Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

Sátoralj a-Ujiiely, 1892. augusztus 28 35. sz. Huszonhármatok évfolyam. I ELÖriZETÉS ÁS. Égőse évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bénnentetlen levexek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Xéilratox nem adatna vissea. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK IMUUSTIDKESr T7LA.S.A.:RIíT.A.:=­HIEDETÉS EU hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó ntán 1 kr. Aaoufeltil bélyeg 80 kr. Kiemelt disebetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden *3 centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Kezdődik az iskola. Csak egy-két rövid nap még, s avval vége a jó világnak. Ismét kezdetét veszi a diáksereg vándorlása, hogy szivüket, lelkűket és eszüket uj pallérozás alá vessék. Sült liba, csirke, kacsa, pogácsa, s mi min denféle sütemény rukkol a ládában lapuló ruha és könyvek fölé. Ekkor azután kez­dődik a bucsuzás, van sirás, zokogás, saj­nálkozás, s ezzel felül a fiú a szekérre és megy egyenesen belé - a Múzsák, a tudo­mányok hajlékába. A városokban ezalatt készülnek a szál­lást és kosztot adó családok, s még in­kább a könyvkereskedők és az antik\ári~ usok. Jelen alkalommal nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni azokat a szülőket, kik vi­dékről hozzák gyermekeiket a városba is­koláztatni, hogy azoknak elszállásolására különös gondot fordítsanak ; jól megválasz- szák azt a családot, melynél szép reményekre jogosító fiaikat el akarják helyezni. Mert a nevelés, különösen a vallásos nevelés, úgy­szintén az egyes tudományokban való előre­menetel és ezeknek az életre kiható ered­ménye a család és iskola együttes működé­sétől függ. E tekintetben különbség van a hely­beli és vidéki szülök helyzete között. Az iskola székhelyén lakó gyermekek minden­kor a szülők védő, óvó szárnya alatt van­nak, maguk a szülők csepegtetik, ápolgat- ják gyermekeik szivében a vallásos érzel­meket, maguk a szülők serkentik őket szorgalomra, hogy az egyes tantárgyakban kellő előremenetelt mutathassanak fel ; mig ellenben a vidéki szülők arra vannak szo­rulva, hogy idegen kezekre bízzák gyer­mekeiket, kik nem az édes szülő szerető szivével nevelnek. Hány falusi szülő jött már arra a szo­morú tapasztalásra, hogy a különben val­lásos gyermeknek szivében, mire a vá­rosi iskolából haza került, a családban meglevő vallásos kegyelet meglazult és ez évről évre igy ment; de nemcsak a vallá­sos érzelem pusztult ki jobban és jobban a gyermekek szivéből, hanem a különben eszesnek bizonyult ifjú a vallásos kegyelet pusztulásával az egyes tantárgyakban is hátramaradt, vagyis megbukott a szülök nagy bámulatára és még nagyobb szomo­rúságára az osztályt ismételnie kellett. Pe­dig az idő drága. Az ilju, ki egy évet elveszített, azt soha, de soha többé ki nem pótolhatja. Azért egy tanuló se feledje el soha Ber­zsenyinek eme szavait: Minden órádnak leszakaszd virágát, A jövendőnek sivatag homályát Bizd az istenség, vezető kezére S élj az idővel. És mi ennek az oka ? Az igen egyszerű. A szülők oly családnál helyezték el gyermeküket, hol a szülői körben meg­szokott mély vallásos érzelmet nem szem­lélhették, nem gyakorolhatták ; ahol sem­miféle felügyeletben nem részesültek, szor­galomra nem serkentette őket senki, s igy, nagyon természetes, hogy erkölcsileg ha­nyatlottak és hanyagok lettek. Tény az, hogy a gyermek szivét első sorban az ragadja meg, amit saját szüle­inek és azok helyetteseinek körében lát, hall és tapasztal. Ha tehát a vidéki gyer­mek oly családhoz, vagy egyénhez adatott, hol ugyanazt a vallásosságot látja, melyet édes otthonában tapasztalt, ahol öt épen úgy intik, buzdítják szorgalomra mintha csak édes szülők volnának; akkor ez a körül­mény nagyon is előresegiti meggyökerező sét a mély vallásos érzelemnek és az egyes ..:..................................................... *.... tudományokban való előrehaladást bizto­sítja. Mindezekből világosan láthatják a vi­déki szülök, hogy tanuló fiaik szállásának megválasztását nagyon is szivükön kell vi­selniük. Azért tehát a vidéki szülök igen helye­sen járnak el gyermekeik elszállásolását illetőleg, ha e tekintetben az igazgatóval és a tanárokkal előzetesen beszélnek. Tudjuk, hogy a szállásadók a szülők helyettesei; óhajtandó tehát, hogy azok oly egyének legyenek, kik akarnak és képe­sek is az iskolával együtt úgy működni, hogy a náluk elhelyezett tanulók mind val­lásos érzelemben, mind pedig tudományban öregbedjenek. föécsey <§tkéajr, tanár. Víírmogyoi ügyek. | l>el>rcczeiiyi Fereuc f. | a szinnai járás szolgabirája, Gálszécsen. hol sorvasztó baja ellen keresett menedéket, f. hó 19-én meghalt. Halálhíre nem jött váratlanul; hiszen élete már hetek óta tartó haldoklás volt; de azért mindenkit mélyen meghatott, mert Debreczenyi Ferenc, a jó Feri- bácsi, a legszélesebb körben közszeretetnek és közbecsülésnek örvendett. Vármegyéjét 1869. jan. 24-ike, vagyis szolgálatba lépése óta, híven, be­csülettel, önfeláldozó kötelességtudással szolgálta. Jó’emlékezete köztünk fenmarad s tovább is élni fog. Pénztárak vizsgálata. A vármegyei pénztá­rak megvizsgálására kirendelt küldöttség tegnap­előtt és tegnap teljesítette a vármegye házi- és gyámpénztárainak, egyszersmind azok pénz- és ügykezelésének vizsgálását, — még pedig minden irányban megnyugtató eredménynyel. A kolera fenyeget. Tegnapelőtttávirattal hívta töl a kir. belügyminister vármegyénk alispánját, hogy amennyiben a kolera Orosz-Lengyelországból felénk vette útját, intézkedjék hatósági orvosoknak Lubkó határszéli vasúti állomáshoz kirendelése iránt. A kir. kereskedelemügyi minister pedig utasította T Á £ 0 A, á világtalan. már a dal, a madárkák dala, érinti meg lágyan arcomat ? 1 . . 1 a világnak feljött hajnala, lüzé csöndes, boldog álmomat. S helyébe megjött szemem homálya ; Most kezdődik már az én éjjelem . . . Kelj föl, kelj föl éltem napvilága. Menjünk koldulni édes gyermekem 1 . .. Koldus vagyok, jaj nyomoru, szegény, Sötét körültem minden fonni, alant. Az örök vakság gyászos éjjelén Ki vigasztalja a világtalant ? 1 Mi oldja le szemének hályogát ? . . . A hit, mely vezet a nagy éjjelen . . . Hol egy dicsőbb hazába látok át : Vigy a templomba édes gyermekem ! BORIJTH. Az Athenaeum Kézi Lexikona, (A tudományok enciklopédiája, különös tekintettel Magyaror­szágra, szakférfiak közreműködésével szerkeszti Acs&dy Ignác dr., a m. tud. akadémia lev. tagja. Első kötet, A—K. Ötven­négy képpel és műmelléklettel.) Haj ! szép volt álmám 1 szemeim előtt Olyan szépen tárult ki a világ . . . Láttam a völgyet, láttam a mezőt, A mint boritá ezer szép virág . . . Láttam a napot; fényes sugára Majd megvakitá merengő szemem . . . Kelj föl, kelj föl szememnek világa, Menjünk koldulni édes gyermekem 1 . . . Hol van botom, hol van kis tarisznyánk? Nem rabolták el a rósz emberek ? 1 . , . Tegnap mosolygott a szerencse ránk; Adj egy darabka száraz kenyeret. De csak kicsit, mert a kenyér drága, Tudod mit mondtak amott egy helyen ? 1. . . Add a botot szememnek világa, Menjünk koldulni édes gyermekem I . . . A lexikonok fontosságát és gyakorlati hasz­nát ma már nem szükséges hosszasan bizonyít­gatni. A külföldi ilynemű vállalatok óriási elter­jedése eléggé mutatja, mily jelentőségre emelked­tek a tudás és műveltség e közhasznú segédköny­vei. Minden Írni és olvasni tudó embernek bő alkalma nyílik, hogy szükséges voltukat tapasz­talja. Hány kifejezéssel, fogalommal, névvel talál­kozik lépten-nyomon, hány uj vívmányt, felfede­zést, találmányt hall emlegetni mindennap, me­lyekre nézve önmaga előtt szégyenkezve kell megvallania, hogy nincs velük tisztában s szük­ségét érzi, hogy felvilágosítást nyerjen róluk. De hová fordnljon felvilágosításért a nélkül, hogy attól kellene tartania, hogy mások előtt a tudatlanság gyanújába jön? A felelet egyszerű; valamely lexikonhoz. Csakhogy a magyar ember­Mai számunkhoz egy ív melléklet van nek eddig nem volt könnyű, igényeinek megfelelő lexikont találnia. A régibb magyar ismerettárak elavultak, az idegen nyelvű lexikonok pedig épen a minket legközelebbről érdeklő tudnivalókra nincsenek figyelemmel s vagy egyáltalán nem ta­lálják meg bennük a kivánt útbaigazítást, vagy csak elégtelen s megbízhatatlan, sőt sokszor rosz- akaratu információt nyerünk. Az utóbbi tekintet­ben legyen elég csak a nálunk is nagyon elterjedt Meyer-féle Konveesations- Lextkon-ro. hivatkozni, melynek magyarellenes tendenciáit nemrég lep­lezte le a sajtó. Ily viszonyok közt valósággal hazafias tett volt az Athenaeum társulatnak azon vállalkozása, hogy e téren az általánosan érzett szükséget egy kisebb terjedelmű s ezért olcsóbb, de ennek da­cára helyes arányok szerint, teljesen magyar szel­lemben szerkesztett és díszesen kiállított Kési Le- xikon-na\ elégítse ki. Három negyed éve, hogy a vállalat Acsddy Ignácnak, a m. tud. akadémia lev. tagjának s ismert nevű jeles történésznek szerkesztésében, szakférfiak közreműködése mellett megindult s az egész sajtó által egyhangú örömmel üdvözölt műből az I. kötet, mely az A—K. közti anyagot tartalmazza, immár befejezve fekszik előttünk. El­mondhatjuk, hogy ez az impozáns kötet nemcsak igazolta, hanem messze felülmúlta mindazt a vá­rakozást, melyet a közönség és a sajtó hozzá­fűzött. A mű szerkesztője előtt két elv lebegett. Az egyik az, hogy a könyvnek, mint a »tudomá­nyok enciklopédiájá* nak minden ismeretkörből fel kell ölelnie a szükséges anyagot. A másik pe­csatolva. *!§■§

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom