Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-14 / 15. szám

Juh eladás. H ßapo Jósika Sámuel őnagy- mélfósága szomofottí biűfohán tehe­nészei felállítása miatt az összes juh állomány, mely áll <302 dnb. ÖPeg s Í80 dpb. í és 2 éoes anya §2 dnb- hős, Í44 dpb.üpü, s 84 dnb- iohlyuhból, eladó, ßcmebbef a szó moío»i tisztségnél. Posta, nasut és íáüipda állomás. Hz uradalmi igazgatóság. Árverési hirdetmény. A s.-a.-ujkelyi ev. ref. egyház iskolai alapja tulajdonát képező, s a s.-a.-ujhelyi 2410. számú telekjegyzőkönyvben 773. és 774. hr. számok alatt — továbbá a 2505. sz. telekjegyzőkönyvben 775. hr. sz. alatt felvett (úgynevezett Koos-féle csűrös-kert) belsőség, kert s felülépitményeiből álló ingatlanok az Egyháztanács határozata foly­tán, önkéntes nyilvános árverés utján 1895. április 17-én d. u 3 órakor a városháza tanácstermében elfognak adatni. Az árverési feltételek alólirottnál, va­lamint Láczay Elek egyházi ügyésznél megtekinthetők. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1895. április 4. Pófans Qy-ial©* főgondnok. Posta, távírda és vasúti állomás. Szolyva-Hársfalva g'yóg-yf-ü.rd.ő. Idény: május 15-től október 1-ig. pTPosta, lávirdaés vasúti állom<1s'9G Klimatikns gyógyhely és hidegvizgyógyintézet gyönyörű hegyes fekvéssel és sétányokkal. — ttyúgyeszkü/ök ; Ivókúra, Stefánia for­rás, kitűnő alkalikus ásványvize, továbbá vasas és szénsavas fürdője, hidegvizkura, frissen fejt- és aludttej, massage- és villanyos­ság kúra. — Gyógyjavallatok • légcső­hurut különösen tüdöbántalmaknál, vérsze­génység, sápkór, emésztőszerv bajoknál, szív­dobogás, idegbajok, máj, lép, aranyér és női betegségeknél, görvélykór, rheumánál. — Idény : május iß tői október i-ig. Kitűnő ellátás és lakás. Állandó fürdőorvos. Érte­sítéssel és prospektussal szívesen szolgál: a fürdőigazgatóság. Tk. 1161./1895. sz. Hirdetmény. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Czéke község elkü- lönitett úrbéri erdejének tkvi átalakítása ügyében az 1869. évi 2579/I. M. és az 1889. évi 45041/I. M. számú szabályrendelet értelmében elkészített tér­vezeték hitelesítése s ezen úrbéri erdőre, valamint nevezett község összes tjkveire vonatkozólag az 1886. évi XXIX. t.-cz., az 1889. évi XXXVI. t.-cz„ az 1891. évi XVI. t.-cz , végül az 1892. évi XXIX. törvényezikkben előirt s kapcsolatosan eszközlendő eljárás teljesítése elrendeltetvén, ezeknek fogana­tosítására 1895. május hó 16-ik és következő nap­jainak délelőtti 9 Órája Czéke községébe a hely­színére kitüzetett. — Ennélfogva felhivatnak : 1. az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj tkvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadotolt előter­jesztést kívánnak tenni; hogy a tkvi hatóság ki­küldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő el­járás folyama alatt jelenjenek meg és az előter­jesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel. 3. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tu­lajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas irataik nincsenek, hogy az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15 — 18. és az 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval is­merje el és a tulajdonjog bekebelezésére enge­délyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és ille­ték elengedési kedvezményétől is elesnek, és 4. azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgy­szintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy a törlési engedély nyil­vánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezmé­nyétől elesnek. Kelt S.-A.-Ujhelyben, a kir. tvszék mint tkvi hatóságnál 1895. márczius 14-én. Wieland, kir. törv'nyszéki bíró. nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlen és áltolánosan ismeretes házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágyta­lanság, gyomorgyengeség, bilzös lehelet, felfujtság, savanyu. felböffögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyálkakiválasztás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgörcs szűkülés. Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hämor- rhoidáknál. Említett bajoknál a Máriaczelli gyoniorcseppck évek óta kitű­nőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyitvány tanusit. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Török József gyógyszertára Kaulapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitö aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: „Valódiságát bizonyltom“. A Máriaczelli gyomorcseppek valodian kaphatók. iS.-A.-Ujhely: Kincsesy Péter és Eliássy * Imre gyógyszertáraiban. xaxx x x x xxxxxxxxxx n X W w X [x X X RÄD0SZTÄ YENCZEL Borsiban (u. p. S.-A-Ujhely.) Elvállal mindennemű reszelék vágatását a legjutányosabb ár és kezesség mellett. Közvetítés Beliyaa, ^©g-fe® ■cré3r©jE. czégnél S.-A.-Ujhelyt. D y"x"x X X X X X XWV'X X X Xi r~~_j Tk. 416/95. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbirőság mint tkkönyvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Zemplénvármegye törvényhatósága végrehaj­tatnak Báró Luzsinszki Francziska végrehajtást szenvedő el­leni 222 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s -a -újhelyi kir. törvényszék (a tokaji kir. járásbíróság) területén lévő Bodrog-Keresztur községében fekvő a bodrog- keresztüri' »34. sz. tjkvben A. I. 5., 6. és 9. sor, 297, 297/a. és 406/a. hr. sz. alatt Báró Luzsinszki Francziska tulajdonául írott ingatlanokra az árverést 1789 írtban ezennel megállapí­tott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi jitnius lió 6. napján <1. e. 9 órakor Bodrog-Keresztur község házánál megtartandó nyilvános ár­verésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10%-át vagyis 178 forint 90 krajezárt készpénzben vagy az 1881. LX. törvényezikk 42-ik szakaszában jelzett árfolyammal számított és az l88r. évi november hő i-én 3333-ik szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881. LX. te. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tokajban, a kir. járásbirőság, mint tlkkvi ható­ságnál 1895. évi márczius hó 12-ik napján. liáczay, kir. jbiró Mit ad a „Független Újságé??!! férfiadon Stic egészséges magyar politikát; pontos llirt az ország és a világ dolgairól; olstátást arra, hogy azt az áldott hazai földet hogyan kell munkálni, jöve­delmezővé tenni; a kis Ipart hogyan kell hasz­nosan folytatni Asszonynak, leánnynaln el­beszélést, verset, képeket, adomát, no meg az élvezetes mellett hasznosat is. Oktat a gazd- asszonykodásra, takarékosságra, a háza tájékának kedvessé tételére. g,37-erna©l2:elcn.©lr mesét, versi­kéket, játékokat, amelyen mulatnak és tanulnak is. Ezért olvassa a HF’ÜLgrgretlen. XTjságrot minden magyar ember. — Szerkeszti és ki­adja : lSaross Károly földbirtokos. Mit akar a Független újság ? Azt akarja, hogy a magyar királynak, Szent-Istváu koronájának, dicsőség és hódolat adassák egyformán mindenütt és mindenki által az egész magyar birodalomban. Azt akarja, hogy a magyar alkotmánynak, a magyar Dirodalom ez erős várának, mindenütt az országban érvény szereztessék s a magyar királyság szentesített törvé­nyeit minden a házban lakó ember tisztelje és egyenlően meg­tartsa. Azt akarja, hogy a házban minden ember, legyen az anyanyeivén tót, német vagy oláh, de szivében legyen magyar. , Azt akarja, hogy a magyar nép erkölcse tiszta maradjon, szeresse a hazát, imádja az Istent ; vallásos, igaz­ságos, becsületes és szorgalmas legyen. Azt akarja, hogy ez a becsület kiterjedjen a poli­tikára is. — Tudja minden ember, hogyan áll az ország sorsa, belelásson azoknak a munkájába, akik a haza és a nép boldogságának ügyében sáfárkodnak, mert csak igy lehet azután azt is elvárni, hogy a nép tudja, hová adja szavazatát a képviselő-választásokkor. 1 í Azt akarja, hogy a magyar föld a magyar emberé j legyen, hogy a búza, az állat ára olyan legyen, hogy a föld- I mívesnek a száraz kenyér mellé egy kis húsra is jusson belőle S hogy az olcsó oláh- és a muszka-buza ne tegye tönkre a ma­gyar nép verejtékes munkájának gyümölcsét. Azt akarja, hogy a földmiveles, virágozzon Magyar- Országon. — A kormány tegyen meg mindent ennek a népnek a boldogulására, amely Magyarországot legnagyobb részt teszi. Legyenek földmives-iskolák, vándortanitók, akik a föld­művest oktatják ; legyen télen tanítások a földmivelés terén ; jó utak, vasutak, gőzhajőjáratok, vizszabályozások és földmivelő nép a gazda javára. Azt akarja, hogy a nép tanuljon. — Ezért a »Füg­getlen újság“ minden vasárnap bő tartalommal ir a mező- gazdaságról, a földmivelésről, az állattartásról, a baromfi-, sertésnevelésről, kertről, szőlőről, hogy azokkal mit, mikor és hogyan kell tenni, hogy a legtöbb jövedelmet hajtsák a gazda zsebébe. Azt akarja, hogy a népet ineg ne csalják adásnál, ve vésnél. — Ezért hoz majd a »Független Újság« minden vásárról részletes és bő tudósítást, meg­írja pontosan, mi a gabona ára, hogy megy párja az ökörnek, sertésnek, lónak és tehénnek. Azt akarja, hogy a földmives ismerje a gépeket, szerszámokat; tudja házát, istállóját okosan és olcsón épiteni. — Ezeket majd leirja a »Független Újság« apróra megmagyarázva, érthető képekkel bemutatva, hogy mindenki megértse. Azt akarja, hogy a vidéki embernek röviden meg­legyen az igázsága, egyformán az írás- és törvénytudő embe­rekkel. — Fizesse az adót a meddig bírja; —de ha már nem birja, a házát, a lovát, a szekerét, az ekéjét, meg a vető­magját, egyszóval ami az életéhez szükséges, ne üthesse dobra az adóvégrehajtó. Azt akarja, hogy a földmives és kisiparos mind egyaránt ismerje a törvényeket. — Ezért fog leirni és megmagyarázni minden törvényt és rendeletet, ami a gaz­dára és az iparosra vonatkozik. Azt akarja, hogy az adóból jusson a nép egész­ségére, testi épségének fentartásáéa és javítására is s a beteg­ség, a ragály, ne vigye el tuczatszámra a magyar nép gyermekeit. Azt akarja, hogy legyenek az egész országban jó keresztény iskolák, óvodák, a hol a gyermekek ne csak Írni meg olvasni, de gazdálkodni, jövedelmet és megélhetést is keresni megtanuljanak. Azt akarja, hogy minden embernek legyen egy boldog otthona : a családi tűzhely, az ő melegével, szereteté- vel. — Ezt a családi szeretetet férj, feleség és gyermekek között fogja ápolni a ^Független Újság.* Azt akarja, hogy a kenyérkereső férfi, minél több idejét töltse e körül a családi tűzhely körül s szórakozását odahaza, olvasva, tanulva, mulatva találja, ne pedig a korcs­mában, a ezéda helyeken. Azt akarja, hogy a magyar népnek minden legyen egy igaz tanácsadója. — Azért van a »Független Újságának leveles szekrénye. Akinek bármi tanácsra van szüksége, akár a községi, akár törvényes dolgaiban, akár a gazdasága körül szeretne valamit megkérdezni, forduljon levélben vagy levelező-lapon a »Független Újság« szerkesztőjéhez és az a választ az újság „Leveles szekrényébe« ki fog nyomatni. Azt akarja, hogy a »Független Újság* igazi becsületes jó barátja legyen a magyar népnek. Benne legyen minden házban, minden gunyhóban, minden vasárnap ; — olvassák, tanuljanak belőle, gyönyörködjenek benne. Ezért olyan olcsó is, aminö olcsó képes heti újság nem volt még Magyarországon. A »Független Ujság'-ot a legelső magyar Írók Írják és rajzait az első magyar művészek készítik. Előfizetés : Három hónapra 50 krajezár. — Fél esztendőre 1 forint. — Egész esztendőre 2 forint. Ami postautalvánvn a „független Újság' kiadó- hivatalába (Budapest, üllői-ut 25. sz. küldendő. Ezt a kis pénzt a korcsmából is meglehet takarítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom