelet-ázsiai tűz leírása. Gyorsan siettünk a vész helyére. Egy félreeső utca kis putrija gyuladt ki. Elsők voltunk a vész helyén. Fogalma nincs az embernek, milyen fatalista, tehetetlen a keleti ember a tüzvészszel szemben még most is. Tiz európai ember vizipuska nélkül elfojtotta volna a tüzet, ha a legközelebbi épületeket megrohanja. De a Keleten furcsa szokás uralkodik. Az aj-haj-vají-ak kilépnek ilyenkor házuk elé : felolvasnak a szent könyvből egy alkalmi szu-rát, ami használ a tűzvész ellen. Ha még se használ, ki ki a saját házát védelmezi. A szolidaritást itt nem ismerik. A városban ugyan van egy európias áramlat, melyet néhány angol gyarmatos képez ; ezek beszereztek néhány vizipuskát, de minthogy a kormányt az európai műveltség ellenségei, a benszűlöttek kezelik, a tűzoltóságot már nem lehetett szervezni. A mandarin nem vállal tűzoltói tisztet, mivel ezt a régi kinai társadalmi hagyományok tiltják, az alsó osztálybeli pedig fizetés nélkül nem áll be a tűzoltóságba, mivel hogy neki úgy sincs sok védelmezni valója. Botrányos állapotok vannak Ai-Haj-Vaj-ban. De folytassuk a vész leírását. A mint a tűz már több épületet elhamvasztott, valakinek eszébe jutott, hogy van itt egy európai ördög-szekér, (alias : vizipuska). Nosza szaladtak a városházára, (kinai nevét nem tudom) a hol a mandarinok az igazságot szolgáltatják. A A vizipuskák nem voltak ott. A kormányzó al- királynál voltak, aki a kertjeit öntözi velük s a kutakat tisztittatja. Végre előhoztak néhányat. Komikus volt a konsternáció, midőn nem tudták, a csőnek mely végét kell a kútba ereszteni, s mely végével locsolni. S mikkorra ebbe beletanultak, Ai—Haj—-Vaj fele része leégett. Az is nagy baj volt, hogy a patkányok lyukakat evén a tömlőn, a locsoiás csak úgy történthetett, ha egy-egy benszülőtt a rágás helyét tenyerével befogta. Hat európai szatolcsbolt is égett. A szatócsok kétségbeesve kiáltozták : Ayváj, ami nemzeti nyelvünkön azt jelenti jaj-jaj 1 Gondolkoztunk angol barátommal, hogy etimologice e város magyarul nem JaJ-JaJ-Jaj-e f Az önök lapja, a vármegye Times-e itteni tudósítójának, aki Jaj-JaJ-JaJ európai haladásáról több ferde cikkelyt küldött be, — elégvén mindene, még a tolla-szára is, én helyettesitem e napló-töredék-féle tudósítással, kiemelvén végül, hogy Ai-Háj-Váj város Kelet-Ázsiában van, s más nevén Gál-Y Sze-Csu-nak is neveztetik. Üdvözlettel Robert Gilliam, az önök dolgozótársa. Vármegyei Hivatalos Rész. 7798/895. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Ezen közérdekű intézvény a járások főszolga- birái, a vármegyei jegyzői kar, a szabályozó társulatok igazgatóságaival és a hatósági szakértőkkel tudomás és alkalmazkodás czéljából közöltetik és a közönség tájékoztatása czéljából a vármegye hivatalos lapjában közzététetik. S. A.-Ujhely, 1895. évi április hó 20-án. Matolal Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister 20143/V—11 95. szám. Tekintetes alispán úr! Felvettetvén az a kérdés, hogy a vizrendező társulati töltéseknek az összegyülemlett belvizek levezetése czéljából szükséges átvágatása iránti rendelkezés kit illet? — tudomás és alkalmazkodás végett megjegyzem, hogy ily czélból a töltések átvágatását a társulatok saját hatáskörükben teljesíthetik. — Amennyiben azonban a társulat és az érdekeltek közt erre nézve nézeteltérés forogna fenn, vagy közvetlen megkeresésre is az intézkedési jog a vízjogi törvény értelmében illetékes I. fokú engedélyező hatóságot illeti meg, ki az érdekelt társulat és a hatósági szakértő meghallgatásával a kérelem felett határoz: megjegyezvén, hogy minden esetben, midőn az átvágás elrendeltetik, az a társulat által eszköz- lendö. Az elsőfokú határozat ellen fokozatos feleb- bezésnek van helye. Figyelmeztetem ázonban Czí- medet, hogy a vízjogi törvény 180. § a csak akkor alkalmazandó, ha máskülönben a végrehajtás felfüggesztése nyilvánvaló veszélylyel jár. — Budapesten, 1895. évi április ix-én. A minister helyett: Miklós Ödön s. k. államtitkár. 79[ 115. érd. sz. Zemplénvm. közig. érd. bizottságától. Olvastatott a nmságu földmivelésügyi minister által f. évi 7837. sz. a. az erdősítési jutalmakra kitűzött pályázat. A pályázati hirdetmény köztudomásra hozatal végett a járási föszolgabiráknak kiadatni, a »Zemplén* hivatalos közlönyben közzé tétetni s 4 példányban a s.-a.-újhelyi kir. központi erdőgondnoksághoz áttétetni rendeltetett. Kelt T. Zemplénvármegye közig. érd. bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. márc. 15-én tartott ülésében. Szervlczky, közig. érd. biz. elnök. Másolat. 79/115, érd. számhoz. 7837/I—4. Pályázat erdősítési jutalmakra. Az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdösitésére, melyeken hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvé szék és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879, évi XXXI. t. c. 165 §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s amelyeken létrejövő erdők véderdőkul fognak szolgálni, — a folyó évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűzök ki, és pedig: 2 I. rendű nagy jutalmat egyenkint 1000 koronával 2 II. 1 1 » 1 800 > 2 III. » > > > 500 » 2 I. » elismerő » 1 400 > 2 II. > I 1 > 200 > 2 III. > » > > TOO 1 versenyezhetnek mindazon erdősítések, amelyek a f. évben nem állami költségen foganatosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagból legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tiz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári, egyházi vagy úrbéres községek, s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdötiszti minőségben kezelik, s az erdősített területek a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a f. évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek véderdőkért való kezelése iránt intézkedtek. — A jutalmak az 1900 évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. — A jutalmakat az orsz. főerdőmestér vágy helyettesének elnöklete alatt erdötisztekből alakított 5 tagú bizottság Ítéli oda, a beerdősülés s illetve a szükséges általalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közig. érd. bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg tel- jesitendő helyiszemlék. — A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, a f. év tavaszán történő erdősítést f. évi julius hó végéig: a f. év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb f. évi deczem- bér hó 25-ig az erdősítés helyének telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kát. holdakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányainak pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapesten 1895. évi február hó. Gróf Festedts Andor s. k. földmivelésügyi m. kir. minister. Földmivelésügyi m. kir. minister 783711—4. sz. Valamennyi közig, bizottságnak és valamennyi kir. erdöfelügyelőségnek. — Tudomás és saját részéről való hirdetés végett olyan megjegyzéssel közlöm, hogy mindazon erdőbirtokosokat, kik a kopár területet befásitásához szükséges csemeték adományozásáért fognak folyamodni, a jelen pályázatra figyelmessé tegye. — Budapesten 1895 február 2-án. A minister megbízásából: Scholcz sk. 2180. szám. A s.-a.-ujhelyi járás fószolgábirájától. Valamennyi község birájának. Értesítem a községek biráit, hogy folyó évi májúi hó 6-án B.-Újlak községben Dobos Mihály ottani lakos által egy fekete, 3 éves, hátulsó ballábán kesely, kanca csikó bitangságban találtatott, s hogy ezen csikó a találó által őrizet alá vétetett. Ezen körülményt a községek bíráival azon meghagyással tudatom, hogy a tulajdonost községükben nyomozzák, feltalálása esetén a fenti bitang csikónak átvétele végett a marhajárlattal hivatalomba való megjelenésre utasítsák, mivel ha e csikó tulajdonosa 8 napi törvényes határidőn vagyis í. évi május hó 18 ig annak átvétele végett nem jelentkeznék, mint bitang gazdátlan jószág az 1894. évi XII. t.-cz. 105. §-a értelmében f. évi május hó 22-én B.-Újlak közsrg házánál megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. S.-a.-Ujhely, 1895. május hó 9. Báró Galzler, tb. főszolgabíró. 973. szám. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. A Könyves Kálmán magyar irodalmi és könyvkereskedése részvénytársaság Munkácsy Mihály »Honfoglalás* czimü képét áquarell kivitelben sokszorosítva barna és fekete keretbe foglalva a népoktatási tanintézetek részére havi egy forintos részletfizetés mellett vidékre szállítva 18 írtért, készpénzfizetés mellett pedig io°/0 engedménynyel hajlandó áruba bocsátkozni, miről a T. iskolai Elöljáróságokat a nagymélt. vall. ministerium f. évi ápril hó 17-én kelt 5290. számú rendelete alapján értesítem, egyszersmind az ifjúság hazafias szellemének fejlesztése és ápolása céljából ennek megszerzését melegen ajánlom. S.-A.-Ujhely, 1895. április 30-án. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Nyilt-tér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. Alólirottak Stein Márton megbízása folytán f. évi május hó 8-án d. u. 7 órakor Tarczalon Fuchs Ármint felkerestük és tőle a »Zemplén* f. é. május 5-én megjelent számában a »Nyilttér* rovatban foglalt közlemény tartalma miatt megbízónk részére elégtételt kértünk. Fuchs Armin azonban az elégtételadást megtagadta és ezen eljárást azzal indokolta, hogy azon időponttól számítva, hogy a sértő közlemény tartalma Stein Márton tudomására jutott, 24 óra eltelt. Fuchs Armin ezen nyilatkozata folytán mi a jelzett ügyet megbízónk részéről befejezettnek nyilvánítjuk. Tarczal, 1895. május 8-án. Pekáry János s. k. Dr. Fried Lajos s. k.-A- szerkesztő póstá-ja,. L. A gólya-históriát nem tudtuk megérteni. Az öreg Írást érdeklődéssel fogjuk kibStttzni s ha megengedi használat után a s.-pataki főiskola birtokába juttatjuk. A harmadik dologból kérjük a folytatást is. Negyedszer; szives üdvözletünk ! Igazmondó. Inkognitőjának tiszteletben tartása felől legyen egészen nyugodt. Felelős szerkesztő: DONGÓ Gt- "ST. O- ±3 Z Kiadó-tulajdonos ; Éhlart Gyula.
