Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-07 / 14. szám

Sátoralj a-Ujhely, 1895, április 6.

14. (1319).

Huszonhatodik évfolyam,

I

ELŐFIZETÉS ÁB A:

Egész évre 6 ft. \

Félévre 8 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr

Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám árc. 15 kr.

A nyílttérijén minden gar- mond sor dijja 20 kr.

«HHOS

I

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNT VARMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA.

MEGWELENXK IMIIOSTIDIEasr ■V^-SAlSISr-A.OP.

HIBDETÉS DIJA

hivatalos hirdetéseknél; Minden szó után l kr. Azonfelül bélyeg 80 kr.

Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik.

Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések és pőnzkülde- mények a kiadóhivatal- hoz intézendök.

Pálmák ünnepén.

A keresztyén világ számára e mai nap nyitja meg a nagy-hetet, melynek minden egyes napja a világ Idvezitőjének magasztos hivatásában egy-egy sarkpontot képez. A virágvasárnapi diadalmenet megkezdése volt a Golgotára vezető útnak, mely a maga borzalmasságaival s a végén fölállított ke- kereszttel minden igaz érzésű ember keblét a fájó emlékek érzésével tölti el.

Pedig a virágvasárnapi diadalmenet minő más eredményt ígért azoknak, kik ámították magukat! Pedig a ,szamár-háton ülő* *, kit hozsánnával üdvözölt a népnek serege, — kinek útja virágokkal volt behintve s a nép lelkesedése annyira ment, hogy köntöseit is lerakta, hogy azok is jelképezzék a feltétlen hódolatot: minő más gondolatok között vonúlt be a fővárosba, Jeruzsálembe! . . .

Az igazság győzedelmes útjának kezdete volt a virágvasárnap, mely a békességet, az egyetértést jelezte a pártokra szakadt Izráel népe között. Mintha a válaszfalak teljesen leomlottak volna; mintha a nép messiási reményei a földi királyságot illetőleg e napon valóságba mentek volna! Az ezernyi ezer nép mintha rögtön birtokába vette volna azt a hatalmat, melyet a Dávid sarja volt hozandó s nekik adandó!

Pedig minő ellentétet fedezhetünk föl ma már abban a diadalmenetben. . . . Ott az ünnepelt alakon a csalódás borúja; ott a lelkesülő népen a meggondolatlanságból származó öröm derűje. Ünnepeltetni és érezni azt, hogy ez az ünnepeltetés halálra vezet; újjongni és mit sem tudni arról, hogy ez az örömnyilvánitás kárbaveszett, mert meg volt mondva: ,Az én országom nem e világból való.*

Hanem azért kicsoda nem lelkesülne e fényes diadalmenet láttára ? Kicsoda az, kinek szíve meg nem mozdúl, látva az jem- bernek fiát* ünnepeltetni? . . .

TAB OÁ

Rügyek.

A »Zemplén« eredeti tárcája.

Nézz a jövőbe magyar, kezeid munkája segítsen,

El ne fogyaszd szálig, mit ma karod keresett.

*

Béke az emberi üdv kedves forrása a földön;

Hát aki üdvet óhajt védje a béke hivét.

*

Lelki öröm, szives békéje s az égi szabadság

Áldja meg életedet, hogyha hazád szereted.

*

Zápor-eső s bőszült viharok pusztítva nevelnek,

Hősre a nagyságőrt támad a törpe, silány.

*

Látni, szeretni elég a májusi csillagos éget; •

Jó szivet becsülünk: tettei- s hangjaiért.

*

Küzdj, hogy az elvesztett édent bírhassa napod még:

Munka után dijúl adja a gondviselés.

' *

Nincs, ami láthatlan, mondják a nyegle tudóskák;

Nincs ugy-e, bikfic öcsém, láttad-e már eszüket! ?

*

Munka beszélve tanit, szájad csak hangokat ad ki;

Tettekkel bizonyít mindig a jóravaló.

Óh igen, még ma is minden igaz lélek lelkesedve emlékszik vissza a jelenetre, midőn a ,mester* bevonúlt a szent városba s mindenfelől hangzott az örömkiáltás: .Hozsánna, hozsánna ! . . .* Ma is szinte emelkedni érzi az ember lelkét a jelenet láttára, midőn az »ácsmester fia,« ki csak úgy élt, mint más földi halandó, hiszen ember volt, hozzánk hasonló minden tekintetben, kivéve a bűnt, úgy ünnepeltetett, amint egy zsidó király sem. Az az egyszerű ember, kinek nem volt más fegyvere az .igén* kiviil.

Bizony a pálmák ünnepe nem kis jelentőségű volt. . . .

Mit is gondolhatott magában az a je- ruzsálemi római helytartó? . . . Vájjon nem érezte-e meg, hogy uralma meg van semmisítve? . . . Vájjon nem jelent-e meg neki is, mint egykor Baltazár királynak, a titkos kéz s nem írta-e a falra a rettenetes ítéletet: .Megmérettettél a fontban s hiányosnak találtattál! . . .*

Bizony-bizony, az a pálmák ünnepe győzedelmi ünnep volt a jézusi tudomány részéről a római világhatalom fölött.

Ma már csak emlék-ünnepét üljük ennek is.

Vajha az emlékezés szelíd érzelmei között mi is mondhatnók a virágvasárnapi üdvözletét: Hozsánna /

Vajha a békesség, a szeretet és egyetértés szelleme otthonossá válnék közöttünk 1 . . .

Akkor lenne nekünk igazán virágvasárnapunk ! t. I. «Ír.

Vármegyei ügyek.

Idegen hangzású községnevek átmagyarosi- tása. Hazafias örömmel értesítjük a »Zemplén« t. olvasóközönségét, hogy vármegyénknek a varannai járás területén fekvő mindazok a községei, melyeknek a nevei idegen hangzásúak, Füzessérv György főszolgabírónak lelkes ösztönzésére, eltökélték, hogy

Jó boraid mellett szétfoszlik a szív jege könnyen,

Tüz-borodért, Ödönöm, védjen az ég igazán.

*

Szent a tizenhárom gyászos sirjába temetve;

Hősi erényeikért látta haláluk Arad.

*

Férfi erő szépség, lángját táplálni dicsőség;

Nagy tett fényeiért veszteni égi gyönyör.

*

Hinni, remélni tanulj bármely sors karja között élsz;

Isten védi hivét s megveti, sújtja a gazt.

*

Furcsa, komoly képpel nézesz rám, kérdve: mi történt ?

Semmi se, csak Ferusunk hót ezerig becsapott.

*

Nem kérdem tőled, mi a szép; mert rut vagy egészen;

Borgőzü tested, s céda lakója pimasz.

*

Erzsiké, szép lelkem, pici szived lángja lobogjon,

S hidd, a beteg tavaszán áldva segít a remény.

*

Ritka az Alföldön jó bornak tükre tüzóvel ;

Annál több lányán látni a májusi fényt.

*

Sándor, a nagyképü pimaszok sunyi társa, kofája,

Nézd, csupa szívesség, csalni akar, a bitang.

*

Margit a lányok közt gyönyörűség csillaga, nézd csak,

Hol maga tündöklik fényre deríti körét.

________* ____

az idegenes név helyett magyaros hangzású ne veket fognak fölvenni. A dícséretreméltó mozgalom szépen halad előre a hazafias szándék útján s remélni engedi, hogy az ezredéves nemzeti ünnep alkalmára a varannai járás területén nem fog találtatni egyetlenegy olyan község sem, melynek a neve ne lenne tősgyökeres magyar hangzású. Most hat községnek idevonatkozó jegyzőkönyvei vannak előttünk, melyekből örömmel olvassuk, hogy : Bán- szkaa Bányászlak-, Kőporuba a Kőfalu-, Juszkó-Vo- lya a József völgy-, Rudlyó az Érczfalva-, Csáklyó a Csákfalva , Zamutó község pedig az Opálhegy- nevet szándékozik fölvenni belügyministeri enge- delemmel. Vajha és mielőbb a többi járás területéről is ilyen örvendetes dolgokat újságolhatnánk.

A törvényhatósági közutak építése, kezelése és fentartása körül felmerült kiadásokról, másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről szóló 1893. és 1894. évi zárószámadásoknak elökészitő tárgyalása befejeztetvén, a két rendbeli számadást a vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjéhez, az 1890. évi I. t.-c. 28. §-a értelmében történendő megállapítás céljából, már benyújtotta a főszámvevő. A számadásokból, melyek a közig, bizottságnak holnap tartandó ülésén fognak első fokú számvizsgálati tárgyalásban részesülni, fölemlítjük, hogy az 1893. év folyamán 100,046 ft 25 kr, 1894-ben pedig 135,006 ft 81 kr, forditta- tott utak és hidak építésére s föntartására. A pénztári maradvány volt, illetve a 45,000 ítnyi államsegélyből 1894. dec. 31-én még rendelke zésre állott: 22,259 ft 19 kr.

A t. vármegye betegápolási alapjáról szóló és pedig az 1894. évről egybeállitott, számvevöi- leg már felülvizsgált, számadás szerint volt az évi bevétel: 39,887 ft 96 kr, a kiadás 36,208 ft 25 kr és igy a pénzmaradvány: 3679 ft 71 kr. A kiadások között 6723 ít 84 krral szerepelnek azok a kiadások, melyek a kolera elfojtása érdekében tétettek s mely kiadásoknak a kir. belügyi tárcából leendő visszatérittetése iránt a szakminis- terhez már fölterjesztés intéztetett.

Házipénztári számadás. A t. vármegye közigazgatási árva- és gyámhatósági 1894. évi kiadásairól és a kiadások fedezetéül rendelkezésre állott évi bevételekről szerkesztett számadást, mely 127,847 ft 07 kr. bevétel ellenében 127,684 ft 85 kr. kiadást, és igy 162 ft 22 kr. pénzmaradványt tüntet föl, a t. vármegye állandó választmánya holnap után tartandó ülésén fogja előkészítő tárgyalás alá venni.

Láng legyen a fiatal, de füzét használja kiméivé, Hogy tele napjaiban fénye derítse eszét.

*

Édes anyád szemeit ragyogó mennynek, ha tokinted,

ügy viseled magadat, hogy sohse érje ború.

*

Zsofka a kedvesség, mosolyában lelke ragyog ránk;

S hogy szive lángja lobog, tettei hirdetik azt.

*

Nyílt a derült égbolt, s mindenkor vonja a jókat :

Hyen az ősi magyar tiszta szerelme, fiam.

*

Szép a fiatalság; erejét használva, nemes lesz;

Ámde cudar-gyáván, rut botor és tunya már.

*

Józsi derék munkás, ki tagadni merószli, lakói majd;

Mint hazugot leverik hót fia s lányai öt.

*

Messze haladt a világ; művészete csalva igóz már;

Julcsa az arcbőrét festve mutatja meg azt.

*

Tenni serény karral jó vérnek dísze, szokása;

Géza siet mindig, vére tehát üde még.

«

Szent a család-fészek, gondozd hát férfi lakóit;

Rút nyomorúságban tartja, ki gyáva, pimasz.

*

Nincs a kevély szívben szent Isten lelke seholsem;

Megvoti hát az igaz, mint a szemétre valót.

(Szeged, 1895.) K. J.

A Zemplén mai száma tiz oldal-