Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-08-28 / 35. szám
és őt a földmivelésügyi m. kir. minister előterjesztésére ő Felsége nevezi ki. A fővegyészet, ki egyúttal igazgatói helyettes, a vegyészeket, pályázat utján, vagy a nélkül, az igazgató előterjesztésére a földmivelésügyi m. kir. minister nevezi ki; kinevezésre azonban csak azok tarthatnak igényt, a kik főiskolát végeztek, oklevéllel bírnak és készültségüket az által, hogy egy ideig az orsz. m. kir. chemiai intézetben az igazgató felügyetete alatt sikerrel működtek, igazolják. A szolgákat az igazgató javaslata alapján a földmivelésügyi m. kir. minister nevezi ki. Az igazgató, a fővegyész, a vegyészek és a szolgák alkalmazása állandó : ezek állasukból csak közbüntények miatt történt elitéltetés, vgy fegyelmi ítélet alapján mozdíthatók el. 5. $ Az intézeti személyzet kötelességei: a) Az igazgató az intézet összes ügyeit vezeti, és azt kifelé is képviseli ; ő rendelkezik az intézet személyzetével s meghatározza mindegyiknek a munkakörét és munkaidejét. Az intézethez érkező ügydarabokat ő bontja fel, a levelezéseket, számlákat stb ő irja alá. b) A fóvegyész és vegyészek az intézeti ügyek korül felmerülő teendőket éspedig nemcsak a tisztán szakszerűeket teljesíteni — de az igazgatónak tudományos munkálataiban is kezérejárni kötelesek. Az irodai teendőkkel megbízott vegyész az összes irodai, leltári és pénztári teendőket végzi, átveszi és továbbítja a küldeményeket, kezeli a főkönyvet, a pénztárt, leltárt és könyvtárt, felügyel a folyóiratok rendes beérkezésére és elhelyezésére, egyébként pedig a rendelkezésére álló időhöz mérten a vegyészek teendőit végzi és azoknak kötelességeiben osztozik. c) Az intézet munkakörébe vágó magán dolgozatokat az intézet személyzete el nem vállalhat és az intézeten teljesített munkálatokért külön díjazást el nem fogadhat. Mellékfoglalkozás az igazgató előterjesztésére csakis a földmivelésügyi m. kir. ministerium által esetről-esetre adott engedely alapjan vállalható el. Az intézet munkakörét a földmivelésügyi m. kir. ministerium jóváhagyásával kiadott díjjegyzékek állapítják meg. 6. § Az intézeti személyzet felelőssége. Az intézetből kikerülő munkálatok helyességéért első sorban az igazgató, másodsorban pedig azon intézeti közeg felelős, aki az igazgató által a munkalattal megbizaiott. Az intézet pénz, illetve vagyonkezeléséért az igazgató és a pénzkezeléssel megbízott közeg egye temleg felelősek; miért is az igazgató feladatai közé tartozik az intézet vagyonkezelésének helyességéről időnkint meggyőződést szerezni. 7. §. Helyettesitrs. Az igazgató és igazgatói helyettes eltávozása esetére, helyettazröl gondoskodni és anuak hatáskörét megszabneséemkulönben az elöljáró mi nisteriúmnál javaslatba hozni köteles azon egyént, akit a helyettesítésre alkalmasnak tart. Kivételes esetekben, vagyis akkor, amidőn a hivatalos jelentéstételre idő nincs, vagy ha az igazgató és az igazgatói helyettes súlyosan megbeteg szik, az intézet vezetését ideiglenesen a szolgálatban legidösb vegyész veszi at ; erről azonban a ministeriumnak ^azonnal jelentést tenni és annak utólagos jóváhagyását kieszközölni köteles. 8. §. A szabadságolás. Az igazgató és az intézet személyzete csakis a ministetiumtol nyerendő engedély alapján élvezhet hosszabb szabadságot; öt napi szabadsagot azonban az igazgató is adhat az intézet személy zetének és ugyanannyi időre az igazgató is eltá- vozhatik, de ezen esetekben mindig indokolt jelen tést tenni tartozik a ministeriumhoz. 9. §. Nyugdíjazás. Nyugdíjazás tekintetében az intézet személyzetére nézve épugy, mint a többi allami hivatalnokokra az 1885-ik évi XI. törv. cikk rendelkezései irányadók. III. Fejezet. Az ügyvitelről. 10. $. A vizsgálati tárgyak, a pénztár, leltár, könyvtár kezeléséről és az időszaki jelentésekről. a) A vizsgálatra beérkezett tárgyak es ügydarabok folyó számmal ellátva a beérkezés címével, és a beérkezés idejének megjelölésével az intézet főkönyvébe bevezettetnek. Végleges elintézés alkalmával ugyancsak a főkönyv illető rovataba bevezetendő az elintézés, illetőleg az elküldés napja és a vizsgalatért megállapított dij. nemkülönben a dij összeg kifizetését igazoló pénztári naplótétel száma. Vizsgálati dijakra lefizetett előleg szintén bevezetendő a főkönyvbe es a pénztári naplóba. Minden ügy actaszerüleg kezelendő ; vagyis minden ügydarab külön eloadói^ivet kap, a melyre a főkönyv illető szama reavezettetik és azonkívül a vonatkozó előiratokkal felszereltetik. Az igy felszerelt ügyiratokat jelentéstétel 1 végett kiosztja az igazgató az intézeti személyzet között; az illető referens a chemiai vizsgálat, vagy tanulmány eredményét azután aláírásával ellátva bemutatja az igazgatónak. Az igazgató felülvizsgálati utón, a melynek alapját a munkálatok közvetlen felügyeletén kívül, az intézet alkalmazottjainak munkálati jegyzőkönyve képezi, megállapítja a kiadmány végleges szövegezését és aláírásával ellátva kiadja az irodai teendők végzésével megbízott vegyésznek, vagy esetleg az intézet bármely másik tisztviselőjének letisztázás végett és azután a tisztázatot az igazgató aláírja. Az intézet személyzetének munkálati jegyzőkönyvei az intézet tulajdonát képezik. b) Pénzkezelés. A vizsgálatokért vagy a vélemények elkészítéséért befolyó dijak kezelése és hováforditása. Az intézet pénztárába befizetett minden összegről a vizsgálati tárgy folyó számmal ellátott és az igazgató által alairt és nyugtázott díjjegyzék állítandó ki. Ugyanezen számmal ellátva bevezettetik az összeg a pénztári naplóba. Egyáltaljában a pénztári naplóba folyó számmal bevezettetik minden összeg, költságadomány stb., a mely az intézet pénztárába foly, A pénzcári naplóba a bevételek és kiadások choronologicus sorrendben bevezetendők, a kiadások kizárólag az igazgató vagy annak helyettese részéről történt utalványozás alapján fizethetők ki; az igazgató az állami költségadománynak betartásáért anyagilag felelős és ötszáz (500) forintot meghaladó kiadasra nézve, a ministeriumtól elö- legesen engedélyt kérni tartozik. Letétekről vagy olyan összegekről, a melyeknek hováforditása iránt a ministerium határoz, külön letéti napló vezetendő. A vizsgalatokért és véleményekért befolyó dijaknak ötven (50) százaléka az igazgatót és az intézeti személyzetet illeti, melynek arányosítása iránt az intézeti igazgató előterjesztése alapján a minister határoz, megjegyezvén, hogy az igazgatóra eső évi dijszázalék 2000 forintnál kevesebb nem lehet. A dijak 50 százaléka negyedévenként az allami pénztarba szállítandó, A pénztári napló minden negyedév végével lezárandó, az igazgató és pénzkezelő által aláírandó, és a következő hó 8-áig a ministerium számvevőségének bemutatandó. c) A leltár kezelése. Leltári tárgyat képez minden beszerzett bútordarab, eszköz, eszközalkatrész, könyv és folyóirat. A leltárból a rendes fogyasztás tárgyát képező anyagok és apróbb üvegcsövek, üveglapok s hazonló, értéket alig képező, és a folytonos használat folytan alladekukban mindenkor változó tárgyak kihagyandók; úgy szintén kihagyandók azon üveg és porcellan vagy agyag edenyek, a melyek főzésre vagy olvasztásra szolgálnak s e szerint hirtelen elpusztulásnak vannak kitéve. A leltári napló minden negyedév végével lezárandó, az igazgató és a leltár vezetésével megbízott közeg aláírásával ellátandó, és a lezárást követő hó 8-áig a ministeri számvevőségnek bemutatandó. Az intézet által a leltári naplón kívül szakleltárak is vezetendők. d) A könyvtár és folyóiratok kezelése. A könyvtárról rendes catalogus készítendő és abba minden uj beszerzés bevezetendő. A folyóiratok beérkezésok után azonnal a folyóirati naplóba bevezetendők. e) Időszaki jelentés. Az intézet minden évben február hó 15-éig a múlt évi működéséről a ministeriumnak jelentést tenni tartozik. ii. §. Ügyvitel az igazgató távollétében. Az igazgató távolléteben is érvényben marad a 10. §-ban meghatározott ügyvitel: a munkálatoknak és a kibocsátandó űgydaraboknak az igazgató helyettese áltál eazközlendő ellenőrzése és felulvizsgalata tekintetében azonban, az igazgató által