Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

mat a S.-A.-Ujhely város keleti és északi szélein elhelyezett, lapunk jul 28-iki számában már tüze­tesen (ismertetett vámsorompók kérdése; végre is szavazással döntöttek a dolog érdemében s el­határozták, hogy a kövezetivám bérlője mindazoktól, kik vidékről érkezvén nem hajtatnak be a város területére, hanem csak azon a kanyarodáson ha ladnak, mely a gyártelepi átjárótól a petróleom- raktárokig (vagy viszont) vezet, vámot nemszedhet és saját érdekében, de meg az esetleges zaklatások elmellőzése érdekéből is köteles lesz ezeket a fo­gatokot külön bárcákkal ellátni, — egyszersmind utasították a város elöljáróságát, hogy a vámházak érkezési oldalára, szembeötlő helyen, a vámdij- tételeket szemléltető táblázatokat függesztessen ki, hogy ily módon is eleje vétessék a városi kövezet használatára utalt közönség netalán való zaklatásának. Ugyanezek az intézkedések külön körözvények kibocsátásával tudomására fognak hozatni a szomszédos járások községeinek is. — Az ebadó-alap terhére rendszeresítendő két uj várme­gyei állatorvosi állomás ügyét elvben helyeselte és elfogadta a közig, bizottság; azonban az állo­mások elhelyezésére vonatkozó küldöttségi javas latot megváltoztatta s azt fogja ajánlani a köz­gyűlésnek, hogy az uj állatorvosok Király-Hel- meczen és Varannón (nem pedig Sátoralja Ujhely- ben és N-.Mihályban) lakjanak. -- A vármegyei alapokat megillető községi járandóságok legna­gyobb hátrálékokat mutatván a bodrogközi és gálszécsi járásokban, — a felelősség kimondá­sával felhivattak az illető községek elöljárói, hogy e községi hátrálékos tartozásokat haladéktalanul be­hajtván, legkésőbb ez évi szeptember hó 1 éig a vármegye pénztárába beszolgáltassák. — A várme­gye főjegyzőjének a közig, bizottság nevében az 1892. év I. feléről szerkesztett jelentései helyesel- tetvén, felterjesztettek a ministerelnökhöz. E je­lentésekből kiemeljük, hogy a csendőrörsök sza­porításának szüksége, valamint az ist hogy a jó közszolgálat érdekében az egyes csendőrök állan­dóban meghagyassanak egy-egy örsparancsnokság keretében, hangsúlyoztatok, — továbbá aleányne- velés-ügy felkarolása érdekében a vármegye szék­helyén megindult üdvös mozgalom a vall. és közokt. minister ügyszeretetébe és pártfogásába ajánltatott; gondoskodás történt arról is, hogy a községek, melyek ez idő szerint mérnökökkel még nem bírnak, ha a vicinális utak építése alkalmá­val, annyiszor-mennyiszer műszaki tanácsadásra szorulnak, a vármegyei kir. államépitészeti hiva­talnál kellő támogatást nyerjenek. — Egy nagyon szomorú passzusa is van a féléves jelentésnek és ez az, hogy ez idén a Hegyalján már csak imitt- amott lesz, ha lesz, egy-egy gyenge szüret — — ezután következik a leg bizonytalanabb jövő. Ennél a pontnál fölkérték a kir. íöldmivelési minisztert, hogy ingyen-szőlővesszőkkel ne csak a szövetke­zeteket, hanem a magános szőlőbirtokosokat is kegyeskedjék ellátni —A törvényhatósági közutak építése, kezelése és fentartása céljából szerkesztett 1893—94. évi költségvetés javaslatának tárgyalása során felmerülvén az a mozzanat is, hogy az 1891/92. év: útépítési ciklusnak hiánylata máig is fedezetlen sőt bankróttal fenyeget: újból is felterjesztés intézte- tett a kir. kereskedelmi ministerhez, hogy vár­megyénknek példátlanul súlyos helyzetére való tekintettel, a többször kért 25,000 ftnyi évi állami segedelmet közúti pénztárunk javára utalványozni méltoztassék. — Az árvaszéknek júliusi tevékeny­sége, habár Pékáry Gyula ülnök szabadságon volt nézte. Ha félre vehette magát kertjébe, fél napokig elödöngött, mintha a virágok kinyílásának tit­kain tűnődnék, vagy a méhek dongását, mada­rak csevegését tanulná érteni. Elveszett a lelke, elveszett az ifjúéban. Meg­csalta a férjét, a jót, a hűt, a szeretőt, . .. meg­csalta a rútért, a hűtelenéit. ... Az ifjú kimulatta magát és elhagyta az asszonyt . . . más szeretőt keresett. A nő térdeire esett és zokogott keservesen. Úgy kérte, hogy jöjjön vissza hozzá, úgy kérte, hogy ne hagyja el bűnben, megalázva. Az ifjú pedig közönynyel, hidegen nézett le rá, majd megfordult és fütyörészve távozott. A kert tava rengett-ringott, s a teljes fé­nyében ragyogó nap sugara, pajkos játszisággal fürdött habjaiban. Az asszonyka hosszan merően nézte a viz tükrét s arca mindjobban tündökölt. Aztán eljött az ifjú elbúcsúzni, utoljára. Hi­degen, ridegen kérte, felejtse el a nő, keressen má« szeretőt, , . . akad, ... 6 is talált. Az asszony szeme pedig úgy tündökölt, arca úgy ragyogott. Leikéből kacagott az ifjú beszédén, aztán oda vonta magához — utoljára. Átkarolta azokkal a hab karokkal, . . . Még egy csókot arra az ajkra, izzót, parazsat, ... és egy erős taszítással a tóba dobta. . . . Még csak meg sem siratta. Oáthy Géza. s Payzsoss Andor elnök pedig még most is szabadsá gon van, megnyugtató; mert elintézésben részesült 1287 ügydarab és hátralékban csak í 155 "db. maradt. — A közegészség állapota, az előző vi­szonyokhoz mérten, júliusban javult; a malária (mocsár-láz) még tart, s ami különös, a hegyi vidé­kekre is befészkelte magát; vérhas Dávidvágás községben van, de ott sem öltött járványos jelle­get. A honi kolerának csak egyetlen egy esete volt, Tarczalon, mely halállal végződött. Áz ázsiai kolera ellen kivánt óvóintézkedések megtétettek ; a foganatosítás mivoltjáról személyesen szerzett meg­győződést a főorvos és e tekintetben nincs is ki­fogásolnivalója, — azonban egyes községek hely­zete szinte kétségbeejtő; ezek: Tokaj, hol a temető tulzsuffolt s az uj temető ügyének rendezése csiga­léptekkel halad, — T. Lucz, hol az ivóviz-hiá nyában rejtőzik nagy veszedelem; a község la­kosainak nagy része a holt Tiszából, melynek medrében mosnak is, szerzi be ivóviz-szükségle- tét; ha a kolera hozzánk ellátogatna, ez a holt Tisza-meder a baktériumoknak úgyszólván kiapadhatatlan tenyésztő helye lenne, — Szerencs, hol szeptember elejétől kezdve, mikor a cukorgyár­nak rendes üzeme folyamatba lép, 1000—1500 emberrel szaporodik a munkások létszáma, akik azután, legnagyobbrészt Galíciából jővén, otthoni szokásuk szerint itt is zsúfolt lakásokba szorulva tengődnek. A gyárfelügyelő kijelentette ugyan, hogy 3—400 napszámos számára állandó munkás- barakot épit s kolera esetén a gyár jelenlegi be­tegápoló szobáit kolera-kórházzá fogja átalakítani; de mindezekkel is csak csekély mértékben lehet a fenyegető bajon segíteni. Hozzájárul még, hogy Szerencs a vasúton érkező kolera-betegeket is kény­telen lesz befogadni és az egész város területén ennek a célnak megfelelő helyiség nem található, és hogy a városon átvonuló országút árkaiban rot­hadt víz szagnál, — Lelesz, valóságos gyüjtömedencéje a minden irányból összegyülemlett fertelmes vizek­nek, —■ de legborzasztóbb a helyzet Varannó köz­ségben, kivált az alsó részen, hol a legpiszkosabb folyadékok lagúnái, melyekhez hasonlíthatók Tö­rökországban sincsenek, teszik dögleletessé a leve­gőt. Mindezek a bajok gyökeres orvoslást igényel­vén, utasították az alispánt, hogy azok megszün tetése érdekében, késedelem nélkül, szükség ese­tében pedig a legnagyobb szigorúsággal intézked­jék ; egy fölmerült konkrét eset alkalmából pedig felirat intéztetett a kir. honvédelmi ministerhez, hogy a körorvosoknak az őszi hadgyakorlatokra küldött behívóit, minthogy a koleravész idején egyetlen egy orvos sem nélkülözhető, visszavonni kegyeskedjék. — Sserviczky Ödön, közig. biz. tag, az ellen a szenvedhetetlen rósz szokás el­len szólalt föl, hogy a S.-A.-Ujhelyből kike­rült ürülékeket a legfrekventáltabb utak kö­zelében rakják le. Azt sem tartja megengedhető­nek, hogy a vasúti gyártelep mellett lévő átjárónál a vasúti őr trágyakészleteket raktározzon. Evisz-, szás és a közegészség féltett érdekeivel összeegyéz- hetetlen állapotoknak azonnal való megszüntetésére az alispánt utasították. — A kir. ügyész jelentette, hogy a kir. törvényszéki börtönben a júliusi rab­létszám 137 volt, ebben elitéit 99. Élelmezés ellen panasz nincs, a börtönegészségi viszonyok kedve-, zők. -- Kir. főmérnök előadta, hogy a Palota- határszéli útvonal építésének földmunkája serényen halad előre, s egyes szakaszokon már a kőburko­lat lerakását és bekavicsolását is megkezdették. Ennél a munkánál naponta és állandóan 80—85 napszámost foglalkoztatnak. — Mail&th József gf. a Bodrogközön lévő utaknak élénkebb tempóban 3 az eddiginél gyorsabb módon leendő építésére és fentartására hívta föl a kir. államépitészeti hi­vatal figyelmét. — A kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudtuk, hogy Beretto községben állami iskolát létesítenek. A s.-pataki tanyai nagybirtokosok fel­hivattak, hogy a tanyai gyermekek neveltetéséről iskolák szervezésével gondoskodjanak. B.-Keresztúr községet utasították, hogy az ottan megnyitandó állami elemi iskola számára alkalmas helyiség ki- béreléséről gondoskodjék és a vonatkozó szer­ződést ide mutassa be. — Bernstein Áron izr. zugtanitó felebbezését elvetette a közig, bizottság és a 100 ítos bírságot lelebbezőn, a 10 ftos bír­ságot az érdekelt szülőkön megvétetni rendelte Czábócz községnek iskolaépítésre 100 ftot utalvá­nyozott a közmív. alapból. — Kir. pénzügyigaz­gató jelentette, hogy az ez évi julius hó folyamán egyenes adókra 36,688 ft 84 1/i krt fizettek be; hadmentességi díjból pedig 391 ft folyt be, mig a múlt évről 57,959 ft 76 kr. igazolatlan hátrálék mu­tatkozik. Az adófelszólamlási küldöttség befejezte munkálatát és így az 1892-re eső állami egyenes adóknak minden neme közigazgatásilag véglegesen elő van írva. — Gergely János, Dobos György, Zaréczky János és Kolbaszó István hadkötelesek­nek kivételes nősülésre jogosító engedelemért be­nyújtott folyamodásaik kedvező elintézésben része­sültek. — A d. e. 9-kor kezdődő ülés d. u. i-kor végződött. Hivatal vizsgálatok. Főispán Öméltósága, mint lapunk múlt számában már említve volt, tüzetesen megvizsgálta a gálszécsi, homonnai és szinnai járási szolgabirói hivatalok ügymenetelét és pénz­kezelését. őrömére szolgál megtudni a nagy közön­ségnek, hogy Öméltósága a pénzkezelést mind a három járásban kifogástalannak, sőt mintaszerűnek találta. Az ügymenet a homonnai és szinnai szol­gabirói hivataloknál a közigazgatás kívánalmainak megfelelő; e tekintetben a gálszécsi szolgabirói hivatal is nagy előre haladást tett. A vármegyei egészségügyi bizottság holnap, délelőtt 9 órakor, a vármegyeháza kistermében ülést tart. Az 1893—94 év* közúti költségvetés, mely 215,887 ft 42 krnyi szükséglettel szemben csak 138,247 ft 24 krnyi fedezettel rendelkezik, vagyis 77,640 ft 18 krnyi hiánylatot tüntet elő, f. hó II én volt bemutató tárgyaláson a vármegye köz- igazgatási bizottsága előtt. A költségelőirányzatot visszaadták az alispánnak avégből, hogy a tör­vényhatósági utak egy részének községi közlekedési útakká leendő átosztályozása s ennek következté­ben a terhek egyrészének megszüntetése által ipar­kodjék kedvezőbb erő-arányokat létesíteni a szóban lévő költségelőirányzat keretében. Hírek a nagyvilágból. Oroszországból, Pétervárról írják : kétségbe vannak esve az emberek a folyton terjedő kolera miatt. A jobb módúak a legmesszebb eső nyaraló­helyekre menekülnek, a kereskedők bezárják bolt­jaikat. — Általában véve pedig a dolgot, az orvo­sok azt hiszik, hogy a kolera most sokkal enyhébb formában jelentkezik, mint ezelőtt, s 4—5 hét múlva valószínűleg vége is lesz a járványnak. Vilmos német császár, az Északi-fok vidékén és Angolországban tett nagyobb tengeri utazások után, a hét folyamán székvárosába, Berlinbe, visz- szaérkezett. Fránciaországban az újságírás egyik ősének Teöphraste Renaudot-nak, a Gazette kiadójának, érc­szobrot fognak emelni. Renaudot 1631. máj. 30-án nyert XIII. Lajos királytól engedelmet, hogy »mind­azokat az újságokat, híreket, nevezetesebb eseteket, melyek a királyság határain belül és kívül történ­tek, kinyomathassa és árulhassa « így jelent meg 250 esztendővel ezelőtt az első hírlap, a Gazette. Ferdinánd, bolgár fejedelem, ki Murányi gf. név alatt pár hetet a magyarországi fürdőkön is töltött, székvárosába, Szófiába érkezett. A tangeri csatatérről jelentik, hogy a marok­kói szultán csapatai ismételten vereséget szen­vedtek a felkelőktől. Afganisztában lázadás tört ki, mely az emir személye ellen irányul. Stambulov bolgár ministerelnök Konstanti- nápolyba utazott. Hírek az országból. Az Andrássy-szobor. Az Andrássy Gyula gróf emlékét Budapest fő- és székvárosban megörökitő szoborra a bizottság kiirta a pályázatot. £ szerint az emlék lovasszobor lesz. Az Andrássy-ut végén fogják felállittatni s költségei 200,000 forintra van­nak számítva. A pályázati határidő 1893. október hó i-je. A pályaművek fölött tizenegy tagú bizott­ság fog Ítélni éspedig a lejárattól számítandó hat hét alatt. Szapáry Gyula gróf, ministerelnök, több heti fürdőhasználatra Ostendé-be utazott. Távolléte ide­jére a ministerelnöki és belügyministeri tárcák vezetésével Wekerle Sándor dr. pénzügyministert bízta meg. Lukács Béla, királyi kereskedelemügyi mi­nister, M.-Vásárhelyen választói előtt mondott politikai iránybeszébében kijelentette, hogy a vas­úti díjszabás rendszerén, lényegesebb módosítást ez idő szerint nem tart szükségesnek. Az ország külön-külön vidékeiről, Így', vár­megyénkből is M. Hotyka és E-Bénye községekből, kolera-esetekről adtak hírt az egyes napilapoknak rémlátó tudósitói. Azok az esetek azonban egytől- egyig csak heves kolerin-betegedéseknek bizo­nyultak. Az arany pénzértékre vonatkozó törvények f. hó 11-én jelentek meg az országos törvénytár, ban s legott életbe is léptek. F. hó n-étől kezdve tehát koronákban is lehet számítani. Különfélék. (Lapunk mai száma:) tekintettel arra, hogy betűszedőinknek a ma d. e. kezdődő Werner- örömünnep re érkezett vidéki pályatársaikat kellett fogadniok s egyáltaljában az örömünnep előkészi- tésével is foglalkoztak, — a szokott időnél jóval hamarább, vagyis tegnap a déli órákban jelent meg. (Kinevezések). Főispán Öméltósága folyó hó 11-én kelt elhatározásával Kapás 'Aurél, fögimn, volt tanárt vármegyei Írnokká, — Oláh István, végzett jogászt pedig díjtalan közig, gyakorlóvá nevezte ki. Legyenek szerencsések 1 Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom