Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-01-31 / 5. szám
Óh természet örök és szent törvényei ! Föl tártad csodálatosan hatalmas erődet, midőn meg- mutatád ebben az elcsábított és eltévedt nőben is, hogy mint alkotád az anyai szivet és abba mily bámulatos érzelmeket plántáltál. Egy atya megtagadhatja gyerm 'két, de egy anya nem, még ha — céda is! — e. — 1. HUMOR. Egy ismert név Poéta : Kérem, nem lenne ön hajlandó költeményeimet kiadni. Szerkesztő: Igen, ha ismert neve van önnek. Poéta: Az van, országosan ismert a nevem. Szerkesztő: No az ön fiatalsága mellett arra valóban kiváncsi vagyok. Poéta : Az én nevem Kohn ! HIVATALOS RÉSZ. ad. 24568/90 sz. Zemplén-vármegye alispánjától. IFátlyázati Hirdetés. T. Zemplén vármegyében a varannai és tokaji járásorvosi állomások elhalálozás folytán megürülvén, azokra ezennel pályázat hirdettetik. A javadalmazás egyenként 400 ft fizetés és 100 ft úti átalány. Pályázni szándékozók felhivatnak, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat a vármegyei főispán ur Öméltóságához /. évi január 31 éig terjeszszék be. S.-A-Ujhely, 1892. január hó 8. Matolai Etele alispán, 249/kig. 92. sz. Pályázati hirdetmény. A zemplén-vármegyei bodrogközi járáshoz tartozó Agárd, Leányvár. K.-Tárkány, N.-Tárkány, Perbenyik, Dámócz, Lácza, Cséke, Semjén, Riese, N.-Géres, K. Rozvágy, N.-Rozvágy, Ag-Csernő, Bély és K • Dobra községek csoportosításával rend szeresitett, évi 400 ft fizetés, 100 ft lakbér, 200 ft úti átalánynyal, kir-helmeczi székhelylyel egybekötött agárdi körorvosi állomásnak választás utján leendő betöltésére f. évi február hó 15-ének d. e. p órája K. Helmeczre tűzetvén ki, felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy megfelŐ okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényeiket alulírotthoz a választási határnap előtt benyújtani saját érdekök- nek ösmerjék. K.-Helmecz, 1892. jan. 20. Bencsik, főszolgabíró. 850./rend. 91 sz. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirájától. Körözvény. Baluly János, széphalmi lakos, az 1891. évi október hó 29-énegy alacsony szőke szőrű 8—9 éves, hegyes szarvú, jegytelen riska tehenet bi- tangságban talált s azt a mai napig is őrizett alatt tartja. Midőn e tehén köröztetését elrendelem, felhívom az illető tulajdonost, hogy a tulajdonjog igazo'ása mellett hivatalomnál annak átvétele végett mai naptól számított 14 nap alatt annyival is inkább jelentkezzék, mert a jelzett határidőnkül a kérdéses tehénnek elárvereltetése fog elrendeltetni. S.-A.-Ujhely, 1892. jan. hó 26-án. Br. Gaizter, szolgabiró. 310/I. 891. sz. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirájától Körözvény. Weinberger Dávid imregi lakos az 1891. évi tavaszi árvíz alkalmával Imreg község határában a bodrog vizén három darab mintegy 3—4 öl hosszú 20—30 em. átmérőjű tölgyfa gerendát fogott ki, ezeket mai napig is őrizete alatt tartja, felhivatik az illető tulajdonos ki a tárgyakat sajátjának tartja, hegy a tulajdonjog igazolása mellett annak átvétele végett hivatalomban mától számítandó 14 nap alatt annál inkább jelentkezzék, mivel ezen határidő letelte után a fentebb leirt gerendáknak Imreg község szegény alapja javára leendő elárvereltetésök fog foganatosíttatni. S.-A.-Ujhely, 1892. január 29 én. Br. Gaizler, szolgabiró. Fekete, fehér és szines selymeket iméterenként 45 krtől 16 frt 65 krig sima és mintázott mint- jegy 240 különböző fajta és 2000 külömböző színben szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyem gyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczb- imzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. a GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: KOSSUTH JÁNOS dr. Néh. Andrássy Manó gr. emlékezete. Tekintetes gazdasági egyesület / Gróf Andrássy Manó, a Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület nagynevű elnöke halálának alkalmából az egyesület választmánya azon megbízással tisztelt meg, hogy néhai elnökünk emléke felett beszédet tartsak. Miután éreztem és tudom, hogy senki sincs ezen gazdasági egyesület kebelében, kinek valóját jobban áthatná a megboldogult nagy férfiú iránti tisztelet, szeretet és kegyelet érzete, mint az enyémet; nincs, a ki jobban érezné a veszteség nagyságát mint én; és ha talán lennének is olyanok, a kik a feladatot több tájékozottsággal és ékesebb szavakkal teljesíthetnék, de igazabb és forróbb hálaérzettel aligha: azért készséggel hajoltam meg a választmány kívánsága előtt, s a megbízást elfogadtam. Tisztelt gazdasági egyesület 1 Gróf Andrássy Manó, volt elnökünk, született, némelyek szerint, Kassán ; mások szerint: Gömör- vármegyében 1821. évi március hó 3-án. Gróf Andrássy Károly, a lovagiasságáról ösmert és a magyar-hazafias szabadelvüségéért országszerte tisztelt four volt az apja ; Szapáry Etelka grófnő, — a szívben, lélekben és nyelvben egyaránt magyar, lelkes honleány volt az anyja. Ezen kimagasló lelki tulajdonságokkal megáldott főúri hölgynek, aki vármegyénknek osztatlan tiszteletét bírta, nagy érdemei vannak a Gróf Andrássy- család és a haza körül; mert a mig egyfelől kiépítette az alapokat a Gróf Andrássy-család anyagi felvirágzásához, másfelől gondos, okos, hazafias, demokratikus és praktikus élet-nézetekkel oly példát mutatott fiainak, amelynek mély hatása jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a három Gróf Andrássy egyéni tulajdonaik, hivatásuk és véralkatuk szerint külön-külön téren, hatalmas oszlopaivá váltak hazánknak. A három Andrássy gróf között a legidősebb volt Manó. ó az első okítást Peregrinyi Elek, ismert nevű Írótól nyerte. A gimnáziumát részint S.-A-Ujhelyben, részint Tatán a kegyesrendieknél végezte. Kitűnő szorgalmát dicsérik iskolatársai, sőt a monda szerint Gyula fivérét, kiben hazánk pro- videntiális nagy fiát tiszteljük, ő serkentette a szorgalomra. A magasabb tanfolyamokat a budapesti egyetemen folytatta, s ezeket befejezvén, mint végzett ifjú, atyjával tett külföldön utazást, gyárak tanulmányozása végett. Gyermekéveit leginkább Zemplén várme- megyében Tőke-Terebesen, vagy Gömö-várme- gyében Oláh-Patakon töltötte. Fiatal korának azon részét, a mit hazájában töltött, leginkább Gömör-vármegyében élte, részt vett a vármegyei élet mozgalmaiban, s már egészen ifjú korában a vármegye tb. főjegyzőjének neveztetett ki. Ifjú éveiben kedvenc foglalkozása volt a festé szét, régészet és térképrajzolás, később a bányá- I szat és a vasipar. 1847 ik évben Torna vármegye országgyü- I lési követéül választatott, s 1848. évben ugyanazon vármegye főispánjává neveztetett ki. A haza ege elborulván, a távol Indiákra utazott Az ottani népesedési, kulturáfis és köz- gazdasági állapotok tanulmányozásán kívül, miután vállalkozó szelleme, erős testalkata és edzett idegei minden testi fáradalmakra képessé és minden férfias foglalkozásra alkalmassá tették: az oroszlánokra való vadászatban is élvezetet keresett. Hosszahb utazás után visszatért hazájába, hogy gazdag tapasztalataival és mély belátásával részt vegyen a haza azon nagy és önzetlen fiáinak munkájában, a kik a haza alkotmányos szabadságát újra életre hozni, anyagi és szellemi felvirágzását munkálni voltak hivatva. Az 5<D-es években ő is egyik úttörője volt azon hazafias szellemnek, ámely mindinkább tért hódítva, előkészítette az 1860-as éveket, a mely időszakot általában nemzeti ébredésnek nevezünk. Megemlítést érdnmei, hogy ezen időszakban, aurópai utazását (Olasz, Francia, Angol Német, Spanyolországban és Marokkóban) a <Honderű,- ben irta le. Keleti utazást pedig »Utazás Kelet- Indiákon* cimü nagy müvében bocsátotta közre. Szerkesztője volt az egész Európában tetszéssel fogadott, magyar és francia nyelven kiadott, I illustrált diszmünek a »Vadász-Album-«nak, és , azon 200 ftot, amely ennek jövedelméből fel- j maradt, az arheológiai bizottság költségei pótlá- , sára felajánlá. I Régészeti ösmeretei általános érdeklődést , keltettek. Képtára ritkítja párját, műkincsei és I éremgyüjteménye tündökölnek a müritkaságok ! egész halmazától. i A hazai tudományos ösmeretek és a művészet terjesztése körül már ifjabb éveiben előkelő szerep jutván osztályrészül, a m, tud. akadémia őt i860, évben rendes tagjául választotta, azon év junius hó 11-én székfoglalóját is megtartotta. Az 1870-ik évi ébredés időszakában Zemplén- vármegye főispánjává neveztetett ki, engem ért azon kitüntető szerencse, hogy mint az úgynevezett országgyűlési ifjúság egyik igénytelen tagja, által felkarolva, oldala mellett szemlélhettem az akkori politikai állapotokra való nagy befolyását. Az i860 ik évi október 20 iki diploma alapján életre hozott vármegyei önkormányzat élén, mint főispán, a vármegye közönségének osztatlan tiszteletét és szeretetét annyira megnyerte, hogy, amint később látni fogjuk, 1873-ik évben, úgyszólván a vármegye közkívánatára, Gömörvármegyétől megválva, ismét Zemplén- vármegyében fogadta el a főispáni méltóságot. Volt is olyan fogadtatása, a minőt csak a szívből jövő őszinte lelkesedés nyújthat. 1860/1-ik évi főispánsága idején szeretetreméltó, bájos és kitűnő miveltsegü neje, Pálflfy Gabriella Grófnő, elnöklete alatt a vármegyei nő- egyesület megalakulván, több hazafias cselekményei között azon momentum, a midőn a vármegyét egy gyönyörű zászlóval ajándékozta meg, a mely az akkori viszonyok és körülményekből kifolyó hazafias felirattal a vármegye fiait a hazához való hűségre inté. Ugyanezen zászló volt az, amelyet lobogtattak, midőn 1873-ik évben 100. kocsitól kisérve bevonult, mint másodízben főispán, a vármegye székházába. Az 1861. évi főispánságnak nevezetes momentumai közzé tartozik még, hogy a február hó 26 án közrebocsátott császári patens ellen a főrendi házban azon nevezetes beszédet mondotta, mely a pátenst röppentyűnek nevezi, a mely rendelve van, hogy feldúlja lelkűnkben a szebb jövője iránti hfiet; pedig, úgymond, az i86o-ik évi október 20-iki diploma, mint a felkelő nap derűje, megnyugvást és bizalmat volt hivatva árasztini alkotmányos szabadságunk egére. Ezen hazafias lelkesedéstől áradó és az alkotmányos szabadság iránti érzelmektől mélyen áthatott beszédének orsrágszerte nagy hatása volt. Ezek után méltatlankodó érzéssel tért visz- sza megyénkbe és mert a hatalom többé a vár- megyeháza termében a megyegyülést megtartani nem engedte, a helybeli derék kegyesrendiek ko- lolostorában tartotta meg azon nevezetes vármegyei közgyűlést, a melyen lelkes hazafiak közreműködésével tiltakoztak a zsarnokság és önkény ellen. Az 1861. évi országgyűlés berekesztése után, mielőtt a politikai láthatár ismét derülni kezdett volna, a haza szabadsága iránt mélyen érző és a jogtalanság és zsarnokság járma alól szabadulásra törekvő hazafiak élén módott keresett ő olynemü társulásra, a hol a haza sorsa felett alkalom legyen a tanácskozásra. Ily társadalmi intézményül Ígérkezett a gazdasági egyesület, amelynek megalakítása körül nagy halottunknak kiváló osztályrész jutott; ő volt az első, aki IOOO ft alapit ványnyal adta a jó példát; őt e téren gyorsan követték a jobbak, s ugyanazon évben Zemplén-vármegye gazdaközönsége egyesületbe alakulván, gróf Andrássy Manót választá elnökül. A polifikai élet szünetelvén, valóban akko a gazdasági egyesületek nemcsak közgazdaság de politikai missióval is bírtak. A nemzeti ha'| zafias érzelmek élénkítése és az alkotmányos sza- badsághozi ragaszkodás növelése nem csekély feladata volt a gazdasági egyesületnek, és e téren, mint elnököt, őt illette a vezérszerep, amit ö híven és lelkesen be is töltött. Egyszersmind azonban soha pihenni nem tudó szelleme és törhetetlen munkássága nemcsak a gazdasági élet mezején, de az ipar terén is komoly foglalkozást keresett. (Vége köv.) A gazdasági egyesület folyó évi rendes közgyűlését e hó 24 én délután tartotta meg, melyet az alapszabályszerü előkészítő választmányi ülés előzött meg. A közgyűlésen a szintén jelen volt elnök Andrássy Sándor gróf helyett, hirtelen támadt torokfájása miatt, Meczner Béla alelnök elnökölt, s ámbár a küszöbön volt választási mozgalmak miatt sok egyesületi tag nem jelenhetett meg, a gyűlés elég népesnek volt mondható. Jelen voltak: Molnár István, Zichy Andor gf, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Dókus Mihály, Becske Bálint, Kun Frigyes, Markovics Miksa, Davidovics Adolf, Kecskés Antal, Róth Bernát, Szentgyörgyi Vilmos, Németh Nándor, Nyeviczkey József, Dongó Gy. Géza, Sänger Árpád, Kossuth János stb. Meczner Béla, alelnök, az egybegyült egyesületi tagokhoz intézett szívélyes üdvözlés után a
