Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-09-18 / 38. szám
Melléklet a „Zemplén“ 38-ik számához. élénken állitá a közönség elé Kossuth életpályáját. »Két nagy fia van Zemplén vármegyének, mondá, kik a nemzeti szabadság és függetlenség legnagyobb bajnokai valának s kikről lehetetlen a legnagyobb hálátlanság nélkül megfeledkezni, 11. Rákóczi Ferenc é3 Kossuth Lajos. A történeti következetesség az, mi a nemzetek életét biztosítani van hivatva; amely nemzet hű marad múltjához, hagyományaihoz, az elveszni nem fog soha !* A zajos tetszéssel fogadott lelkes beszéd után id. Bajusz József szavalta el ez alkalomra írt szép költeményét. Schön Vilmos dr. alelnöknek záróbeszéde után a közönség Helfi t kívánta hallani, ki készséggel lépett a szószékre, élénken állítván a közönség elé a jelenkori Kossuthot, ki nem szűnt meg dolgozni aggkora dacára sem, s kinek most is csak egy vágya, egy óhaja van: »nemzetének szabadsága és boldogsága.« A minden részében kegyeletes emlék-ünnepet este lakoma fejezte be, hol szép pohárköszöntőkben nem volt hiány. Mecz- ner Béla Kossuthra, Lengyet Endre dr. Helfire, Hét fi Kossuthra és a függetlenségi párt tagjaira, Schön Vilmos dr. Fejet Istvánra emelt poharat. A több mint 150 főből álló asztaltársaság zajos tetszéssel jutalmazá a sárospataki főiskola énekkarát itt előadott darabjaiért is s a legjobb kedélyh .ngulatban az éjféli órákban oszlott szét. (Az időjárás) még e héten sem engedett kánikulái erejéből. A hőmérő pl. tegnap délben is fölvitte a 24 fokig R. szerint. Mezei gazdáink temérdek kárt látnak már eddig is a tartós, nagy szárazság miatt, mert a csontkeménységű földet nem bírják az ősziek alá fölszántani. A szőlős gazdák, ahol vannak még ilyenek, az idén kitűnő minőségű borokat várnak, mert hiszen a szőlőszem kifejlődésére óly pompás ez a mostani időjárás, hogy szebbet, jobbat még csak remélleni sem lehetett volna. (Ujhely kövezése.) Végre-valahára, a Széchényi tér kiburkolását ezen a héten megkezdték. A régi rósz kövezetei felszedik s a köveket azoknak az utcáknak a kiburkolására fogják felhasználni, melyek eddig kőnek színét sem látván, kivált esős időben, járhatatlanok voltak. Az idomított kövek lerakásához a jővő hét elején fognak teljes erővel s november hó közepéig a Korinko féle vendéglőtől a Kel/ner-házig terjedő vonalon a burkolásnak el kell készülnie.*) (Óvóintézkedések a kolera ellen.) A kir. bel- ügyminister, tekintettel arra, hogy az újhelyi vasúti állomás a külföldről, éspedig a Német-, Oroszország, Galicia és Bukovinából érkező utasoknak egyik átmenő álló nása, elrendelte, hogy minden onnan érkező küldemény dezinficiáltassék, úgyszintén az utasok is megvizsgáltassanak. Ezeket a teendőket Szepessy Arnold dr. városi orvos és Schmidt Lajos rendörtanácsos végzik.- - Mint olyan dolgot, melyet csak helyeselni tudunk, megemlítjük, hogy ott a hol azt rendesen nem teljesitik, *) A munkálatot egy pár napra, a vm.-ei közgyűlés napjáig elhalasztották, mert akadt ember, ki a városnak a kövezés tárgyában hozott határozatát megappellálta. Szerk. magát isteníteni. — A Zámai hősnek Ennius zordon lantjára vala szüksége ; a nyers Cajus Marius ledéren mosolygott egy görög fölé mind addig mig ez a Cimber háborút megnem éneklé; Lucullus magával hordozá a Pontushoz a Ta- rentumi Anchisest és Pompejus kit nagynak neveztek a mitylenei Theophanest; — neked nincs szükséged Logographokra te tükörbe né- zesz, mosolygasz magad fölé, és megénekled ön magadat. Jól van jó 1 oremus ! kiáltok én is de azon föltét alatt, hogy kosztrinai borostyánod miatt ne hanyagold el a Múzsákat, ’s a rocska idomú koponyák, szobád falának Cannibal szerűn szép ékességei, ő nekiek legyenek inkább mint Sz. Hubertnek áldozvák; miként Quintus Julius az cletoliai zsákmányt nem Marsnak hanem a Múzsáknak áldozá. — A többiközt — kérlek fejtsd meg nekem, hol a manóban veszem én most ’s épen most ezeket az archeológiái gombóczokat ? holott életem körülményei mindenek inkább, mint clas- sicaiak í mert i-ör) pénzem nincs. 2) papokkal ’s postákkal vesződöm 3) száz éves juris perekben por-buvárkodom. — 4) — _______iki mondjam e? miért ne? házasodom. E szónál abba hagyom az enyelgő szeszélyt: ’s a kedély meleg érzetével kérlek, kívánj nekem szerencsét e lépéshez, melly engem egy hőn szeretett nő karjain boldoggá teend. _ boldoggá mondom, mert nincsen ember ki a családi viszonyt gyöngédebb érzéssel tekintse mint én tekintem, nincs ember ki annak semmi mással nem pótolható becsét tisztábban fölfogja mint én fölfogom. — Akarod tudni ki az a bátor hölgy, a ki nem retteg sorsát az enyim- hez csatolni ? ez tulajdonkép mindegy, de ha épen akarod tudni megmondom. Jegyesem neve. Meszlényi Teréz. Isten áldjon meg édes Miklósom ölellek meleg barátsággal. Kossuth Lajos m. p. a korcsmák, szálló helyek, kávéházak félreeső helyiségeinek és udvarainak fertőtlenítését, természetesen az illetők költségére, a rendőrség foganatosíttatja. (Temető-ügy.) Az újhelyi közös temető létesítése dolgában ismét folynak a tárgyalások. A dologgal foglalkozó bizottság, mint értesülünk, a g. k. templom fölött fekvő elpusztult szőlő-területek közül az u. n. Bodd-1 ajánlja közös-temető helyül. Hogy az évek hosszú sora óta húzódó ügy mikor nyer megoldást, az az hogy a tervezett és kiszemelt sok hely közül melyik fogja majdan ölébe fogadni a halandóság porhüvelyeit, — arra a hosszú várakozás után igazán kiváncsiak vagyunk. (Színészet.) Halmay Imre színigazgató Mis- kolczról e hét folyamán társulatával Ujhelybe érkezik. Az első előadás f. hó 24-ikén lesz. (Az Andrássy-alapítványi díjak) odaítélése iránt f. hó 15-iki ülésén határozott a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vár megyében terjesztő egyesület választmánya. A harmincöt pályázó közül 100—100 ftos jutalomra érdemeseknek Ítéltettek: Kiss István, m. laborczi állami elemi iskolai tanító és Seliga Antal varannai áll. elemi isk. igazgatótanító ; 50—50 ftos jutalmat nyertek.- Visontay Kamilla t.-terebesi óvónő, Balázs Mihály szinnai rk. tanító, Zseltvay Bogdán varannai közs. iskolai tanító és Grofesik János sztropkai áll. el. isk. tanító. A kötelesség lelkiismeretes teljesítésén felül szerzett érdemeik erkölcsi jutalmazásául elösmerés-nyilváni- tásában részesültek még: Fiedler Vilma, varannai óvó* nő, Andrejkovits Pál gálszécsi áll. el. isk., Kuruez Autal t.-terebesi áll. el. isk. és Jelen Mátyás, n. mi- hályi áll. el. isk. tanítók, úgyszintén Veszprényi Vince kozmái rk. és Kopinecz Antal isztáncsi gk. tanító. Óhajtjuk, hogy az ,4radrassí/-alapítványi díjak jövő évi pályázatánál ők is mindannyian nyertesek lehetvén, egyenkint és összességben sokáig éljenek 1 (Katona-dolgok). Folyó hó 20-án a 6-ik számú szekerész osztály (24 tiszt, 191 legény és 225 ló) Ujhelybe érkezik és egy napi itt időzés után tovább vonul Kassa felé. — Ugyancsak f. hó 20-án érkeznek haza honvédeink a kassai sátortáborból, hol harmincöt napos gyakorlatot teljesítettek. (Megölte a bánya.) Potypinka József, kőfejtő, f. hó 12-én reggel, egy a filoxera által elpusztított szőlőben bányát nyitott s ott kőfejtéssel foglalkozott, a tőle alig nehány méternyire dolgozó társa állítása szerint az aláaknázott kőtömeg nagy robajjal lezuhant, s a szerencsétlen Potypinkát oda ölte. Megemlíteni való, hogy milyen szerencsétlen halállal múlt ki majdnem az egész Potypinka család. Pár év előtt ugyanis amidőn Potypinkáné az égő lámpába petróleumot öntött, az felrobbant s ő valamint 16 éves leánya és egy kis csecsemő unokája, oda égtek elpusztulván a porrá égett házban mindenök s maga Potypinka is súlyos égési sebekben hónapokig feküdt a kórházban, egyév múlva suhanc legény fiát boszuból úgy ütötték főbe egy kővel, hogy több napi szenvedés után Az 1831-iki kolera és Kossuth. Hazánkat az 1831-ik évben nagy csapás látogatta meg: a kolera, mely főleg a rosszul táplálkozó és egészségtelen lakó helyeken tengődő föld népe között pusztított. A tudatlan nép rémületét lelkiismeretlen izgatók, kik minden zavar alkalmával előtűnnek, arra használták föl, hogy saját földes urai ellen bujtogatták. Elhitették vele, hogy a papság és nemesség megmérgezte a kutakat, nehogy a parasztság túlszaporodjék s rájuk nézve veszedelmessé váljék, azért nem halnak az urak, csak a parasztok. A tudatlan nép készséggel fogadta az izgatásokat s csakhamar tömegekbe csoportosult s kezdte megtámadni a községeket s kisebb városokat is. Zemplén-vármegye parasztjai is föl lettek bujtogatva, s számos úri lakot feldúltak s több családot fölkoncoltak. Az Andrdssy-uradalom parasztjai is részt vettek a lázadásban s minthogy Ujhelyen volt az uradalmi tisztség középpontja, megrohanták Ujhelyt is és ostrom alá fogták. A városban nagy lett az ijedelem s mindenki elvesztette fejét, egyedül Kossuth nem, ki a helyi járvány bizottságnak elnöke volt. Össze doboltatta a lakosokat a piacon s itt egy lelkes beszéddel bátorságot oltott beléjük, fölhívta őket, hogy családjuk s tűzhelyük védelmére fogjanak fegyvert s városukat védjék meg. A föllelkesített lakóság szót fogadott, Kossuth ajánlatára egy katonaviselt egyént vezetőnek választott, s annak intézkedései mellett sikerült is megmenteni a várost. Ez ostrom idején a meglepett városban jelentkezni kezdett az éhség, a lakosság nélkülözéseket szenvedett. Ekkor az ostromló parasztok megemlékezvén az irántuk, mint uradalmi ügyész, mindig oly humánusan viselkedett Kossuthról s tudván azt, hogy ő egész családjával együtt szintén ki van téve az éhínségnek, nap0nta beküldték meghalt, most az öreg esett áldozatul a kőbányában sok éveken át folytatott munkálkodásának. (A Zemplén jövő évi naptára) nagyobb részben már összeállittatván, minthogy a lelkészek névsorából az ágost. evang. egyház t. lel- készi kara még hiányzik, bizodalmas kéréssel fordul szerkesztőségünk a vármegyénk területén működő ág. evang. lelkész-urakhoz, hogy amennyiben idejük és elfoglaltságuk engedni fogja, legkésőbb e hó 25-éig becses neveiket tudomásunkra adni szíveskedjenek, (Betöréses lopás.) A. Bereczkiből Írják nekünk : A szegény Czinke Erzsóknak, az Amerikában tartózkodó Balog A. Ferenc itthon maradt és szalma-özvegységben élő feleségének, szomorú felviradása volt tegnapelőtt reggelre. Gonosz emberek betörtek az éjjeli szállásául szolgáló disznóólba, s ellopták nagy keservesen összekuporgatott pénzecskéjét, cirka 40 ftot, melylyen ő is Amerikába szándékozott kimenni az ura után. A csendőrség jó nyomon jár s reméli, hogy a tolvajt hurokra keríti. (Emberölés.) A f. hó 14-én tartott csicsva- aijai búcsúnak, mely, mint rendszerint történni szó kott, az idén is nagy ájtatosan kezdődött, de jól bepálinkázott állapottal végződött, fájdalom, emberélet is esett áldozatul. A szomorú történetet így beszéli el tudósítónk : Góga János, vármegyei útkaparó, öcscsével, az Amerikából nemrég hazakerült 25—28 éves Góga Mihálylyal, Szedlíczke községből átrándultak a Cstcsvaalja-pusztai búcsúra, mindketten teljes bünbocsánatért vágyódó, töredelmes lélekkel. Ájtatos imádkozás után megtisztult lélekkel a legjobb egyetértésben ballagtak hazafelé ; otthon szóba jött közöttük az örökség kérdése, mi úgy látszik, nekik fogós kérdés volt, mert fölötte hajba kaptak, Góga János az utkaparó, a családtagok és még két legény jelenlétében öcscsét késsel megrohanva 6, mond hat sebet ejtett rajta, melyek közül 5 a szív közve tetlen közelébe fúródott. A sebek közül egy is elég lett volna, hogy halált okozzon. Ily vadállati szívtelenséggel végezni ki saját fivérét: ahhoz kannibaláli kegyetlenség kell 1 A testvér-gyilkos útkaparó a varannai kir. jbíróság előtt töredelmes vallomást tett s a börtönben várja méltó büntetését. Egyébként pedig, végzi tudósítónk, ennek a vidéknek a népsége, különösen a legénysége, vad. Alig múlik el hét verekedés nélkül. Nem egyszer történt már meg, hogy merő szilajságból a békésen haladó utast is megrohanták és szekerestől-lovastól fölfordívtán, a halálra ijedt utast sorsára hagyták, s buta vigyorgással tovább haladtak. Ha az elbeszélt mostani konkrét esetben a büntető törvény teljes szigora nem érvénye sülne, amit egyébiránt feltételezni sem merünk, nagyon rósz következések származhatnának abból erre a barbár erkölcsű népre, melynek még csak alig felserdült fiatalsága is könnyen adja magát a verekedésre, sőt az emberöléstől sem retten vissza. (Az újhelyi csizmadia-ipartársulat) módosított alapszabályait a kereskedelemügyi kir. minister jóváhagyta. az egész család számára az élelmi szereket, biztosítva az aggódó családot, hogy bántódása akkor sem lesz, ha hatalmukba kerítik a várost. Ez azonban nem történt meg, mivel a Kassáról közeledő katonaság hírére a parasztság szétoszlott s visszatért hajlékaiba. Kossuthnak azonban úgy lelkületére, valamint állására is igen nagy hatással volt ez esemény. Mint éles eszü ember, ö a baj okát mélyebben kereste, mint mások. Mig a világ csak a bujtogatást látta, ő tisztában volt vele, hogy "e mozgalomnak legfőbb oka a köznép nyomasztó helyzetében van. A megelégedett népet fölbujtatni nem lehet, ellenben a helyzetében elégedetlen nép minden alkalmat megragad arra, hogy elnyomói ellen síkra szálljon, szerinte nem a nép a hibás, hanem annak elnyomói, mivel ezek közvetett okai a lázadásnak. És Kossuth ezen nézetnek kifejezést is adott, hozzátevén egyúttal, hogy ez állapotok nagy veszedelmet rejtenek mé- hükben a jövőre is. A parasztság ellen ingerült nemesség boszan- kodva hallotta a józan felfogás ezen szavait. Kossuthot kezdték gyanúsítani, hogy egyetért a lázadókkal, s hogy a parasztok is csak ezért kímélték őt. Irigyei még szították a híreket s Kossuth csakhamar tapasztalni kezdte, hogy a vármegye leg előbbkelői idegenkedéssel fordulnak el tőle. Megragadta tehát az alkalmat, hogy nyomasztó helyzetéből szabaduljon, s elfogadta azon ajánlatot, hogy több főurat képviseljen a pozsonyi országgyűlésen, hová ezek menni nem akartak. A tapasztaltak azonban megérlelték benne azt a hitet, hogy a mélyen elnyomott föld népének helyzetén segiteni nemcsak emberbaráti de haza- fiai kötelesség is, s ezért avval az elhatározással I távozott hazulról s ment föl az országgyűlésre, 1 hogy szent kötelességének fogja ismerni tehetsége szerint előmozdítani a nép fölszabadtiását. Szt'brszí Ilii Károly.
