Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

Melléklet a „Zemplén“ 34-ik számához. az ő kedves szülő vármegyéjének, tiz éves főis- pánsága alatt megszámlálhatatlan sok örömet szer­zett és soha sem okozott senkinek, még ha okoz­máról e hó végéig levelező lapon értesíteni. A I naptárnak előfizetése marad a régi, vagyis példá- nyonkint 40 kr. — A Zemplén kiadóhivatala. mellett elfogad. A szülők kívánatéra a családfő I privát oktatást adhat a német nyelvben és mennyi­ségtanban. Bővebb fe'világositást nyújt: a kiadó­hatott volna is, szomorúságot Nagyja és kicsinye, e vármegyének, gazdag és szegény, mindenki csak hálára érzi magát lekötelezettnek ő irányá­ban. Csak természetes következés tehát, hogy ezen a napon egymással versenyezve siet mindenki, hogy első legyen a legőszintébb jó kivánatok tol­mácsolásában Öméltósága előtt A tisztelgők rajá­hoz benső és mély tisztelettel csatlakozik a Zem­plén is és úgy a maga, mint a sok százra menő ol­vasók nevében, a közszeretet nevében is, kívánja, hogy Öméltóságát, a vármegyének providenciális kormányzóját, Zemplén vármegye díszére, örömére az isteni gondviselés sokáig tartsa és éltesse. (Kinevezések.) Schneider József az újhelyi kir. dohánygyár ez időszerinti vezetője, ebben az állá­sában való meghagyása mellett, dohánygyártási tisztté léptettetett elő. — Matternyi Andor, Mat- ternyi Józseí derék polgártársunk fia, az ungvári kir. posta- és táviróhivatalhoz tisztté neveztetett ki. Mindkettőjüknek gratulálunk! (A kánikula,) melyet az idén már csak ka- lendárjomi híréből gondoltunk ösmerni, folyó hó 15-étől kezdve, szinte elszenvedhetetlen erővel beköszöntött. Még esténkint is 25—27 R, fokot mutat a hőmérő, nappal pedig perzselő erővel süt a nap. A helyzet szignaturájára kezd ráilleni egy vad poéta ódájának ez a kétségbeejtő verssora : ,Az emberiség sorsa — ájulás.« (A dohánygyár építése.) Zóbel ministeri mérnök e napokban Ujhelyben járt a dohánygyár helyéül kiszemelt telek lejtmérezése céljából. Tőle tudtuk meg, hogy az építkezés tervezetei úgy a köz­munkatanács, mint a kereskedelmi minister által már véglegesen megerősittettek és igy a ver­seny tárgyalást az építkezés iránt egy hónapon belől, minden valószínűség szerint, megtartják s az alapozással járó munkálatokhoz még ez év folya­mán hozzáfognak. (Ujhely kikövezése.) A Széchenyi-tér kikö­vezését nehány nap múlva megkezdik. A somos- ujfalusi bányából nyert idomított kövek garmadái már a Széchenyi-téren vannak. Szóval, a fogat tulajdonosok nagy örömére, a főutca maholnap városiasabb karaktert ölt. (Jubileom.) A Werner Miksa könyvnyomtató- ságának 25-ik évfordulóját a f. hó 14-én megün- neplő heti történetről tudósítónk igy számol be ; Reggeli 10 órakor a Magyar Király szálló tánc­termében, mely ez alkalomra Ízlésesen volt feldí­szítve, a szép számmal összegyűlt hölgy é3 férfi közönség jelenlétében kezdődött az ünnepség Tóth Kálmán, a Zemplén könyvnyomtató intézete betűszedőjének megnyitójával. Az ügyesen meg­komponált beszéd után a kassai küldöttség szó­noka, Henrik Károly, beszélt; majd Breuer Fülöp, szintén a Zemplén műhelyéből, olvasta föl a jubi­láns vázlatos életrajzát, amelynek elhangzása után Borúik Elemérné őnagysága, a könyvnyomtató intézet tulajdonosa, nyújtotta át Werner műveze­tőnek, szép szavak kíséretében, az ezüst munkás­érmet. Az ajándék-tárgyak átadásával és az ünnepelt köszönő szavaival a prográm minden száma ki volt merítve. Mielőtt azonban a kö­zönség oszlani kezdett volna : lapunk felelős szer­kesztője, — mert a vendég-sereg között a szer­kesztőség tagjai is ott voltak, állott a pódiumra és csattanós szavakkal Borúth Elemérnét, mint a mai jubileom pátrónáját, a közönség lelkes éljen­zései közt éltette. Délben 40 teritékü bankett volt ugyancsak a Magyar Király-ban, amikor is egész természetesan a tósztok árja megindult. Délután 3 órakor, asztalbontás után kivonult a Zemplén könyvnyomtató személyzete nemzeti zász­lók alatt s muzsikaszó mellett a Torzsás-ra, hol is a késő éjjeli órákig a legkedélyesebben mula­tott a nyári mulatságra szép számban kirándult közönség. (Uj orvos.) Klein J. dr., a bécsi Allgemeines Kranken-haus-ban volt I. osztályú kirurgiai gya­kornok és több éven át a beszterczei járás or­vosa, jelenleg Ujhelybe telepedett le és orvosi, valamint fogászati gyakorlatait itt megkezdette. (Közép-Hegyalján) az aratás és életbehordás véget ért, sőt már a kicséplés is a végefelé jár. A termés középen felől állónak mondható. Holdanként megtermett 20—25 kereszt élet, egy egy kereszt úgy a búzából, mint a rozsból adott 40—45 kilót. Az árpa-, zab- es bükkönytermés is szép, takar­mány azonban kevés van; a kapás növények na­gyobb részben kisültek. Két hónapja esőnk nem volt, a nagy szárazság miatt még a földeket sem lehetett eddig felszántani. Szőlőink a kihalás stá­diumában vannak, (A 8Zemplén< képes naptára) a jövő évben is meg fog jelenni. Lapunk szerkesztője már meg is kezdette a naptár 1893-iki évfolyamának sajtó alá rendezését. Részünkről arra kérjük a községi és körjegyző urakat, hogy mint eddig tették, most is legyenek szívesek buzgólkodni a közszükséget pótló irodalmi vállalat terjesztésében és szívesked­jenek minket az általuk gyűjtött előfizetők szá­(A harangok kongása) tegnap d. u. 5 és 6 óra közt két ízben is megzavart a lapszerkesztést j befejező munkánkban. Elsöizben a Papsoron gyu- ladt ki egy fatartó, másodízben a kir. törvényszék börtönhelyiségeinek kamrájában fogott tüzet egy petróleomos edény. Szerencsére ajnagyobb vesze­delemnek itt is, ott is hamarosan elejét vették. (Tüzek a vármegyében.) F. hó 16-án déli 12 óra­kor Alsó-Körtvélyes községben Gottlieb József korcs- maros csűre mellett egy kis takarmánycsomó ki- gyuladt s dacára a rögtön kéznél volt segítségnek és óriási erőmegfeszítésnek, 11 lakóház, 8 csűr és több melléképület, valamint 15 gazdának összes behordott életneműje s takarmánykészlete esett a lángok martalékáéi. A tűz keletkezésének oka, dacára a körjegyző lelkiismeretes nyomozásának, kipuhatolható nem volt. A tűz tovaterjedésének meggátlásánál szinte emberfeletti erőt tanúsítottak : Staudt Dezső, Schrenk Ferenc, Marczinek József és Szkiba Vince, úgyszintén a községnek tevékeny bírája, Szoták György. Ép most három éve, foly­tatja levelezőnk, hogy községünknek majdnem fele porráégett és az Úr akaratába ismét bele kell nyugodnunk, különben is, hol a vész a legnagyobb, ott az isten a legjobb. Ugyanis Alsó-Körtvélyes községnek nemeskeblű ura és úrnője, zempléni Moscovitz Géza, nejével egyetemben, nagyúri bőke­zűséggel nyújtja leégett szerencsétlen tótjainknak az alamizsnát; de nemcsak pénzzel és életneművel segiti őket, de a község képviselete előtt kijelen­tette, hogy minden egyes tűzkárosultnak egy-egy holdas, őszivel bevetett földterületet bocsát kárpót­lásul rendelkezésükre. Azt hiszem, hogy az ily nemes szívre valló jótétemény mellé nem kell más kommentár, csak az, hogy a fölsegéltek hálakönye isteni áldássá válva — kísérje szeretett földesurunk s drága nejének minden lépteit*). K. P. — Petrahó községet, hová majd minden évben ellátogat a veres kakas, folyó hó 15-én ismét nagy veszedelem érte. A falunak nyugati oldalán, az úgynevezett Gyep-e.n, rakodó hely van, hová a földbirtokosok szokták összegyűjteni egész évi szorgalmuk gyü­mölcsét, a mezei terményeket, életneműt, takar­mányt. Ott szokták elhelyezni a kazlakat, széna­boglyákat, az egyik szomszéd a másikához oly közel, hogy egyiket a másiktól alig egy méternyi széles köz választja el. Az említett nap délutánján 3 óra tájban, valószínűleg a pipából kipattant szik­rától, az egyik rakomány tüzet fogott s pár óra alatt egy tűztengerré vált az egész gazdasági telep, elhamvasztván a még legnagyobb részt csépeletlen életnemüeket, szalmát és takarmányféléket, éspedig oly rohamosan, hogy az oltásra gondolni sem le­hetett. A módosabb gazdák életnemüje be volt biztosítva, de a szegényebb sorsúak koldusbotra jutottak. Hogy a házakban s gazdasági épületek­ben kár nem esett, az a járás volt főszolgabírájá- nak, Dókus Gyula vm. főjegyzőnek köszönhető, ki szigorú rendszabálylyal kötelezte a petrahai gaz­dákat, hogy életnemüiket és egyéb mezőgazdasági terményeiket kívül a falun raktározzák. Akkor dűltak-fultak e rendszabály ellen, bezzeg most be­látják a kárvallottak, hogy vagyonuk egy részének megmaradását csakis a drákói szigorral végrehaj­tott ama tűzrendészeti intézkedésnek köszönhetik. Ugyancsak Petrahó közelében a múlt héten Szabó Bélának a gőzmalma égett le. A kár, épület, ka­zán, élet- és lisztneműekben, meghaladja a 15 ezer forintot, Tűzkár ellen biztosítva nem volt. A tűz keletkezésének okát nem tudják. Gyujtogatóra gon­dolnak s a csendőrség ebben az irányban nyomo­zást folytat. (A Zemplén fekete táblája.) Köztudomású dolog, hogy a kenderáztatást a folyó- és ivásra használt vizekben a törvény szigorúan tiltja, va­lamint az is, hogy a hatóságok e tekintetben szigorúan járnak el, hogy a községeket az ivásra használt vizekben a kenderáztatástól eltiltsák, ez által az ivó-vizek fertőzését megakadályozzák. E tekintetben Zemplénvármegye alispánja még f. év jul. 5-én 12746. sz. alatt felhívta a Bodrogköz főszolgabiráját, hogy a Bodrog folyó mentén eső községeket a törvény ide vonatkozó rendeletének megtartására utasítsa. A bodrogközi főszolgabíró hivatalos kötelességéből kifolyólag annak idejében intézkedett is, s a községeknek a kenderáztatást a Bodrogban szigorúan megtiltá. Ennek dacára F.-Bereczki községben akadtak olyanok, kik a főszolgabíró rendelete ellenére a kendert még most is a Bodrogban áztatják, — Ezekután kérd­jük : kit terhel azért a felelősség, hogy a tör­vényt, az alispáni, illetve a főszolgabirói rendelet dacára, Felső-Bereczkiben nem respektálják ? Kérd­jük: kinek volna kötelessége az ily hatósági ren­deletnek a községben érvényt szerezni ? Kérdjük : kit terhel a felelősség az ily közegészségellenes dolgoknak behunyt szemmel való nézéséért ? Re­méljük, hogy ezen felszólalásunknak meg lesz a kívánt foganatja. (Beküldetetti) (Egy s.-a.-ujhelyi úri család) 3 vagy 4 gim­náziumi tanulót teljes ellátással jutányos feltételek *) Sokáig éljenek ! Sierk. hivatal. (Találtatott) a könyvnyomtatók mulattsága alkalmával egy kocsiban 2 finom selyem női nap­ernyő. Igazolt tulajdonosa átveheti a »Zemplén« kiadóhivatalában. (Betöréses lopás.) A herceg Windischgrätz- féle téglagyár-telep felügyelőjének lakásába e hó 18-án éjjel, az ablakráma kifeszitése után, ismeret­len tettes behatolt. A szobában lévő íróasztal te­tejét és fiókját felfeszitette s az ott lévő 285 ft. készpénzt, egy arany láncot s egy arany melltüt ellopott. A zsivány zavartalanul vitte végbe gaz­tettét, mert a felügyelő a közel eső gyárban az éjjeli munkálatoknál foglalatoskodott. A tettet mindenesetre a belső körülményekkel ismerős egyén követte el s kiderítése iránt ily irányú a rendőrség nyomozása is. (A zsiványt egy petra­hai cigány képében már elfogták. Szerk.) (Kolera-riadalom.) Bodrog 0laszi községben, írja levelezőnk, e napokban valóságos rémület szállta meg a kedélyeket. Okot erre az szolgálta­tott, hogy Csomós János, odavaló urasági béresnek 9 éves fia hirtelen megbetegedett s erős hányás és görcsös rohamok közt pár óra alatt kiszenvedett. Legott híre ment, hogy a fiúcska kolerában halt meg. Az egész község meg volt rémülve, míg végre a járási szolgabíró, ki két orvos társaságá- f ban jött a helyszínére, a hulla felbontása után meg­nyugtatta a rémületbe esett közönséget, hogy a fiúcska nem kolerában, hanem napszurás következ­tében múlt k'. (Nyári mulatság.) A király-helmeczi ifjúság, írja tudósítónk, e hó 14-én Perbenyiken a Nyesés erdő szélén levő táncteremben nyári mulatságot rendezett, még pedig a király-helmeczi tűzoltó egyesület javára. Oly szépszámú közönséget rit­kán lehetett még látni a Bodrogköz mulatóhelyéül szolgáló e kies helyen, mint ez alkalommal, pe­dig a »nyesési* mulatságok már régóta különös vonzóerővel bírnak nemcsak a Bodrogközön, ha­nem a szomszédos vidéken is. A táncterem tölgy­falombbal és sással rendkívül Ízlésesen volt feldí­szítve, de legszebb díszt, legalább a fiatal em­berek előtt, az élővirágok, a szép táncosnők képezték. A sok szép leány jelenléte mellett nem csoda, hogy oly lankadatlan jó kedvvel folyt a tánc s a mulatságnak csak a kelő hajnal vetett véget. A négyeseket 40 pár táncolta. A jelen- volt hölgyek névsora: Bencsik Irén, Leona és Iza, Benkő Erzsiké, Bérezik nővérek, Biringer Aranka, Buday Gizella, Demecky Anna, Elek Janka és Vilma, Évva Anna, Frieder Klára és Sarolta, Geöcze Erzsi, Hatvány Gizella, Korchma nővérek, Kottán Mariska és Juliska, Kovács Em­ma, Keresztúri Mariska, Lukachich Mariska és Jo­lán, Mátray Vilma, Moór Margit, Sándor Róza, Sohajda Jolán, Plavenszky Margit és Giziké, Sza- lay Anna, Pátz Tériké, Pál Margit, Vajnarovics Ida, Atzél Izomé, özv. Bányay Albertné, Bencsik Istvánná, Diószeghy Pálné, Frieder Zsígmondné, Fűzy Károlyné, Geőcze Miklósné, Gonda Béláné, Kottán Györgyné, Korchma Menyhértné, Mátray Béláné, özv. Markovicsné, Plavenszky Imréné, özv. Pátz Mihályné, Révi Viktorné, Szikszai Györgyné, Sóhajda Jánosné, Zsarnay Mártonná, A mulatság, mint az a lapunk más helyén kö­zölt nyilvános számadásból kitűnik, a jótékony célra 40 ft tiszta jövedelmet hozott. Cs. (Knopfler Sándor), helybeli néptanító, ki vá­rosunkban már 22 év óta a legjobb sikerrel mű­ködik a tanügyi téren, a jövő isk. évben is a nép- és polgári iskolai tantárgyakból, valamint a német és francia nyelvben magánórákat fog adni. Gimnázi­umi tanulókat teljes ellátásra elfogad s azoknak szellemi felügyeletét lelkismeretesen gyakorolja. Fia, ki most a gimnázium ötödik osztályába lép, a tanulóknak a leckék tanulásában segítséget nyújthat. (Iskolai értesítés.) Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, miszerint í. évi September hó i-én nyilvános joggal felruházott magán leáliy- nevelő intézetemet még egy uj tanerővel megnyi­tom. A t. szülők pártfogását kéri tisztelettel özv. Horváth Endréné, intézettulajdonosné. (Tanügyi értesítés.) A sárospataki ev. ref. főgimnáziumban a javító, pótló és magán vizs­gálatok következő rendben lesznek, i, A III. o. aug. 27 d. e. 8 órakor. 2. Progimn. és I—II. o. I aug. 29 d. e. 8 órakor. 3. III—IV. o. aug. 29. d. u. 2 órakor. 4 Az V, VI. VII. o. aug. 30. d. í u. 2. órakor. 5. A magántanulók írásbeli dolgo- i zatokat aug. 28 án készítenek, d. u. 2 órakor. Az ] érettségi vizsgálatot a miskoleziak is Sárospatakon 5 teszik, következő rendben: — 1. írásbeli érettségi j vizsgálat lesz: aug. 29. 30 31. és szept. 1. 2. í 2. Szóbeli érettségi vizsgálat szept. 9-én A jövő 1892/3, iskolai év szept. i-én kezdődik. Szept. i—4-ig csak protestáns vallásuak iratnak be. Szept. 5-tői, ha a 60 létszám még nem lesz meg, más vallásuak is felvétetnek. Az iskolai év szept. 7-én nyittatik meg ünnepiesen. Az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom