Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-31 / 13. szám

takarékkonyhán tüzet akart gerjeszteni. Hogy a do'og hamarább menjen, elővette a petroleomos kannát, s abból úgy látszik akkor, mikor a tűz m r lánggal égett, jó nagy adagot öntött a takarék­konyhába így azután a kannában levő petroleom is meggyulladt, explódált, a szakácsné ruhája tüzet fogott. Egy árva lélek sem lévén a háznál, aki segítségére mehetett volna, a szerencsétlen terem­tés kifutott az utcára, de ekkor már tetőtől talpig lángok borították. Tudósítónk történetesen arra memrén, anélkül, hogy segiteni birt volna a sze­rencsétlenen, szemtanúja volt a borzalmas jelenet­nek. A lánggal égő asszonyból semmit sem lehe­tett látni, csak a lobogó lángokat, amint minden oldalról körülnyaldosták a szerencsétlen terem­tést és a feje fölött magasra csapkodtak. Ily égő állapotban be akart hatolni a házban lévő boltba, de oda, nehogy a boltot is felgyújtsa, nem bo­csátották. A szivszakgató hangok, melyeket a szegény asszony égése közben hallatott, nem is emberi hanghoz, hanem valamely vadállat őrü- letes ordításához hasonlítottak. Az összecsődült nép hirtelenében nem tudta, mihez kezdjen. Az egyik sárral, a másik parasztködmön rádobásával kísérletté meg az oltást, mig végre egy kupa vízzel sikerült teljesen eloltani. Akkorára azonban a szánandó teremtésnek már minden ruhája, még a cipője is megégett, csak is egy szoknyagallért és a íüzönek csont- és pléhdarabjait sikerült róla lerántani. Borzasztó volt rá nézni, mikor igy tel­jesen összeégett állapotban összerogyott. Az egész teste olyan volt, mint az üszők, bőre megrepe­dezve, haja, szempillái s szemöldöke leégve, szó­val a talpon kívül nem volt rajta ép hely. Oblátk Mór dr. tb. főorvos és Kende Miksa dr. járásor­vosok rögtön s még ott a helyszínén ápolás alá vették az istenadtát, de meg nem menthették, mert már másnap virradóra isszonyu kínok között meghalt. Másnap általános részvéttel temették el. Minden támasz nélkül árván maradt kis leányát, addig is, mig sorsáról Nyársardó község, (mert a tüzhalállal kimúlt nő onnan való volt) gondoskod­nék, Spillenberg József városi főbíró adta gondvi­selésbe. r. I. (Kellner József Fia) helybeli jóhirnevű cég ez utón is köztudomásra kívánja hozni, hogy leg­finomabb férfiruha szövetekből álló szállítmánya Angolországból megérkezett. (Uj patika.) Czigányi Béla tokaji gyógyszer­tárbérlő engedélyt kapott O-Liszkán egy szem. üzleti jogú gyógyszertár felállítására. (Névváltoztatás.) Pollák Ágoston, felső-kört- vélyesi lakos, vezetéknevét belügyministeri enge- delemmel »Lengyel«-re változtatta. (Lapunk mai számához) a »Hungária« mű­trágya, kénsav és vegyi ipar részv.-társaság gyárt­mányainak árjegyzéke van csatolva, melyre olvasó közönségünk és különösen a gazdaközönség figyel­mét tisztelettel felhívjuk. (Időjóslat március :í 1 -érc.) vállozó felhőzet, enyhe, észahon csapadék­Irodalom. Nyilvános nyugtató. A „Zemplén“ ünnepi számaiért e hét folyamán hozzánk befolyt : Mezei Ernőtől Bpest 5 ft, Kossuth Elektől Szinna 2 ft, Wisnyey Gyu­lától Bpest i ft, Gulácsy Ignáctól Ungvár 50 kr. összesen: 8 ft 50 kr. Csoportképekért: Vécsey J. Bekénytől K.-Szeben 55 kr, Haraszthy Miklóstól Homonna 5 5 kr. összesen: 1 ft 10 kr, XIII. Közlemény: 9 ft 60 kr. A múlt számunkban kimutatott 268 fttal együttesen: 277 ft 60 kr. A »Zemplén* kiadóhivatala. Slilléniomi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadá­sában megjelnnő »A magyar nemzet története« cimü tiz kötetes nagy munkának tizenhatodik, tizenhetedik és tizennyolcadik füzete most került a könyvpiacra. Ezekben a füzetekben Kuzsinszky Bálint folytatja a római korszakról szóló érdekes tanulmányát a római korszak emlékeinek szebbnél-szebb ábrázolásával. Ez a három füzet oly gazdag szöveg-képekben, hogy azok felsorolását ezúttal mellőznünk kell Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az Athenaeum kiadótársulat a milléniumi történet vevőinek kel­lemes meglepedést szerzett azzal, hogy a 18. füzethez .kedvez­ményes értékjegyet* mellékelt, melynek tulajdonossá felhatal- maztatik, hogy a kitűnő szövegével és fényes mellékleteivel közkedveltségre és óriási elterjedésre jutott »Kézi Lexikont* két kötetben diszesen kötve 16 ft helyett minden könyvárusnál 10 ftért veheti meg. A milléniomi Történet első kötete, kötve, a füzetes kiadás vevői részére az I. kötet a 21. füzetben éppen ma jelent meg. Az egész mü 200 füzetben záródik. Egyesületi élet. A Zemplón-vármegyei kaszinó Molnár István főispán elnöklete alatt f. évi március 24-én tartá évi rendes közgyűlését. Elnök a szép számban egybegyült tagokat szívesen üdvözölvén, felolvas­ták a titkári jelentést, mely az egyesület műkö­déséről ad számot. Lelkes éljenzés között és egy­hangúlag elnökké továbbá is Molnár István, al- elnökké pedig Hlavathy József választattak meg. Választmányi tagokká lettek egyhangúlag és to­vábbi három évre a helybeli tagokból: Ambrózy Nándor, Balogh Károly, Dókus Gyula, Dókus Mihály, Emödy Béla, Fejes István, Horváth Jó­zsef, Hornyay Béla dr., Képes Gyula, Kun Fri- j gyes, Löcherer Lőrinc dr., Meczner Gyula, Nemes Lajos, Sziráky Barna, Szokolay Emil és Vass József; a vidéki tagokból: Ferenczy Elek dr., Kossuth Lajos, Mailáth József gróf, Meczner Béla, Nemthy József, Spillenberg József, Szer- viczky Ödön és Vladár Emil. A kaszinó igazgatói lettek: Kun Frigyes és Képes Gyula, ügyész: Rosenthal Sándor dr. Kaszinói gazda és könyvtáros Vass Jó séf, titkár újból Staut József. — Az 1895. évre szóló költségelőirányzat letárgyalása után, amely 3988 ft 4 kr. bevétellel és 3670 ft kiadással szemben 318 frt 4 kr. előirányzott fö­lösleget tüntet föl, örömmel konstatálta a köz­gyűlés, hogy az egyesület régóta vajúdó pénz­ügyei immár konszolidáltattak s ezért, Meczner Gynla tag indítványára, a kaszinó választmányá­nak, alelnökének, gazdájának s a titkárnak a pénzügyi egyensúly helyreállítása s az egyesület pénzügyeinek konszolidálása körül szerzett érde­meik elismeréséül egyhangú helyeslés között jegy­zőkönyvi köszönetét szavaztak. Az évi jelentés egész terjedelemben itt kö­vetkezik : Tisztelt közgyűlés l A múlt 1894. évről szóló jelentésünket kö­vetkezőkben van szerencsénk előterjeszteni : Az egyesület tagjainak száma az év elején 158 volt; e szám az év folyamán tagfelvétellel 171-re emelkedett; minthogy azonban időközben 6 tag elhalálozott, 8 tag, Zemplénvármegyéből, ille­tőleg S.-A. Ujhelyből való eltávozása folytán ki­lépését bejelentvén, törültetett, 8 tag pedig külö­nösen teljesen ismeretlen helyre való távozása s egyéb okból töröltetvén, a tagok száma jelenleg: 149, akik közül 82 egész díjas, 21 fél díjas, 42 vidéki, 4 pedig tagdijmentes. Ezenkívül kedvez­ményes, mint testület a 10. honvéd gyalog-fél- dandár tisztikara. őszinte részvéttel és kegyelettel kell e he­lyütt megemlékeznünk Bydeskuthy Sándor, Csiszár Gábor, Diószeghy János, Kossuth Pál, Prámer Alajos és Kovácsy Pál dr. urak elhalálozásáról, akik egyesületünknek sok éven át hű tagjai — Diószeghy János azonkívül válaszarányunknak buzgó tagja, Kovácsy Pál dr. pedig mint ügyész egyesületünknek éveken át hű munkása volt. A számadás szerint az 1894. év pénzügyi eredménye következő: Összes bevétel .............................3354 ft 81 kr. Összes kiadás..................................2666 ft 77 kr. mutatkozik tehát............................ 688 ít 04 kr. egyenleg, mint pénztári maradvány. Ezen marad­vány a folyó év kezdetétől csak szaporodott, úgy, hogy a jelen pillanatban szerencsések vagyunk kijelenthetni, hogy a Zemplén-vármegyei kaszinó 780 ft 11 kr tőkével rendelkezik s adósságai nin­csenek. E tőkéből 700 ft a s.-a.-újhelyi takarék- pénztárban van gyümölcsözöleg elhelyezve, 80 ft 11 kr pedig mint forgó tőke kezeltetik. E kedvező pénzügyi helyzetet megteremtet­tük a kezelés egyszerűsítésével, a bevételeknek a tagdijak egyenletesebb és szigorúbb, mindazon­által egyesületünk tekintélyéhez méltó behajtásá­val s a kiadásoknak a minimumra való redukálá­sával. Amig ugyanis az 1893. év folyamán a ki­adások 3431 frt 86 krt tesznek, az elmúlt évben csak 2666 ft 77 krt tettek ki, vagyis a múlt év­ben 765 frt 09 krral kevesebbet. A pénzügyi helyzet konszolidációjának nevével illethetnek a lefolyt évet, melynek végén konstatáltuk, hogy egyesületünknek éveken át vajúdó pénzügyei ren­deztelek és most már biztató reménynyel tekint­hetünk a jövő elé. E kedvező helyzet azonban korántsem en­gedi megvalósíthatni azon, úgy hisszük, egyesüle­tünk minden tagja részéről fölmerült óhajt, hogy a tagdijakat leszállíthassuk. A S.-A.-Ujhely nagyközséggel kötött házbér- szerzödésünk, ugyanis, folyó évi április 24-én lejár. Minthogy a község intéző elemeiben, már előző­leg, azon eszme támadt, hogy az általunk bérelt helyiségek az u. n. >városháza* céljaira használ­tassanak fel; minthogy továbbá e helyiségek a modern kor igényeinek már nem felelnek meg, I nem lévén célunk egyesületünket egy esetleges kitétéi veszélyeibe sodorni, szerződést kötöttünk Rosenberg Sámuel itteni lakossal egy uj kaszinó | építése iránt egyezer ft évi bérért és hat évre terjedő kötelezettséggel. Az uj kaszinó építésének folyamatba tett munkáját kiküldött bizottságunk­kal ellenőriztettük s az építési munkálatok befe­jeztetvén, a helyiségek festése már e napokban meg fog kezdetni, s immár azon helyzetben va­gyunk, hogy folyó évi április közepe táján az uj helyiségekbe átköltözködhetünk. Ez uj szerződés évi 300 ft bértöbbletet ró egyesületünkre; ha figyelembe veszszük, hogy az uj kaszinó legszükségesebb bútorzatának kiegé­szítésére folyó évi költségvetésünkbe 300 ftot vettünk föl; ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy bevételeink egyik forrása, a kártya, a múlt év folyamán 1085 ft 75 krt, vagyis az 1893. évhez képest 66 ft 32 krral kevesebbet, a billiard pe­dig 330 ft 61 krt, vagyis az 1893. évhez képest 53 ft 69 krral kevesebbet jövedelmezett; ha fi­gyelembe veszszük, hogy tagjaink száma elhalálo zás és elköltözés folytán csökkent és hogy a- billiárd bevétel fokozatos csökkenéséből folyólag okozatként most már uj billiard asztalok beszer­zésére is kell gondolnunk : úgy hiszszük fölösleges továbbá is annak bizonyítása, hogy a tagdijak ez idő szerinti leszállítása egyesületünk existenciáját nagy mértékben veszélyeztetné, mihez képest az ügyek további vezetéséért ki sem vállalhatna lel­kiismerettel felelősséget. Azért midőn tisztelettel bemutatjuk folyó évre szóló költségelőirányzatunkat, mely: 3988 ft 04 kr......................................bevétellel 3670 ft — kr.......................................kiadással 318 ft 04 kr ................................ előirány­zott fölösleget tüntet föl: kérjük annak változat­lanul leendő elfogadását. Költségvetésünket csalfa számok kerülésével, úgy mint az elmúlt évben, most is reális alapon állítottuk össze. A múlt évre szóló előirányza­tunkban ugyanis 422 ft 08 kr fölösleget tüntet­tünk föl s eredményként 688 ft 08 krt produkál­hattunk, ami minden esetre költségelőirányzataink reálitása mellett szól. A tagdijak behajtása körül egyenletes eljá­rást honosítottunk meg; a befizetések ugyanis teljesen megnyugtathatólag egyenletesen történ­nek. Tagdijakban az összes hátrájlék 488 forintot teszen, melynek azonban nagyobb része csak az elmúlt két fél évre vonatkozik, s az szokás szerint még e fél évben be fog folyni. Reményünk van különben, hogy a múlthoz képest aránytalanul csekélynek mondható összes hátrálékok a folyó év íolyamán nagy részben befolyni fognak. Elv­nek tartottuk és tartjuk azonban, hogy a behaj­tás körül perhez csak végső esetben forduljunk. Midőn végül kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy az általunk már megvizsgált számadás felül- birálatára alapszabályaink értelmében bizottságot küldeni s annak alapján nekünk a felmentvényt megadni méltóztassék, egyszersmind miután meg­bízatásunk lejárt a bennünk helyezett bizalmat megköszönjük és megbízatásunkat a tisztelt Köz­gyűlés elé ezennel leteszszük. Hazafiui üdvözlettel vagyunk : S. A.-Ujhely, 1895. március hó 23-án. A választmány nevében : Staut József, Hlavathy József, e. titkár. e. alelnök. A sátoralja újhelyi általános ipartestület ma egy hete délután tartotta közgyűlését a torna- csarnokban. A közgyűlésnek egyik fontos és érdekes részlete volt a testület elnökségének a múlt 1894, évről szóló jelentése. Ebből a jelentésből öröm­mel győződtünk meg, hogy az ipartestület immár, hivatását fölfogva, arravaló élem oktői kormá­nyozva és vezetve, helyesen fogja fel és végzi teendőit s a célt: az iparosok érdekeinek védel- mezését és elöbbrevitelét, — 30ha nem téveszti szem elöl. S a jelentésből, mely gondos részletezettség­gel tárja fel a testület működését és történetét, hogy a fent említetteket megerősítsük, röviden adjuk: hogy a szerződtetési díjat 2 ft 30 krról 2 ftra, a szabaditási dijat 5 ftról 3 ftra leszállítot­ták ; az inas-iskola rendezéséhez hivatásának meg­felelően, teljes erélylyel hozzáláttak, bár e miatt a város képviselőtestületével és az ipariskolai bi­zottsággal komoly konfliktusba keveredtek; a belső ügykezelést rendezték, a műhelyeket ellen­őrizték ; a munkás viszonyokon segitendők, közve­títő irodát és szállót rendeznek be, mely célra rendezett bál 250 ftot jövedelmezett. A múlt évi aug. 12-én Áanonc-munka kiál­lítás «-t rendeztek, melyen 127 tárgy volt kiállítva és jutalomdij címén 300 koronát és 100 díszokle­velet osztottak ki. A testületből résztvettek 68-an a budapesti villamos erőre berendezett munka­gépkiállításon ; az iroda tevékenységére világot vet az, hogy a beérkezett 710 ügydarabot elin­tézték; a múlt év folyamán 214 tanulót szerződ­tettek, felszabadítottak 106-ot; 2014 munkavi­szonyt belajstromoztak; 189 munkakönyvét kiál­lítottak; a tagok száma 67-tel szaporodván, 538-ra emelkedett; a tagsági díjhátralék csak 13 ft 80 kr. A pénztár bevétele 1998 ft 04 kr., kiadása 1242 ft 41 kr. Tiszta jövedelem 755 ft 63 kr. A testület vagyona 2244 ft 85 kr. Szóval mindenben haladás és javulás konsta­tálható és hogy a tiszti kar működésének ered­ményével az iparosok mennyire megelégedettek, bizonysága volt a lelkes és egyhangú választás, mely- lyel a volt tisztikart újból megválasztották éspedig elnökké Bánóczy Kálmánt, alelnökké Matterny Jó­zsefet és Malárcsik Pált. — Elüljárósági tagok lettek: Ármágyi János, Bérezik Nándor, Jenik Bélé, Kótics László, Koleszár András, Kresinszky Ferenc. Malártsik Pál, Matterny József, Morgenstern Emá- nuel, Mráz Antal, Moskovszky István, Móré Dá­niel, Orosz Mihály, Rooz Adolf, Schvartz Sámuel, Tóth András, Vincze János, Vojtkó István. Zinner Bernát és Zombory János. -4- Számvevők : Hercz Ármin, Dubay István és Wessely Mór. — Pénz­táros : Heritz Sándor. —Titkár: Gáthy Géza.—« Irodatiszt: Kovalcsik János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom