Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-12-26 / 52. szám

okos fejecskéjüket valami uj, kecses, hóditó kor­csolya-kosztüm összeállításán. Mintha bizony azok a szép nefelejcs-, kökény-, bogár- s isten tudja még milyen szép szemek nem lennének elégsége­sek egy-egy lobbanékony tárnáju férfisziv felrob­bantására. Még ilyen külső eszközökhöz is folyamod­nak, hogy annál biztosabban elcsavarhassák sze­gény lejeinket. Ugyan résen kell ám lennünk ! A fiatalság korcsolya-szárnyakat öltve, igyek­szik mielőbb részt venni a sportok e legkellemesb- ikében, mig a gardedámok a melegedő pavilion kisded Ugyos ablaktáblái mögül gyönyörködnek az érdekes képben, mely minden pillanatban vál­tozik, mint a kaleidoszkóp; s közbe-közbe a kri tika beretvája alá vonják az ott önfeledten, gond­talanul mulatozó ifjú párokat. De hát hogyis lehetne ez másként 1 Mikor a fiatalok is olyan mesterileg meg­szólják egymást. Épen most jön le az akrobata mutatványok­hoz kiválóan alkalmas lépcsőzcten nehány bájos ifjú hölgy. Hidegtől kipirúlt arccal, de örömtől ragyogó szemekkel. Eleinte félénken tipegve lép nek ki a síkmezöre, mint a fiókmadár első szárnypróbálgatásakor, de aztán néhány lendület után ismét a régi, megszokott biztos talajon érzik magukat s a gondolat gyorsaságával röppennek messze, messze, a szürke ezüstös messzeségbe .. , Vidám, nyüzsgő párok délcegen siklanak a sima jégén, játszva, enyelegve, lingve lengve száll­dogálnak a tó fagyott színe fölött, könnyedén, mint a fecskemadár. Az ember önkénytelenül be­leéli magát a röpülés gondolatába — mikor csupa angyalok között forog 1 . . . Leszállt a nap. Élénk vörös visszfénye átdereng a zuzmarás fák sűrűjén s a sima jégtükör is rózsaszinben úszik. Kipirúlt arccal siklanak tova villi-könnyed- séggel. A lázas mámortól csillog-villog szemük gyémántja. Jaj annak, a ki beléjük tekint 1 Mennyi titkot szed moít magába ez a hall gatag jégpáncél. De furcsa is lenne, ha nyáron a jégvermekből napvilágra kerülve, fonográfként sor­ban elmondogatná azokat a pajkos, hamis törté­netkéket . . . Aggodalmas, többé-kevésbé halk sikoltás, majd csengő kacaj járja be a léget. Oly jókedvű itt mindenki. Csodálatos, hogy a jókedv tüze épen e fa­gyos mulatság közepette, a jég hátán, fog o!y könnyen szikrát 1 Csak én vagyok magam, ki félrehúzódva, komoran nézem ezt a kedves, mozgalmas, váltó- latos képet, ezt a játszi elevenséget, s mig tekin- j tetem a nyüzsgő sokaságon pihen, gondolataim messze kalandoznak. Visszaszállnak egy elmúlt télre, akkori szép ábrándképemre. Óh az a tél I Mi mélyen van bevésve lelkembe fájó emlékei S fájó szívvel zümmögöm, hogy: SA szívnek is van bús tele Mikor bánattal van tele, Sirva tör ki búbánatos Panasza . . . Látok-e még napsugarat, Látok-e még boldogságot Valaha« . . . Valaha, vagy soha ? Gyuszi. HUMOR. Szórakozottság. — Tanár ur, legyen holnap szerencsénk. Holnap ünnepelem ezüst-lakodalmamat. — Ah, ah 1 És kivel, ha szabad kérdenem ? Bálban. Rendező (egy kofához, a ki putonynyal a hátán akar bemenni a bálterembe): — Hát maga mit keres itt? — Kofa: Hallottam, hogy itt petrezselymet szoktak árulni, Én is hoztam egy kosárral, hát ha el tudnám adni 1 — Fódolog. Markos Misi berukkol. Előbb elbúcsúzik a tisztelendő plébános úrtól. — Tudod e, mi a katonának első dolga ? kérdi a tisztelendő — Hát az, ami a papé, felel Misi — A papé ? Hogy érted ezt 1 — Szakácsnét kell keresni. Mátyás Diák. HIVATALOS RÉSZ. 25552/92 sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A járási 10 főszolgabírónak. Tudomás és közhirrététel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1892. december 12-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. 14057. szám/VI—11. Magyar királyi belügy­minister. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóság­nak. A cs. és kir. közös külügyministertől nyert értesülés szerint a német kir. kormány Ausztria- Magyarország és Oroszországból jövő kivándor­lóknak Hamburgon át való szállítását, tekintettel a kelet felől még mindig fenyegető koleraveszélyre, eltiltotta, minél fogva a hamburgi hajózási, utazási és elszállásolási vállalatok utasítva vannak, hogy osztrák, magyar és orosz fedélközi utasokat, to­vábbi rendelkezésig, ne szállítsanak, illetve ily utasokat ügynökeik által Hamburgba ne küldes­senek. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen körülményt hatósága területén kellően tétesse közzé. Budapesten, 1892. évi december hó 2 án. A mi­nister meghagyásából: Jekelfalussy sk. ministeri tanácsos. 44781./VI. sz. 92. A m. kir. pénzügyigazgatóságtól. Körrendelet Zemplónvármegye valamennyi községi Illetőleg kör­jegyzőjének. Postajövedéki kihágással vádolt Péterváry Bertalan volt szerencsi pénzügyőri vigyázó isme­retlen helyre távozott. Utasittatik a cim, hogy nevezetteket területén nyomozza s feltalálás esetén az eredményről ide azonnal jelentést tegyen. S.-A.-Ujhely, 1892. december 7. Ranks, kir. pénzügyigazgató h. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY. HIVATALOS RÉSZ. Időjósiat dec. 25-ére: = Száraz ==» hideg. Felhivás. Minthogy a m. kir. földmivelésügyi minis- terium által a zemplén-vármegyei gazdasági egye­sület kezelése alatt álló bikaalap gyarapítására 1892 ik évben adott államsegély csak kis részben használtatott fel, hogy az a jövő 1893-ik évben teljesen felhasználtathassék, s minél több megye­beli község a gazdasági egyesület közvetítése mellett és kedvezményes áron tenyésztésre alkalmas bikát szerezhessen, felhivatnak mindazon szarvasmarha tenyésztők, kiknek eladásra szánt bikáik vannak, hogy ebbeli szándékukat, a bikák számának, korá­nak, fajának és az eladási árnak kitüntetésével a gazdasági egyesület titkári hivatalánál minél előbb bejelenteni szireskedjenek. Felhivatnak ugyanez alkalommal azon közsé­gek is, melyek a gazdasági egyesületközvelitése mel­lett és kedvezményes árakon bikákat venni akar­nak, hogy ezen szándékukat a gazdasági egyesület titkári hivatalával idejekorán tudassák. 1—5 Hirdetmény. Az Olaszországgal kötött kereskedelmi szer­ződés alapján a borokra és sörökre nézve érvénybe lépett kedvezményes vámtétel mikénti igénybe vétele és alkalmazása tárgyában kiadott rendele­tek egy példánya a m. kir. földmivelésügyi minis- terium által a gazdasági egyesület részére meg­küldetvén, az az érdekeltsági körök által a gaz­dasági egyesület titkárfhivatalában (Velej&én) bármi­kor megtekinthető. 1—3 A gazd. egyesület titkári hivatala. VEM HIVATALOS KÉS/. A durra. Legújabban minduntalan találkozunk ezen uj takarmánynövény nevével a szaksajtó terén, a nézetek pedig, mely ezen növény termelésmód­jára és értékére vonatkoznak sokszor homlok- egyenest eltérők. Sokan talán érdeme felett di­csérik, mások ellenkezőleg haszontalan növénynek tartják a durrát, melylyel komolyan foglalkozni nem érdemes. Az ellentétes nézetek oka természetesen az, hogy némely kísérletnél eltalálván müvelésmódját, kedvező talaj és éghajlati viszonyok közt nagy volt a siker, másutt mindezen tényezők hiányoz­ván, balsikerrel termelték, s a szerint dicsérik és ócsárolják egyiránt De más ok is forog fenn. A durranak eddig három válfaja ismeretes, melyek közül csakis egy van olyan, mely megfelelő, a másik kettő érték­telen, hogy egyebet ne emlitsek már csak azért is, mert magja ki nem csépelhető, mig az általam termelésre ajánlott faj a másik fajtának árnyol­dalait jórészt nélkülözi Ezen ajánlt fajtáról Lintner Sándor ur. a gf Nldadsy uradalmak főtisztje, kitől a vetőmagot kaptam azt tartja, hogy tulajdonképen nem durra hanem kafir. Mindenesetre igen fontos volna tudni, vájjon azon válfaj, melyet úgy a’gróf Nádasdyjura­dalmak, mint én is termeltünk durra-é vagy ka Lehet, hogy a durra értéktelen, s talá kafir az, mely az általam ismertetendő mesés mést adta. Az általam termelt durra a cirokhoz has növény. Fiatalon teljesen a tengerihez hasú de levele még ^szélesebb, bugája Jkedvezó v nyok közt 25 cm. hosszúságú, mely 2 m. vátv­ennél is magasabb száron függélyesen áll. A mek száma rendkívüli nagy. Valamivel aprc a kendermagnál. Egy-egy gazdagon fejlődött 200 grm. súlyt is elér. A szemek csak félig . nak betakarva, kiálló részük fehér, a szem pén pirosasból barnában átmenő pötytyel. ga bár össze áll , tehát nem terül szét 1 köles vagy ciroknál, de mégis az egyes s kis nyelecskéken lazán függnek össze. Kící tehát igen egyszerű. A durra okszerű művelése tapaszt lásora szerint a következő: Álláshelye gyanánt a lehető leggázd^gaU földünket, lehetőleg valamely nagy trágya ,b, • levő belsőséget válaszszunk ki. A föld öszs szer szántandó és bőségesen trágyázandó. A durrafóldnek lehetőleg még egy adjunk kora tavaszszal; végül május hó vagy utolja felé sekély vetőszántást adunk esetén azonban tavaszszal egy szántás is sokszori szántás mellett azonban azon előny úr/; marad, hogy a durrát csak egyszer kel! .;:e,; > pálni. A műtrágyák, főleg a szuperfos: fai m; igen hálás, mert az erős foszfatadag fej!, lését és amúgy későre maradó érését sietteti. A durra vetése minden esetre sor A vetőgépbe azon merisőkerék alkpür .- melylyel a lóher, repce stb. apróbb vetjük. A sortávolság kétféle, a szerint a takarmánynak vagy magnyerés vég1 etjük, Zölotakarmánynak vetve 9“ — 1211 (24— megfelelő. Magnak vetve 15“—18“ (39.1 j. ,5 Takarmánynak vetve 10 kg. jó mag nem sok egy holdba, magnak vetőmag elégséges. Művelése a vetőszántás után erő?. s bői, a vetőgép után könnyű hengere? mag rendkívül késedelmesen kel és la Épen ezért — nehogy a gaz elnyo kapálás feltétlenül szükséges. A kapálást nem jó korán teljes en. , le;, akkor, midőn a durra már araszn re,.. 0 fejlődés rendkívül lassú, mindaddig, napok be nem következnek. Julius hirtelen nőlni és mielőtt bugáját éré takarmánynak levágandó. Erre alkali augusztus hó első fele. Állítólag, ha idején levágjuk e; . "t két kaszál ist is ad. Nálam hideg /1 - ü kiima mellett ki nem állja a verser \ sen; \ geri csalamád '.val, sem a kölessel. T H-y > ,a«'< célra nem is használtam. Hogy itt aegye északnyugati részén több kaszaiéi'* Jer az I. hetetetlen. Annyi tény, hogy a szar oly szívesen eszi mint a csalamád tése veszélyes volna, ezt csak égj o; tam, de az állatok elhullásának c sem tulajdoníthatom a durrának. Kitűnő viszonyok között is ' k-h -. lást ad, a harmadik növés már sz< - ül r, és csak legelőt szol váltat. Annál nagyobb figyelmet érc m. n.sg termő növény. Gazdaságomban az idén 2, volt vetve kisérletképen. Ezen t -... i:-- magot vetettem melynek ára a ta i 3 ft vöt (Ma a durra ára 10—14 ft méte inkó.no Ezen terület művelése a --övét]« ző Lucernám (egyéves fiatal lucern jusig vártam mi lesz belőle; ekko- ,uén; ! volt állapota, tehát felszántottan - :,r elvetettem 9‘‘ sortávollal durra hj <■,<.- < gazdag volt. a mannyiben az óz c> bér kétszer volt megtrágyázva 20, tállótrágyával és lucerna alá I * :• ­fátot kapott. A durrát május második , vet' . ei­Juniusban erősen kigazosodot rniko. is 1 hogy 23 cm. sűrű lesz, a mags ak s ■■>;>;< • c minden második sort a gazzal együtt kikaphat­tam. Tehát a sortávolság 4; ett. . eső miatt a gaz később újra mt ■ de r idő beáltával felül kerekedet űurr-t. Toocv uö nem kapáltattam meg, épen u£/.,-.í ;: „.at az értékesebbnek látszó növény :’.re : . .rT c. u.- meg a kapás napszámokat. Augusztus második felé b : , l-Tel-:*' hányt, September vége felé kezdett < tt érc Október 20-án lekaszáltatU és ,> é" e*c' peltettem. Lett pedig kétezer nég szög -Lö reod’i durra mag 5669 kg. tehát . 3 hoki--. áf számítva, tiszta durra mag r . r> se Ehhez fogható magho amot gazdas ?ombaa • Szerző leírása után a ., durra /Sorghum durah, D. Holt bicolor) Wilet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom