Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-02-14 / 7. szám

adok a teremtönek, hogy nő lettem ; így legalább nem fenyeget a veszedelem, hogy egyet a nők közül nekem is el kell vennem

A gyászoló özvegy.

— Rám nézve az életnek már semmi becse nincs, kolostorba megyek, hol férjemet holtomig fogom siratni !

Egy ur\ De asszonyom, egy fiatal hölgy, mint kegyed, szép, gazdig és még csak harminc éves.. .

özvegy. Oh kérem, csak huszonkilenc 1 Bosszú.

A mama megbün'ette Micikét. A gyermek elkeseredve felveszi köpenykéjét és el akar menni.

— Hová mégy Mici ?

— Amerikába, mama 1

HIVATALOS RÉSZ.

27. 134. sz.kb. Zemplénvmegye közig, bizottságátólt A kereskedelemügyi m. kir. minister ur őexelentiájának 1891. évi 74607/III számú rendeleté a »Zemplén« cimü helybeli heti lapban, annak hivatalos részében közzététetni határoztatik. K. m. f.

A közigazgatási bizottság elnöke. Molnár István, főispán.

Másolat.

Kereskedelemügyi m kir. minister 74607/III. szám. Valamennyi vármegye és önálló törvényhatóságijoggal felruházott város közigazgatási bizottságának. Értesítem a bizottságot, hogy a gőzgép kezelők és kazánfűtők számára az ország több pontján felállított vizsgáló bizottságokat az Aradon 1 szervezett ily vizsgáló bizottsággal szaporítottam. A vizsgák iránti kérvények a bizottságban képviselt arad-vármegyei építészeti hivatalhoz inté- zendők. Budapest, 1891. nov. hó 27. Baross s k.

19. 136. sz.kb Zemplén-megye közig, bizottságától.

A kassai m. kir. posta- és távirda igazgatóságnak 1891 évi 12070. számú átirata a »Zemplénében, annak hivatalos részében közzététetni határoztatok. Kmft.

Molnár István főispán,

mint a közig. biz. elnöke.

Másolat.

M. kir. posta- és távirdaigazgatóság Kassa. 12070 szám. .Zemplén-vármegye tekintetes köz- igazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben. Hivatko-* zással f. évi október hó 8-án megtartott ülésében io96 szám alatt hozott határozati javaslatára, tisztelettel hozom becses tudomására, hogy az ideiglenesen beszüntetett sztakcsini posta-hivatalt folyó hó 1-jével a forgalomnak ismét átadtam s Sztakcsin, Sztakcsin-Rosztoka, Jolova és Priszlop, valamint Kolonicza, Kálna és Kálna Rosztoka községeket ismét a sztakcsini postahivatal kézbesítési kerületébe osztottam be. Kassán 1891. év, december hó 10 én Bene Róbert m. kir. postai és táv. igazgató.

20. I45. kb. Zemplén vármegye közig, bizottságától.

A kassai m. kir posta és távirda igazgatóság 1891-évi 11303. számú átirata a .Zemplén* hetilap hivatalos részben közzététetni határoztatok. Kmft.

Molnár István főispán,

a közigazgatási bizottság elnöke.

Másolat.

M. kir. posta- és távirda igazgatóság. Kassán. II303 szám. Zemplén-vármegye tekintetes közig, bizottságának S -A.-Ujhelyben. Tisztelettel hozom becses tudomására, hogy a kereskedelmi m. kir. minister ur őnagym élt ósága által f. év julius hó 28-án kelt 46962 számú magas rendeletével engedélyezett ladmóczi postahivatal működését jövő hó i-én megkezdi. Ennélfogva Szőllőske községet a s.-a.-újhelyi ; Ladmócz községet a szomotori és Zemplén községet a czékei postahivatal kézbesi tési kerületéből a ladmóczi postahivatal kézbesítési kerületébe osztottam be- Kassán 1891 december hó 17-én Fülöp Sándor m. kir. posta- és táv. tanácsos.

23388. .sz. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

Közhirrététel végett kiadom.

S. a.-Ujhely 1892. jan 5.

alispán h.:

Horváth h. főjegyző.

Másolat.

Földmivelésügyi m. kir minister. 69962. III/8. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel véget és közhírré tétel végett értesítem a közön séget, hogy az innsbrucki cs. kir. helytartóság f. évi november hó 29-én 27800. szám alatt kelt értesítése szerint a magyarországi származású hasított körmü állatok Tyrol Vorallbergbe való bevitelét és azoknak közvetlenül való átvitelét, a

kőbányai állami sertés-veszteglőből származó sertések kivételével — további intérkedésig megtiltotta. — Éhez képest a kőbányai származású sertések kivételével, melyeknek vasúttal való át vitelére e határozmányok nem vonatkoznak — a Magyarországból érkező s levágásra szánt állatszállítmányok csak Bregenz, Kufstein, Schva?, Insbruck, Imst, Landeck, Bozen, Merán, Triest és Roveredo állomásokon rakhatók ki, s ily szállítmányoknak közvetlenül való elvitele tilos. A Bregenzbe érkező állat-szállitmányok 24 órai állategészségügy-rendőri megfigyelés után, amennyiben egészségeseknek találtatnak, a vágó-marha vásárra bocsájtatnak. — A többi fentnevezett állomásokra érkező vágó-marhák, amennyiben egészségeseknek találtatnak, vagy azonnal levágandók, vagy pedig levágásukig külön istállókban tartandók, s azoknak kirakása a hatósági állatorvos felelősségére mindazon esetekben elhalasztandó, midőn e feltételek nem teljesíthetők. Apró-marha szállítmányok a vágóhidra, vagy pedig az erre rendelt külön istállókba, melyekből csak levágás céljából vihetők ki, csak kocsin szállíthatók. Amennyiben a fentemlitett állat-szállitmányok más, mint a megnevezett állomásokra érkeznének, azok a fél költségén, a legközelebbi oly állomásra szállitan- dók, amelyen kirakásuk a jelen határozmányok értelmében megengedhető. Budapesten, 1891. évi december hó io-én. A minister megbízásából:

Korácsy István.

23762. sz Zemplén-vármegye alispánjától.

Tudomás és megfelelő eljárás végett kiadom.

S.-A,-Ujhely, 1892. jan. 12.

alispán h., Horváth h. főjegyző.

Másolat.

Földmivelésügyi m kir. minister, 70903 I1I/8. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel és közhirrététel végett értesítem a közönséget, hogy a cs. és kir. közös hadűgyministérium folyó évi december hó 7-én 42,332. sz. a kelt értesítése szerint a szász kir. kormány f. évi november 13-án kiadott hirdetménye értelmében az amerikai származású élő sertéseknek, sertéshúsnak és sertés- terméknek Németországba való bevitele megengedtetvén, ezentúl a Szászországba irányított éló sertés, sertéshús és egyéb sertéshustermék szállítmányoknál az azokat kisérő igazolványokon nem kívántatik annak igazolása, hogy az illető szállítmányok nem amerikai származásúak Folyó évi december hó i-től kezdve a Németországba irányított élösertés szállítmányoknak származási és egészségi igazolványokkal való e’látása tekintetében a következő határozmányok irányadók : Az illetékes helyi vagy közigazgatási hatóság által kiállítandó származási és egészségi igazolványokon az állatok darab száma, fajtája, szfne, valamint egyéb különös külső ismertető jegyei tüzetesen és pontosan megjelőlendők, az ’gazolványok állami vagy hatósági állatorvos által láttamozandók, aki által egyszersmind igazofandó : a) hogy az állatokat megvizsgálta és egészségesnek találta, b) hogy az állatok származási helyén és az ezzel határos községekben, az állatok elszállítását megelőző 40 napon keresztül sertésekre átragályozható állati járvány nem uralkodott. A bizonyítvány vagy németnyelven állítandó ki, vagy pedig az hiteles német fordítással látandó el. A bizonyítványok érvényessége 8 napra terjed. Ha ezen határidő a szállítás tartama alatt lejárna, a bizonyítvány érvényességének további 8 napra való megújítása céljából az állatok hatósági állatorvos által újból megvizsgáltandók s a vizsgálat eredménye a bizonyítványra reá vezetendő. A szász kir. kormány f. évi november hó 16-án kelt hirdetménye szerint pedig az osztrák magyar monarchia területéről származó szarvasmarhák az ismert eddigi feltételek mellett Bautzen és Seichenbach városok kózvágó- hidjaira bevihetők Budapesten, 1891, évi decemberhó 11-én. A minister megbízásából Kovácsy s. k.

23842. sz. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási fősolzgabirónak.

Tóth Pál b-vécsei lakosnak két db. marha- járlata, egyik egy 7 éves fehér, a másik egy 7 éves kékes szőrű, mindkettő jegy télén ökörről kiállítva elveszett. Nevezett a marhajárlatok számát, amennyibén azok Ungvárott az országos vásár alkalmával voltak kiállítva, nem tudja, ennél fogva a fenti leírást s a marhákra szóló járlatokat érvényteleneknek nyilvánítom

S. A.-Ujhely, 1892. jan. 12.

alispán h.

Horváth tb. főjegyző.

108./IV. 92 sz. A s.-a.-újhelyi j. főszolgabirájától.

Körözvény.

Varga Mihály enyiczkei lakosnak a folyó évi február hó 8-án S. a.-Ujhelyben tartott országos vásáron megvett, egy darab, 6 éves, fehér szőrű tehene hazahajtás közben a városban eltévedt.

Felhívom a községi elöljárókat, hogy a fent

körülirt tehenet községük területén a legerélyesebben nyomozzák s az eredményt hivatalomhoz bejelenteni el ne mulaszszák.

S. a-Ujhely, 1892. évi február bó 9-én.

Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető: KOSSUTH JÁNOS dr.

Értesítés.

A zemplénvármegyei gazdasági egyesület által több budapesti gépgyároshoz intézett abbeli megkeresésére, hogy nyilatkozzanak: minő árengedményben lennének hajlandók az egyesületi tagokat azon esetben részesíteni, ha ők a szükséges gazdasági eszközöket és gépeket nállok szereznék be ? s egyszersmind magát az egyesületet is hajlandók lennének-e bizonyos jutalékban részesíteni.

Az alább megnevezett gépgyárosak e következő ajánlatokat tették:

i‘ Fehér Miklós mint a m. kir. államvasutak gazd. gépgyáránál? vezérügynöke: ekéknél 5°/o> boronáknál 7%. járgányoknál 10%. rostáknál, kukorica-morzsolóknál, vetőgépeknál 5°/0, szecskavágó gépeknél és répavágóknál 6°/0-ot, Készpénz fizetés esetében 2'/a0/o pénztári engedményt.

Mindezen árakból a gazd. egyesüiet külön 2°/0 illetményben részesittetik.

2. Clayton és Schuttleworth: az egyesületnek 3 % jutalékot : készpénz fizetés mellett 2°/0* tolit kész engedményezni.

3. Graepel Hugó a vevőknek a gazdasági eszközök küíömbözösége szerint 3°/0 tói 15°/0-tolit; a gazd. egyesületnek pedig külön 2% tói 7%-ig tesz engedményt.

4. Detrich Gyula: a gazd. egyesület tagjait io°/0 toli kedvezményben hajlandó részesíteni; az egyletnek pedig külön 5% tolit igér. Végre

5. Kühen Ede az egyesület részére 15%-tolit biztosit akként, hogy az egyleti tagok részére adandó engedmény meghatáiozását az egyesületre biza.

Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület.

Dljjazásl szabályok.

1. Az egyesület által rendezendő bárminemű kiállítás vagy dijjazásra mindenkor a választmány által válásztandó több tagú ítélő bíróság küldendő ki.

2. Senki biró nem lehet a saját, vagy közeli rokona, sógora tulajdonának megítélésénél ; úgyszintén jószágkezelők a szolgálatadójuk által kiállítás és dijjazásra küldött állatok, vagy tárgyak megbirálásában részt nem vehetnek.

3. Azon esetre, ha a bíráló bizottsági tagok közül legalább is kettő meg nem jelenék a bírálat helyszínén, a jelenlevő tagnak jogában áll másik egyesületi tagot a bírálatra fölszólítani.

4. Ha valamely bírálat alkalmával a kiküldött bíráló bizottság minden tagja érdekelve lenne, úgy a 2. pont értelmében tartoznának magukat a hnlyszinén egyleti tagokkal helyettesitteni.

5. Ha a bíráló bizottságnak csak egy tagja volna jelen és a bizottság más egyesületi tagokkal, azok hiányában nem lenne kiegészithető, ez esetben a bírálat meg nem történhetik.

Vásárlási szabályzat

1. Az egyesület által rendezett vásárokon, árveréseken az adás vételt egy, a választmány által arra a célra választott több tagú bizottság eszközli.

2. Ha a vásárlás az egyesület számára, annak nevében, vagy közvetítése mellett történik, abba nem folyhat be az, kinek tulajdona az adás-vételi tárgy ; valamint akkor sem, ha az tulajdona valamint bizottsági tag közeli rokonának, sógorának ; sem pedig a jószágkezelő szolgálatadójának tulajdonára nézve.

3. A 2-ik pont figyelembevételével joga van a közgyűlésnek általa kiküldött szakértővel az egyesület részére vásárlást eszközölni.

4. Ha vásár alkalmával a kiküldött bizottságnak csak egy tagja volna jelen; vagy pedig ha a 2. pont értelmében a bizottságnak több tagja érdekelve lévén, abba bele nem folyhatna és legalább két érdeknélküli tag nem Jeszközölhetné a vásárlást, vagy árverést illetve közvetítést: ez esetben a bizottság teendői részére egy, esetleg két — akkor jelenlévő egyesültei tag szólítandó fel a teendők végzésére. Ha az igy felszólított egyesületi tagok a megbizást el nem fogadnák, a vásár abbahagyandó lenne.

A fentebbi dijjazási és vásárlási, árverési szabályzat megváltoztatása csak közgyűlési határozattal történhetik; ehhez azonban szükséges, hogy a közgyűlésnek *l3-a.da a választáshoz hozzájáruljon.

Zemplén-vármegyei gazd egyesület,