Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-02-07 / 6. szám
A vármegyénk területén, de azt hiszem sokkal nagyobb darab földön eddig páratlanul álló, valóban közszükséget pótló intézet érdekében engedje meg t. szerkesztő ur, hogy közölhessem még a következő nyilatkozatot : Az intézet tulajdonosának felhívására készséggel kinyilatkoztatom, hogy a hegyes vidéken, kitűnő egészséges levegőjű, árnyas kert közepén fekvő intézet a közegészség minden igényeinek teljesen megfelel. De ismerve az intézet tulajdonosának s egy személyben vezetőjének magas műveltségét s gyakorlati irányát, örömmel üdvözlöm az olyan intézet létrejöttét, hol a serdülő leányokat, távol a városok zajától és csábjaitól, csendes falusi magányban fogják a gyakorlati életbe bevezetni, s épen ezért nemcsak egészségügyi szemponlból, mint orvos, de mint családapa is, emberbaráti és hazafiui köteles ségemnek tartom a szülék figyelmét ez intézetre felhívni s nekik azt, legdrágább kincsök, gyermekeik érdekében a legmelegebben ajánlani. S.-A.-Ujhely, 1891. junius hó 3-án. <jQhyzer <Hornéi dr. Zemplénvármegye főorvosa, a M. T. Akadémia, az Országos Közegészségi Tanács tagja sat. A fentebbiekből látható tehát, mily előnyösen, olcsón juthatnak hozzá a szülék leányaik neveltetésének teljes befejezéséhez. Legyen szabad még e helyen a tisztelt közönség figyelmébe ajánlanom, hogy a h.-olykai intézet szép egészséges vidéken és helyen, árnyas, sok fenyüfával ellátott kertben fekszik s növendékei magukat a gazdaság minden ágában u. m a kertészetben, méhészetben, juhászaiban, tehenészetben (s igy a vaj- és sajtkészités módjában is) gyakorlatilag ügyesithetik. —y —f. Yárnieg'yei ügyek. A közigazgatasi bizottság f. hó 11-én, d. e. 9-kor, rendes havi ülést tart. Az idei fősorozás utazási és működési tervezete véglegesen következőleg állapíttatott meg : 1. a bodrogközi járásban: márc. 1 étől 8-áig ; — 2. a s.-a.-ujhelyi járásban: márc. 9-től 16-ig ; — ii. a szerencsi járásban: márc. 17-től 24-ig; — 4. a tokaji járásban : márc. 25-töl 31 ig; — 5. a szinnai járásban: márc. i-től 7-ig; — <». a hó- monnai járásban : márc 8-tól 12-ig ; — 7. a sztropkói járásban: márc. 13-tól 16 ig; — 8. a varannói járásban: márc. 17-töl 21 -ig; — í). a gálszécsi járásban : márc. 22 töl 26-ig ; — ÍO. a n.-mihályi járásban: márc. 27-től ápr. i-ig. A sorozásra felhívott hadkötelesek összes száma : 5852. A községi és körjegyzők nyudijintézetére ügyelő választmány Horváth József t. főjegyző elnöklete alatt S.-A.-Ujhelyben f. hó 5-én ülést tartott. Fontosabb tárgyak voltak : Zimányi Ferenc, s.-pataki nyug. községi jegyzőnek évi nyugdij-ü- letménye 466 ft 66 krról 594 ft 54 krra felemelendőnek találtatott; úgyszintén Adamovics József k.-helmeczi jegyző évi nyugdija 278 ít 60 krban állapíttatott meg, — Zámbory Antal nyug. körjegyzőnek özvegye ellátáséit folyamodván, részére 200 ft, — özv. Mezdssy Guszfávnénak ugyanazon tárgyú folyamodására 233 ft 72 kr. — özv. Oroszy Tamásné számára állandó ellátásul 355 ft 44 kr szavaztatott meg. Rigán Mihály csebinyei körjegyzőnek nyugdíj-illeték előírásából 12 ft 45 kr. töröltetett.Sándor n.-kövesdi körjegyző abbeli kérelmének, hogy részére a helyettesi mi nőségben eltöltött évek is beszámíttassanak az illeték kiszámításánál — hely adatott. A »zemplénvármegyei kereskedelmi-, ipar, termény- és hitelbank -nak f. évi február 14-iki közgyűlése elé terjesztendő igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések. Tisztelt közgyűlés! Midőn a lefolyt évről zárszámadásunkat előterjeszteni szerencsénk van, megelégedéssel tehetünk jelentést az elmúlt év üzletének lefolyásáról, mert azoknak fejlődése várakozásunknak megfelelt. A váltó-leszámitolásoknál fokozódott verseny üzletünk e fontos ágának jövedelmezőségére kedvezőtlenül hatott és ha ennek dacára az előző évekéhez mérve azokét meghaladó és illetőleg azokénak megfelelő jövedelmet ezúttal is rendelkezésre bocsáthatunk, — ez annak bizonysága, miszerint intézetünk üzletköreinek fejlesztésére irányuló törekvésünk által azon helyzetben vagyunk, hogy részvényeseinknek állandó jövedelmet biztosíthatunk. Takarékbetéteink, váltótárcáink és értékpapír üzletünk emelkedéséről és általában üzletünk forgalmáról a következő szám szerinti adatok nyújtanak áttekintést u. m. A takarék-betétek állománya: 1890. év végével volt . . . 439247 ft 06 kr. az év folyamán betétetett és tőkésittetett .................... 535109 » 07 , összesen .... 974356 ft 13 kr. felmaradt 1891. évi dec. 31-én a visszafizetett .................... 527422 , 62 levonása után . . 446933 ft 51 kr. A váltóleszámítolás! üzlet: 1890. év. dec. 31-én a váltótárca állása volt .... 571360 ft 60 kr. a m. év folyamán leszámítolt. 2049657 » 68 » összesen .... 2621018 ft 28 kr. a felek által kifizettetett . . 1988995 ft 59 kr. 1891. dec. 31-én mint veszteség leíratott 1600.— 1990595 » 59 » maradt 1891. dec. 31-én az összes állomány .... 630422 ft 69 kr. és pedig : tárcánkban a beperelt jó váltókkal együtt.................... 496959 ft 86 kr. viszleszámitolt váltókban . . 133462 » 83 » 630422 ft 69 kr. Viszleszámitolás utján: tartoztunk 1890. év végén . . 69145 ft — kr. 1891. évben viszleszámitoltunk 400369 » 52 » összesen .... 469514 ft 52 kr. visszaváltottunk ugyanez évben 336051 » 69 » maradt viszleszámitol. terhűnk 133462 ft 83 kr. Az elölegezési üzlet: egyenlege volt 1890. év végén 8002 ft 61 kr. a lefolyt évben kölcsön adatott 1763 » — » összesen . . . . 9765 ft 61 kr. az év folyamán kiváltatott és törlesztés utján befizettetett 3358 » 96 maradt az év berekesztésével 6406 ft 65 kr. Az ingatlanokra kölcsön üzlet: egyenlege 1890. év végén volt 31838 ft 54 kr. uj kölcsön adatott .... 1150 » — » összesen .... 32988 ft 54 kr. Folytatás a mellékleten. szintén a nőnevelés terén való hivatottságát kétségbe vonni nem lehet, Homonna- Olyka községben éppen egy ilyen intézetet már alapított, melynek célja: a törvény által kötelezett oskolákat, vagy magántanulast már bevégzett leányok kiképezését kiegészíteni, illetve befejezni. A most említett intézet alapítójának s tulajdonosának ebben az érdemben kibocsájtott Felhívás ából álljanak itt tájékoztatóul a következő sorok : »Alólirott Homonna-Olykán (Zemplén vármegyében) nőnevelő-intézetet nyitok a helyes nőnevelés több barátjának felhívására; mert köztudomású, hogy leányiskoláink alig oldják meg abbeli feladatukat, hogy növendékeiket az élet számára kellőleg előkészítsék. A vidéki leányiskolák erre alig képesek; részint azért, mert növendékeik a müveit nyugattal szemben aránytalanul korán, már 14—15 éves korukban hagyják el az iskolát, tehát épen azon korban, amelyben a gyakorlati élet számára való kiképezésöket sikerrel kezdeni lehetne; részint vidéki leányiskoláink legnagyobb részének hiányos szervezeténél fogva. Célom és törekvésem oda irányul, hogy az olyan leányokat, akik az iskolából már kikerültek, de még nem felnőtt leányok, egészséges, erős testalkatú, finom modorú müveit nőkké és jó házi asszonyokká neveljem. Szellemi kiképezésöket iletőleg főgondom lesz, hogy növendékeim magyar anyanyelvűnket szépen és jól beszéljék, js azon helyesen irni és fogalmazni képesek legyenek. Miután az iskolából kikerült leányok ritkán tudnak még németül és franciául jól beszélni és fogalmazni, nálam ezen nyelveket, sőt a szülék kívánságára az angol nyelvet is, elsajátíthatják. A zongoratanitásra is kiváió gondot fogok fordítani De nem hanyaglom el azon tantárgyakat sem, melyekre minden müveit nőnek az életben szüksége van. A vallás az erény alapköve; erősítője, vigasztalója a viszontagságban a nőnek. A vallás tanítását havonként egyszer az illető vallás lelkésze fogja ellenőrizni, illetve előadni. Miután egyik főcélom jó családanyákat, háziasszonyokat nevelni, növendékeim folytonos gyakorlati oktatást nyernek a sütés-, főzés-, befőzés-, aszalás-, sajt-, vajkészités stb., szóval minden házi teendőkben. E célból hetenként két leány pár órán át a konyhán fog foglalkozni ; mert csak úgy tanulhat meg főzni, kenyeret, kalácsot sütni, szóval jó konyhát vezetni, ha saját kezével is hozzá fog. A csinosan terített asztal a jó háziasszony egyik főbüszkesége ; erre is a leányok ügyelnek felváltva. A kertben, apró- marhatenyésztés körül, sőt a mezőn is módjukban lesz mindazt elsajátítani, amit tudniok hasz nos, ha esetleg falun fognak lakni. A leányok jó bőséges ellátást kapnak, naponta ötször étkeznek. Magokkal hoznak a testi fehérneműn és ruházaton kivül ágyneműt. A teljes ellátás és tanításért havonként 40 ftot fizetnek. Mellékköltségek nálam nem lesznek. H.-Olyka egy órányira fekszik a rád vány i vasúti állomástól, mely a zónatarifába tartozik, tehát sehova sincsen messze. Postaközlekedés helyben van mindennap. *) _________ Matolai *) Az intézet, melyre ezennel fölhívjuk a közérdeklődést, megnyílt a múlt évi szeptember 1-én. Szerit. rés ökrei sem bírták volna kihúzni a szekun- dákból. Ennek is a nemzetes asszony volt az oka, mert nem engedte hogy a nevelő sokat gyötörje a fiát a tanulással 1 Tudta azt Kapor Máté uram, hogy hol a bibi, de nem mert szólni. — Mit is gyötrené a lelkét tovább a lelkem, szólt a nemzeles asszony, fiacskája fejét simogatva, hiszen nincs rászorulva, megél a maga emberségéből is 1 . . . Szakálos, bajuszos ifjú volt már Zsiga, de a nemzetes asszony szemében csak a Zsiga gyerek volt Semmiféle férfias mulatságban nem volt szabad részt venni. A pipázás halálbüntetés terhe alatt meg lön neki tiltva, mert az méreg, megrontja tüdejét, fejét. Elég baj, hogy apjaura hódol e gonosz szenvedélynek! De hát ez is Debre- czenben ragadt reá ! Lovagolni nem volt szabad, mert a ló hamis állat, kis korában is levetette a kis hátas ló s majd a nyakát szegte ! . . . Vadászni! ? No még csak az kellene, hogy puskát vágyén a kezébe mikor még a disznólab is elsült; hátha agyon lőné magát véletlenül, mi- neh legyilkolni a szegény állatokat, hadd éljenek szegények ! A falu határán túl sohasem volt, kivéve mikor Debreczenbe vitték vizsgázni. Ily körülmények közt nőtt fel abban a csendes, komor házban a szegény Zsiga gyerek, nem csuda tehát ha a kedélye is komorrá lett. Kerülte a világot, kerülte az embereket, nem ismerte az élet örömeit. A haja már deresedni kezdett s még mindig úgy dédelgette a nemzetes asszony, mint kis fiú korában. Már a vén legények sorába lépett, de a megházasitásról hallani sem akart a nemzetes asz- szony; hiszen rá ér még a lelkem! Addig bol dog, arrig nincs semmi gondjai Kapor Máté uram végre megsokalta a dolgot, sarokba szorította a Zsiga gyereket s erőnek erejével megakarta házasítani, hogy magva ne szakadjon a nemes Kapor familiának, de a gyerek is megbicsakolta magát s nem hallgatott szóra. Kapor Máté uram okos ember volt minden papucs vitézsége mellett is, átlátott a szitán s észrevette a házaságtól való irtózat okát Volt abban a nagy komor házban egy ked vés, életvidor fiatal leányzó, a nemzetes asszony jobb keze, szelíd, szófogadó teremtés, akinek csakúgy égett a dolog a keze a'.att! Úgy szól ván már a családhoz tartozott, a Sárika, 6 vezette az egész házat, ó volt a nagy komor ház vidám szelleme, önélküle Kapor uram háza olyan csendes, olyan rideg lett volna, mint egy temető ! . . ő volt az egyetlen lény, akihez a Zsiga gyerek vonzódott. Olyan soká eltudta nézni a szép leány formás, gömbölyű alakját, s ragyogott a szeme a boldogságtól, midőn a Sárika ezüst csengésű hangja felzengett a konior házban. Ilyenkor majd elnyelte szemeivel azt a szép leányt. . . Ó, aki elpirult, ha egy fehér nép reánézett. . . csak Sárika volt az akitől el ;iem bujt, sőt beszélgetett is véle. Nem lett volna csoda, ha ily körülmények között felébredt volna a Zsiga gyerek szivében valami az iránt a kedves leány iránt, akinek kedves lénye fényt és életet öntött a rideg falak közzé. Kapor Máté uram sejditett valamit, de hallgatott, mint esik a varsában. Egy szép napon Sárika azzal állott elő a nemzetes asszonynak, hogy ő elhagyja a házat és Pestre megy szerencsét próbálni. A nemzetes asszony majd elájult a jó Sárika ilyetén kijeién - tése miatt, mert nagyon megszokta már a jó teremtést, aki már a gondolatát is kitalálta. . . Marasztotta, Ígért neki kettős bért, többet, mint Pesten kapna. Mind hiába! A szép leány nem hajlott a szóra. — Mi okod van hát, hogy elhagysz bennünket ? szólt szelíd jósággal a nemzetes aszony. Megbántottunk, megsértettünk valamivel édes leányom ? . . . — Nem 1 Nem bántott engem itt senki 1 szólt Sárika szomorúan, s törölgette szemeit. Nem sértett engem senki 1 . . . Légyen áldás e házon és a benne lakókon! Emlékem még a messze távolból is ide fog szállani, hogy megcsókolja e ház küszöbét a hol olyan jól bánták vélem 1 . .. A Zsiga gyerek halványan állt a tornácon, nézte-nézte azt a sirdogáló szép lányt, nem szólt egy hangot se, csak a szemei beszéltek 1 . , . Kapor Máté uram csak hmmügött. . . sum- mögött. . . fel s alá járkálva fújta a füstöt nagy öblös pipájából I . . . (Vége köv.)
