Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-21 / 16. szám
papiak elé értem, olyan 10—15 évesforma fiúkból összeverődött csapat utamat állotta s ökölnyi kövekkel hajigálni kezdték szekeremet, úgy annyira, hogy a kövek záporként hullottak reám is. Ha erély- lyel föl nem lépek, fakasztott fejjel hagyhattam volna el a nevezetes községet. — Bizony sajnos, hogy egy olyan község, mint Cselej is, hol pap és tanitó van, ilyen útonálló siheder-hadat nevel a hazának 1 —k— — Ujhely város főutcáján, a rk. templom bazár-során, a napsütött oldal gyalog járóin rongyos és ronda ágynemüeket szoktak kirakni szellőztetés okáért az ottani odúlakók. Rendjén van-é ez? — illő bizodalommal kérdi a rend embereitől : Egy szent- és orrtanu (Fényes esküvő.) Gálszécsről Írják lapunknak: F. hó 16-án, d. u. félegykor a gálszécsi rk. templomban fényes esküvő volt. Jendrasik Aladár kir. mérnök vezette oltárhoz Spillenberg József ügyvédének s nejének, szül. Vátyi Ilonának szép, müveit és kedves leányát: Étikét. Az esketés szertartását Gáy János rk. plébános végezte, ki az ifjú házaspárhoz beszédet is intézett, magyarázván nekik a házasságnak Istentől való eredetét, felbont- hatatlanságát és buzdítván egymás iránt állandóan hű szeretetre és vallásosságra. Násznagyok voltak : Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, zem.plén-vár- megye főjegyzője és Jendrasik Ernő dr,. Nyo- szolyóasszonyok : Dókus ' Gyuláné és Szentiványi Lászlóné; nyoszolyólányok: Spillenberg Sárika és Vályi Ella ; vőfélyek: Vályi István kir. ítélőtáblái tanácsjegyző és Vályi László pénzügyministeri segédtitkár. Jelen voltak az esketésen az örömanyák is úgy a vőlegény, mint a menyasszony lészérói, is a menyasszony testvérei: Erzsiké és Béla, ez utóbbi mint a menyasszonynak uszályvivője és még többen a rokonságból. Az esküvőt néző intelligens nagy közönség szinültig megtöltötte a templomot. Esküvő után az örömszülöknél ebéd volt, melyen csak a megjelent 'rokonság és az eskető pap vett részt. A lakodalmi fényes ebéd végeztével a fiatal szép és boldog pár uj otthonába, Budapestre utazott, r. I. (Aranylakadalom.) Barancs község, írja tudósítónk, í. hó 16-án nem mindennapi eseménynek volt szemtanúja, — ugyanis Soltész Károly nyug. kántor-tanitó és neje Boka Anna ünnepelték meg az isteni gondviselés különös kegye folytán egybekelésük 50-ik évfordulóját, mégpedig mind a ketten fris erőben és viruló egészségben. Mint házas felek ezúttal már harmadszor részesültek az egyház áldásában. Legutóbb a mondott napon egybegyült rokonok és szépszámú jóbarátok kísérete mellett templomba vonultak, ahol Cziprák Valér barancsi rk. plébános, a község nagyja és apraja jelenlétében, gyönyörű beszédet mondott. Az ünnepeltek fogadták, hogy to/ábbra is és a sírig hűek maradnak egymáshoz. A háznál következett arany- lakadalmon újból Czifrák Valér plébános nyitotta meg a felköszöntőket, utána szólották meg többen. A fiatal-öreg házaspárt isten éltesse továbbra is 1 r. /. (Kirabolt lelkész.) Gitlovics Ciril, a Bukócz- hegyen (sztropkai járás) lévő Szt.-Bazil-rend kla- stromának volt elöljárója, a rendfő beleegyezésével pár év előtt mint missionárius vándorolt ki Amerikába s ott Freelandban telepedett meg. Apostoli buzgalmát szép siker koronázta, mert időközben díszes templomot építtetett és dúsan jövedelmező parókiát szervezett s alapított. Nos tehát Gulovics fótisztelendő urra, ki Amerikában gazdag ember hirébe jutott, a múlt hó végén, éjnek idején, álarcos rablók törtek. A lelkész revorverlrövésekkel fogadta a több tagból állott bandát, de kétségbeesett küzdelem után, mikor már súlyosan is megsérült, a rablók hatalmukba kerítették a Wertheim-szekrényt. Amerikaiasan di- namittal robbantották szét a pénzes-szekrényt. A dördülésre és a lelkész segitség-kiáltásaira előfutottak a jó távol lakó szomszédok s kimentették szorult helyzetéből Gulovics lelkészt, aki most gondos orvosi ápolásban részesül. A részvét iránta altalános, mert a buzgó missionárius atyát széles körben ismerik és tisztelik. (Jegyzőválasztás.) S.-Patak tiros közönsége, jelenti tudósítónk, tegnap töltötte be a Fodor István elhúnytával megüresedett első jegyzői állást, egyhangúlag megválasztván arra Fodor Jenő eddig volt második jegyzőt, — ennek helyére második jegyzővé Balta János eddigi harmadik jegyzőt, — harmadik jegyzővé pedig Salacz Lajost, a vármegyei számvevőségnél alkalmazva volt okleveles községi jegyzőt. A triumvireknek gratulálunk ! (Hitelszövetkezet M.-Laborcon.) M.-Laborez és Vidrdny községek érdekeltsége, írja levelezőnk, Laborczon f. hó 18-án tartott alakuló ülésén elhatározta egy „fillér-bank" felállítását M.-Laborcz székhelylyel. Az alakuló gyűlésen 31 részvénynyel 6000 forint részvénytőkét jegyeztek ; továbbá egy alapszabálykészitő bizottságot választottak, melynek tagjai: Klein Zsigmond dr., Hladonik János, Lehóczky István, Heller Mór és Feigenbaum Ármin. A f. hó 18-án tartott alakuló-gyűlésen következő elvi határozat hozatott : Mihelyt ezen bizottság az alapszabályokat elkészítette, jelentést tesz a közgyűlésnek, mely közgyűlésen a további teendők is megbeszéltetnek. Egy részvény 25 ít, mely összeg akár egyszerre, akár bizonyos heti vagy havi részletekben fizetendő le. Hitelt (kezesek mellett) csakis szövetkezeti tagok vehetnek igénybe; a hitel összege eleinte — később meghatározandó mértékjg — korlátolt. Ha a vidéki lakosok is tudomást szereznek a szövetkezet megalakulásáról, szervezetéről, bizonyosra veszik a mozgalom élén állók) hogy a szövetkezet prosperálni fog. r. I. (Húsvéti verekedés.) A húsvéti szent’ünnepen az öntözködés, a piros tojás osztogatása rendszerint meghozza *a maga gyümölcsét: a verekedéseket, így történt most is, az ünnep másodnapján, hogy Kajibás József kocsist a Deák-útcán Kiss Mihály kocsis két társával, persze részegen, megtámadták s űzőbe vették s mikor Kajibás a Rákóczi-útcára érve, az ott őrt álló Vágási János rendőrhöz fordult segítségért, üldözői utolérték és nemcsak öt, hanem a rendőrt is megtámadták, sőt a földre is tepertők és bizonyosan alaposan helybenhagyták volna, ha szerencsére két, épp arra vetődött csendőr közbe nem lép s a rendőrt kényelmetlen helyzetéből ki nem menti. A garázdálkodókat bekísérték. (Öntözködésből véres verekedés.) Szinyér községben, írja tudósítónk, mint más községekben is, folyó hó 15-én a legduhajabb módon tartotta meg szokásos öntözködését a falusi fiatalság. Mikor az öntözködést már bevégezték, a korcsmába mentek, ahol aztán az elmekábitó pálinkától alaposan berúgtak. Lutri István és Csizmadia István