Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-09 / 41. szám

Melléklet a „Zemplén“ 41-ik számához. alja-Ujhely kiköveztetésének ügye háromféle vonat­kozatván is foglalkoztatta a közgyűlés joghatóságát; az egyik a Bajusz József s.-a.-ujhelyi birtokostól érkezett felebbezés volt, mely a város képviselő­testületének azt a határozatát, melyszerint a Kos­suth- és Rákóczi-utcák idomított kővel burkolan- dók ki, megsemmisittetni kérte; ezt a felebbezést elvetették és a képviselő-testület határozatát jó­váhagyták, — oly megszorítással azonban, hogy a fő utcának a rk. templomtól a miskolczi hitel­intézet bérházáig terjedő szakaszát csak 10 mé­ternyi szélességben (tehát az állami úttest szé­lességében) burkolják ki idomított kővel, ellenben a megjelölt iránytól nyugatra fekvő tér és térség továbbra is a régi módi szerint köveztessék ; — úgyszintén elvben jóváhagyta a közgyűlés S.-A.-Ujhely képviselő-testületének azt a határo­zatát is, hogy a vám-jövedelem alapjára és az utca-kövezet kiépítésére 80,000 ftos költsönt ve­hessen föl; de utasította, hogy a vállalat, illetve költsön-ügylet megbirálhatása céljából a műszaki leírást, térképezést s a törlesztő-tervet a vármegye közgyűlése elé terjeszsze; — végre S.-A.-Ujhely város képviselő-testületének a kereskedelemügyi kir. ministerhez intézett azon folyamodását, hogy és mert a város közönsége Ujhely területén, az állami útszakasznak közel másfel kilométernyi hosszúságát kövezettel ellátja, húsz évig fentartja és mert ilyképpen annak gondozása az állam- kincstárnak évről-évre tetemes összegre rugó kia­dásokat nem okoz, előlegesen és egyszerre 25,000 ftnyi állami segedelmet adni kegyeskedjék, — méltánylandónak találván, pártfogással felter­jesztette. Az 1891. évi számadások és az 1892. évi költségvetések bemutatásával hátrálékban maradt községi elöljárókkal szemben utasította a közgyű­lés az alispánt, hogy ellenük a fegyelmi vizsgálatot azonnal rendelje el, az illető járások főszolgabiráit pedig igazoló jelentéstételre hívja föl. K.-Czigánd és N.-Czigánd községek képvi- selő-testületei kötményezett regále-váltság- papír­jaik felszabadítását kérték, egyszersmind azok el­adásának megengedéséért folyamodtak, hogy ek­ként felszaporodott köztartozásaikat kifizethessék. E kérele m okainak megvizsgálásavégett a helyszínére Mailáth József gf. biz. tag elnöklete alatt a bodrog­közi j. főszolgabiráját és a főszámvevőt küldötték ki. A bélp körjegyzőség képviselő-testületeinek azt a határozatát, hogy a jelenlegi körjegyzőnek, Wischán Józsefnek, évi fizetése a jövő 1893. jan, 1 tói 400 frtól 600 ftra emeltessék, a közgyű­lés megerősítette, — úgyszintén jóváhagyta a Harkányi Frigyes nagybirtokos és Harkány köz­község képviselő-testülete között évente 300 ftnyi községi adó-átalányra és hat évi idöhosszaságra vo­natkozólag kötött szerződést is. A szerencsi járás jegyzői köre munkaerő szaporításért folyamodott; minthogy azonban a törvényes utat mellőzte és a folyamodásban elő­adott körülményeket mivel sem igazolta: kérelme a jelen alkalommal tárgyalható nem volt. B. Szerdahely volt úrbéres közönségének meg­engedte a közgyűlés, hogy a közösben használt legelőt, mely a község mint jogi személy birtokául van telekkönyvezve, a maga tulajdonául áttelek- könyveztethesse. Csarnahó, és az újhelyi járásnak még több községe idegenesen hangzó neveiknek átmagyaro- sitásáért folyamodtak ; mielőtt folyamodásaik pár­tolással íelterjesztetnének a kir. belügyministerhez, rábízott. Nem mert, szegény, magamra hagyni, pedig nagy kamasz voltam már akkor. S az én első lépéseimet vezetni hivatott »ka­mara főnök*-öm, nem tudom érdemül tulajdonit sam-e be neki, legelőször á »nyakig láb* hoz veze­tett el egy török csibukot vásárolni s megtanított pipázni. »Sic itur ad astral*. Persze rövid idő alatt túltettem rajta az önállóságban. Bravó 1 Pszihológiai tanulmányom kedvezően indul! Mersz van bennem a kirúgás... pardon, a kirándulásra. De hát mint valósítsam meg ezt a merszet ? Mert ám hányán teszik meg az első lé­pést, a merszet, és hányán siratják is ezt meg... Első nagyobb, egészen önálló utazásomat, mint legátus tettem meg, Ezek nem valami csoda bogarak, nem is garabonciás diákok, hanem a szent tudományoknak vándor tanítói, kik akkor utaznak folyvást, a mikor más jámbor halandó él­vezi a nyugalom édességeit. És még ezek a jám­bor utazók arról is nevezetesek, hogy az utazás nehézségeit az apostolok lován győzik le. Én is : mentem, láttam és győztem 1 Győzel­mem teljes vala. A legelső paróhiára úgy állítottam, mint a viadalból sértetlenül kikerült gladiátor. Csak boldog emlékű cipőm talpa siratta vissza múltját. S jutalmam mi lett volna más, mint egy jó ebéd. Gyönyörűen ettem az első alkalommal is, mintha csak az édes anyám főzte túrós csusza lett volna előttem. Egy szóval már én akkor sem felejtettem otthon az édes otthont. Pedig két galléron, két zsebkendőn és egy pár mancsettán kívül semmit nem vittem magammal. Ha már most mindezt belevetem a psziho­utasittattak, hogy a képviselő-testületeknek ide vo na tkozó határozatait mutassák be. Még sok egyébb, de kevésbé közérdekű köz­gyűlési tágy elintézése után főszámvevő mutatta j be B.-Ujlak, Sz.-Polyánka, M.-Jesztreb, O.-Liszka, Garany, Mikova, S.-Dricsna és Tolcsva községek­nek, úgyszintén a girincsi, ulicsi, gálszécsi, ublyai, vilyi, havaji, kelesei, ondi, sókuti, szinnai és v. csemernyei körjegyzőségeknek 1892 .évi pót­költségvetéseit, — továbbá S.-A.-Ujhely 1890 és 1891. évi, Tolcsva, Homonna és B. Olaszi közsé­geknek 1891. évi, nemkülömben a viravai, szécs- kereszturi, füzesséri, m.-laborczi, b.-kisfaludi, szin­nai, bánóczi, udvai, sókuti és izb.-radványi kör­jegyzőségnek 1891. évi zárószámadásait, melyek a vármegye törvényhatósága részéről jóváha­gyattak. Ezek során a két napos közgyűlés szept. 28-án d. u. 5 órakor véget ért. Vármegyei ügyek. A vármegyei közigazgatási bizottság ren- das havi ülését a f. hó 11-én, d. e. 9-kor tartja. Hitelesítő ülés. A szept. 28-iki vármegyei közgyűlés jegyzőkönyveit okt. hó 3 án d. u. hi­telesítették. A hitelesítő ülésen jelenvoltak a kö­vetkező bizottsági tagok : Barna Bertalan, Chyzer Kornél, Csiszár Gábor, Diószeghy János, Dókus József, Hönsch Dezső, Karsa Ferenc és Schön Vilmos dr. Hivatalvizsgálat. Főispán Öméltósága f. hó 5-én járt Szerencsen titkára kíséretében s meg­vizsgálta az ottani szolgabirói hivatalt, melyet teljesen rendbenlévőnek talált. Ugyanakkor meg­elégedéssel tapasztalta Öméltósága, hogy a sze­rencsi cukorgyár igazgatósága, hol szintén tett látogatást, mindazokat az intézkedéseket, mikre közegészségi tekintetekből a közig, bizottságtól uta­sításokat kapott, a legpontosabban foganatosította. Hírek a nagyvilágból. JVilmos, német császár, Ferenc József ki­rály Őfelsége látogatására okt. 11 én Schönbrunnba érkezik. A német császár három napig lesz a ki­rályi család vendége. Középkor Oroszországban. Két katolikus templomot, melyet hatósági tilalom ellenére a hivek erőszakkal is látogatni akartak, az orosz kormány leromboltatott. Renan Ernő, a hírneves vallisbölcsész, kit Jézus Élete cimü munkájából az egész müvejt viy lág ösmer és tisztel, hetven éves korában f hó 2-án Párisban elhunyt. Hírek az országból. Őfelségének nevenapját, okt. 4-ét, az egész országnak minden nagyobb városában hazafias örömmel ünnepelték meg. A fő- és székvárosban Vaszary hg. prímás mondotta az ünnepi misét. őfelsége a közös ügyek 1893, évi költség- vetésének tárgyalására egybehívott országos bi­zottságok tisztelgését Budavárában a múlt hétfőn lógia mérőserpenyöjébe, a kellő mértéket nagyon pompásan megüti s kimondhatom szerénytelenség nélkül a végső következtetést: én magamat az utazásra rászülöttnek tartom. Nem volt tehát már semmi nehézség, hogy útra ne készüljek. De hova? A szélrózsa melyik irányában feszítsem ki vitorláimat ? Az a kérdés volt még megoldatlan.. .. Északkeleté lett a győ­zelem. Medvét óhajtottam már látni régen, nemcsak a medvetáncoltató oláh kötelén, hanem a szabad természetben is. Megyek há<- a medvék hazájába — gondolám — Máramaros-ba. Dárdás pakolj 1 Viaszkos vászonba: legjobb nadrág, kajzer kabát, íehér mellény, nehány gal lér ... no meg tudod ... valami toallettet is szedj össze! Csatold be s ki az indulóházhoz I Óriási hőség van 1 De én azért már a kupé­ban vagyok — élvezve a gőzfürdőnek az egész­ségre való hatását. — * Tehát a kupéban vagyok. Oh ti anti-Baross szellemek, apaszszátok meg az utasok számát, mert igy, teljes pucban kell a túlvilágot meglátnom. Oh nem tudunk mi már imádkozni se. A mi szavunk csak a parancsnak és az okoskodásnak szava. Kérni nem, csak hátgörbitésekkel kuncogni tudunk. Okom van ezt állítani, mert az én esdő szavam is meghallgatás nélkül veszett el. Alig re- begém el kérő fohászom utolsó szavát, két meg- termedt nénike tuszkolódott be, szörnyű pihegé sek között, kupémba, melyet egy havannán vál tottam volna meg a vasúton hatalmas konduktor­fogadta. — A közös ügyek költségvetésének összes szükséglété: 189 millió, 257 ezer 107 ft, melyből fedezetre szorul 96,883,774 ft 12 kr. Ebből Ma­gyarországra esik: 31,042,352 ft. A trónbeszéd, melylyel őfelsége az előtte hódoló országos bizottságoknak válaszolt, Európa né­peire általában, az országos bizottságokban kép­viselt nemzetekre pedig különösen megnyugtató hatást gyakorolt. »Viszonyaink,« úgymond a trón­beszéd, >az összes hatalmakhoz, minden tekintet­ben barátságosak maradtak, a velünk szövetkezett birodalmakkal való bizalomteljes összetartás foly­ton érvényesíti üdvös hatását a béke fentartására.“ Wekerle Sándor dr. az országgyűlés képvi­selőházának okt. i-én tartott ülésén hosszú és a tisztelt ház minden pártjától sűrűn éljenzett be­széd kitérésében nyújtotta be az 1893. évi állam- háztartást szabályozó törvényjavaslatot, melyből örömmel értesült az ország, hogy, dacára a f. év szükségleteihez mérten 87 millió több kiadást igénylő pénzérték-rendezésnek és egyéb többlet- kiadásoknak, az államkincstár a jövő évben 14,047 ftnyi fölöslegre számíthat. Egyébként pedig az összes bevétel: 485 millió 279. ezer 643 ft s ev­vel szemben az összes kiadás: 485 millió 265 ezer 596 ft. A kolera Budapesten, minthogy a hatósági óvóintézkedések nyomorúságosaknak bizonyultak, már igen nagy számmal szedi áldozatait. Péntekre virradólag csak a kórházakban ápolt kolerás be­tegek száma elérte a másfél százat. Kisfaludy Károly életnagységú ércszobrát, melyet az első magyar drámairó és a legtekinté­lyesebb szépirodalmi társaság, a Kisfaludy társa­ság megalapítója emlékének állított Györszigeten a nemzeti kegyelet, f. hó 2 án leplezték le nagy ünnepiességgel, Magyar huszárok diadala. A Bécsből Berli­nig és vissza a német hadsereg és a mi hadse­regünk huszártisztjei részéről rendezett verseny­lovaglásban Miklós Aladár huszár főhadnagy és Csávossy Gyula huszár hadnagy lettek a győztesek. A jelzett távolsághoz szakértő férfiak szerint hat napi erős lovaglás kell. Miklós fhgy 74 óra 20 p. Csávossy hdgy 76 óra alatt tették meg azt az utat, mégpedig magyar fajta lovaikon. Uj főispánok. Komárom vármegye főispánjává Rudnay Béla országos képviselő, — Abauj-Torna vármegye főispánjává pedig Péchy Zsigmond, sárosi alispán neveztetett ki. Színház. A lefolyt hetet joggal nevezhetnok a juta­lom-játékok hetének. Rövid hat nap alatt négy ilyen előadást élveztünk. Hogy mit ’akart ezzel Halmay — egyáltalán nem értjük ; mert ismeretlen előttünk a cél, amelyet a direktor e tekintetben maga elé tűzött. E hat előadásról sem mondhatunk sokkal több jót, mint az előzőkről. Egynémelyike úgy volt csak lejátszva és nem egyúttal megját­szva is, hogy nem gyönyörködtette a közönséget ; sőt ellenkezőleg boszantotta. Külön külön az egyes előadásokról a követ­kezőkben számolunk be : Szombaton egy pikantériával teljes fráncia vígjáték a Pont Biquet család került színre telt ház előtt. Szakács (La Reynette) alakítása, leszámítva tói. Az izzadság csaknem gőz alakjában puffogott le a sok minden félének miatta elhelyezkedni csak nagy nehezen tudó nénikékről. És énnekem ily társaságban kellett utaznom egész Királyházáig, amely ut nekem legalább ki ösmerem e vidéket, elég unalmas volt, bár a né- nikéék nagyon is nőknek mutatták be magukat. Mulattatni akartak a kis városi pletykákkal; el­beszélték s én hallgattam türelmesen, hogy hány szép lánynak boldog anyjuk ők. Ilyenek a mamák. Uram isten, mily megelégedetten dicsekedtek e drága mamák leányaikkal I . .. Kedvem lett volna mindjárt megházasodni, hogy valamely szerelemtől epesztett leánykát ily boldog lányos mamává tegyek. Igen, mert nekünk férfiaknak célunk a nőket boldogítani. És e pillanattól kezdve gyorsabban teltek a percek. Halgattam a bőbeszédűséggel megáldott nénikéket, most már nagyobb érdeklődéssel s me­rengtem a lányos mamák boldogsága felett, midőn egyszer csak merengésemből a konduktor büszke hangja: Királyháza 15 perc! ébresztett fel; kiszál- tam a kupéból és — oh.. . szívtam tele tüdővel a pompás levegőt 1 Igen, a legpompásabb levegőt. De milyen is az ember! Az élvezetnek egy nemével soha se elégszik meg. Mentői édesebb, kedvesebb az, amit élvez, annál édesebb után vágyakozik. Én is nem megelégedhettem volna a pompás levegővel I ? És mégis vágytam másnemű élvezetre is! Én látni is akartam 1 Látni a természetet a maga fen­ségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom