Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-24 / 4. szám

Melléklet a „Zemplén“ 4-ik számához. Hirek az országból. Károly Szalvátor főherceg, Mária Valéria fóhercegasszony apósa, Bécsben, f. hó 18-án. tü- dőgyuladássá fajult influenza következtében meg­halt. Vaszary Kolos, esztergomi hercegprímás, ki szintén influenzában szenvedett, már teljesen fel­épült. E napokban már hosszabb gyalogsétát is tett titkára kíséretében s azután látogatásokat fogadott budapesti palotájában. A képviselő választások következő napokon lesznek: január 28 án 345 kerületben, 29 én 30, 30-án 12, 31-én 2 kerületben. Február 1 én 13, 2-án 6, 4 én 4, 6-án 1, összesen 413 választó- kerületben. Fölkérjük mindazon t. c. előfizetőket, k k la­punkat uj-évtöl megtartották, szíveskedjenek elő­fizetéseiket mielőbb bekü deni, valamint azokat is, kik a múlt évről még mindég hátrálékban vannak. Továbbá értesítjük a Gazd. Egyesület t. c. tagjait, hogy az előfizetéseket két részletben is elfogadjuk, bezárólag julius l-ig. Tisztelettel A Zemplén kiadóhivatala. Különíélék. (Legfelsőbb adomány.) Őfelsége a király kabinet-irodája utján: Furdanics Mihály petróci, Kabaczi Kornél agárdi, Sztankovszky Tivadar puczáki, Düh Bazil a. bisztrai és Paulisinyesz János kál. rosztokai g. k. tanítóknak egyenként 15 ftnyi kegyes adományt küldött. (Fényes banket a színházban.) Dókus Ernő beszámolója után, amikor egyúttal a prográm- beszédet is megtartotta, a választó közönség jókora része, körül-belül háromszázan, a szinház- ban, mely erre az alkalomra zászlódiszt öltött, gyűlt össze, hogy szeretett képviselő-jelöltjének egészségére egy társas-ebéden ürítsen áldomás-po- hárt. Ott láttuk városunk értelmiségének a leg nagyobb részét, ott a polgárság zömét s a vidék kitűnőségei közül többeket. Pontban 1 órakor meg­szólalt a sárospataki bandának kis dob-pörgése, jelt adván a »Rákóczi« rázenditésére, melynek első akkordjai elhangzásával lépett a színház­terembe Dókus Ernő. A főbejáraton jött, ahol is a választó polgárság egy része sorfalat képezett s riadó éljenbe tört ki. Kevés vártáivá megjelent titkárja kíséretében a legnépszerűbb és legszere- tettebb főispán is, Molnár István Öméltósága. Asztalhoz ültüuk, melyre az enni- és innivalókat Csernyiczky jóhirü konyhája és pincéje szolgaitatta. A harmadik fogásnál felállott Diószeghy János, kir. tanácsos, és poharát a képviselő-jelőlt egészségére ürítendő, kiemelte Dókus-nak, mint embernek, eré­nyeit a mindennapi érintkezésben ; a nyájasságot, leereszkedést, az emberekkel való bánást a jó­szívűséget. Szavait háromszoros éljen követte. Majd az éljenzés csillapultával általános figyelem között felállott főispánunk Öméltósága és a szónoki beszéd minden kívánalmainak igazán megfelelő tósztjában, melyet annyi bensőséggel, annyi tűzzel mondott el, hogy azt mondhatjuk beszédére, hogy az való­jában a szive mélyéből fakadt, mondom, tósztjá­ban az újhelyi és a többi polgárságnak mondott köszönetét, hogy őt nehéz pályáján mindenha szi­ves készséggel támogatták. Majd áttért beszéde fonalán a hazaszeretet ecsetelésére s kifejté, hogy az a párt, amelyhez ö és mások is tartoznak, ép úgy szereti hazáját, mint bármely más párt. A hazaszeretet dolgában — igy végzé Öméltósága nagy hatású és gyújtó beszédét — miben sem engedünk 1 Az óriás tetszéssel fogadott beszéd után Dókus Ernő emelkedett fel s szépen átgon­dolt beszédben a választó polgárok egészségéért ivott. A megeredt tószt-ár közül kiemeljük még Gyarmathy Samu bodzás újlaki ev. ref. lelkész beszédét, aki mottóul ezt vette fel: Járjatok be minden földet, Melyet isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyarnak párjára s beszéde fonalán ezt a mottót igy módosította: Járjatok be minden földet, Melyet isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára Főispánunk párjára ! Ez az ügyes fordulattal, élénken elmondott tószt frenetikus tapsra és éljenzésre ragadta a hallgató- : ágot. Főispán Öméltósága e beszéd után nem sokára elhagyta a vendégsereget. Beszélt még is­mételten Diószeghy János: a szeretett képviselő jelölt szüleiért és nejéért ürítvén poharát; Kádár János legenyei ev. ref. pap pedig Dókus Ernő jóvoltáért. Asztal-bontás után a bankettezők egy része haza ment, mig más része kisebb társasá­gokba verődve jó izü koccingatás és beszélgetés között maradt együtt a késő esti órákig. Mindenki egy kedvesen eltöltött délután emlékével szivében távozott haza. —l­(Tea-est) Ezt a szerény címet viselte az a fényes mulatság mely, tegnap múlt egy hete, a vármegyeháza termeiben lezajlott. Fényesnek mondhatjuk, mert a gyertyák százaitól ragyogó termek a város és vidék uritársaságát csaknem osztatlan számban fogadták be. Bizonyságul álljon itt a jelenvolt hölgyek névsora, asszonyok: özv. Boruth Elemérné, Barna Bertalanné, Balogh Ká- rolyné, Boronkay Lászlóné, Bogyai Zsigáné, Dó­kus Gyuláné. Dókus Mihályné, Dongó Gézáné, Éliássy Imréné, Farkas Lajosné, özv. Héricz Már­tonná, Hammersberg Jenőné, Juhász Jenőné, Józsa Istvánná, Kossuth Lajosné, Keresztessy Lajosné, özv. Kiss Gusztávné, Kulin Ödönné, Kincsessy Péterné, Liszi Kornélia, Láczay Lászlóné, Le hóczky Irma, Molnár Béláné, Moldovár.yi Gézáné, Molnár Leóna Meczner Béláné, Mosánszky Győ- zőné (Eperjes). Nadenicsek Róbertné, Pfeiffer Gyu­láné, özv. Répássy Jánosné, Sebeök Antalné, Szerviczky Ödönné, Walter Lászlóné, Wieland Lajosné; — kisasszonyok'. Antal Erzsiké (Szat­mári ól), Bydeskuthy Sarolta és Örzse, Barna Sa­rolta és jEmma, Balogh Gizella, Boronkay Olga, Bogyay Vilma. Chyzer Etelka, Csuka Jolán és Margit, Dókus Róza, Évva Mariska, Hammers­berg Elza, Héricz Mariska, Keresztessy Irén, Lá­czay Mariska és Olga, Mosányszky Olga (Eperjes­ről), Meczner Anna (Radból), Rácz Margit, Ré­pássy Olga, Szentimrey Gizi. — E díszes hölgy- koszorú buzgólkodott azon, hogy ezen a közva­csorák formájára rendezett mulatságon, a dúsan terített asztaloknál kiki óhaja szerint megkaphassa ,mi jó falat, s szem-szájnak ingere.1 Éjfélré járt az idő, midőn a legkedélyesebb pezsgős vacsora után asztalt bontottak és következett a reggeli órákig tartó tánc. Nem hiányzott a táncból sem az animó, sem a magyaros jókedv; hanem, ha jól láttuk, egy pár táncos még elkélt volna. Molnár István főispán Öméltóságán kívül a jelen­volt férfiak közül Dókus Ernő, Molnár Béla dr. és Ferenczy Elek dr. képviselőjelölteket emlitjük föl. — Az est jövedelme, mely a korcsolya-egyesület pavilonjának, építési költségeire fog fordittatni 401 ft «1 kr. (Helyettesítés.) A Szemere György leköszo- nésével megüresedett szolgabirói állásra, Gál- szécsbe, főispán Öméltósága Somossy Sándor köz- igazgatási gyakorlót s tb. vármegyei aljegyzőt helyettesítette. Gratulálunk a gálszécsi járásnak ; j mert a helyettesített ifjú szolgabiró tudásával, szor­galmával, munkabírásával nemcsak hogy teljes mértékben meg fog felelni új hivatala ügykörének, de hivatva van arra, hogy, megválasztatása esetén, egyik legjobb szolgabirájává legyen a vármegyé­nek. Ajánlásául csak annyit írunk, hogy szakos mereteit, miket most a közigazgatás javára fog értékesíteni, évek hosszú során, a Malolai Etele alispán oldala mellett és az ö iskolájában nyerte és gyűjtötte. (Az időjárásról.) A tél igazában csak e héten köszöntött be. Felvidékünk arról lett e hét folya­mán nevezetes, hogy Európában, f. hó 2l-én, itt volt a leghidegebb, Celsius szerint 22. 9 fok. Azóta nagyon hideg és száraz időjárás uralkodik. A meteorológusok jóslata szerint többnyire derült, száraz és nagyon hideg napok várhatók. Tegnap egész délután sűrűn szitált a hó. (Olvasóköri bál.) Az újhelyi polgári olvasó­kör e napokban tartott választmányi ülésén el­határozta, hogy szokásos táncmulatságát f. évi febr. 13-án, a városi színházban fogja megtartani. A hátralévő farsangnak ez tehát az egyetlen nyil­vános mulatsága, ahol menten minden fényűzés­től és költekezéstől, jól és fesztelenül lehet mulatni. Ép ezért sikerét nem féltjük. A meghívók nehány nap múlva fognak széjjel küldetni. (Halálozások.) Súlyos csapás érte Ligeti Jószef dr. t és családját. Két éves kis leánykaja rövid betegség után difteritiszben meghalt. A leggon­dosabb ápolás hasztalannak, az orvosi tudomány tehetetlennek bizonyult a veszedelmes kórral szem­ben, melynek végzetes lefolyása annyi bánatot okozott vigasztalan szüleinek. — Lapunk zárta­kor vesszük a szomorú értesítést, hogy Dely Endre szinnai körjegyző neje szül. ujfalusi Ujfalussy Margit asszony, ifjú élte 24 ik s boldog házassága 2-ik évében, f. évi január hó 19 én esteli 8 órakor rövid, de kínos szenvedés után elhunyt. A bol­dogult földi maradványai f. hó 24-én tétettek a cziróka-bélai sirkertbe örök nyugalomra. Béke hamvaira 1 (A korteskedés halottja.) Sárospatakról jelen­tik: F. hó 16-án éjjel Erdélyi István, m.-hotykai j ev. ref. lelkész berándult Sárospatakra, hogy mint I Kun-párti a Molnár-párton álló édes atyját a ^««•párthoz átkapacitálja. Előbb azonban bené I zett egy sárospataki ^««-tanyára. Rövid ott mula I tás után felszóllitotta a jelenvoltakat, kiknek na- gyobbrésze tanulókból és szavazó joggal nem biró lakosokból állott, hogy nézzenek át egy másik /((»«-tanyára, mert ottan is óhajtana lelkesítő be szédet tartani. Erre az egész frekvencia, kortes nótákat dalolva, felkerekedett. Mikor a vizen túli Molnár-tanya tájékára értek, a nagy danolásra on­nan is kinézett a mulató-népség, mire a két párt, erős szóvita után, kezdett összezavarodni. Legjob­ban hetvenkedeti egy Tóth Dániel nevezetű, szavazó joggal nem biró cívis, aki pár ütleget kapott, a hotykai tiszteletesnek pedig a ka’apját ütöt­ték le, mire aztán csendesség lett és a kortes menet tovább folytatta útját. Mig a csetepáté tar­tott, két futár átnyargalt a Feldmann-féle vendég­lőbe, lelkendezve szólitván föl az ott mulató diák- népet, hogy jöjjenek Kis-Patakra, mert »nadrágol- ják a hotykai papot,« Az ifjúság sem volt rest, vagy 20—25-en, részint jogászok részint teológu­sok, sebes inmodással Kis-Patakon termettek, de ott már akkor vége volt a zenebonának. A papot biztos helyen, egy /((««-tanyán találták, ki engedve nógatásuknak, velük együtt visszafelé indult;--mikor azonban a Molnár-tanya irányába értek, az ott mulatókkal összeakadtak. Még akkor sem történt komolyabb baj, mert a tömeg civódás nélkül tovább haladt s csak egy-két incselkedő vált ki és maradt hátul. Ezekre négy siheder paraszt rájuk támadt, mire megszaladtak egy Ladányi Endre nevezetű teológus kivételével, akit azután eltángáltak a sihederek és az utszélen magára hagytak. Amig ezek éjjeli 11 órakor igy történtek a Bodrog bal partján, azalatt a jobb parton mes­ter legényekből és preparandistákból összeverődött kortes-csapat vonult a belváros felé. Éppen osz­ladozni készültek, mikor hírét vették a túloldali ribilliónak, s rögtön elhatározták, hogy segítséget visznek szorongó helyzetbe jutott testvéreiknek. Mikor a Bodrog hídjára értek, találkoztak egy rémlátástól űzött nyargonccal, ki nekik már véres je­lenetekről tett jelentést. Nosza erre megrohantak egy kert-keritést. Lécekkel