Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-13 / 11. szám

csokorénak nevezett magyar potpurit, — szívből jött hangok voltak, szivünkben viszhangzottak, nem azért figyeltük olyan néma csöndben, hogy milyen művészileg kezeli lianszerét mind a kettő, hanem hogy el ne veszítsünk valamit ez édes hangokból. Ha tőlünk függ a sok »újra* nem szűnt volna meg még jó darab ideig.

Jókai Mór »Ezer év« cimü legendáját gyújtó hatással szavalta Pólányi Gyu’a. A költemény Ma gyarország történetét tárgyalja Jókai Mór ragyogó fantáziájával, — elragadó részletei vannak. Csak úgy játszik e költeményben a magyar ember szi vével, a mint neki tetszik,

Fölemeli a magyarok Istenéig, elviszi a magyar hősi háborúk véres színhelyére, meghordozza az ősök sirhalminál, a magas dicsőség fényes templomában, szóval oly szép e költemény, amint csak Jókai tud írni.

És ennek s hatását is teljesen ellensúlyozta a »Románc« a Kópé operetből, melyet Balogh Gizella urhölgy énekelt Farkai Évva Jolán úrnő zongora kísérlete mellett. — Hja 1 ha én olyan szép nő volnék, mint ők, ha nekem olyan szépen iskolázott bájos hangom volna és olyan sikkes toaletben lehetnék, mint Balogh Gizella, akkor engem sem felejtenének el olyan könnyen. így csak annyit mondhatok, hogy nem kívánok szebbet hallani, mint aminőt ők előadtak. — Egy hófehér galamb, rózsaszín felhők között, száll az emelvényen levő remek cimbalomhoz. — Hát már ezek is konkurálnak a múzsák versenyén ?

— Ni ni, hisz ez Keresztessy Irén urhölgy, biz az, — el is vert egy pár igaz magyar nótát azon a cimbalmon, olyan aranyos kedvességgel, mint a milyen ő maga. Majd ott is marasztottuk, mert szívből hangzott felé a sok »hogy volt.«

Simon Kálmán ,Páros szöktetés« cimü kettősét énekelték most Balogh Gizella úrnő és Margitul József dr., — és milyen szépen 1 Eüterpének, a zene múzsájának, kedvence ez a két műkedvelő, vagy, hogy igazabbin fejezzem ki magamat, ez a két művész ; Polihimnia közzéjük szállott és az ő szárnyain repült szét a teremben összhangzó édes énekük, összegyűlt hangjuk ezüstös csengése a légben és mindnyájunk szivébe szállva, onnan susogtuk, elragadtatva : ez aztán valóban szép, nagyon szép.

Aztán még ráadásnak Margitai nehány magyar dalt énekelt, úgy, mintha, hattyúdalként abba öntötte volna belé panaszát, hogy el kell Ujhelyt, el kell Zemplént hagynia. Hallani véltem hangjának zengő szózatában, mintha azt mondta volna abban az egyik bús melódiában, »Ép ma jött a parancsolat, violaszin pecsét alatt.«*)

Csutkay Béla is remekül flótázott néhány magyar dalt j Vandruska Antal kisérte, Bezzeg, ha a tanár ur ilyen tercekkel, akarom mondani terciákkal traktálná tanítványait, akkor az mind eminens lenne I

Rácz Kálmán dr. a prímás, Geőcze Tamás a brácsás, Major Béla a kis bőgős és Stépán Géza a kontrás, olyan derék kis banda volt, hogy ugyancsak ; szépen, jól s diskrétül és cikornyák né'- kül játsztak egy pár magyar darabot ; még is úgy felvillanyozták a közönséget a talpalávalóval, hogy az ezzel befejezett hangverseny után a közönség nagyobb része a Magyar Király szállóba ment és ott rózsás jókedvvel demonstrálta, hogy

»három a tánc« kivilágos kiviradtigl Én

*

íme az örömünnep története 1

6

Vármegyei ügyek.

A vármegyei főjegyző széke megüresedett. Viczmándy Ödön ösmert fegyelmi ügyében a kir. belügyminiszter határozott. Határozata, mely a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által kimondott hivatalvesztést jóváhagyja, tegnap érkezett le Budapestről és igy szól: 88723./II /3 91. szám. Zemplén-vármegye közig, bizottságának

S.-A.-Ujhelyben. Viczmándy Ödön állásától felfüggesztett vármegyei főjegyző fegyelmi ügyében a közig, bizottság fegyelmi választmánya által 1891. évi november hó 10-én 2192. sz, a. hozott és Viczmándy Ödön felfüggesztett főjegyző ellen az 1886. XXIII. t. c. 1. $-ának a) pontja alapján ugyanazon törvénycikk 9. §. b) pontjának alkalmazásával a hivatalvesztés büntetését kimondó határozatot Viczmándy Ödön fellebezése folytán felülvizsgálván : a határozatot a következő indokok alapján ezennel helybenhagyom. Zemplén- vármegye főispánja akkor, midőn a vármegyei közgazdasági érdekek gondozására létesített gazdasági egyesület megüresült elnöki állásának kellő betöltése végett a kezdeményezés terére lépett és az érdekelteket oly egyén körül csoportosítani igyekezett, akit a fontos hely megfelelő betöltésére hivatottnak vélt s e végből a Zemplén cimű vármegyei hivatalos közlöny 1891. évi május hó 17-iki példányában Felhívást tett közzé, — megrovást bizonynyal nem érdemelt, mert törekvése üdvös, a követett eljárás pedig kifogásolhatatlan

*\ Bizony válni fáj; de az elválás még nem elfeledés. Ez nem fog Téged kizárni Zemplénből. Reméljük, még remek szép énekedet máskor is fogjuk itt hallani. Szerk.

volt, és mert tisztán annak nyújtotta tanújelét, hogy a főispán a közélet mindama mozzanatait illeszti figyelme és gondoskodása körébe, melyek a vármegye közviszonyainak sikeres fejlesztésére kisebb-nagyobb behatással bírnak. Ennek dacára a vármegye főjegyzője Viczmándy Ödön ugyancsak 1891. évi május 17-ikén kelt 'sokszorosított és terjesztett Válasz cimű nyílt levele során a főispán ellen fennebb említett felhívása miatt, minden elfogadható indok nélkül egy minősithetlen támadást intézett, melynek tartalma a főispán durva megsértését nyújtván, egyszersmind az alárendelt tisztviselő és feljebbvalója közt a legélesebb ellentétet idézte elő. E kérdés mérlegelésénél a két fél tisztviselői jellegétől eltekinteni áltáljában, de ez esetben már csak azért sem lehetett, mert a főispán egyúttal, mint főispán bocsátotta közre ama felhívást, mely a Viczmándy Ödön főjegyző »Válasz« cimű nyílt levelének állítólagos oka gyanánt szerepel, és mert ama »Válasz* legtöbb részében egyúttal a főispán tekintélyének kiszámított aláásását célozta. Minthogy az e miatt joggal leiháborodott és úgy az 1876. VI. t. c. 16' §-a, mint pedig az 1886. XXIII. t.

c. értelmében törvényesen illetékes vármegyei közig, bizottságnak 1891. évi január 2-án tartott ülésében 523. sz. a. hozott határozatával elrendelt, 46120/891. sz, rendeletemmel pedig helyben hagyott fegyelmi vizsgálat során semmiféle oly körülmény sem merült fel, mely a főjegyző eljárását igazolná, avagy elfogadhatólag csak mentené; minthogy úgy a közigazgatásnak, mint ösz- szes közállapotainknak jól felfogott érdeke azt igényli, hogy a szolgálati fegyelem megsértését előidéző cselekedetek szigorúan toroltassanak meg; minthogy ez esetben Viczmándy Ödön, felfüggesztett főjegyző, fennebb vázolt cselekedetével a szolgálati fegyelem botrányos megsértését követte el és minden külső indok nélkül öntudatosan, tervszerüleg oly helyzetet idézett fel, mely a főispán és a főjegyző, tehát két tisztviselőnek további együttműködését lehetetlenné tette; minthogy, amint azt 46120/1891. számú rendeletem során már kiemeltem, Viczmándy Ödön felfüggesztett főjegyzőnek hasonló természeti fellépése már egy Ízben 1890. évi ápril. hó 29-én 24687. sz. a. kiadott rendeletem ben a leghatározottabb alakban helytelenittetett és az akkori eset további hivatalos eljárás tárgyává csak azon kifejezett reményben nem tétetett, hogy a főjegyző jövőben hasonló túlkapásoktól tartózkodni fog; a vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának az érdemre nézve egyhangúlag hozott felebbezett határozatát az ügy természeténél fogva helyben kellett hagynom. — Erről a közigazgatási bizottságot a további törvényes teendők el intézése végett az összes iratok leküldésével értesítem. Budapesten, 1892. évi március 9-én. Szapáry gf. s. k.

Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága

Molnár István főispán elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta havi ülését. — Az alispáni jelentésből fölemlítjük, hogy a vármegye területéről f. évi február hó folyamán Amerikába kivándorolt 144 egyén visszaérkezett 28. — Zugiskolát újabban nem födöztek föl. — A Karos községbe kért uj csendőrörs létesítése érdekében újólagosán feliratot intéztek a kir. belügyministériumhoz, — A Pásztorféle hagyatéki ügyből folyólag újabb nyomozatot rendeltek az a.-bereczkii körjegyző ellen s evég- ből a bodrogközi járás főszolgabiráját s a vár- mei tisztiügyészt kellő utasítással ellátták. — Az árvaszéki elnökök és a jegyző februárban elintéztek 1806 ügydarabot, éspedig Karsa Ferenc 297, Spilenberg Barna 324, Pékáry Gyula 324. Farkas Dezső 363, Pólányi Gyula 249, Klimó Menyhért jegyző 249 ügydarabot. Kiosztás alatt maradt febr. 29-én 207 db. melylyel együttesen a hátrálékos ügydarabok száma 754. — A kir. törvényszéki börtönben a rablétszám 201. ebben elitéit 165, — A kir. áll. építészeti hivatal a közutakra szállított kavicsgarmadák és a létesített műtárgyak felülvizsgálásával s átvételével foglalkozott február hóban. Sok dolgot adott a gyakori hófúvások eltakarítása is. — S.-A.-Ujhely elöljáróságát utasították, hogy kövezeti vámalap terhére az állami útnak a városon átvezető szakaszát kocka-kőburkolattal láttassa el ; evégből árlejtés utján 30 nap alatt ezt a vállalatot biztosítsa, hogy a munkálat ez év végéig teljesíthető legyen, — eredménytelen várakozás esetére a járás főszolgabirája és a kir. áll. építészeti hivatal kellő meghatalmazással látattak el. — A közegészségi állapot igen jó. Az influenza teljesen megszűnt; legtovább tartotta fen magát a szinnai járásban. Hasonlólag megszűnt a roncsoló toroklob (difteritisz) is Ujhelyben.

— A kir. tanfelügyelő jelentéséből örömmel hallotta a közig bizottság, hogy a szerencsi cukorgyár iskolájába járó növendékek igen szép eredményt tanúsítottak a magyar nyelv tanulásában.

— A gálszécs-kohányi kisdedovó iskola gondnokságának építkezésből felmaradt terhének kiegyenlítésére 520 ft 30 krnyi adományt utalványoztak a közmivelődés céljaira szolgáló pénzalapból. — A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban február hó folyamán befizettetett : 93279 ft 67 kr, kevesebb mint a múlt évi februárban 59ő5 ft 26 krral. Visszaesés volt a hadmentességi dij lerovásánál is melyre most csak 304 ft 45 kr folyt be, mig a múlt év febr. havában 801 ft 79 kr. Az adókivetésekkel járó munkálatok befejezést nyertek s az összesítéseket már felküldötték a pénzügyministéríumhoz. — Szerviezky Ödön kb, tag kérelmének pártfogásával felterjesztést intéztek a kir. keresk, ministerhez, hogy a B.-Szerdahely részére létesített vasúti megállót, az oda nehézkedő vidék közgazdasági érdekeire való tekintettel, állomássá kibővítetni méltóztassék. — Tkacsik János hadkötelesnek kivételes nősülés engedelmeért benyújtott folyamodása kedvező elintézést nyert. — Az ülés 3/4 12-kor az elnök megéljenzésével végződött.

A főispáni jubiláló ünnep ügyének előkészítésével foglalkozott bizottság tegnapelőtt d. u. tartotta Diószeghy János elnöklete alatt utolsó ülését, mely alkalommal Dóhus Gyula, mint a közebéd rendezője és Kun Frigyes, mint a bizottság pénztárosa vizsgálat alá bocsátották okmányolt számadásaikat, melyek jóváhagyó záradékkal ellátva Dóhus Gyulánál tétettek le s nála 60 napig az érdeklődők megtekinthetik. A kiadások fedezése után megmaradt 240 ft 64 kr ^kétszáznegyven ft és hatvannégy krajcárt, az aláírók utólagos belé- nyugvása reményében, a s.-a.-ujhelyi árvaháznak adta át a végrehajtó bizottság, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg csakis a lerendezés költségeinek fedezésére fordittassék.

A vármegyei állandó közgazdasági bizottság

Mailáth József gf. elnöklete mellett f. hó 10-én, d. u. 2-kor ülést tartott, — mely alkalommal főleg a kendertermelés és szövőipar ügyének előkészítése foglalkoztatta a bizottságot.

Az útadó ügyben beadott felszólalások elintézésére kirendelt vármegyei küldöttség Matolai Etele alispán elnöklete alatt f. hó 10-én, d. u. 3-kor ülésezett. A főszámvevő által előterjesztett határozati javaslatok elfogadásával ötvenöt rendbeli, jobbára az 1891-ben bevehetetlenné vált útadó törlésére vonatkozó előterjesztés képezte elintézés tárgyát.

A kir. kereskedelmi minister a nagy-mihályi és őrmezői marharakodó állomásokra állatszemlélő szakértőül kirendelve volt Boresik Gyula állatorvost ezen minőségétől felmentvén, helyette Hlavathy Kálmán állatorvost rendelte ki.

A „Szegi gőzmalom részvénytársasági nak 1892. március hó 27-én S.-a.-Ujhelyben tartandó közgyűlésén az I89l-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések.

i. Igazgatósági jelentés.

Tisztelt közgyűlés!

A felügyelő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált 1891. évi zárszámadásokat bemutatva, van szerencsénk azokat következő jelentéssel kiegészíteni;

A lefolyt év első felében malmászatunk kedvező üzleti viszonyoknak örvendett, mert készítményeink élénk kelendősége mellett kielégítő gyártási hasznot hozott; de az uj aratás beálltával a helyzet megváltozott, amennyiben vidékünk búzatermését egyrészt a nagy hőség, másrészt a hosz- szan tartó esőzés minőség- és mennyiségre nézve megrontották.

A nedves keresztekben hevert búza csak késve és lassan került cséplés alá, úgy, hogy első szükségletünket c=ak nehéz küzdelemmel és áldozatok arán szerezhettük be, és miután az általános — egész Európára kiterjedt — rósz arai ás ered ménye köztudomásra jutott, miután az orosz kiviteli tilalom híre elterjedt, oly magasra csigázták követeléseiket vidékünk termelői, hogy kénytelenek voltunk, malomtelepünkre számítva legtöbb esetben a budapestinél jóval magasabb árakat fizetni.

Ezen anomalia, valamint az a körülmény, hogy a vidékünkön termett búzáknak felette gyenge minősége a lisztszedési százalékot is lényegesen csökkentette, érzékenyen befolyásolták az üzleti év második felének jövedelmezőségét és az azon időben elért nyereséget nem annyira az őrlési haszon- naK, mint inkább készleteink áremelkedésének köszönhetjük.

Szives tudomásukra hozzuk, hogy a múlt évben egy Worthington féle gözszivattyut szerez tünk be tartaléktápkészülék gyanánt és ezzel kapcsolatban csővezetéket alkalmaztunk a malo .1- és magtári helyiségekben tűzoltási célokra, valamint a gépházban viz szivattyúzásra a tavaszi áradások által okozott akadályok elhárítása érdekében. Ezen berendezés 1685 frt 16 krt igényelt, mely összeg a gép és malomfelszerelés számlájára könyveltetett.

A malomépület és gyári eszközök jó karban tartására tett kiadások a lefolyt évben 2938 frt 38 krra rúgtak; minthogy azonban a koptatóban egy uj buzatisztitó gép, 3 uj felhordó, 3 uj tarai