esetrol-esetre kiadott utasítások és házszabályok irányadók. Kelt Budapesten, 1892. jun. hó 3-án. Gr. Bethlen, s. k. (Vége köv.) Gróf Andrássy uradalmában, Fáczánytenyész- téshez alkalmas 26 darab jobb fajta pulyka (tyuk) eladó. Parja helyben 6 forint. Eredetük: csehországi. SZ9rl593ZtŐ pó3táöa,. A rózsa — liU '.su c. versek közölhetetlenek. Caprum-nak. Az az aranyos humoru tárgy, ékes rigmusokba foglalva, már megjelent a Zemplén 18/3-as évfolyamában, azért most mellőznünk kellett. Szívesen vennénk azonban, ha eleven tollával Tárcánk számára megrajzolná a beutazott szép vidék képét. A tiszt, példány megindítása i ránt intézkedtünk. Felelős szerkesztő : IDOOSTO-Ó GTST- GÉZA, Kiadó-tulajdonos : ÖZV. BOHUTJC EL.EMÉRNÉ. A’papsoron lévő mészárszékem ben a legjobb minőségű I- ső rendű hús ára 52 kr. II- od rendű „ „ 50 kr. Klein Gyula. elad.á^A leleszi prépostság tulajdonát képező Vilhány és Kapos nevű erdelyében, úgyszintén Lelesz község tulajdonához tartozó erdő részben lévő makktermés folyó évi szeptember hó 7-ikén d. e. 10 órakor a prépostsági irodában a legtöbbet Ígérőnek nyilvános árverés utján el fog adatni. Az árverési feltételek a leleszi erdészeti hivatalban megtekinthetők. Lelesz, (Zemplénmegye) 1892. aug. 20. Erdészeti^hivatal. TK. 2555./1892. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Hutman Mihályné végrehajtatónak, Slivka Mária férj. Zavodni Jánosné végrehajtást szenvedő elleni 45 ft 60 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir- törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság területén lévő Kásó község határában fekvő a kásói 29. sz. tjkvben Slivka Mária férj. Zavodni Jánosné nevén álló 54 hr. 6. ö. i. sz. a. ház és udvar, 55. 75. hr. sz. a. kert, 215/a, 277/b, 307/b, 399/b, 440/b, 480/b, 537, 561/b, 672/a, 720/b, 842/a, 878/a, 935/a, 956/a, 996/a, 1026/a, 1078/b, 1102/a, 1132/b 1156/b, 1198/a, hr. sz. a. szántóföld és rét birtokra az árverést 779 ftban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok, az 1892. évi szeptember hó 20-án d. e. 10 órakor Kásö község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának lO%-át, vagyis 77 frt 90 krajcárt. készpénzben, vagy az 1881. LX-ik törvényezikk 42. tj-ábanjel zett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. szám alatt kelt kir. igazságügyi miniszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy azi88i-ik LX. törvényezikk 170. §-a értelmében a bánatpénz-nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt S.-A.-Ujhelyben, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál I892. évi junius hö 2j-ik napján.) Képes Gyula, kir. tvszki biró. 146. sz. főn. 92. Árlejtési Hirdetmény. Alólirott kir. járásbiró által ezennel közhírré tétetik, hogy a sztropkói kir. járásbíróság hivatali és fogház helyiségeinek fűtésére 1893-ik évben megkivántató 27 köbméter tűzifának biztosítása céljából f. 1892. évi szeptember hó 9 ik napján délelőtti 9 órakor ezen kir. jbiróság hivatalos helyiségében nyilvános árlejtés fog tartatni. Mely árlejtésre a vállalkozók azzal hivatnak meg, hogy a feltételeket a hivatalos órák alatt a határnapig is megtudhatják. Kelt Sztropkón, a kir. járásbíróságnál 1892. augusztus 23. Urbán, kir. jbiró. A pataki utczán lévő Klein Mórné tulajdonát képező házban 3 szboa, konyha, kamara satből álló lakás mely a legnagyobb rendben van minden órában kiadó. 1—3 1011/92 sz. A mezőlaborczi körjegyzőtől. Árverési hirdetmény. Alólirott körjegyző közhírré teszem, hogy a körömhöz tartozó Borró, Csertész, Habura, Kalenó, Mezőlaborcz, Palota és Vidrány községek határaiban a volt úrbéresek tulajdonához tartozó összes szántó, rét, erdő és legelő területein (a belhelyek kivételével) gyakorolható vadászati jog az 1883. évi XX. t. c. 3. §-a értelmében a körjegyzőség székhelyén Mezőlaborczon 1892. éri szeptember hó 10 Ik napján d. u. 2 órakor községenként külön külön egymást követő 6 évre nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek irodámban megtekinthetők. Mezőlaborcz, 1892. augusztus hó 25. Goócs József, körjegyző,