felfegyverkezve egyik ré­szük berontott ahhoz a házhoz, hol a sebesült teológust ápolták, a másik rész kint maradt. Már oszlani készültek, mikor egy Jalics nevezetű korhely kovács biztatására neki durálták magukat hogy azt a Molnár János nevű parasztot, ki állí­tólag a teológust leütötte, a pokol fenekéről is előkeritik és számadásra vonják. A koromsötét éj­ben szembe találkoztak Kézi Jánossal, kit Molnár Jánosnak néztek, pedig csak Molnárista volt. Neki estek dorongokkal s agybHőbe verték. Ez az a szerencsétlen, ki egészen ártatlanul életével fi­zetett a más bűnéért; mert dacára a leggondosabb orvosi ápolásnak, másnap d. e. súlyos sebektől boriivá meghalt. Általános részvéttel temették. A kolomposok börtönbe kerültek és cinkos társa­ikkal együtt várják méltó büntetésüket ; az ex-lex tanítójelölteket pedig az intézetből kizárták. (Bubics Zzigmond) kassai püspök pásztor­levelet intézet egyházmegyéje papságához, s el­rendelte, hogy minden plébános tegyen jelen­tést arról, mint gondolná az istentisztelet rend­jének olyképpen való módosítását, hogy ott, ahol eddig csakis tótnyelvü prédikációk voltak, ezután a magyar ajkú hívek is élvezhessék az istenigé­jét és saját nyelvükön zenghessék az ur dicséretét. (Színi előadás) Az újhelyi vasúti gyártelepi Kazinczv-zsztal-társaság a jövő február hó 6-án, a városi színházban, jótékonycélu műkedvelői elő' adást fog rendezni. Szinrekerül: a Falu roszsza c. népszínmű. (Papválasztás Kassán). A kassai ev. ref. egyház hivei a megboldogult Béky Sámuel esperes helyébe Révész Kálmánt, a pápai papnevelő inté­zet tanárát, választották meg papjuknak — egy­hangúlag. (Névváltoztatás.) Klein Vilmos, b.-szentesi lakos, vezetéknevét belügyministeri jóváhagyással Kertész-re változtatta. (Engedelem gyűjtésre). A kir. belügyminister a stefanóci g. k. hitközségnek megengedte, hogy iskolájának felépithetése céljából három hónapon át országos könyöradományokat gyüjthessen. (Értesítés.) Figyelmeztetem mindazokat, kik a nagyváradi m. kir. bábaképző intézetben az 1892. évi nyári tanfolyamra magukat állami se­gedelemmel felvétetni óhajtják, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz címzett, keresztlevél, erkölcsi és szegénységi bizonyitvány- nyal ellátott folyamodásaikat hozzám február hó 10-ig küldjék be. Kelt Nagyváradon, 1892. január hó 20-án. Komád Markus dr. (Egy úri háznál) két fiatal ember lakást és jó kosztot kaphat. Hogy hol ? megmondja e lap kiadóhivatala. Uj kőszénbánya megnyitás. Múlt hóban ment végbe a putnok-királydi mütanrendőri bejárás. A vasúti vonal tndvale- yóleg a magyar általános kőszénbánya részvénytársaság tulaj­donát képezi. A bejárásnál jelen voltak : a közlekedésügyi ministerium részéről Kovách Gyula mii. biztos, az államva­sutak részéről Giovanini főfelügyelő a rész vény tárraság részé­ről Hercz Zsigmond vezérigazgató, továbbá Melczer Géza országgy. képviselő, Gárdonyi Neumann Frigyes, Mandel Pál dr., Melczer Gyula alispán, Laczkó Károly gróf Serényi Béla Hirsch József Lajos igazgatók, Hönsch bányaigazgató. Ott vol­tak még : br. Vay Béla főispán, br. Radvánszky Géza, Darvas ezredes, Melczer Béla kamarás, Rökk Pál stb. — Teleky Gé­za gróf, volt belügyminister, a társulat elnöke megbetegedvén az ünnepélyen meg nem jelenhetett, és táviratilag felkérte Hercz Zsigmond vezérigazgatót, hogy nevében a társáságot üdvözölje. — A vasút a kies fekvésű királydi völgyön vonul át. Déli 12 órakor értek a királydi bányákhoz, ahol a hiva­talnokok és munkások élén Hönsch bányaigazgató üdvözölte az érkezőket. Megtekintették ezután az uj bányatelepen a hi­vatalnokok lakását, a munkásházakat, majd a ,Margit-tárnát*

Next

/
Oldalképek
Tartalom