Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-07 / 14. szám
Il-ik Melléklet a „Zemplén“ 14-ik számához. 1 nem hagyja, ára 40 kr, elegendő 1000 db. oltványra, kötöléknek legjobb a puha csepüfonal. így tizével összeköttetvén, egy edénybe, melyben homok, hamu, kertiföld s friss marhaürülék van, vízzel péppé keverve, belémártatik, mi 2-szer, 3-szor ismételve, mig mindenik jó gyertya vastagságú réteget nem nyer, ekkor pincébe, vagy röktönzött kis mederbe úgy lesz rétegezve homok közé, mint a télire elrakott zöldség, az oltógaly kifelé fordítva, mely állapotban május 1 — 10-ig hagyatnak, ha ugyan már előbb nem hajtanak a rügyek s ekkor a jó mélyen porhanyitott árkokba ültető fa segítségével kiültettetnek oly mélyen, hogy csak a nemes vessző marad kint, mire erősen megöntetnek, ha ugyan ültetéskor nem lettek ujjolag a fenti, de ritkább pépben’ megfürösztve. Ily eljárás mellett 99% megered s az első éven hajt 1 métert, a második évben már alakítani lehet s őszszel helyén kiültetni. Még megjegyzem, hogy a tő kerülete folyton felkapált legyen, nehogy a föld megrepedezve a gyenge gyökérzetet kiszárítsa, mert akkor a fogamzásnak vége. Ii. Az első Leánykiházasitási Egyesület, mint szövetkezet vasárnap, március 31-én tartotta harminczkettedik rendes közgyűlését. Schwarcz Armin bankigazgató elnök a nagy számban látogatott közgyűlést megnyitván, konstatálja a közgyűlés határozatképességét, amennyiben erre 122 tag megjelent, akik 1288 jutalékrészt képvistlnek. A felolvasott igazgatósági jelentésből és az évi mérlegből kitetszik, hogy e folytonosan erősbödő és hatalmas fellendülésben levő intézet a lefolyt 1894. évben igen figyelemreméltó eredményeket ért el. Kiemelendő, hogy 5071 jutalékrész többnyire a fiatalabb korosztályokból Íratott be újonnan. Az intézet vagyona 218,126 ft 49 krral szaporodott és tőkéje 1.045,635 ft 78 krra rúg. A díjtartalék 981,684 ft 78 kr, és 154,175 ft 49 krral emelkedett. Ezenkívül a nászjutalék felemelési tartaléknak, mely a tagok javára iratik és a nászjutalék nyereményéül szolgálnak 31,975 ft 50 kr. és a külön tartaléknak 12,790 ft 20 kr. volt utalható. E tőkeállomány a teljesen tehermentes intézeti épületben, a fővárosi 25 milliós kölcsön-köt- vényeiben, magyar korona járadékokban, továbbá takarékbetétekben és pénzkészletben van elhelyezve. Az 1894. évben nászjutalékok, felesleghányadok és halálesetek után történt visszatérítések fejében kifizetett 111,516 ft 16 krnyi tekintélyes összeg ezen egyesület nemzetgazdasági missziójának hivatottságáról legfényesebben tanúskodik. A felügyelőbizottság elnöke, dr. Alexander Bernát egyetemi tanár a megejtett vizsgálatról olvasta fel jelentését és a felügyelő-bizottság nevében indítványozta a felmentvény megadását, ami egyhangúlag elfogadtatott. Az igazgatóság indítványait újabb osztályok életbeléptetése iránt a matematikailag felülvizsgált táblázatokkal együtt helyeslőleg tudomásul vették és elfogadták. Vészi József szerkesztő, egyesületi tag, lélekemelő és meleg szavakban mond köszönetét és elismerést az igazgatóságnak, különösen Schwarcz Ármin alelnök és Kohn Arnold vezérigazgatónak, továbbá jegyzőkönyvi köszönet szavazását indítványozza az összes igazgatási és hivatalnoki testületnek. Ezt az indityányt is, miután Eppinger Lázár és Eckstein Bernát elismerőleg nyilatkoztak, élénk éljenzéssel elfögadták.Végül a felügyelő-bizottságba közfelkiáltással beválasztattak dr. Alexander Bernát, Simányi Zsigmond, Ltipniker Gyula, Weil Dávid J., Basch Lajos bankigazgató és Héger József bankigazgató. Az első magyar általános biztosító társaság pénteken tartotta közgyűlését Csekonics Endre gróf elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzletév kedvező eredménynyel záródott s az üzletév minden ágában haladás és fejlődés tapasztalható. A tüzosztály dij-bevétele 258,899 frt 8 krnyi dijszaporodást mutat, a jégosztály dij-bevétele 203,831 frt 31 krral több, mint volt az előző évben. Az intézet tartalékai az előző éviekkel összehasonlitva a következő emelkedést mutatják: Az életbiztosítási dij-tartalék 24.187.183 frt 1 krról 25.910.035 frt 66 krra a tűz és szállitmány-biztositási dijtart. 1.918 415 frt 93 krról 2.020.000 írtra, a lévay-alap 79.110 írt 63 krról 80.979 fa 39 krra, a tisztviselők nyugdíjalapja $25.557 frt 42 krról 531.490 frt 65 krra emelkedett. A nyeremény 1.110.537. fa 66 krt tesz ki, melyre nézve az igazgatóság azt indítványozza, hogy 50 százalék 144.915 frt 56 kr. után az életbiztositottak nyereményrészeül 72.457 frt 78 krt 10 százalékot 1.110.537 fa 66 kr. után a külön tartalék részére III 053 frt 77 kr' 6 százalék az igazgatóság nyereményosztalékára 66.632 forint 26 kr. 3 százalék 33.316 frt 13 kr. a tisztviselők nyereményosztalékára s 2 százalék 22.210 frt 74 kr. a tisztviselő nyugdíjalapra forditassék. Osztalékul egész részvényenkint 230 forintjával 690.000 forint fizettessék ki s az ezután fenma- radó 114.866 frt 98 krból 5920 frt 75 kr. az idei rendkívüli közhasznú adakozások tartalékára tétessék s az igy maradt 108,946 forint 23 krt a külön tartalékhoz csatolják, mely azzal 500.000 forintra emelkedik. A közgyűlés az indítványt elfogadta, a jelentést tudomásul vette. Az igazgatóságnak s a felügyelő bizottságnak a fölmentést megadta s egy részvényes indítványára az igazgatóságnak köszönet szavaztatott,' Végül a felügyelő-bizottságba megválasztották Battyánl Géza grófot, Giczey Samut, Jekelfalusy Lajost, László Zsigmondot és Szitányi Izidort. Ez intézet ez idén jótékonycélra 9035 forintot fordít. Az Első magyar általános birt. társaság fő- ügynöke Szentgyörgyi Vilmos S--A.-Újhelyien. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1895. ápr. 5. I. 0. II. O. I. 3. II. o. ft kr ft kr ftjkr ft kr 16 gr. zsemlye _ 2 _ — Paszuly 100 , 7 00 6 0 0 klgrammonkint • > i > — 8 _ 07 Abajdóc-kenyér — 9 — — Aszaltszilva ioo 1. — — — _ Rozs-kenyér — 8 — — — 14 — — Marhahús — 48 — 4M Orlött dara ioo , — — — Borjúhús — 56 —i > — 18 — 14 Bárányhús — — — — Tatárka too liter — — — — Sertéshús — 48 — 56 — 20 — 16 Szalonna — 60 — 56 Burgonya ioo liter 2 20 1 80 Pátens gyertya Öntött gyertya — 56 52 — — Életnemüels : Szappan — 28 — — Búza i mmázsa 6 00 5 80 Egy tojás — 3 — — Kétszeres i mm. — — — — » kiló mák — _ — — Rozs i mmázsa 5 10 5 00 » , vaj 1 _ — 95 Malátaárpa I mm, — I _ — — Sertészsír — 70 — 65 Árpa i mm. 5 50 5 20 Liszt 100 kiló 13 20 —Zab i mm. 5 20 6 00 > 1 » — 15 — — Kása i mm. 10 — 9 — Borsó ioo kiló 18 — 16 Kukorica I mm. 5 60 5 40 í I » — 20 — 18 Spiritusz I liter 1 — — 80 Lenese ioo » 12 — 8 — » á tooTralles0 — 9070 » l > 14 10 Sav. káposzta i ko. 10 Vármegyei Hivatalos Rész. i8p6-iki ezredéves országos nemzeti kiállítás. Felhívás. Magyarország állattenyésztőihez az 1896. évben Budapesten rendezendő időleges előállat-kiállitá- sokban való részvételre. Az 1896-iki ezredéves országos nemzeti kiállításnak célja az lévén, hogy hazánk közgazdaságának hü képét bemutassuk, természetszerűleg