Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-12 / 19. szám

Melléklet a „Zemplén“ 19-ik számához^ A vármegyei nyugdíjalapra ügyelő választ­mány folyó hó i6:án délután 3 órakor az alispán elnöklete alatt ülést tart. Tárgyak: 1. Az alapszabályok 7. §-ának 3. pontja értelmében a pénztár megvizsgálása. 2. Ranner János és Kigyóssy István törvény- hatósági utmestereknek nyugdíjazás iránt benyúj­tott folyamodásaik. 3. özv. lzsépy Kálmánné folyamodása kis­korú gyermekei havi nyugdíjellátásának fölemelése iránt. A honvédelemügyi kir. minister értesítette a közönséget, hogy a cs. és kir. hadapród isko­lákba, az 1895—96-iki tanév kezdetén (szeptember 15-én) körülbelül 1000 — 1100 növendék fog fel­vétetni. A felvételi folyamodások legkésőbb ez évi julius hó 25-ig azon hadapródiskola parancsnok­ságához küldendők be, melybe az illető pályázók magukat felvétetni kérik. A pályázati részletes föltételek úgy a járások szolgabirói hivatalaiban, mint lapunk szerkesztőségénél is megtudhatók. Községnevek magyarosítása. A varannai járás területén fekvő Matyasócz község a Mátyás­falva, Benkócz község pedig a Benkofalva név felvételének megengedéséért folyamodott. Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi kir- minister megengedte, hogy Tőke-Terebes község, ben a folyó évi augusztus 1., október 13. és az 1896. január 10. napjára eső országos vásár folyó évben julius 31., október 16. és december 31. napján tartassák meg. Hírek a nagyvilágból. Öfels ágé a király Laibach városát meglátogat­ván, a tartományi elnök előtt csodálkozását fejezte ki a földrengésből támadt szerencsétlenség nagy­sága fölött és kijelentette, hogy amit látott, min­den (várakozását felülmúlta; egyszersmind meg­ígérte, hogy a várost és vidékét kellő anyagi sege­delemben fogja részesíteni. A kínai császár megerősítette a szimono- szekii békeszerződést, mely immár véget vetett a japán-kinai háborúnak. Vogt Károly, a tudományos világnak egyik legnevezetesebb forradalmi jelensége, aki Moleschott és Büchner tudóstársai közremunkálásával a tudo­mányos materiálizmust besegítette a természet- buvárlatba, Genfben, ahol a földtan és állattan professzora volt. 78 éves korában elhunyt. Rágalom ellen küzdő egyesület. Justerburg- ban (Norvégiában) különös egyesület alakult, mely­nek célja a városban nagy mértékben lábra ka­pott pletykálkodás és rágalmazás ellen küzdeni, úgyszintén a rágalmakat költő és terjesztő elemek­nek bíróság utján való megfenyitését elősegiteni1 Az ázsiai expedíció. Zichy Jenő gróf és társai május i-én indultak el Lembergből s estére értek az orosz határra, hétfőn indultak tovább hajón a Fekete-tengeren Krímbe. Hírek az országból. Őfelsége Pólában. A király f. hó 8-án tartott szemlét tengeri haderőnk fölött a pólai had ikikö- tőben. A Bánffy-Agliárdi-Kálnoky-ügy, melyről la­punk mnlt számában már emlékeztünk, s mely ügy abból keletkezett, hogy Kálnohy közös külügy- minister az Agliárdi-kérdésbea megtagadott min­den szellemi és eszmei közösséget Magyarország miniszterelnökével, békés elintézést nyert. Kálnohy közös külügyminister és Bánffy ministerelnök Agli- árdi pápai követ magyarországi utazásával szem­ben, éspedig őfelsége a király útmutatása szerint, most már egyöntetű eljárást követnek, vagyis Rómában a pápa előtt kifejezést adtak abbeli meg­jegyzésüknek, hogy a pápai követ tapintatlanul túllépte megbízatása határait akkor, amidőn Magyarország belügyeibe avatkozott és a kató- likus klérust egyházpolitikai téren makacs ellen­állásra sarkalta.*) Baross Gábor volt minister hamvait a múlt csütörtökön szállították át Illaváról Klobusiczra, hol a családi manzóleomban helyezzék örök nyuga­lomra. A temetés igen impozáns volt. Vármegyénk törvényhatóságát a temetésen Dókus Gyula fő jegyző és Vay Ernő gróftb. aljegyző képviselték. A koporsón különösen feltűnt az a koszorú, melyet a megboldogultnak ravatalára volt ministertársai helyeztek. A pusztaszeri emlék. A pusztaszeri hét halom közül, hol Árpád és a honfoglaló vezérek az első nemzetgyűlést tartották, az Árpád-bsXvcion (a nép nyelvén : Zsuzsa-halom) fogják felállítani a •) Újabban erősen nyugtalanító fordulat állott be, mely nem lehetetlen, hogy a Bínffy-kormány lemondásához vezet. Reméljük azonban, hogy mielőtt a helyzet válságos jelleget ölthetne magára, a királyi bölcseség fog utat és módot találni az ellentétek kiegyenlítésére, Szerk. milléniomi emléket, a kápolnaszerü oszlopcsarno­kot, mely maga gránitkőből épülne, az oszlopait pedig márványból építenék. Az államháztartás mérlege kedvezőtlen eredményt mutatott fel az 1895 év első negyede végén. Az összes kiadás (130,619,618 ft) 26 231,424 fttal volt több, mint a bevétel, — továbbá a bevételek összege (104,388,194) ft) 1,817.930 fttal kisebb a kiadásoké pedig 4256,816 fttal nagyobb, mint az 1894 év hasonló időszakában volt és igy az idei mérleg a tavalyinál kedvezőtlenebb: 6,074,746 fttal. A Magyar Tud. Akadémia elnökévé Eötvös Lóránd bárót, alelnökévé pedig Pulszky Ferencet újból megválasztotta, Magyar mezőgazdasági hitelintézet. A Lévay Henrik részéről, propagált, lapúnk múlt számának Közgazdaság c. rovatában tüzetesen ösmertetett eszme megvalósítása érdekében, mint bennünket Budapestről értesítenek, a nagybirtokos osztály és a pénzügyi világ több előkelő tagja, köztük Lévay Henrik, Nádasdy Ferenc gróf, Andrássy Gyula és Zichy Nándor grófok, Burchard-Bélaváry Konrád, Nikolics Fedor báró stb. értekezletet tartott, melynek konkrét eredményeként jelenthet­jük, hogy az uj hitelintézet alapítását már nem csak elvben határozták el, hanem annak létrejö- vetele anyagi tekintetekben is biztosítottnak tekinthető. Az uj bank alaptőkéje 10 (tiz) millió ftra s cége »Magyar mezőgazdasági hitelintézet mint részvénytársasági ra van tervezve. A nyári nagy fegyvergyakorlatok junius hó io-én kezdődnek. Különfélék. (Kinevezés.) A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister Ember János, Ung-vármegyei királyi segédtanfelügyelőt, a »Zemplénc-nek egyik jeles munkatársát, jelen állomásán való meghagyása mellett, a IX. fizetési osztály 3. fokozatába ne­vezte ki. — Gratulálunk 1 (Jubiláris alapítvány.) Schön Vilmos dr. vár­megyei tb. és a Zemplén-vármegyei közkórház főorvosa, annak emlékezetéül, hogy f. hó 27-én orvosi pályájának ötvenedik évét fogja ünnepelni, 800 koronás alapítványt tett, melynek kezelését a város képviselő-testülttére bízta. Az alapitó kíván­sága szerint, az alapítványi tőke kamatainak fele­része, a netalán előforduló járványok alkalmával, a járvány-kórházból kikerülő meggyógyult, de gyengeségüknél fogva még keresetre képtelen sze­gényeknek valláskülönbségre való tekintet nélkül leendő segítésére fog fordíttatni; a kamatok másik fele mindenkor a tőkéhez fog csatoltatni. ötven év múlva az összes kamatok felett való rendelke­zés joga a város elöljáróságára bizatik. Az alapitó végül kifejezést ad abbeli reményének, hogy a jövő évszázad alatt alapítványából talán menedékházat is fognak emelni. Ebből az alkalomból a képviselő­testület az alapitónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott és elhatározta, hogy jubileoma napján küldöttséggel üdvözli. (Az időjárásról.) Hetek óta nincs esőnk, A szárazság már valóban aggasztóvá kezd lenni. A fü olyan ritka, olyan silány, mint a legforróbb nyárban. A kertekben a vetemények nem kelnek, a mi nagykeservesen kibújik is, sáppadt, csene- vész. Még rosszabb a mezők állapota. Itt is ki- aszalódik minden. A föld olyan kemény, hogy alig szántható. A barometer pedig folyton szép és szép időt mutat s tényleg úgy is van. Azonban most éppen azt tartanók szép időnek, ha az eső esnék. Az áprilisi költözködések sem hozták meg az idén az ilyenkor rendesen megeredni szokott esőt. Minden remény a majálisokban összpontosul, mert nálunk rendesen a majálisokat szokta az esős idő elrontani. — Tessenek, kérem, majálisozni 1 jh) (Ujhely szenynyese.) Tény az, hogy Ujhely város, csinosodás dolgában, fokozatosan efőbbre halad, úgy, hogy ha- csak egy évtized előtt volt képét varázsoljuk is lelki szemeink elé városunk­nak, a fejlődés, városiasodás jólesően és minden irányban konstatálható. Mikor ezt teszszük, a Széchényi-térre, a római katólikus templom alatt éktelenkedő putikokra, melyek úgy mutatnak ott, mint cifra gúnyán a piszkos [folt, tereljük a fi­gyelmet. Mennyi rondaság, piszok van ott! Hogy »néznek ki< azok a majszos mészárszékek, élet-, szén-, sírkő-, gyékény- stb. »kereskedések* he­lyesebben : nedves, düledező, oduszerű putikok! Olyik még lakásul is szolgál, mert az ajtón kidugott kürtőket is látunk ott füstölögni. Ezt méltóztassanak, városi uraim, megtekinteni és ha csakugyan tesznek a haladás és csinosodás érdekében sok mindenfélét: tessék itt is tenni és a tulajdonosokat a putikok korszerű felépítésére szorítani. Amint tudjuk, a rendőrhatóság ebben az irányban az első lépéseket már megtette. (A tűzoltóság köréből.) Múlt számunkban közöltük már, hogy az újhelyi tüzoltó-egyesület •) Midőn e sorokat revideáljuk — máj. II. d. u. 4% óra — erősen borul, villámlik és dörög, sőt, ami a legkelle­mesebb, cseperegni kezd. Igaz: holnap majális lesz. Szerk. Székely Imrét örökös tiszteletbeli helyettes főpa­rancsnokul, választotta meg; közleményünket most még avval egészíthetjük ki, hogy ugyanazon alkalommal Pataky Miklós volt egyesületi titkár, Stich Lajos pénztáros, Csákó Imre rendfentartó, Kresinszki Ferenc szivattyusparancsnokok, továbbá Koscs István és Szőlló'ssi József köztüzoltók, viselt rangfokozatuk meghagyásával, örökös tiszteletbeli tagokká választattak meg. (Köszönetnyilvánítás.) Schön Vilmos dr., városunkban köztiszteletnek örvendő főorvos ur, tudorságának 50 éves jubileoma alkalmából a helybeli róm. kát. »Carolineum« leánynevelő in­tézet könyvtárának Ribáry József világtörténelmét (8 kötetes nagy kiadás) adományozta. Fogadja a nevelés ügyéért buzgólkodó főorvos ur ez utón is legőszintébben érzett hálánkat és köszönetün- ket. S.-A.-Ujhely, 1895. május 9. A »Carolineum« igazgatósága. (Halálozás.) Kopré Ferenc, tisza-luezi ev. ref. lelkész, az alsó-zempléni ev. ref. egyházmegye es­perese, f. hó 2 án, életének 75. évében elhunyt. Május 5-én temették el nagy részvéttel. Az örök álomra szenderült, kiváló egyházi férfiúban — írja a Sárospataki Lapok — egy klaszszikus művelt­ségű, zajtalan, de szüntelen munkában élő, dicső­séget, ünnepeltetést nem kereső, a kötelesség útján soha el nem fáradó lelkész és kormányférfiú dőlt ki legjobbjaink közűi. Legyen áldott emlékezete! (Pro domo.) Hazánkban talán egy felekezet sem oly szegény stipendiomokban, mint az izrae­lita, pedig nagyon ráférne. A székes fővárosban létező ,Izr. ösztöndíjak orsz. egyesületéc-n és az »Eötvös-alap«-on kívül tudtunkkal más nincs, mely izr. tanulókat is segítene ; de az előbbi csakis az egyetem és ehhez hasonló felsőbb iskolák hallga­tóinak szokott segedelmet nyújtani; az utóbbihoz az ötödik osztálytól kezdve középiskolái tanulók is folyamodhatnak ugyan szorgalomdijért, de az minden évben azon kellemetlen helyzetben van, hogy tizszerte több számú érdemes és kitűnő ta­nuló kérelmét elégséges segedelem hiánya miatt kénytelen visszautasítani. Ennélfogva vidéki kö­zépiskolai szegény izr. tanulók vajmi ritkán jut­hatnak egy kis szorgalomdijhoz. Míg a nem zsidó szorgalmas középiskolai tanulókról a különféle ke­resztény felekezeti alapítványok gondoskodnak, addig az izr. tanulóknak az Istenen kívül senki sem viseli gondját. Az egész országban csak egy­két vidéki középiskolánál van izr. szorgalomdij is. (E sorok írója csak a Pillitz Benő dr.-féle 2000 ftos alapítványt ismeri a veszprémi középiskolába járó 1—2 izr. tanuló számára.) Pedig az ország különböző vidékein, s igy a Sátoralja-Ujhelyben fenálló középiskolákat is látogatják izr. tanulók, még pedig nagy számban, mint az évenkint ki­adott Értesítők statisztikájából jól tudjuk. Hogy a régi, szép zsidó közmondás: ,A szegények köré­ből sorakoznak a tudomány oszlopai«, igaz legyen, középiskolai szegény izr. tanulók számára alapítvá­nyokat kell tenni I A ,Zemplén< egyik jeles dolgo­zótársa annak idejében ékes vezércikkelyt irt a helybeli róm. kát. főgimtiáziomban létesítendő izr. szorgalomdijak üdvös eszméjéről. Megvagyunk győ­ződve, hogy az érdekeltség tendenciáját követjük, ha most, az iskolai év befejezése előtt, ez igény­telen sorokban újra felszólalunk, hogy áldozni tudó zemplénmegyei izr. polgártársaink elismert jótékonyságát e gyümölcsöző, de kevésbé müveit térre irányozzuk. Akadjon a nemes eszmének csak egy nagylelkű p ártfogója, a ki főgimnáziomunk számára csak 500—1000 ftos izr. alapítványt is tegyen : akkorbizton reméljük, hogy lesznek más nemeslelkü iskolabarátok is, kik a jó példát kö­vetni fogják. A háládatos utódok majdan áldani fogják azt a nemesszivü Mecénást, aki a helybeli róm. kát. fógimnázíomban egy-két jeles szegény ta­nuló számára az első izraelita alapítványt fogja tenni. (Jótékonycélu táncmulatság.) A létesítendő »Magyarországi izr, tanítók árvaháza” javára és helybeli „statu-quo“ izr. elemi népiskola könyvtá­rának gyarapítására folyó hó 26-án, a Abonyi- féle kerthelyiségben, táncmulatságot rendeznek, melyre a meghívókat e héten fogják szétküldeni. Reméljük, hogy a meghívottak buzgó akarattal és lelkesedéssel karolják fel a létesítendő árvaház nemes ügyét s nem vonják meg támogatásukat a tervezett szép intézménytől, melynek érdekében immár országszerte mozgalmat indítottak. (Nyári mulató megnyitása,) Abonyi D. Mór nyári kerthelyiségeinek megnyitása ma délután lesz. Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a tulaj­donos a tágas helyiséget, költséget nem kímélve, szépen, ízléssel rendezte be. És, ha abban az ellá­tás kifogástalan lesz, városunknak ez az úgyszólván egyetlen szabad mulatóhelyisége közönségünk ré­széről mindenesetre megérdemli a pártolást. (Elgázolás.) Elek Sándor fuvarosnak Pásztor György nevű kocsisáé napokban a Széchényi-téren vigyázatlan hajtás miatt Popovics János hét éves fiát elgázolta, úgy, hogy a gyermek súlyos sérü­léseket szenvedett. A könnyelmű kocsis megbün­tetéséről a rendőrség gondoskodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom