Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-13 / 11. szám

csokorénak nevezett magyar potpurit, — szívből jött hangok voltak, szivünkben viszhangzottak, nem azért figyeltük olyan néma csöndben, hogy milyen művészileg kezeli lianszerét mind a kettő, hanem hogy el ne veszítsünk valamit ez édes hangokból. Ha tőlünk függ a sok »újra* nem szűnt volna meg még jó darab ideig. Jókai Mór »Ezer év« cimü legendáját gyújtó hatással szavalta Pólányi Gyu’a. A költemény Ma gyarország történetét tárgyalja Jókai Mór ragyogó fantáziájával, — elragadó részletei vannak. Csak úgy játszik e költeményben a magyar ember szi vével, a mint neki tetszik, Fölemeli a magyarok Istenéig, elviszi a ma­gyar hősi háborúk véres színhelyére, meghordozza az ősök sirhalminál, a magas dicsőség fényes tem­plomában, szóval oly szép e költemény, amint csak Jókai tud írni. És ennek s hatását is teljesen ellensúlyozta a »Románc« a Kópé operetből, melyet Balogh Gizella urhölgy énekelt Farkai Évva Jolán úrnő zongora kísérlete mellett. — Hja 1 ha én olyan szép nő volnék, mint ők, ha nekem olyan szépen iskolázott bájos hangom volna és olyan sikkes toaletben lehetnék, mint Balogh Gizella, akkor engem sem felejtenének el olyan könnyen. így csak annyit mondhatok, hogy nem kívánok szeb­bet hallani, mint aminőt ők előadtak. — Egy hó­fehér galamb, rózsaszín felhők között, száll az emelvényen levő remek cimbalomhoz. — Hát már ezek is konkurálnak a múzsák versenyén ? — Ni ni, hisz ez Keresztessy Irén urhölgy, biz az, — el is vert egy pár igaz magyar nótát azon a cimbalmon, olyan aranyos kedvességgel, mint a milyen ő maga. Majd ott is marasztottuk, mert szívből hangzott felé a sok »hogy volt.« Simon Kálmán ,Páros szöktetés« cimü ket­tősét énekelték most Balogh Gizella úrnő és Mar­gitul József dr., — és milyen szépen 1 Eüterpének, a zene múzsájának, kedvence ez a két műkedvelő, vagy, hogy igazabbin fejezzem ki magamat, ez a két művész ; Polihimnia közzéjük szállott és az ő szárnyain repült szét a teremben összhangzó édes énekük, összegyűlt hangjuk ezüstös csengése a légben és mindnyájunk szivébe szállva, onnan susogtuk, elragadtatva : ez aztán valóban szép, nagyon szép. Aztán még ráadásnak Margitai nehány ma­gyar dalt énekelt, úgy, mintha, hattyúdalként abba öntötte volna belé panaszát, hogy el kell Ujhelyt, el kell Zemplént hagynia. Hallani véltem hangjának zengő szózatában, mintha azt mondta volna abban az egyik bús melódiában, »Ép ma jött a parancsolat, violaszin pecsét alatt.«*) Csutkay Béla is remekül flótázott néhány magyar dalt j Vandruska Antal kisérte, Bezzeg, ha a tanár ur ilyen tercekkel, akarom mondani terciákkal traktálná tanítványait, akkor az mind eminens lenne I Rácz Kálmán dr. a prímás, Geőcze Tamás a brácsás, Major Béla a kis bőgős és Stépán Géza a kontrás, olyan derék kis banda volt, hogy ugyan­csak ; szépen, jól s diskrétül és cikornyák né'- kül játsztak egy pár magyar darabot ; még is úgy felvillanyozták a közönséget a talpalávalóval, hogy az ezzel befejezett hangverseny után a kö­zönség nagyobb része a Magyar Király szállóba ment és ott rózsás jókedvvel demonstrálta, hogy »három a tánc« kivilágos kiviradtigl Én * íme az örömünnep története 1 6 Vármegyei ügyek. A vármegyei főjegyző széke megüresedett. Viczmándy Ödön ösmert fegyelmi ügyében a kir. belügyminiszter határozott. Határozata, mely a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya ál­tal kimondott hivatalvesztést jóváhagyja, tegnap érkezett le Budapestről és igy szól: 88723./II /3 91. szám. Zemplén-vármegye közig, bizottságának S.-A.-Ujhelyben. Viczmándy Ödön állásától felfüg­gesztett vármegyei főjegyző fegyelmi ügyében a közig, bizottság fegyelmi választmánya által 1891. évi november hó 10-én 2192. sz, a. hozott és Viczmándy Ödön felfüggesztett főjegyző ellen az 1886. XXIII. t. c. 1. $-ának a) pontja alapján ugyanazon törvénycikk 9. §. b) pontjának alkal­mazásával a hivatalvesztés büntetését kimondó határozatot Viczmándy Ödön fellebezése folytán felülvizsgálván : a határozatot a következő indo­kok alapján ezennel helybenhagyom. Zemplén- vármegye főispánja akkor, midőn a vármegyei közgazdasági érdekek gondozására létesített gaz­dasági egyesület megüresült elnöki állásának kellő betöltése végett a kezdeményezés terére lépett és az érdekelteket oly egyén körül csoportosítani igyekezett, akit a fontos hely megfelelő betölté­sére hivatottnak vélt s e végből a Zemplén cimű vármegyei hivatalos közlöny 1891. évi május hó 17-iki példányában Felhívást tett közzé, — meg­rovást bizonynyal nem érdemelt, mert törekvése üdvös, a követett eljárás pedig kifogásolhatatlan *\ Bizony válni fáj; de az elválás még nem elfeledés. Ez nem fog Téged kizárni Zemplénből. Reméljük, még remek szép énekedet máskor is fogjuk itt hallani. Szerk. volt, és mert tisztán annak nyújtotta tanújelét, hogy a főispán a közélet mindama mozzanatait illeszti figyelme és gondoskodása körébe, melyek a vármegye közviszonyainak sikeres fejlesztésére kisebb-nagyobb behatással bírnak. Ennek dacára a vármegye főjegyzője Viczmándy Ödön ugyan­csak 1891. évi május 17-ikén kelt 'sokszorosított és terjesztett Válasz cimű nyílt levele során a fő­ispán ellen fennebb említett felhívása miatt, min­den elfogadható indok nélkül egy minősithetlen támadást intézett, melynek tartalma a főispán durva megsértését nyújtván, egyszersmind az alá­rendelt tisztviselő és feljebbvalója közt a legéle­sebb ellentétet idézte elő. E kérdés mérlegelésé­nél a két fél tisztviselői jellegétől eltekinteni ál­táljában, de ez esetben már csak azért sem le­hetett, mert a főispán egyúttal, mint főispán bo­csátotta közre ama felhívást, mely a Viczmándy Ödön főjegyző »Válasz« cimű nyílt levelének ál­lítólagos oka gyanánt szerepel, és mert ama »Vá­lasz* legtöbb részében egyúttal a főispán tekin­télyének kiszámított aláásását célozta. Minthogy az e miatt joggal leiháborodott és úgy az 1876. VI. t. c. 16' §-a, mint pedig az 1886. XXIII. t. c. értelmében törvényesen illetékes vármegyei közig, bizottságnak 1891. évi január 2-án tartott ülésében 523. sz. a. hozott határozatával elren­delt, 46120/891. sz, rendeletemmel pedig helyben hagyott fegyelmi vizsgálat során semmiféle oly körülmény sem merült fel, mely a főjegyző eljá­rását igazolná, avagy elfogadhatólag csak men­tené; minthogy úgy a közigazgatásnak, mint ösz- szes közállapotainknak jól felfogott érdeke azt igényli, hogy a szolgálati fegyelem megsértését előidéző cselekedetek szigorúan toroltassanak meg; minthogy ez esetben Viczmándy Ödön, felfüg­gesztett főjegyző, fennebb vázolt cselekedetével a szolgálati fegyelem botrányos megsértését követte el és minden külső indok nélkül öntudatosan, tervszerüleg oly helyzetet idézett fel, mely a fő­ispán és a főjegyző, tehát két tisztviselőnek to­vábbi együttműködését lehetetlenné tette; mint­hogy, amint azt 46120/1891. számú rendeletem során már kiemeltem, Viczmándy Ödön felfüg­gesztett főjegyzőnek hasonló természeti fellé­pése már egy Ízben 1890. évi ápril. hó 29-én 24687. sz. a. kiadott rendeletem ben a leghatáro­zottabb alakban helytelenittetett és az akkori eset további hivatalos eljárás tárgyává csak azon ki­fejezett reményben nem tétetett, hogy a főjegyző jövőben hasonló túlkapásoktól tartózkodni fog; a vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi vá­lasztmányának az érdemre nézve egyhangúlag hozott felebbezett határozatát az ügy természeté­nél fogva helyben kellett hagynom. — Erről a közigazgatási bizottságot a további törvényes teen­dők el intézése végett az összes iratok leküldésével értesítem. Budapesten, 1892. évi március 9-én. Szapáry gf. s. k. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága Molnár István főispán elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta havi ülését. — Az alispáni jelentésből fölemlítjük, hogy a vármegye területéről f. évi február hó folyamán Amerikába kivándorolt 144 egyén visszaérkezett 28. — Zugiskolát újabban nem födöztek föl. — A Karos községbe kért uj csendőrörs létesítése érdekében újólagosán feliratot intéztek a kir. belügyministériumhoz, — A Pásztor­féle hagyatéki ügyből folyólag újabb nyomozatot rendeltek az a.-bereczkii körjegyző ellen s evég- ből a bodrogközi járás főszolgabiráját s a vár- mei tisztiügyészt kellő utasítással ellátták. — Az árvaszéki elnökök és a jegyző februárban elintéztek 1806 ügydarabot, éspedig Karsa Ferenc 297, Spilenberg Barna 324, Pékáry Gyula 324. Farkas Dezső 363, Pólányi Gyula 249, Klimó Menyhért jegyző 249 ügydarabot. Kiosztás alatt maradt febr. 29-én 207 db. melylyel együttesen a hátrálékos ügydarabok száma 754. — A kir. törvényszéki börtönben a rablétszám 201. ebben elitéit 165, — A kir. áll. építészeti hivatal a közutakra szállított kavicsgarmadák és a létesített műtárgyak felül­vizsgálásával s átvételével foglalkozott február hóban. Sok dolgot adott a gyakori hófúvások eltakarítása is. — S.-A.-Ujhely elöljáróságát uta­sították, hogy kövezeti vámalap terhére az állami útnak a városon átvezető szakaszát kocka-kőbur­kolattal láttassa el ; evégből árlejtés utján 30 nap alatt ezt a vállalatot biztosítsa, hogy a munkálat ez év végéig teljesíthető legyen, — eredménytelen várakozás esetére a járás főszolgabirája és a kir. áll. építészeti hivatal kellő meghatalmazással látattak el. — A közegészségi állapot igen jó. Az influenza teljesen megszűnt; legtovább tartotta fen magát a szinnai járásban. Hasonlólag meg­szűnt a roncsoló toroklob (difteritisz) is Ujhelyben. — A kir. tanfelügyelő jelentéséből örömmel hallotta a közig bizottság, hogy a szerencsi cukor­gyár iskolájába járó növendékek igen szép ered­ményt tanúsítottak a magyar nyelv tanulásában. — A gálszécs-kohányi kisdedovó iskola gond­nokságának építkezésből felmaradt terhének ki­egyenlítésére 520 ft 30 krnyi adományt utalvá­nyoztak a közmivelődés céljaira szolgáló pénz­alapból. — A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban február hó folyamán be­fizettetett : 93279 ft 67 kr, kevesebb mint a múlt évi februárban 59ő5 ft 26 krral. Visszaesés volt a hadmentességi dij lerovásánál is melyre most csak 304 ft 45 kr folyt be, mig a múlt év febr. havában 801 ft 79 kr. Az adókivetésekkel járó munkálatok befejezést nyertek s az összesítéseket már felküldötték a pénzügyministéríumhoz. — Szerviezky Ödön kb, tag kérelmének pártfogásával felterjesztést intéztek a kir. keresk, ministerhez, hogy a B.-Szerdahely részére létesített vasúti megállót, az oda nehézkedő vidék közgazdasági érdekeire való tekintettel, állomássá kibővítetni méltóztassék. — Tkacsik János hadkötelesnek kivételes nősülés engedelmeért benyújtott folya­modása kedvező elintézést nyert. — Az ülés 3/4 12-kor az elnök megéljenzésével végződött. A főispáni jubiláló ünnep ügyének előkészí­tésével foglalkozott bizottság tegnapelőtt d. u. tartotta Diószeghy János elnöklete alatt utolsó ülését, mely alkalommal Dóhus Gyula, mint a köz­ebéd rendezője és Kun Frigyes, mint a bizottság pénztárosa vizsgálat alá bocsátották okmányolt számadásaikat, melyek jóváhagyó záradékkal el­látva Dóhus Gyulánál tétettek le s nála 60 napig az érdeklődők megtekinthetik. A kiadások fede­zése után megmaradt 240 ft 64 kr ^kétszáznegyven ft és hatvannégy krajcárt, az aláírók utólagos belé- nyugvása reményében, a s.-a.-ujhelyi árvaháznak adta át a végrehajtó bizottság, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg csakis a lerendezés költségeinek fedezésére fordittassék. A vármegyei állandó közgazdasági bizottság Mailáth József gf. elnöklete mellett f. hó 10-én, d. u. 2-kor ülést tartott, — mely alkalommal főleg a kendertermelés és szövőipar ügyének előkészí­tése foglalkoztatta a bizottságot. Az útadó ügyben beadott felszólalások el­intézésére kirendelt vármegyei küldöttség Matolai Etele alispán elnöklete alatt f. hó 10-én, d. u. 3-kor ülésezett. A főszámvevő által előterjesztett határozati javaslatok elfogadásával ötvenöt rend­beli, jobbára az 1891-ben bevehetetlenné vált útadó törlésére vonatkozó előterjesztés képezte elintézés tárgyát. A kir. kereskedelmi minister a nagy-mihályi és őrmezői marharakodó állomásokra állatszem­lélő szakértőül kirendelve volt Boresik Gyula állat­orvost ezen minőségétől felmentvén, helyette Hlavathy Kálmán állatorvost rendelte ki. A „Szegi gőzmalom részvénytársasági nak 1892. március hó 27-én S.-a.-Ujhelyben tartandó közgyűlésén az I89l-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések. i. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! A felügyelő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált 1891. évi zárszámadásokat bemu­tatva, van szerencsénk azokat következő jelentés­sel kiegészíteni; A lefolyt év első felében malmászatunk ked­vező üzleti viszonyoknak örvendett, mert készít­ményeink élénk kelendősége mellett kielégítő gyártási hasznot hozott; de az uj aratás beálltával a helyzet megváltozott, amennyiben vidékünk búza­termését egyrészt a nagy hőség, másrészt a hosz- szan tartó esőzés minőség- és mennyiségre nézve megrontották. A nedves keresztekben hevert búza csak késve és lassan került cséplés alá, úgy, hogy első szükségletünket c=ak nehéz küzdelemmel és áldo­zatok arán szerezhettük be, és miután az általános — egész Európára kiterjedt — rósz arai ás ered ­ménye köztudomásra jutott, miután az orosz kivi­teli tilalom híre elterjedt, oly magasra csigázták követeléseiket vidékünk termelői, hogy kénytelenek voltunk, malomtelepünkre számítva legtöbb eset­ben a budapestinél jóval magasabb árakat fizetni. Ezen anomalia, valamint az a körülmény, hogy a vidékünkön termett búzáknak felette gyenge minősége a lisztszedési százalékot is lényegesen csökkentette, érzékenyen befolyásolták az üzleti év második felének jövedelmezőségét és az azon idő­ben elért nyereséget nem annyira az őrlési haszon- naK, mint inkább készleteink áremelkedésének kö­szönhetjük. Szives tudomásukra hozzuk, hogy a múlt évben egy Worthington féle gözszivattyut szerez tünk be tartaléktápkészülék gyanánt és ezzel kap­csolatban csővezetéket alkalmaztunk a malo .1- és magtári helyiségekben tűzoltási célokra, valamint a gépházban viz szivattyúzásra a tavaszi áradások által okozott akadályok elhárítása érdekében. Ezen berendezés 1685 frt 16 krt igényelt, mely összeg a gép és malomfelszerelés számlájára könyveltetett. A malomépület és gyári eszközök jó karban tartására tett kiadások a lefolyt évben 2938 frt 38 krra rúgtak; minthogy azonban a koptatóban egy uj buzatisztitó gép, 3 uj felhordó, 3 uj tarai

Next

/
Oldalképek
Tartalom