Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

Tagadhatatlan, hogy az egyes helyeken észlel­hető szaporodásnak ily kedvezőtlen viszonyait nagyban befolyásolták, előidézték a tömeges ki­vándorlások és a mostoha gazdasági viszonyok ; de egyik lényeges okát mégis a vármegye egész­ségügyi viszonyaiban kell keresnünk. Azon váro­sok, melyek a köztisztaság iránt kellő érzéket ta­núsítanak, a legnagyobb szaporodást mutatják pl. S.-A.-Ujhely i3'46°/,,-kal, Nagy-Mihály 11-83% -kai gyarapodott, a többiek jóval alattuk maradnak, ki véve Szerencset, .hol a szokatlan (47<y0 -os) gyara­podást a gyári munkások beözönlése okozta. Ha megvizsgáljuk azokat a feltételeket, mely- lyektől leginkább függ az ember egészsége, ezek: az éghajlat, talajviszonyok, ruházat, életmód, viz és lakás, megtaláljuk a kedvezőtlen egészségi viszonyok okát is. Mivel itt sokszor tölünk nem függő körülmények is közreműködhetnek, leginkább a lakóházak állapotát veszem különösen figye­lembe, mivel itt tapasztalhatni legnagyobb ren­detlenségeket is. A vármegye éghajlati viszonya, csapongó időjárása miatt, nem igen kedvező. A legmelegeb bői hirtelen csap át a hidegbe, még forró nyáron át is tapasztalhatni hűvös estéket. Talaja sok helyen mocsaras és vadvizes. A Tisza, Takta, Bodrog, Ondava és Topolya folyók szabályozása által na­gyon sokat javult a helyzet, de még mindig sok a tennivaló. Az orvosi tudomány bebizonyította, hogy a mocsárláz, kolera és más járványos betegségek­nek a mocsaras vidékeken vannak legkedvezőbb feltételeik; leginkább elősegíti pedig ezeket a járványos betegségeket az esteli hűvös és ködös levegő. Nálunk ezek a kedvező feltételek jórész­ben még most is megvannak : a községi árkok tisztittatlanok, a kenderáztatók a falvak közepén vannak, mig az esteli hűvös és ködös levegő sem hiányzik. Legtöbb kívánnivalót találunk azonban a lakó­házaknál. Egy személy számára építendő lakás­nak legkevesebb 5 m. széles, 6 m. hosszú és j m. magasnak kell lenni, köbtartalma igy is csak 90 köbméter,pedig egy embernek óránkint 100 köb­méter tiszta levegőre van szüksége. De megdöb­benve tapasztaljuk, hogy a vármegye területén ennél jóval kisebb és alacsonyabb lakásban 6, 7 8 sőt 9 ember is lakik ; ha még hozzávessszük, hogy még azon is osztozkodnia kell házi állata­ival, teljes a szomorú kép, amit nyertünk. S a lakások miben sem külömböznek egymástól, mind­egyike szűk, alacsony s ablakaik betapasztottak. Egy ily lakásra esnék a bodrogközi járásban 6.6, az újhelyi járásban 7.1, a nagymihályi járás­ban 6, a szerencsi járásban 6, a szinnai járásban 6.2, a sztropkai járásban 6, a tokaji járásban 6, a homonnai járásban 7.1 lélek. Még kedvezőtle­nebb állapotok vannak egyes községekben. S.-A.- Ujhelyben egy lakóházra esik 11.75, Sárospatakon 7.8 lélek, a többi községekben 6—7 közt válta­kozik. Még S.-A.-Ujhelyben sincs annyi emeletes ház, hogy az állapot egészségesnek volna mondható. Legkedvezőtlenebb állapotokat mutat mégis a ho­monnai járás; Hotnonnán egy házra esik 11.9, Haburán 8.8, M.-Laborcon 7, N.-Kemencén 8.9, Roskóczon pedig 9 lélek. Legtöbb szenny és piszok a lélekző és izzadó emberből jut a szoba levegőjébe, honnan a szoba falára rakódik; egy ily szűk lakás levegőjének vízgőz és más egyébb ártalmas gáz-tartalma oly nagy, hogy nappali időben is esteli homályosság uralkodik a szobában, azért az ily lakóházak va lóságos melegágyai a járványos betegségeknek. Lehet mondani, hogy ez országos baj. Ezt látszik mutatni az a belügyministeri intézvény is, mely legutóbb elrendelte a lakóházak kimeszelését. Igaz, hogy a meszelés megöli a falra rakodott penész-gombákat és csirákat; s igy fertőzteleniti a lakást, de nehéz ott meszelni, mint nálunk is sok helyen, hol tapasztva sincs. A szemét és trágyagödör pedig a szoba ajtajától a kert vé­géig tart. A vármegye területén, a gyakorló orvosokat is ide számitva, körül-belül 5 ezer lélekre esik egy orvos. Rendes körülmények közt is kevesebb, mint amennyit az országos átlag mutat (4 ezer lélekre 1 orvos) járvány idejében pedig még inkább. A közlekedésre szolgáló utak sok helyt oly rosszak, mint a költő mondja, hogy »aki itt csak morog és nem káromkodik, száz napos bűnbocsánatot kap.« Pedig a falvak messzire esnek a középpon­toktól, sokszor egy napi járóföldre. Nem csoda, ha a köznép betegei iránt oly nemtörődömséget mutat, mellőzi az orvosi segítséget s kuruzslóknak dobja áldozatul. Gyógyszertára van a vármegyének 24, tehát 12466 lélekre jut egy. Van 4 kórháza, kettő S.-A.- Ujhelyben, egy kitünően berendezett N.-Mihályban, és egy Homonnán, majdnem 75 ezer lélekre jut egy. Rendezetlen lakásviszonyaink közt egy üdvös intézmény a betegek elkülönítésére és szakszerű ápolására, de éppen itt mutatkozik a legnagyobb hiány. Az előhaladott kulturállamok sokat áldoz nak erre a célra, sokkal kevesebb is a halálozás, mert mig ott 40—50 lélek közül egy, nálunk 32 lélekre esik egy halálozás. A halottas kamarák, miket a törvény jár­vány idejére rendel fölépíteni, annyira szükek, hogy egy halott számára is kevés, többnyire csak mutatónak vannak felállítva. Ha mostan a tényleges viszonyok ismerete után számot vetünk magunkkal, bizony nagy okunk van félni, mert a fenyegető veszedelemre nem va­gyunk elkészülve s a biztos legyőzetésnek állunk előtte I Itt csak azokat ■ mondtam el, miket laikus észszel is fel lehet érni. A szakértők bizonyosan még több kívánnivalót is találnak. Tudom jól, hogy nem lehet mindent pillanat alatt átvarázsolni, mert felszámithatatlan anyagi erő kell ahhoz ; de javítani a helyzeten a hol csak lehet, minden orvosi és rendőri rendszabályt kellő szi­gorúsággal foganatosítani : nemcsak hivatali, de a jelen viszonyok közt hazafias kötelesség is. G-yulal Sá,nd.or. Vármegyei ügyek. A vármegye közigagatási bizottsága az al­ispán elnöklete mellett a közgazdasági előadó, a a vármegyei főjegyző és íőszámvevö tagokból álló küldöttséget bízott meg, hogy a vármegyei ebadó­alap terhére rendszeresítendő uj állatorvosi tiszt­ségek ügyében konkrét javaslatot mutasson be. A községi közmunka ledolgozására vonat­kozó vármegyei szabályrendelet, mely a szeptem­beri közgyűlésen kerül tárgyalás alá, elkészülvén, gondoskodott a vármegve főjegyzője arról is, hogy a közmunka-összeíráshoz felhasználandó táblázatos nyomtatványok készíttessenek a községek számára. E nyomtatványok formája hivatalból megállapittat- ván, legközelebb már beszerezhetők lesznek a Zem­plén müintézetéből. Itt csak azt adjuk még a községi és körjegyzők tudomására, hogy a nyomtatvány­nak egy ivére húsz közmunka köteles összeírása fér el. Hírek a nagyvilágból. Angliában kormányváltozás van. A választá­sok harcából Gladstone szabadelvű pártja került ki győztesen Salisbury konzervatív seregével szemben. A nyolcvanhárom éves Gladstone az angol nemzet megbízásából ismét átveszi a kormányt. Ázsiai Oroszországban, Baku környékén, a pestis, a kolerának ez a borzasztó szövetségese, föllé­pett. A pétervári osztrák-magyar nagykövet, a N, W. Tagblatt értesülése szerint, azt jelentette Bécsbe, hogy a kolera Lengyelországnak velünk határos tartományaiba már befészkelődött Magyarok Rákóczy sírjánál. A magyar tűz­oltók konstantinápolyi időzésük alkalmával meg­látogatták II. Rákóczi Ferenc és édes anyja Zrínyi Ilona sirját a galatai St.-Bénóit kolostor templo­mában. Zrínyi Ilona emléktáblája a falba, Rákóczi é a templom padlójába van illesztve, a kopástól azonban faburkolat védi. A kiránduló társaság babérkoszorút helyezett a sírokra; Várady Ferenc pápai kamarás pedig imádkozott a porladozók lel kiüdvéért. Hírek az országból. Az országgyűlés első ülésszakát befejezvén, üléseit királyi kézirattal szeptember huszonhato­dikéig berekesztette. Csanády Sándor, országgyűlési képviselő, a törvényhozó testületnek egyik tipikus alakja, el­hunyt. A közélet egy buzgó, a régmúlt idők ha gyományait féltékenyen őrző tényezőjét veszítette el benne Béke emlékére! Rákóczi hamvainak hazaszállítása. Kolozs­váron megalakult a Rákóczi-bizöttság, melynek célja társadalmi utón mozgalmat indítani és a parlamentre kérelmezéssel hatni, hogy Rákóczi Ferenc fejedelem és a bujdosók hamvait az 1873- ban egyhangúlag hozott képviselőházi határozat értelmében hazahozzák. Lukács Béla államtitkárt óielsége magyar királyi kereskedelemügyi ministerré nevezte ki. Az uj korona-pénz mintái már elkészültek s igy az őszszel megkezdhetik a verést és az uj pénz már a jövő év első felében forgalomba ke­rülhet. Különfélék. (Személyi hírek) Debreczenyi Ferenc szinnai szolgabiró szabadságát, egészségének helyreállítá­sára, szept. i-éig meghoszabbitotta az alispán. — Bencsik István, a bodrogközi j. íöszolgabirája 4 heti szabadságot nyert, hogy üdülés végett a ko- ritnyiczai fürdőt használhassa. (Kinevezés.) Az igazságügyminister Várady Sándor dr. s.-a.-újhelyi ügy védőt, a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki Gratulálunk! (Áthelyezés.) Dobokay Kálmán, kir. pénzügy- igazgató-helyettes, Temesvárra helyeztetett át. Helyét Mauks Endre p. ü. ministeri fogalmazó fogja betölteni. (Egészségügyi intézkedések.) Már lapunk múlt számában említettük, hogy a városban, nem hagyva ki egyetlen egy házat sem, orvosrendöri szemlé­ket foganatosítottak, s a hol ily irányban rendet­lenséget tapasztaltak, annak megszüntetésére záros határidő és szigorú pénzbüntetés terhe alatt van nak kötelezve a mulasztók. Ezzel kapcsolatosan fölemlítjük, hogy a városi hatóság az összes köz­helyek és csatornák fertőtlenítését elrendelte, és már teljesítik is, habár nem oly mértékben, mint a mostani kolerás világban szükséges lenne. Ha már az egészségügy javítását célzó intézkedések megtételét regisztráljuk : felhívjuk a városi főbíró figyelmét a Fülemile-utcára, amelynek nincsen sem csatornája, sem vízfolyása, úgy hogy gidres göd­rös, hepe hupás talaján, az udvarokból kifolyó vizek, mint az eső viz is, megáll és bűzös mo csarakat képez, melynek kipárolgása bizony sen­kinek sem válik kedves egészségére. Úgy gondoljuk, hogy ha a gödröket kavicscsal betöltenék, a cél félig-meddig el lenne érve. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek f. hó 9 én tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő: a múlt évi forda-területen kivá­gott 437 öl hasábfának eladását elrendelte. — A képviselet megbízta a jogügyi-bizottságot, hogy a város ügyészénél lévő okmányokat leltár mel­lett vegye át. — A közigazgatási-bizottságnak a kisdedovó intézetek felállítására vonatkozó hatá­rozatát előterjesztés tétele végett a szakkbizott- ságnak kiadta. — Az uj vásártéri bódék deszka­falazatának és bádog fedélzetének olajos festék kel való befestését elrendelte. — Az utcákon és köztereken felállítandó hirdetés-oszlopokra és táb­lákra vonatkozó két ajánlat közül, a Kemény Jenő ajánlatát fogadta el. — A kéményseprős ipar gyakorlására vonatkozó vármegyei szabály- rendelet oly értelmű módosítását fogja kérelmezni, hogy tekintettel a járás nagyságára, vagy a járás osztassák két részre, vagy pedig külön városi kéményseprői kör alakíttassák. — A három uj- jonnan építendő vámházra vonatkozó árlejtést jó­váhagyta. — A Bereczki felé vezető vicinális út­nak, a vármegyei utak sorába történt felvételéről kelt vármegyei határozatot tudomásul vette. — Pataky Miklós jegyző jelentése alapján, Abraha- movits Mór terhére községi kötelékbe való felvéte­lére kirovott dij leírását elrendelte. (Ujhely kövezése.) A Széchenyi-tér és Ka- zinci utcák kikövezése iránt a város Braun buda­pesti vállalkozó céggel a szerződést már megkö­tötte. Eszerint a főteret, a Korinkó vendéglőjétől a Rácz-féle házig, még az év folyamán és pedig szept. 15-ig kikövezik. A Kossuth- és Rákóczi utcák kikövezését Reichman Armin vállalta el, ki­vel a szerződéskötés szintén folyamatban van. Az összes munkálatoknak a jövő 1893 évi november elsejéig kell készen leenie. (Eljegyzés.) Friss Herei, helybeli órásipar- üzlettulajdonos. f. hó 20-án váltott jegyet Werner Etelkával, Werner Miksának, a Zemplén könyv­nyomtató müintézéte vezetőjének szeretetreméltó nővérével. (Az erdő-bényei fürdő) oly élénk látogatott­ságnak örvend, hogy lakás hiánya miatt a fürdő népségének nagy része a községben, mely pedig a fürdőtől félórányira fekszik, volt kénytelen ma­gát elszállásolni. Folyó hó 31-én fog a szokásos Anna-bál megtartatni. (Elgázolás). F. hó 17 én egy kocsi, melyen két nő és egy leányka ült, a bényei fürdőből jőve, Long községben Szűcs Mihály, 30 éves családos embert elgázolta, még pedig oly szerencsétlenül, hogy az elgázolt legott szörnyet halt. A kocsis vágtatva elhajtott. Kilétét a büntető bíróság ku­tatja. (Kolera nosztrasz Tarczalon.) 7arr György tarczali gazdaember, f. hó 15-én az aratással volt elfoglalva, midőn hirtelen rosszul lett és egyné­hány órai szenvedés után a kolera gyanús tünetei közt meghalt. A járási orvos teljesítvén a halott felbontását, a halál okául kolera-nosztrasz-t derí­tett ki.*) (Nagy tűz Sztropkón.) F. hó 17-én, d. u1 3 órakor, írja tudósítónk, Sztropkó község északi részén, erős déli szélben, a Friedman Hersch-féle ház kigyuladt s a tőle északra fekvő összes épü­letek végigégtek. Leégett 22 lakóház, 27 mellék- épület, egy vegyes és egy rőfös kereskedés le­égett a többek között a kisdedovó iskola, a Ferenc- rendiek klastroma, a toronynyal együtt. A lakosság, különösen a csendőrség nagy buzgalmat fejtett ki, az oltás körül, főleg pedig igen jó szolgálatot tett a tűzi fecskendő; csakis vízben volt igen nagy hiány. A kár 30,000 forintra tehető. A házak mind biztositva voltak, kivévén három szegény keresz­tény emberét, kiknek vagyona a szó szoros értel­mében porrá égett. Tudósítónk kiemeli, hogy a tűzoltói intézmény szervezése Sztropkón most már annál kevésbbé elodázható, mert magának a •) Lapunk nyOmatása közben kapjuk az értesítést, hogy a haláleset még csak kolera nosztrásznak sem minősíthető. Szerk. Folytatás a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom