Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-10-23 / 43. szám
Ezt akarjuk, de mindnyájan akarjuk szóval és tettel. Akkor, akkor talán jövőnk biztosítva, s hazánk nyugodt és boldog lesz. gseltvay §ogdán. Vármegyei ügyek. A várm. közig, bizottság f. hó 24 én, d. e. 9 órakor rendkivüli gyűlést tart. Tárgy, a tokaji köztemető ügyében beadott felebbezésnek harmadik fokban leendő elbírálása. Hivatalok vizsgálata. Főispán Öméltósága f. hó 17-én S.-A.-Ujhelyben, 18-án pedig K.-Hel- meczen foglalatoskodott a szolga bírói hivatalok ügymenetének megvizsgálásával, s mint a többi nyolc, úgy ebben a két járásban is megnyugtató rendet, pontosságot, a pénzkezelés körül pedig szakszerű, hűséges, a vonatkozó törvényeknek és törvényes szabályoknak megfelelő eljárást tapasztalt; mégis a bodrogközi járás területén régibb köz- munkaváltságok és folyó törvényhatósági útadó- kiróvások cimén nagy összegekre emelkedő hátralékok mutatkozván, minthogy a főszolgabíró előadása szerint a közmunkaváltság hátrálékai nagyobb részben behajthatatlanok, ezeknek közsé- genkinti leszámolása, amazoknak pedig legerélyesebb behajtása, felelősség terhével, a főszolgabírónak kötelességévé tétetett. — Főispán Öméltósága, mint értesültünk, a jövő héten a vármegye középponti hivatalainak megvizsgálását fogja teljesíteni. Hírek a nagyvilágból. Csehországban, a piseki kerületben levő Dietrichstein helységben, egy Budapestről oda visszatért egyén kolerába esett és meghalt. Hamburgban a kolera, úgy látszik, szünetel, legalább az utolsó huszonnégy óra lefolyása alatt egyetlenegy újabb megbetegedést sem jelentettek. Románia és Görögország között igen feszült viszony állott be, ennek következtében a két ország kormánya megszakított egymással minden közlekedést. Hírek az országból. Szögyény-Marich László, őfelsége személye körüli minister, berlini nagykövetté neveztetett ki. Utódául Andrássy Gyula gf. országos képviselőt is emlegetik. Az első húsz koronások-, vagy Ferencz-Jó- zsef-aranyok-bó\ a körmöczi pénzverőkben e hét folyamán már 50,000 db. elkészült. »Az elesett vitézeknek«, vagyis 1849-ben a Budavára hősies elfoglalásánál kiszenvedett honvédeknek a tabáni temetőben országos közadakozás ból emelt szobrát a jövő hó 2-án fogják ünnepiesen leleplezni. E kegyeletes ünnepen a nemzeti kiengesz- telödés magasztos ténye jut kifejezésre. Ugyanis őfelsége parancsára kivonulnak a közös hadseregbeli ezredek is a temetőbe és Lobkovitz hg. fő hadtestparancsnok a szobor talapzatára koszorút helyez, melynek felirata * Az elesett vitézeknek.« A koszorú letételekor a diszszázad megadja a disz- lövéseket. Az ünneplők serege azután Budára jön Ugyanígy bánhatnak más, lúgban nem mosható tárgyakkal is, — pl. kanapéval, párnával, székekkel, vánkos, matracbéllel. 7. A padlót, az edényeket, a nyoszolya fáját és efféléket, miket a beteg beszennyezett, forró lúggal súrolják, illetve sürü mésztejjel itassák be. 8. Járvány idején tartsa mindenki tisztán a kezét, száját és az egész testét. Kezünket minden evés előtt mossuk meg vízben, szappannal vagy ecettel. Szánkat öblítsük evés előtt vízzel vagy ecettel. Nyálunkat ne nyeljük le, mielőtt szánkat meg nem mostuk. 9. Élelmi szerünk és italunk tiszta legyen. Ne igyunk állott vizet; sőt a friss vizet is jó előbb felforralni és kevés borral inni. Semmiféle hideg, állott ételt ne együnk meg, hanem csupán frissen sültet, főttet, piritottat. 10. Gyomrunkat, beleinket tartsuk rendben, okos életmóddal. Pálinka, konyak, bor megárt, ha sokat iszunk, nem hogy használna. A hasmenést ne hanyagoljuk el, ne gyógyitgassuk koleracsöppök - kel, hanem forduljunk orvoshoz és tartsunk diétát. 11. A beteget jó szívvel és türelemmel ápolják és melegen tartsuk, a mig orvos érkezik. Az ápoló, ha kezét, száját, ruháját tisztán tartja, nem forog veszedelemben. 12. A lakást tartsák tisztán, szárazon és szellősen ; söpörjék szorgalmasan s a port nedves ruhával töröljék le. A szennyes és fertőzött lakást kimeszeléssel, a padlónak forró lúggal felsorolásával lehet tisztítani és dezinficiálni. és a negyvennyolcas öreg honvédek koszorút tesznek a Szent György terén álló s az 1849-iki ostrom alkalmával elvérzett osztrák katonák emlékezetét őrző. úgynevezett Hentzi-szobona.. Az ünnepiességnek ez a kettős mozzanata ország és világ előtt hirdetni fogja azt az őszinte, nyílt és lovagias gondolkozást, mely a magyar nemzetnek őseitől örökölt nemes tulajdnnsága s mely a kibékülésnek természetes és szükséges következéseként a királyt, a nemzetet és a hadsereget érzelemben és gondolkodásban egyesiti.*) Irányi Dániel, az országos függetlenségi és 48-as pártkör elnöke Nyíregyházán súlyosan megbetegedett. Különfélék. (Az időjárás,) nagy hirtelenséggel téliesre fordult. Szép, nagyon szép őszi napokra, minden átmenet nélkül s egyszerre, didergő hideg következett. Október 18-án, pogány hideg szelek szárnyán, rajtunk csapott a tél. A hőmérő, melynek kénesője még az előtte való napon 18—20 fokos melegben sütkérezett, rohamosan esett, le egészen a fagyos, zuzmarás pontig. De nemcsak hideget, hanem esőt is hoztak a kemény északi szelek. Okt. 20-án egész délután és éjjel, valamint teg napra virradólag is szakadó eső volt, később egész d. e. folytonosan szitált. A Magashegy színváltozása, t. i. hogy az erdőség zöldje vérpirosra cserélődött, és a falevél hullása hirdetve mutatja a külső szép- szég múlandóságát, — a por- hamu- semminek temetői hangulatát. (Kinevezés) A kir. pénzügyminister Bárczy Barna vármegyei napidijast, a pénzügy ministéri- umba számgyakorló jelöltté nevezte ki. (Vadászat.) Ma egy hete a Klein Nándor nagybirtokos csörgői bérletéhez tartozó mikóházi erdőségekben haj tó-vadászat volt. S.-A.-Ujhely, N.-Toronya és Csörgő vadászai találkoztak reggel 8 kor a Bosva-hidjánál, hol az előbb említett nagybirtokos és kedves fia, György, lekötelező szívességgel s nagy előkészülettel fogadták az oda érkező vendégeket. Szt'-Hubert nem kedvezett ugyan a jágereknek, sőt inkább nagyon is pártját fogta a pagonyok lakóinak, mert csodálatos módon hat db. vaddisznót vezérelt ki a halál torkából, hanem azért a kitűnő hegyi levegőben fürdőzött vadász-társaság pompás hangulattal érkezett meg a »tanyára,« hol d. u. 2-kor lukullusi ebéd várta a j legjobb jáger-étvágyat. A bordói felszolgálása alkalmával hatásos pohárköszöntő éltette a gondos ; házigazdát. Ebéd után még két hajtást rendeztek, de szintén sikertelenül. Estére a csörgői kastély várta és fogadta meleg vendégszeretetével s dúsan felteritett asztallal a fáradt társaságot. A pezsgő öntésénél a ház magas műveltségű és tiszteletreméltó úrnőjéért, aztán férjéért, Klein Nándorért, ürítettek vidám áldomás-pohárt. Késő éjjel volt már, mikor a vendégek a »viszontlátás« megigé- résével vettek búcsút a köztiszteletnek örvendő családtól. (Eljegyzések.) Finkey Pál, kis-várdai kir, aljá- rásbiró, lapunknak volt munkatársa, f. hó 15-én váltott jegyet özv. Szantgyörgyi Józsefné, kedves leányával, Erzsikével. Állandó boldogság kisérje e frigyet! — Urbán Ferenc, a sátoralja-ujhelyi járás tb. föszolgabirája, f. hó 15-én jegyezte el Löcher er Jankát, Löcherer Tamás, volt rimaszombati járásbiró szeretetreméltó leányát. Legyenek boldogok 1 (Tiszteletdij kölyök-agaraknak.) A folyó évi október hó 28- és 29-re kitűzött agár-versenyre Andrássy Géza gróf, egyesületi elnök Öméltósága, a kölyök-agarak részére egy tiszteletdijat adott. — Van szerencsém ennek folytán tudatni, hogy a fent jelzett napokon nemcsak elegy agár-ver seny, hanem kölyök-verseny is lesz. Ezen versenyre is az elegy agár-verseny feltételei érvényesek. S.A‘-Ujhely, 1892. év október hó 18. Dókus Gyula, egysületi titkár. (A »Zemplén» 1893 évi képes naptára) teljesen kész. Legutolsó szedés-formái lapunk jelen számának megjelenése után kerültek a sajtó alá. Jövő számunkban a naptárt részletesen ösmertetni fogjuk. (Esküvő,) A »Zemplén« könyvnyomtató intézet művezetőjének nővérét, Werner Etelka kisasszonyt, f. hó 25-én veszi magának házastársul Friss Herei s.-a.-újhelyi lakos, órás üzlet tulajdonos. A »status-quo* izraelita imaházban d. u. 2 órakor történő esketést egy szükebb körű lakoma-, ezt ismét esteli 8 órakor táncmulatság követi. Legyen a boldog ifjú párnak egész élete lakodalmi vigság 1 (Pestiket elfogták!) Festik, a vármegye lakosságának ez az éjjel nappal rettegett réme, fogva van. Balszerencséje folyó hó 16-án, vasárnap hajnalban, Gálszécs községben a csendőrség kezébe *) Lapunk nyomatása közben értesültünk, hogy a szobor-leleplezés, az országos honvéd egyesület középponti választmányának egy sajnálatos határozata miatt, mely a honvéd egyesületek országos közgyűlése elé felebbeztetett, — halasztást szenved. Szerk. juttatta. Lehet mondani, a sorsnak különös játéka, hogy ugyanaz a csendőr őrsvezető, Jung Lajos, és csaknem azon a helyen fogta el Pestiket, kinek kezei közül aug. 4 én, Gálszécs községnek Téma nevű utcájáról, sikerült elmenekülnie. Gálszécsi levelezőnk, ki az elfogatás körülményeit magától a csendőrségtől tudta meg és később Pestiknél is >látogatás«-t tett s vele hosszasabban beszélgetett, a következő tudósítást küldötte a »Zemplén« olvasói számára: Pestik, folyó hó 15-én estve, állítólag Galicziából jőve, a m.-laborczi vonattal a tőke-terebesi állomásra érkezett és az ott kint levő egyik gálszécsi bérkocsiba ülvén, meghagyta a kocsisnak, hogy egyelőre szállítsa be őtet Gálezécsre, másnap, vasárnap reggel pedig három órakor vigye el a szmszéd Abauj-Tornavármegyének Bogdány nevű községébe. A Gálszécs ről való bérkocsis azt a kívánságot, hogy vele Gálszécsbe menjen, ellenvetés nélkül teljesítette, de hogy Bogdányba is elmehessen, annak teljesítését gazdájának Spire József (Trajber) fiakkeres- nek az engedelmétöl tette függővé. A Terebestöl tizenegy kilométernyi távolságra eső Gálszécsbe érkezvén, Pestik a bérkocsitulajdonos udvarán szállott le, hol a 2 ft viteldijat ki is fizette, s felkérte Treiber-1, hogy jókor hajnalba vitesse el ötét Bogdányba. Treiber nem mutatott erre nagy hajlandóságot, mert, úgymond, Pestik ezen a vidéken őgyelegvén, nem örömest indul éjszaka útnak. Az igazi Pestik Treiber t megnyugtatván avval, hogy az ő biztos tudomása szerint Pestik most Galíciában tartózkodik, az alkuegyességet megkötötték s Pestik a 6 ftnyi viteldijat legott ki is fizette, meghagyván egyúttal, hogy amennyiben ő éjfél után 2 órakor eljön fogatni, a kocsi készen legyen. így megegyezvén, Pestik eltávozott. Treiber-nek, csak úgy ötletszerűen, ez az idegen ember gyanúsnak tűnvén fel, elment a csendőr laktanyába s a történteket ott Jung Lajos őrsvezetőnek elbeszélte. Bár sem Treiber-nek sem a csendőrségnek nem voit sejtelme arról, hogy a kiről szó van az nem más mint Pestik, sőt az őrsvezetőnek gyanújára Treiber még erősitgette is, hogy biztosan tudja hogy az az idegen utas nem Pestik, mert már egyszer szállította őt ide Gál- szécsre tehát tetötől-talpig alaposan ösmeri is, — mindazonáltal az őrsvezető megállapította a tervet, s meghagyta Tréiber-nek, hogy ő maga üljön a kocsira, s majd midőn Gélszécsröl kimenve elérik a zebegnyői hajlásban az izraelita temetőt, hol a csendőrök megbújhatnak, lassítsa meg fogatát, hogy a csendőrség az idegen kilétéről meggyőződhessék, miután éjjeli szállását Pestik még Treiber - nek sem árulta el. Az igy előkészített terv alapján Jung őrsvezető vasárnap hajnalán két óra előtt már felkészült s pontban 2 órakor két csendőrtársával kivonult a laktanyából, hogy a mondott helyen jó előre elrejthessék magukat. Gálszécs városnak ZebegnyS felé eső ' utcáján menve, már majdnem az utca végéhez közeledtek, midőn Jung őrsvezető a végső házak egyikénél a palánk mellett egy sötét alakot pillantott meg, mely a palánk és az akácfa árnyékában igyekezett meghúzódni. A csendőrök már oly közel jártak, hogy ez az alak maga is jobbnak látta a sötétségbe bizakodva egy helyben maradni, mint megmozdulással magát feltűnővé tenni. így sikerült a csendőröknek közvetetten a sötét alakhoz jutni s hozzá Megállj ki vágyé felszóllitást intézni. Úgy látszik Pestik készületlen volt, mert midőn az oldalán függő revolver után kapott, a csendőrök fegyvereiket mellének szögezvén a csőbe eresztették töltényeiket s felhívták, hogy két kezét emelje föl, különben lelövik. A csendőrök előtt ekkor még ismeretlen egyén a felhívásnak engedelmeskedett, mire aztán karjainál fogva a csendőrök megragadták. így bekerült az ismeretlen ember a csendőr laktanyába, hol a csendőrök, de különösen az őrsvezető midőn felismerte, csaknem magukon kívül voltak örömükben, s az őrsvezető igy kiáltott föl : Szervusz Miska ! Hát te vagy az? (Tudvalevő, hogy Pestik-nek igazi neve Szarvas Mihály ) Miskát pedig legott összeláncolták. Ily helyzetben találta Pestiket másnap reggel tudósítónk midőn látogatására ment. Gálszécsen oly izgalmat keltett az elfogatás hire, hogy korán reggel az emberek egymást jártak káltögetni a hirrel; az utcákon, főként a laktanya előtt pedig a kiváncsiak sokasága csak úgy hemzsegett. Pestik, mint egy megszárnyalt madár, úgy gubbasztott láncaival egy széken, egykedvűen nézve a szemlélésére összegyűlt kiváncsiak tömegét. Én felkértem, hogy három hónapos, viszontagsággal teljes éllettörténetéből beszéljen nekem érdekes dolgokat; mire ő, habár még nagyon megvolt illetődve, megígérte, hogy most már mindent és igazán el fog nekem mondani, amit azonban, mint a fejleményekből ki fog tűnni, nem tartott meg. Kezdtem vele való beszélgetésemet azon az időponton, mikor március havában Amerikába megkísértett kivándorlása alkalmával a kassai rendőrség részéről elkobozott 130 forintját a szolgabirói hivataltól visszakapta. Akkor, úgymond, becsületesen akartam élni s éltem volna is, ha Amerikába kijuthatok, igy is feltettem magamban, hogy tisztességes munkához látok s ezért mentem be még március havában S.-A.-Ujhelybe Soltész Juliánná nevű . unokatestFolytatás a mellékleten
