Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

tünicvan, is ha ennek tökéletességét csodáljuk, egyúttal öröm fog el ama nagy haladás felett, melyet e téren az utolsó 25 év óta tettünk. Hogy a müveit nyugoti népek magaslatára emelkedjünk, hogy kulturnépnek tekintessünk, ehhez nagy részt hozzá fog járuini e jeles munka is és csak az volna nagyon kívánatos, hogy e munkát minden intelligens magyar ember bírja, olvassa. Még csak azt említjük meg, hogy Révai Testvérek jóhirü cége e munka föképviseletével megbizatván — oly intézkedést létesített, mely lehetővé teszi, hogy a nagy müvet bárki csekély havi t frt 50 kros részletfizetésre megszerezhesse, ami már eleve is biztosítja a műnek a legnagyobb sikert. A Nagy Lexikon elsó kötete kb. e hó közepe táján fog mngjelenni és a rendelőknek szétküldetni. A rendelések egyenesen Révai Testvérekhez küldendők Budapestre avagy e lap kiadóhivatalához, ki a rendelményeket szívesen eszközölni fogja, úgyszintén Schmld Lajos városi kapitány, lapunk dolgozótársához.

Az Ország-Világ, a legelterjedtebb s Benedek Elek által kitünően szerkesztett szépirodalmi lap 41—42. száma mint önálló füzet is megjelent. A füzet érdekes tartalmából felemlítjük a kővetkezőket: Nadia. Georges Nazim regénye. Tói dalok (Lenaú.J Egy királyné a járványok ellen. Fridolin, Sebesi Jóbtól. Egy kis király leckekönyve. Az erdélyi érchegység sziklaszorosaiból, Téglás G.-tól. Mégis, mégis, Baján M.-ról. Mőcs Zsigmond (arcképpel-) A világjáró angol, Gárdonyi Géza humoros regénye (folyt.) Tolstói Leó (képekkel.) Tíz év (költ.) Palágyi Lajostól. sAranyvirág* beteg, Benedek Elektől. Nagyapó, Malonyay Dezsőtől. Késő őszszel (költ.) Feleki S.-tól. A hol az arany terem, Gaal Mózestől. Miss Róse Gardener, Redfield Richárdtól. Arany János emléke. Az állőirás (képekkel,) Böngérfi Jánostól. Pillanatos iölvételek Kossuth Lajosról. A hétről cim alatt Székely Huszár tárcái igen érdekes képet adnak a hét eseményeiről, a Nők világa és a többi rovatok szintén érdekesen tájékoztatnak a hazai és a külföldi fontosabb társadalmi vagy művészi eseményekről, a divatképek a legújabb francia minták után készülnek ; a képek pedig a haza és külföld jeleseb festőinek remekművét mutatják be. A kivá/ó és gazdag tartalom mellett díszes kiáltása és olcsósága teszi még ajánlóbbá e lapot. Előfizető ára; egész évre 8 ft. félévre 4 ft, negyedévre 2 ft, egy hóra 70 kr. Egyes szám ára 16 kr„ kettősé 30 kr. (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Erzséb et-kőrüt, 12.)

Beniczkyné-Bajza Lenke válogatott regényei. Ez uj

vállalat, melyet a Singer és Wolfner kiadócég. indít meg, biztos sikerre számithat. Mindjárt az első regény („Nyoma veszett*), melylyel a gyűjtemény kezdődik, egyike az Írónő legszebb alkotásainak. Jellemzéseinek biztossága és határozottsága, meseszövésének ügyessége és leleményessége együtt oly érdekessé teszik e regényt, hogy Beniczkyné legsikerültebb müvei közé kell sorolni. Ha hozátesszük még, hogy Beniczkyné regényeit a legnagyobb nyugalommal veheti kezébe a müveit közönség s adhatja kezébe serdült leányainak is, ezzel nem mondunk újat, csak Beniczkyné-Bajza Lenke tiszta, fenn. költ nőiségének hódoltunk. Egy-egy négy ives füzet ára 25 kr. Minden két hétben egy füzet jelenik meg.

Almanach. Az Egyetemes Regénytár jól ismert Almanachja az év forgásának pontosságával jelent meg ismét a maga csinos, kedveltető külsejével és sokat Ígérő tartalmával. Az idei Almanach szintén Mikszáth Kálmán szerkesztésében és elmésségtől duzzadó előszavával jelent meg. Nem kevesebb, mint, a szerkesztőn kívül, tizenöt magyar iró elbeszélése van benne, megannyi eredeti, üde, friss termése az idei munkásságnak. Mint a korábbi években, ezúttal is régi és uj nevek együttesen lépnek itt az olvasó közönség elé. Jókai Mór, Beniczkyné Bajza Lenke, Tóth Béla, Vadnay Károly sorakoznak egymás után, majd Szalóczy Bertalan, Lipcsey Ádám, Kozma Andor mutatják be magukat az Almanach közönségének, a vidám Rákosi Viktor mellett, a mély elméjű, merengő Justh Zsigmond, a sokat és méltán dicsért Herczeg Irerenc mellett, a szerény, de magas tehetségű Sebők Zsigmond kerül sorra, köztük a finom tollú Gyarmathy Zsigánéval s végül Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor — oly diszés sorozata az íróknak és oly magas színvonala az alkotásoknak, a minőt csakis az Almanach kötetei mutatnak fel széles ez országban. A változatosság a tárgyakban, a kulönféleség a stílusokban oly sajátságos és vonzó karaktert ad e kötetnek, a milyennel alig dicsekedhet a könyvpiacnak bármely másik jelensége. Az 1893-ik évi Almanach ép oly diadalmasan fogja megjárni évi pályafutását, mint előzői és szintoly maradandó becses darabja lesz a czaládi könyvtáraknhk, mint amazok. Az Almanach-ot megnyitó naptári részhez ezúttal rövid es velős ismertetése is csatlakozik az uj pénznek, mely a jövő évben már forgalomba jő. Az Almanach ára 1 ft. Kapható Löyvy Adolf könyvkereskedőnél Ujhelyb n.

Egyesületi élet.

A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén- vármegye területén terjesztő egyesület Varanr.ón, f. hó 6-án, a nemzeti tanügynek kiváló ünnepet rendezett. Azon alkalomból ugyanis, hogy a va- rannai községi iskolánál 17 év óta működő két tanítót, Seliga Antalt és Zseltvay Bogdánt, az egyesület loo és 50 ftos jutalomban részesítette a magyar nyelv terjesztése terén kifejtett sikeres működésért, — a magasztos célú egyesület oly módon intézkedett a jutalom kiosztásáról, hogy annak anyagi értékét sok százszorosán hatványozza az erkölcsivel, s e célból a helyi és vidéki értelmiséget ünnepre gyüjté egybe a községi iskola nagytermébe a fennt említett napon. Jelen voltak a khatóság képviseletében: Nemes Lajos vármegyei kir tanfelügyelő, Füzesséry György főszolgabíró és Pintér István szolgabiró, továbbá Pereszlényi István, a varannai községi iskolának és az egyesület fiók-körének elnöke, Werner Gyula az ipartanuló iskolai bizottság elnöke, Walkovszky Mihály adópénztárnok, Plenczner ellenőr, Strasser Antal plébános, Szemán János s. lelkész, Gaál Sándor gyógyszerész, Spellenberg Gyula könyvelő, Vass Gáspár, Hámborszky tanítók, Udvardy Viktor könyvelő, Kéler Ede jegyző, Kéler János tiszttartó, Füzesséry Péter Írnok, Kerekes Antal városi birój Rokiczky Károly, Sepitkó Janos iparosok, Nyomárkay Géza, Sztankó László járásbi rósági végrehajtó, Luchs Ármin, Zseltvay Bogdán, Seliga Antal tanítók és a hőlgyközönség szép számmal. Az ünnepség az iskolai növendékek két szólamu énekében a Szózat-tál kezdődött, melynek végeztével Füzesséry György foszolgabiró, mint az egyesület megbízottja szólt, a jutalmazott tanítókhoz intézvén szavait, s kifejté az adományozó egyesület célját, elveit, azután a nagynevű és boldog emlékű Andrássy Gyula gf. működését

és érdemeit ecsetelvén, kifejezé reményét, hogy a jutalmazottak, k.k az iskola fennállása óta itt működnek, az egyesület és a nagynevű gróf szellemében fogják vezetni ezután is növendékeiket Ezekután átnyujtá a jutalmat és kifejezte jó ki- vánatait.

Erre Seliga Antal, igazgató-tanitó mondá el köszönő szavait, ecsetelvén egyszersmind az iskola fennállása alatt tanúsított möködést, a pálya nehézségeit és azoknak győzedelmes leküzdését és az egész tantestületnek egybehangzó működését, reflektálván pedig különösen a kisdedóvó vezetőjének, Fiedler Vilmának, áldásos segítségére a nemzeti nyelv terjesztésének hazafias munkájában.

Utána Zseltvay Bogdán tanító köszöné meg röviden a jutalmat, rámutatván beszédjében, hogy midőn a néptanító szerény működése elnyeri hazafias törekvéseiért a pálmaágat, az egyszersmind azt is jelenti, hogy a politikai és iskolai hatóságok nemcsak buzgón propagálják a hazafias törekvéseket, de gyámolitói is azoknak mindenütt.

Ezek után a kir. tanfelügyelő szólt lendületesen a szív és érzelem valódi hangján, többek között mondván : A nemzeteknek a gondviselés mindég ad oly férfiakat, kik nagyságuk, feláldozó hazaszeretetük s kivált nagy tudományuk által azok vezércsillagaivá, s működésükkel áldásaivá lesznek életükben s azontúl is századokra terjed éltető eszméiknek magasztos hatása ; azután ecseteié a boldog emlékezetű Andrássy Gyula gróf működésének áldásos hatását a magyar nemzetre s ebből kifolyólag a nemzeti tanügyre. A továbbiakban a jutalmazott tanítókhoz fordult, s midőn kiemelé a tanügy mai állapotát, összehasonlítva azt egyszersmind az előző évtizedekével s feltüntető a haladást a tanügy terén s a tanító társadalmi, közhivatalnoki állásánál s az anyagiak terén, majd buzditólag inté, hogy a rájok bízott ártatlan gyermekek sziveibe mindenkor oltsák be a haza- fiság és a vallás magasztos érzelmeit, tanítsák meg tiszteletre a nemzet nagyjai s a valódi hu mánus törekvések iránt. Végül a szülőkhöz és a közönséghez volt még szava s midőn nagy örömének adott kifejezést az iskolájuk tanítóit ért kitüntetés fölött: megköszönő érdeklődő részvételüket a mai ünnepségen s még több hasonló örömnapot kívánt nekik.

Befejezésül következett a Himnusz eléneklése, melyet midőn végig hallgattunk, magasztos érzel mektöl érintve távoztunk.

Addja az ég, hogy a varannai államilag segélyezett községi iskola ezentúl is tartsa meg jelenlegi jó nimbusát, — y.—y.

CSARNOK,

Ékes sorokba szedni mindazt .. .

Ékes sorokba szedni mindazt,

Mit egyről másról gondolok S figyelni a mértékre, rímre,

Nekem szörnyű nehéz dolog.

Nem csoda ez hiszen manapság.

Oly rideg próza az élet S a megszokott egyformaságot Ritkán váltja fel költészet.

Ritkán hévül a modern ember Elvont eszmék és hirnévér’

A földi jóllét s a gazdagság Nála mindennél többet ér.

De van mi életünket mégis,

Mint fénysugár, úgy hatja át,

Amidőn felhevülten érzük Egy titkos vágynak mámorát:

Midőn csábítóbb a madárdal És illatosabb a virág S üldözzön bár a sors haragja,

Oly kedves az egész világ,

E titkos érzést, édes vágyat,

Mely önkéntelenül terem,

Mely életünknek főrúgója,

Úgy nevezik, hogy : szerelem.

Egyiknél miként a parázstűz A hamu alá rejtezik,

De éltető melegét ottan Megőrzi még sok ideig :

Másiknál fénylő meteor, mely Az élet egén megjelen,

Aztán kialszik, hogy utána A sötétség nagyobb legyen

CsoltóiGrONDOLATOK.

— A szem a szív árulója.

— A szeretet vonz, a gyengédség hódit, a jellem győz.

— A mi életünk hasonlít egy nagy háborúhoz, melyben rendesen a szív a hadvezér.

— Az emberi szív egy könyv, melybe annyi mindenfélét jegyzett a sors keze, hogy ha át akarnánk olvasni, mire a végére jutnánk, az elejét el- felednők.

— A férfiban nagy az akarat, a nőben az ön- feláldozás ; s ha már eltévedt a nő, mondd melyik a hibás ?

— Ma már gyermek csak a oólyában létezik.

— A nő a nap, a férfi a bolygócsillag.

Anna.

HIVATALOS flifiSZ.

T. Zemplénvármegye bizottságának S.-A,- Ujhelyben 1892. szeptember hó 28-án tartott közgyűléséből.

192. 17662. Olvastatott a Nagyméltóságu kereskedelmi ministerium 45800./I 92 számú intéz- vénye, melylyel az 1890 évi I. t. c. 24 és 25. §. alapján a vármegye által alkotót: szabályrendeleteket megerősitve leküldi.*)

A szabályrendeletek a vármegye alispánjának, a jegyzői karnak, a főügyésziek, a főszám- vevőnek, főpénztárosnak és kir. államépitészeti hivatalnak, még pedig az utóbb! hivatalnak az intézvény másolatával, ennek végpontjában jelzettek figyelembe tartása végett, alkalmazkodás, a 10 főszolgabiróna kkörözés és eljárás, a »Zemplén« hivatalos lap utján a közönség tájékoztatása végett kiadatni határoztatott. Kelt mint fent.

jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, s. k. főjegyző.

Másolat.

Kereskedelemügyi m. kir. minister. 45800/1. 92. sz. Zemplénvármegye közönsí gének. A vármegye alispánjának az 1890 év I t. c. 24 és 25 §§-ainak alapján alkotott szabályrendeletek tárgyában f. évi julius 2-én 11339 sz- a kelt jelentésére, a következőkről értesítem a közönséget: Múlt évi december 30-án tartott közgyűlésében az 1890 évi I t. c. 24 § a alapjái az útadó egy részének természetben való leszolgílása .tárgyában 459/21751. szám alatt, továbbá az idézett törvény 25 § a alapján az egyenes adót nem fizető kötelezettekre vonatkozólag ugyanazon szám alatt alkotott szabályrendeleteit átvizsgálván, azokat a záradékokban foglalt helyesbítésekkel, illetve ki egészitésekkel ezennel jóváhagyom. Vonatkozással a törvény 24 $-a alapján elkotot: szabályrendet 2 §-ában foglalt rendelkezésekre felhívom a közönséget, hogy az útadó termész :tben való lerovásának kimondásakor határozzon mindenkor a felett is, hogy az azon vidék kötelezettjei között kiknek engedi meg, életviszonyaikra tekintettel a pénzzel való lerovást, illetve kiktől nem kívánja a természetben kötelező leszolgálást. Ilyenek volnának a lelkészek, tanítók s általában azok a foglalkozásúak, a kiknek életviszonyaira a természetben való munkateljesítés zavarólag hatna. Ha a természetben való lerovásnak ez az alakja a gyakorlati alkalmazásban célirányosnak bizonyulna be és állandó jelleget öltene ; úgy erre vonatkozólag a szabályrendelet megfelelő kiegészítő rendelkezésekkel, a törvény határozatainak követésével kibővithető lesz. A szabályrendeletek egy-egy példányát hivatalos hasmálatra visszatartottam, a többi tárgyiratokat s azok között a szabályrendeletek jóváhagyási záradékkal ellátott i -i példányát ide csatolva leküldim. Budapesten, 1892. augusztus hó 28 án. Lukács Béla s. k.

459 SZ./21751.

Szabályrendele :

az 1890. évi I. t. c. 25. §-a alapján az egyenes adót nem fizető kötelezettekre vonatkozólag.

1. §. Az 1890. I. t c, 25. |g. értelmében a törvény 23. §-ában körülirt egy< nes adót nem fizot 18 évet már betöltött, de hatvan évet még el nem ért útadó kötelezettek összeírását körjegyzőségekben a körjegyző, nagyközségekben az erre kirendelt tisztviselő (jegyző vagy tanácsos) minden év május havában, és pedig a községet házról-házra bejárva, köteles teljesíteni.

2. §. A községi elöljáróság köteles az összeírás határnapját a községben legclább 3 nappal megelőzőleg szokásos módon közhírré tenni.

Az eljáró községi közeg pecig az összeírás alkalmával köteles az illető kötels zettet nyilatkozatra felhívni, váljon útadó tartozását készpénzben, avagy természetben kivánja-e leróni, és a nyilatkozatot az összeirási jegyzőiben kitüntetni, és az összeírást a közmunka beosztás tervezetbe felvétel végett a kir. államépitészeti hivatalnak május hó végéig bemutatni.

3. §. Azon kötelezettekre ne zve, kik a fentebbi módon közzétett összeirá > alkalmával a

*) A 24. §. alapján alkotott szaka lyrendeletet lapunk múlt száma hozta. 8zerk%