állattenyésztésünknek, mint mezőgazdaságunk egy igen fontos ágának ezen kiállításban előkelő szerepet kell játszania. Ez okból az ezredéves kiállítás tartama alatt, minden egyes állattenyésztési ág bemutatása terveztetik és ezek a kiállítások a következő sorrendben fognak megtartatni : Első ló-kiállitás (Használati lovak) május 5 — 13-ig- Hízott szarvasmarha és juhok kiállítása május 15—21. Tenyészjuhok kiállítása május 24— 31. Baromfi- és eb-kiállitás június 6—11. Élő méhek kiállítása augusztus 20—31. Tenyészsertések kiállítása szeptember 1—8. Hízott sertések kiállítása szeptember 1—8. Tenyészszarvasmarha- és bivaly-kiállitás szeptember 14—22. Második ló- kiállitás (Tenyészlovak) október 5 —12. Hazánk még ma is földmivelő állam lévén, kétségtelen, hogy közgazdaságunk legfontosabb ágát mezőgazdaságunk képezi. Ha mezőgazdaságunk szilárd alapon nyugszik, az iparunknak erőteljes fejlődését mozdítja elő, az észszerűen űzött mezőgazdaság és a megizmosodott ipar pedig egészséges, a haza határain messze túlterjedő, a nemzetet vagyonossá tevő kereskedelmet teremt. Minthogy tehát iparunk és kereskedelmünk fellendülése, mezőgazdaságunk fejlődésétől van feltételezve; minthogy továbbá mezőgazdaságunk felvirágzásának jelentékeny tényezőjét az állattenyésztés képezi : ez utóbbi tényező a legnagyobb figyelemre érdemes. Állattenyésztésünk hü képének bemutatására, a fennebb részletezett állatkiállitási programm bő alkalmat nyújt. Ezen programm azonban csak üres keret, melynek díszes betöltésére magyar gazdáink és állattenyésztőink vannak hivatva. Tenyésztőink hazafiságába vetett hitünk és bizalmunk vezet tehát akkor, midőn azokat felkérjük, hogy a kiállításban minél tömegesebben vegyenek részt és minél több és szebb állatot jelentsenek be, hogy ez által az ezredéves kiállításnak ezen vonzó része minél fényesebb sikert arathasson. Hazafias kötelességünk teljesítése annál köny- nyebb, mert a tenyésztőinknek az állatkiállitásokon nemcsak erkölcsi elismerésre, azaz a kiállításokon való kitüntetésre nyújt alkalmat, hanem a kiállításokon való tömeges részvétel a tenyésztés termékeinek előnyösebb értékesítését mozdítván elő, úgy hazánk összes tenyésztésének, mint az egyes kiállítónak is anyagi hasznot biztosit. 1 T Hazai állattenyésztésünk az ut óbbi időben rendkívüli haladást tett, mutassuk be tehát ezen haladást úgy saját honfitársainknak, mint a külföldnek és javítsuk ez által állattenyésztésünk termékei kedvező értékesítésének konjunktúráit. Lótenyésztésünk valamennyi tenyésztési ág között a legnagyobb virágzásnak örvend hazánkban. Hadseregünk lószükséglete bő fedezetet lel magában az országban, sőt számos külföldi hadsereg részére is hazánk nyújtja a legjelentékenyebb források egyikét, és ha a kiállításokon újabban és bővebben is bemutathatjuk a külföldnek, hogy hol és mily árakon szerezheti be nálunk a katonai célokra alkalmas lovakat, e nemű lókivitelünket még igen jelentékenyen fokozhatjuk. Közép és kisebb termetű, jóvérű, sebes há- mos és hátas lovaink kivitelét nagy mértékben szaporíthatják egy sikeres lókiállitáson szerzett uj kereskedelmi összeköttetések. Fényes példát nyújt erre az 1885. évi országos kiállítás alkalmával rendezett lókiállitásunk sikere, mely azt eredményezte, hogy a következő években lókivitelünk jelentékenyen emelkedett. Ha tehát az 1896-iki két lókiállitáson nemcsak népies lótenyésztésünk méltó képviseltetésé- ről gondoskodunk, hanem a nagyobb és kisebb ménesek tulajdonosai is, állami lótenyészintézete- ikkel karöltve, azon lesznek, hogy országos lótenyésztésünk szinét-javát bemutassák: úgy bizton várható, hogy magasabb értékű, nemesebb vérü, fényüzési czélokra szolgáló lovaink jobb értékesítésének és nagyobb kivitelének újabb forrásai fognak megnyílni. Fölötte kívánatos tehát, hogy jobb vérü méneseinkből és nagyobb tenyésztőink által, kocsiban, hámban, illetőleg igában vagy nyereg alatt, jól betanított, minél nagyobb számú ló mutattassék be, mert ezek bemutatható képességük által legtöbb vevőt szerezhetnek hazánkban, mely éppen a vér és képesség tekintetében hódíthat barátokat a kontinensen. De eltekintve a külföldi kivitelnek ezen kiállítások folytán várható újabb lendületétől, nem kevésbé fontos az is, hogy belföldi fogyasztóink, valamint lótenyésztőink maguk is ismerjék meg egymás tenyésztését, hogy ez utón tudomást szerezzenek arról, hogy az ország mely vidékén és mely tenyésztőjénél találhatják meg az általuk szükségelt anyagot. Hazánk szarvasmarhatenyésztése, a hús és tejtermelésnek jövedelmezőbb voltánál fogva már ezen térre kezd lépni, edzett és igavonásra páratlan magyar fajta szarvasmarháink tenyészkerületét mindinkább szükebb körre szorítván. Ha ezen megkezdett irány nagyobb tért hódit, úgy mezőgazdaságunk igavonó erejének legnagyobb részét lótenyésztésünk lesz hivatva szolgáltatni. így jelentékeny feladata lesz a jövőben országos lótenyésztésünknek, kellő számú és minőségű igáslovat előállítani. Az egyes kiválóbb lótenyésztési vidékek népies lótenyésztésének egyszéges és jelentékenyebb bemutatására az illető vármegyék lótenyésztési bizottságai legközelebb fel fognak hivatni és ez irányban külön kedvezmények fognak nyujtatni. Szarvasmarha-tenyésztésünk elég jelentékeny és meglehetősen előre haladott. További gyors fejlődésének egyik akadálya az, hogy tenyésztőink egymás tenyészanyagát nem ismervén, sokszor nem tudják hova forduljanak jó tenyészanyag beszerzése végett, Ha tehát tenyésztőink ezen kiállításon az országban igen jelentékeny számban feltalálható jó tenyészanyag forrásait meg fogják ismerni, jövőben, az igényeiknek és tenyészirányuknak megfelelő anyag beszerzése tekintetében nem lesznek a külföldre utalva. A juhkiállitás, ha azon számos állat lesz kiállítva, a juhtenyésztőknek hazai anyagunk megismerésére fog alkalmat nyújtani és azok fontos tanulságot fognak meríthetni arra nézve, hogy a keresettebb gyapjú előállítására és az újabb időben mindinkább tért foglaló hús és tejtermelés elérésére, milyen idegen fajta állatokat alkalmazzanak. De nemcsak a kiállításnak ezen oldala fontos szarvasmarha és juhtenyésztőinkre, hanem fontos reájuk nézve azon haszon is, melyet úgy hízott állatjaiknak, mint egyébb tenyésztermékeiknek a kiállításon megjelenendő fogyasztók és közvetítők előtt való bemutatása által elérhetnek. A sertésztenyésztés, mely hazánkban nagy virágzásnak örvend, bizonyára újabb hasznot meritend ezen kiállításból, mert ez alkalommal, a külföldről megjelenendő tenyésztők — kereskedők -- és kormányképviselőknek alkalmuk lesz meggyőződést szerezniük arról, hogy sertéstenyésztésünk is a kormány különös gondozásában részesül és hogy állattegészségügyi rendészetünk szigorú kezelése kellő biztosítékot nyújt sertéskivitelünk tekintetében. A baromfi-kiallitás, ha nagy számú és jómi- nőségü állatok bejelentése által sikere biztosítva lesz, hivatva van baromfitenyésztésünknek jelentékeny lendületet szerezni.