sógorok közt, kik a fiatalság vezérei voltak, heves szóváltás, később verekedéstámadt. Szomorú vége az lett a dolognak, hogy az említett két hőst lepedőben kellett hazavinni, mert rogyásig verték őket. Életbenmaradásukhoz kevés a remény, r. I. (Uj szivarok) Pár hét múlva uj hatkraj- cáros szivarok kerülnek forgalomba. Az uj szivarok alakja olyan lesz, mint az »Operas" szivaroké. Ha minőség tekintetében is hasonlitanak majd az operászhoz, akkor előre is üdvözöljük az uj szivarnemet. (Ebmarta meg.) Megyasszóról írják lapunk nak : F. hó 14-én egy kóbor kutya vetődött köz ségünkbe s megharapta St. ZLnak Andor nevű iskolás fiát. Félóra múlva agyonverték a kutyát, mert a dühödtseg tünetei mutatkoztak rajta. Másnap megint a községi biró lábát harapta meg egy ide tévedt gazdátlan eb. Csak sajnálandó, hogy ily gyanús körülmények között sem a fiúcskának az apja, sem pedig a biró mindeddig nem folyamodtak orvosi tanácsért. A legnagyobb baj pedig, hogy a vm. ebtartási szabályrendelet kellően nincs végrehajtva és hogy a gazdátlan ebek kipusztitásáról nem gondoskodik a hatóság, r. I. (Magyar prédikáció.) Lasztócz községből írják nekünk : Az itteni gk. templomban husvét másod- napján Demeter János, a népszerű lelkész, első ízben tartott magyar szentbeszédet tótajku híveinek, kik a magyarosodásban már igen szép ha* ladást tettek. Tudósítónk a szent beszéden volt hívek közül többekkel beszélgetett s örömmel győződött meg arról, hogy Lasztócz községben a fiatalabb nemzedék már folyékonyan beszéli a zeng- zetes magyar nyelvet, miben nagy érdeme van az ottan már három évtizeden át működő gk. ta- nak, Baltovics Mihálynak is. Ha a szláv vidéken működő, magyar hazafias gondolkozás és érzés tekintetében egyaránt kiváló gk. lelkészeink s tanítóink a lasztóczi példát követik, amiben nem kételkedünk, tótajku népünk rohamosan fog meg- magyarosodni. Úgy legyen 1 r. i. (Tűz M.-Laborczon.) F. hó 19-én. irja tudósítónk, reggeli 4 órakor kigyuladt a község közepén özv. Spira Pepi háza, Szerencse, hogy csendes idő volt s igy csak ez az egy ház hamvadt el s égett földig. A szegény özvegynek s lakójának, Weisz I. cipésznek, csaknem minden ingósága odaégett. (A visszatért gólya.) A múlt év nyarán, irja a Bm. L, az egyik alföldi faluból egy kis gólya- fiút hoztak Miskolcira. A kis gólyaíiut egy Majorutcai család föl is nevelte s az udvaron, mint a többi házi szárnyas, egész nap szabadon járt, éjjeli szállása a konyha volt. ósz táján, mikor a gólyák másik hazájukba szoktak vándorolni, egy napon a házi gólya is felrepült s az udvar fölött a levegőben néhányszor kört csinált, de csakhamar alá ereszkedett s midőn az udvaron talált napi élelmét elfogyasztotta újból felrepült s többé nem is látták. Nagy volt csodálkozásuk, midőn e hó n-én a gólya hazajött és nemcsak a házat és udvart ismerte föl, de még azokst is, akik öt felneveltek s mikor nevén szólították a gólyát, a hivó szóra hozzájuk ment, az élelmet is elvette kezükből s most a régi szokott helyen vígan kelepek (Kútba ölte magát.) Tolcsván, írja levelezőnk, Konstantin Ferenc, birtokos, évek óta tartó és gyógyíthatatlannak hitt betegsége miatt, e napokban az udvarán levő mély kútba ugrott. Még mielőtt kimenthették volna, belefult. A közbecsülésben élt úri embert nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Neje és egy gyermeke siratja. Béke poraira ! r. /. (Hogy a kenyér meg ne penészedjék.) Időszerűnek véljük a következő jó tanács közlését: Midőn kovászt akar valaki tenni, cseppentsen az arra szánt vízbe mintegy 100 csepp levendulavizet (kapható a patikában); ez a penész képződését megakadályozza, a kenyér ízében pedig legkisekb változást sem tesz. (Egy régi pipa) Nemrégiben a »Máramarosi Lapok* közlése alapján említést tettünk egy piparitkaságról, mely akkor egy szigeti pincés birtokában volt és amely régi pipáról azt jelentették, hogy a vert ezüst kupakkal ékesített tajték-jószág minden valószínűség szerint a ll. Rákóczi Ferenc fejedelem tulajdona lehetett. Erre vonatkozólag most Budapestről Richter Lajos, ki mint szenvedélyes pipa-gyűjtő, a „pipalogia* terén is elsőrangú szaktekintély, a következő sorokat intézte a »Felső Magyarország« szerkesztőjéhez : "Tisztelt uram 1 Igen köszönöm a szives fiigyeimet és értesítést, mely nagyon érdekel, A pipa úgy látszik ugyanaz, amely annak idején Mádon lakó Petrakovics ur tulajdona volt, akinél láttam. — A pipa 1810 — 1825-ből való. Régib pipát Magyarországon nem is ismerek. A tajték használata pipákhoz csak 1786 körül Königsberben lett véletlenből egy suszter által feltalálva, 1825-ig fagygyuban, azontúl csak viaszkban lett a tajték főzve. Se Rákóczi György, se Ferenc nem pipáztak tajtékból, hanem csíbukoztak, amit a törököktől tanultak. Szives üdvözlettel, stb.« (I«l<í jóslat Április 21-érc.) Borús, eső, enyhe. Irodalom. Nyilvános nyugtató. A „Zemplén* ünnepi számaiért e hét folyamán a következő befizetések érkeztek hozzánk : Widder Sámueltől Gatály 2 ft, Weinberger Sándortól Pazdics 1 ft, Widder Márk dr.-tól Nagy- Mihály 50 kr., Nemes Sándortól N.-Mihály 5okr. összesen: 4 ft. A múlt hó 7-én megjelent XIV. közleménynyel együttesen a XV. közlemény : 289 ft 60 kr. Továbbá Kemény Jenő, fényképész, számlájából 6 ftot engedvén el a jótékony célra való tekintettel: neki e szivességeért nyilvánosan és az árvaház nevében is köszönetét mondunk. S.-A,-Ujhely, 1895. ápr. 20. A „Zemplén* kiadóhivatala. Milléniomi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő „A Magyar Nemzet Története* cimü tiz kötetes nagy munkának első kötete immár befejezést nyert. Most küldik szét az első kötet utolsó füzeteit, de már az első kötet önállóan, gyönyörű diszkötésben minden hazai könyvkereskedőnél kapható, akik pedig füzetekben szerezték meg a kötetett a magyaros motívumokban diszlelkedő bekötési táblákat most már szintén megkaphatják. Az első kötet a 19., 20 és ar. füzetekkel nyer befejezést. Az előfizetők most már tájékozást nyerhetnek az első kötet után, hogy mily rendkívüli becses, nagyszabású történelmi munka birtokába jutnak, melyben a legkimeritőbben, a legnagyobb alapossággal, remek nyelvezettel van megírva a magyar nemzet ezeréves múltja. Az első kötetnek ezek az utolsó füzetei a hercegprímás lendületes bevezetését, „A Germán népvándorlás kezdetét,* majd »A hun uralmat,« a »Germán uralmat* és az „Avarok korszakát* tárgyalják. Ezekben a befejező füzetekben a szóban levő korszakra vonatkozólag egész sorozat szövegképek vannak közölve, a melyeknek legnagyobb része még ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, A remek kötésről elmondhatjuk, hogy a díszt a tartóssággal szerencsésen egyesíti. A félbőr-tábla külön is kapható ; ára r ft 40 kr. Az első kötet ára az említett remek diszkötésben 8 ft. ,Uj idők.* Három hónapja csak, hogy Herczeg Ferenc szerkesztése mellett a Singer és Wolfner cég kiadásában megindult egy képes szépirodalmi hetilap, mely feladatául tűzte ki, hogy magyar szellemű, előkelő színvonalon álló és minden izében érdekes olvasmányt nyújt a magyar olvasó közönségnek. Prográmjának második, természetüleg kiegészítő pontját képezte, hogy a festőknek is tág munka kört nyit, müveik legjavát kitünően sikerült reprodukciókban közölvén. Mindezeket rövid három hónap alatt megvalósította az „Uj Idők* cimü szépirodalmi képes heti lap. De vájjon lehet-e csodálkozni ezen olyan lapnál, melynek szerkesztője Herczeg Ferenc, főmunkatársai Mikszáth Kálmán meg Bródy Sándor és munkatársa minden kiváló magyar prózairő, versiró és piktor ? Az uj évnegyedben, mely most köszönt be, Mikszáth hosszabb elbeszélést ir, Bródy pedig regényt. Az egyiket Neogrády illusztrálja, a másikat Karlovszky Bertalan. A ki e lappal szorosabb ismeretségre akar lépni, kérjen belőle mutató számot, melyet a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. sz.) bárkinek ingyen küld. A föld és népei népszerű föld- és néprajzi füzetes vállalatból, melyet György Aladár ir és Méhner Vilmos budapesti könyvkiadó ad ki, most jelent meg a 13 — 16. füzet gazdagon illusztrált és több színes képpel ellátott szép kiállításban. Az általános föld- és néprajzot ebben a műben olyan kimerítően, tanulságosan és könnyed stílben tárgyalja a szerző, hogy azt mindenkinek a legmelegebben merjük ajánlani, mert e müvet olvasva, ismereteit gyarapítja, tájékozást nyer a földön élő civilizált népek társadalmi szokásairól, családi életéről. Egy füzet ára 30 kr. és kapható minden könyvesboltban. Viola története, regény, irta Tutsek Anna. Maga a szerző legjobban jellemzi müvét, mikor előszó gya nánt oda illeszti Arany János következő versét: „Egyszerű az ének, rajta semmi disz tán. De a szívből fakad, melegen és tisztán«. Az igaz hogy Viola Története egyszerű történet csak, de azért olyan érdekesen és raegkapóan van Írva, hogy eleitől végig leköti az olvasó figyelmét és egyetlen pillanatig sem engedi azt ellankadni. Tutsek Anna igazi Írói egyéniség, aki ért a jellemzéshez, a meseszövéshez és különösen a finom részletek megrajzolásában kiváló. Könyve az Egyetemes Regénytár kiadásában jelent meg és különösen ajánlható asszonyoknak és lányoknak olvasmányul. A piros vászon kötésű regény ára 50 kr. — „Az én Újságom* már a legfiatalabb, olvasni kezdő, vagy még csak betűző generáció leikébe is beoltja a haza- szeretet és a nagy szellemek iránt való hódolatot. Mutatja azt a 14. szám is, melylyel a második évnegyed kezdődik. Kossuth Lajos álma« címmel irt Pósa Lajos gyönyörű intést a gyermekekhez. De van ezen kívül ebben a számban annyi mulatságos, kedvderitő, oktató és szórakoztató olvasmány és kép, hogy gazán nagy örömük -lehet majd benne a kicsinyeknek, ha imegkapják. Legyen hát rajta minden szülő, hogy megszerezze gyermekének ezt az örömet. Mutatóba számokat a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. sz.) kívánatra bárkinek ingyen küld.
