Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-10-30 / 44. szám
ektetve, a szegény-alapot kezelő választmány felügyelete alatt kezelendő. A szegény-alapot kezelő választmány áll az alispán, mint elnök, főjegyző, árvaszéki elnök, iőpénztámok, föszámvevő és a közgyűlés által 3 évre választott 4 bizottsági tagból, jegyzője az alispán által kirendelt törvényhasósági jegyző. Határozat hozatalára az elnökön kivül 2 tag jelenléte szükséges ; a határozatok szótöbbséggel hozatnak. 5. g. Minden év augusztus havában egy a járási főszolgabíró vagy helyettese, mint elnök, a kör- vagy községi jegyző, községi bíró és azon kórház vagy községbe tartozó minden vallásfele- lekezetű lelkészből alakult bizot'.ság a körjegyzőség székhelyén azon körhöz tartozó vagy községbeli illetőségű közsegélyre szorult szegényeit a kör, községi- vagy járási orvos által lett megvizsgálta- tás, teljes szegénységük és munkaképtelenségök megállapítása után összeírja és az 1886. évi XXII. te. 145. §-a alapján a képviselő-testületeket az eltartás iránti intézkedésre felhívja. Ha a képviselő-testület illetékes szegényei eltartása iránt nem intézkednék, a bizottság a felsőbb hatósághoz intézkedés végett jelentést tesz. 6. §. Minden év február hó io-ig az 5. §-ban megjelölt bizottság a község által az előző évben a szegények eltartására fordított összegekről készített és okmányolt számadást átnézi és a főszolgabíró utján február hó 15-ig a vármegye alispánjához beterjeszti. 7. §. A vármegye területéről összegyűjtött számadásokat a 4. §-ban megjelölt vármegyei bizottság felülbírálja és ha a szegény-alap jövedelme megengedi, a kiadott összeget a községnek visz- szatériti. Ha pedig az alap jövedelme ezt nem engedné meg a községeket aránylagos megtérítésbe részesíti. 8. §. Ha a közsegélyre szorult egyén a nyert segélyből magát eltartani nem képes, vagy attól lehet tartani, hogy azt elfecsérli, az 5. §-ban jelölt bizottság köteles az illető eltartásáról gondoskodni, amidőn a kialkudott tartásdíj azon egyénnek adatik ki, ki arra válallkozott. 9. §. A felekezeti szegények házában elhelyezett szegények ha különben k izsegélyre szorult helyzetök az 5. §-ban megjelölt bizottság által meg lett állapítva, ugyanoly elbánás alá tar toznak, mint más azon községbeli illetőségű közsegélyre szorult szegény, csakhogy az ezek eltartására meghatározott összeg az illető egyház elöljáróságának kezeihez lesz kiadandó. Az 5. § ban megjelölt bizottság sérelmes intézkedései ellen a 4. §-ban megjelölt bizottsághoz, a 4. §-ban megjelölt bizottság sérelmes intézkedései ellen a vármegye közgyűlésénél lehet panaszt tenni; felhagyatván a jog bármely érdekeltnek a nagymélt. belügyministeriumnál a sérelem felülvizsgálatát kérni. 10. A vármegye területén különösen vásárokon és búcsúkon megjelenő koldusok a köz- biztonsági közegek által azonnal letartóztatandók és ellenök a kihágási törvény 66., 67., 68. és 69. §§ ai alkalmazandók. Különösen a vármegye határszélein fekvő községek elöljárói figyelni tartoznak, hogy a szomszéd vármegyéből koldusok és a 3-ik § ban megjelölt csavargók át ne jöjjenek és ha ilyenek átjönnének, kötelesek azokat a határszélre azonnal visszautasítani, vagy a csendőrségnek jelentést küldeni. Ha oláh- és vándorcigányok jelentkeznének, kötelesek a községi elöljárók a csendőrséget lovasküldönc által is haladék nélkül értesíteni. 11. §. A járási főszolgabirák a községi ügykezelés vizsgálata alkalmával a szegény ügy pontos kezeléséről magoknak kellő tájékozást szerezni, a hatáskörükbe eső szabályellenességeket azonnal megszüntetni kötelesek. A csendörség a koldusok és csavargók letartóztatását, még ha igazolással más vármegyéktől ellátva lennének is, a 3 ik §-ban megjelölt kivételek figyelembevételével foganato sitani, a kolduláson és csavargáson ért egyéneket a járási hatósághoz kisérni kötelesek. 12. §. Minden a vármegye területén zenélésre vagy más látványoságra, miután ez utóbbi akra a Belügyministerium álltai kiadott engedélyekben az illetők jövedelmeik egyrészének a helyi szegények alapra leendő kifizetésére különben is kötelezve vannak, kiadott főszolgabírói engedélyekért a szegény alapra dij szedendő, mely az engedély kiadásako nyugta és ellennyugta mellett a főszolgabíró által vétetik be és számoltatik el. A dijak a követhezök : Ha a belépti-dij 50 krnál nem nagyobb, 1 ft 50 krtól I írtig =2 frt; 1 frtól 2 írtig, I frt 50 kr. 2 — 5 írtig 2 ft, ezután minden forint emelkedés után 50 krral több. Ha több napra terjed az előadás az első 3 napra ugyan ezen dijak fizettetnek minden napra külön-külön, a következő napokra csak fele ; ott hol páholyok és külömböző belépti dijak vannak legmagasabb belépti dijul a páholy félára veendő alapul. Különben mindig a legmagasabb dij veendő figyelembe. Jótékony célú mulatságok, falusi korcsmái és más magánmulatságok és lakadalmak után ott hol zene is van 1—1 ft dij fizetendő. Ha a mulatság belépti-dij nélkül részvényekre tartatik, egy részvény fele fizetendő. Ha a mulatságok csak tetszés szerinti dij mellett adatnak elő, a dijakat a főszolgabíró a bevétel eredményéhez képest rovja ki. Mindezen d:jakról a főszolgabíró nyilvántartást vezet, melyben az engedély iktató száma, az engedély megnevezése, az engedély tartama, a befizetett összeg kitüntetendő. • A nyilvántartás, mely egyszersmind pénznapló is, fél évenkint lezárandó és a befolyt pénz annak másolatával a következő hó 15-ik a vármegye alispánjához beterjesztendő. Nyilvános mulatságok és látványosságra zene vagy előadási engedélyeket csakis a főszolgabíró adhat ki az egész járás területén. Ezen szabályrendelet a n. m. Belügyminis- térium jóváhagyása után lép életbe. Készítette: Dókus Gyula, T. Zemplén-várraegye főjegyzője. (A községi közmunka összeírásáról szóló szabályrendeletet lapunk jövő száma fogja hozni. Szerk.) 18416 sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Pályázat. A halálozás folytán megüresedett k.-helmeczi hordó-hitelesitő állásra oly figyelmeztetéssel hirdetek pályázatot, hogy a hitelesítő a hitelesítési dijjak 6°/0 át köteles a vármegye hitelesítő alapjába beszolgáltatni. Felhivatnak tehát a pályázni kívánók, hogy pályázati kérvényeiket í. évi december hó i-ig hivatalomhoz terjeszszék be. S.-A.-Ujhely, 1892. október 4. Matolai Etele, alispán. 21218. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A nmsgu Belügyministérium f. évi október hó 18-án 81262. sz. a. kelt fentebbi intézvényét tudomás és kellő közhirrététel végett kiadom. S.-A.-Ujhely 1892. október 22. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir. belügyminister. 81262/VI. II, szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. külügyminister ur f. hó 15-én 41567. sz. a kelt átiratában, hogy koleramentes vidékről Szerbiába utazók az osztrák magyar monarchiából érkező utasok ellen külömben kiszabott 3 napi vesztegzár alól csak úgy lesznek felmentve, ha rendőrségi (hatósági) bizonyítvánnyal tanúsítják, hogy oda érkeztök előtt 6 napig csak is koleramentes helyeken tartózkodtak. Miről a törvényhatóságot tudomás végett értesitem. Budapest, 1892, október 18. A minister helyett: Szalavszky, s. k. államtitkár, 19120./92. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A járási 10 főszolgabírónak Körözés végett tudatom, hogy a bekecsi elöljáróság által egy setét pej, kanca, hátsó bal lábára kesely csikó, bitangságból felfogatván, őrizet alá vétetett. S. A.-Ujhely, 1892. október 8. Matolai Etele, alispán. 2543 k. i. sz. Gálszécsi járás szolgabirájától. Körozvéuy. Közhírré teszem, hogy miu'án Gálszécs községben a szarvasmarhák között a ragadós száj és körömfájás járványa hivatalosan megállapittatott Gálszécsen az országos, valamint a hétfői és csütörtöki hetivásárokról a sertések, hasított körmü és kérődző állatok kizáratnak s ezen vásárokra ökrös fogatok sem bocsáttatnak be. Gálszécs, 1892. október 22. Somossy szolgabiró. 2390. sz. Zemplénvmegye kir. tanjelügyelSjétől. Körözvény. A nagymélt. vallás és közokt. m. kir. mi- nistérium f. évi 44629. sz alatt kelt rendeletével ajánlott s az országos közegészségügyi egyesület (Budapest, Eszterházy utca 5. sz) 1893. évre szóló »Jó egésség naptára« cimü népies kiadványát, mely kiválóan alkalmas arra, hogy népszerű modorban irt elbeszéléseivel, verseivel, tanácsaival az egészséges építkezés, életmód, gyermek í polás stb. tekintetében jótékony hatást gyakoroljon, a megyebeli T. c. Tanitó urak szives figyelmébe ajánlom. S.-A.-Ujhely, 1892. október 18. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. 37139/92. sz. A m. kir. p. ü. igazgatóságtól. 2SI©rre:nd.elet. Zemplénvármogye valamennyi községi, Illetőleg körjegyzőjének, A beregszászi kir. pénzügyigazgatóság folyó évi 40516. sz. átirata szerint jövedéki kihágással vádolt Kisszemü Juli férj. Horváth Györgyné volt nagy-selmeczi lakos ismeretlen helyre távozott. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal jelentést tegyen. S.-A.-Ujhely, 1892. október 17. Becske, kir. pénzügyigazgató. Nyilt-tér*) jj. ,N. névtelen levél írójának Helyben. Azon egyént, ki folyó hó 28-án egy nevemre címzett névtelen levelet küldött, mig magát előttem megnevezni s tisztázni nem fogja, egy rágalmazó, becstelen embernek nyilvánítom, ki nem érdemli meg, hogy tisztességes ember vele szóba álljon. A levélben használt azon szemtelen kifejezésére pedig, hogy »paraszt“ vagyok, megjegyzem, hogy ha ő még sokáig élne (mit nem hiszek) azt a tiszteletet nem fogja elérni soha, mit én már eddig elértem, és seperjen saját háza előtt s ne legyen gondja másra. S.-a.-Ujhely, 1892, október 28. Moskovszky Iguácz s.-a.-újhelyi lakos. •) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szir.k Felelős szerkesztő : :do£tgk5 orsr. géza, Kiadó-tulajdonos : ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ. Tk. 1821. SZ./892. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. állam kincstár végrehajtatnak Kiszely Klementina ismeretlen tartozkodásu végrehajtást]szen- vedő elleni 109 frt 79 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s—a.-ujhelyi kir. törvényszék (a tokaji kir. járásbíróság, területén lévő B.-Keresztur község határába fekvő a b.-keresztúri 337. sz. tjkönyvhen foglalt 113b. hr. sz. Kiszely Klementina nevén álló »Messzelátó* szőlőre az árverést 406 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1892. évi deczember hé 10-ik napján d. e. 10 órakor B. Keresztur közséházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának xo°/0-át vagyis 40 forintt 60 krt készpénzben vagy az 1881. LX. törvényezikk 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy- ministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. te. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tokajban a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1892. évi szeptember hó 13-ik Dapján. Láczay, kir. járásbiró. 212. szám/1892. .Á-Tverési tLird.etmén3r. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. törvényszék 1892. évi 46,762 és 47,752, sz. végzése következtében dr. Szidon Ignácz ügyvéd által képviselt Seinerne és társ. budapesti ezég javára Wächter Márkné homonnal lakos ellen 300 ft s jár. erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 421 frt 30 krra becsült különféle házi bútorok ágy és ruhanemüek valamint konyha eszközökből álló ingóságok nyilvános áverésen eladatnak. Mely árverésnek a homonnai kir. jbiröságnak 3041. 3075. I892. számú végzései folytán 3°° frt tőkekövetelés, ennek 1892. évi junius hő 15 napjától járó 6% kamatai és eddig összeen 69 frt 45 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Homonnán alperes lakásán leendő eszközlésére 1892. évi november 2-ik napjainak délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108 §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Homonna, 1892. évi október hő 10. napján. Taliy Béla, h. kir. járásbirósági végrehajtó. 226. 221../1892. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881-ik évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szerencsi kir. járásbíróság 2677, 2557/P. 92. sz. végzései által Benedek József t.-luczi lakos 250 ft, Sóvári József csanálosi lakos 71 ft 60 '/2 kr. végrehajtatők javára Shviderski András szerenecsi lakos végrehajtást szenvedett ellen .összesen 321 ft 6o'/j kr. töke, ennek különböző lejárat napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen ö6 frt 50 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le- és felül foglalt és 339 írtra becsült házibutorok, aszközök, l lovas cséplőgép járgányai, r kocza, 4 süldő sertésből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak Mely árverésnek a 2772. 3196/p. 92. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helszinén, vagyis Szerencsen végrehajtást szenvedett lakásán, az urasági majorban leendő eszközlésére 1892-ik évi nov. hó 3-ik napjának délelőtt 9 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak, Kelt Szerencsen, 1892. évi okt. hó 21. napján. Hegymcgliy Liiszló, kir. bir. végrehajtó.
