Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-01-24 / 4. szám
Huszonharmadik évfolyam Sátorai]a-Ujhely, 1892. január 24. 4- S2. ÜLÍriZHÍB il. Égése évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezoktöl ÍO' gadtatnak el. léslrstQi nem adatna vissea. Egyes szám ára 20 kr. A nytittérben minden srar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-YÁRMEGYÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA. HIE2ETÉ"! sí; : hivatalos hirdetéseknél ^ < Minden egyes sző után 1 kr. Azon/elttl bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték saerint minden O centiméter után S kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. 3 Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. ÜSIGHMi Itt a tél. A vén föld fagyos, a levegő jégtük- kel van tele, az ólmos fellegekből milliárdnyi hópihe szitál. Az emberek gubbasz- kodva sietnek otthonukba: a meleg kályha hívogató, szelid légkörébe. E fagyos, megi a csak az általános vérségi kötelék, hanem humanitás is. Ha már teljesen el nem lehet enyész- tetni az emberek között való különbséget, legalább igyekezzünk azt a lehetőségre redukálni. Nem tartozunk azok közé, kik alamizs- fehéredett jelenség mutatja, hogy itten van j nák osztogatásával a bajt orvosolhatni véaz őszszakállu, öreg tél. Nagyon sokatmondó ez! Ném ismerünk egy hamarjában, kije. lentést, a mely képes volna a hangulatoknak oly sokféle modulációját előidézni a föld vándorában, mint ez az igénytelen három betűből álló szó: tél. Egyik repes örömében, hogy felöltheti drága felöltőjét és hátravágott fejjel hiva- loghat benne. A fiatalabbik része, mely a legnehezebb terhet, a gondot, nem ismeri, előpostáját látja a fehér hólepte fedeleken az aranyos báloknak, a szerelmi idilleknek és talán himen rózsás láncainak. A kábái asszony udvarlói a hosszú esték miatt üd vözlik torkukszakadtából a tél apót, kinek uralkodása alatt hosszabbakat lehet huzni az isteni nedűből, mint a kiállhatatlan rö- vidségü júniusi unalmas esték alatt. A nagyur szürkéire és szánkójára gondol, melyek annyi sokszor ígérik beröpiteni őt a városba és a kaszinóba; paraszt, hétköznapi időkben pedig a nemesi birtokra: a bugaci pusztára. Ezek kétségkívül mind igen örvende tes és vidám hangulatok. De előidéz a mogorva tél sötét gondolatokat is; aggodalmakat, melyek kínos főfájást okoznak ; rettegéseket, melyek fataliter rémítenek és hátborzongatásokat, melyek meghütik az ember ereiben a vért. Kollektive kifejezve az egészet, nem egyéb ez, mint a nyomorúságtól való félelem, vagyis iszonyodás a téltől. Azonban ezek a gerjedelmek nem a felsőbb és közép régiókban támadnak, hol kellemesebb és enyhébb, következéskép könnyebb is a lég ; hanem lent, az atmoszféra legalsóbb rétegében, közel a föld porához. Abban a rétegben, melyet a társadalmi törvény nagyon találóan a pórok, a , misera plebs‘-ek zónájának nevez el. Ebben a zónában a tél nem mint mosolygó Karnevál és hordón lovagló, jókedvű Bachus, hanem mint ijesztgető Miku- lás mutatja be sötét ábrázatát. Barátságtalan tekintete előtt meglapul a tehetetlen istenadta szegénység. Oda kuporodik kétes meleget árasztó kandallója mellé, hogy fel engesztelje a durva hidegtől elgémberedett kezét. És hogy zuzmarás, szúrós tekintete meg ne fagyaszsza családját : beraggatja kidült-bedült viskójának rozzant ablakait. Ily mostoha körülmények között, ily egyenlőtlen harc és küzdelem között, fogyasztja hihetetlen zsugorisággal télviz idejére ösz- szegyüjtött elemózsiáját: a krumplit és a dercés fekete kenyeret. Bizony elmondhatjuk, hogy nem valami irigylendő élet! A dolgok természetes rendje, hogy a kik felül vannak és jólétnek örvendenek, néha le is tekintsenek azokra, kik nyomorban sínylődnek. Megköveteli ezt nemük: hanem azok közé igen is, a kik azt állítják, hogy a társadalmi mizériák eme betegségét ilyen eszközökkel enyhíteni lehet. Enyhítsük tehát e fájdalmakat, segítsünk a szegényeken, különösen most, midőn itt van a nyomorúság fokozója — a félelmetes tél! <Szabó (Kálmán. Vármegyei ügyek. Képviselő választási mozgalmak. Ma egy hete S.-A—Ujhelybcn is megdobbant a kerület szive és ünnepies módon, szertartásos formák szerint, hazafias frigyet kötött újra válasz- j tottjával, a kerület volt képviselőjével, mindnyájunk hívével és kedvelőével, az országos szabadelvű pártnak egyik tényező-tagjával : Dókus Ernővel. A tornacsarnokban íz a tornacsarnok körül l (inkább kevesebbet, mint többet mondjunk) vagy J ezer (őre menő közönség gyűlt egybe az ünne- j pies aktus tanuságtételére. A metsző, éles hideg ellen barátságos menedékül szolgált a jól fütött ! csarnok, hol d. e. n-órakor, az értekezlet kezdete után már aranyért sem lehetett kapni egy talpalatnyi tért. I Az igen népes értekezletet Diószeghy János kir. tanácsos nyitotta meg; beszéde végén indítványozván. hogy a kerület érdekeit nemcsak híven és becsülettel, de sikeresen is szolgált képviselőt, beszámolójának megtartására, küldöttséggel hívják meg a választó közönség gyülekezetébe. Nemes Lajos kir. tanfelügyelő vezetése alatt Cseley Antal, Teich Zsigmond, Dókus Mihály Reiehard Mór, Hönseh Dezső és Keiner József ér- . tekezleti tagokból alakították meg a polgárság küldöttségét, mely Dókus József Öméltósága házához menvén, ott talált fiának, Dókus Ernőnek, jelentette a közönség óhajtását. Rövid idő múlva a kívül szrongók éljenzése tudatta, hogy a választó közönség kedveltje, Dókus Ernő, a küldöttség kíséretében érkezik. Mikor a csarnokba lépett, vállra emelték, úgy hozták az első helyre. Percekig tartott az éljenzés. Mikor csillapodott, Diószeghy János üdvözletét főhajtással megköszönvén, az emelvényre lépett a kerület volt képviselője, a mindenkitől szives örömmel látott Dókus Ernő. Siri csend állott be, mint a templomban, mikor igehirdetéshez fog az ur szolgája, kiről tudják. hogy tudja is, érti is miként kell szólani lelki épülettel. A tartalom gazdagságával épp úgy, mint a szónoki hév erejével is nagy hatást keltő beszámolónak eszmemenetét, mennyire emlékezetünk és jegyzeteink engedik, papírra teszszük amint következik: Midőn két és fél évi képviselői működéséről számot adni kíván csak a főbb mozzanatok és tények felsorolására szorítkozik, mert jól tudja, hogy egy ily intelligens választó közönség a közélet minden nyilvánulásait s igy első sorban a törvényhozás működését is, a legéberebb figyelemmel kiséri, ennak alkotásait minden részleteiben ismeri. Választóinak szives emlékezetébe idézi vissza azt, amit prográmbeszédében, mint a törvényhozás tevékenységének fő irányelvét jelelt meg s bátran hivatkozhatik reá, hogy ezen elvet a törvényhozás s első sorban a párt, melyhez tartozik, szem elől soha nem tévesztett. — Értette ezen irányelv alatt az egyensúly helyreállítását az államháztartásban, melynek eléréséért korábban az államférfiak egész sora küzdött eredménytelenül, melyet most a kormány bölcsessége a törvényhozás jóakaratu támogatása s a polgárok áldozatkészsége fényes valósággá emelt. Amidőn erre rámutat, nem a számok ügyes csoportosítását, nem azon látszólagos eredményt hívja fel tanúbizonyságul, mely előbb egy csekély szépséghiány, később egy jelentéktelen többlet alakjában jelent meg a költségvetésben, de igazolják ezt a zárszámadások, melyek ’nem reményre, de pozitív, bevégzett tényekre alapított végösszegeikkel az eredményt igazán fényessé tették. (Úgy van!) Ezzel egész politikai, de főleg gazdasági életünkben egy uj szerencsés irány van meghonosítva, mely külünböző elágazásaiban a legkülönösebben befolyásolja állami helyzetünket s az egyesek gazdasági viszonyait. El lett érve a cél anélkül, hogy azt a kormány és törvényhozás ridegen, mint öncélt tekintette volna s a józan takarékosságot a számitás nélkül Való fukarságig, odáig vitte volna, hogy azoknak az intézményeknek az életbeléptetését és fejlesztését mellőzte és elhanyagolta volna, melyeknek hivatása az egyes polgárok gazdasági vállalkozását és törekvését előmozdítani és tá mogatni. Lehetségessé tette ezt első sorban a kormány helyesen vezetett politikája, a melynek eredménye, hogy a béke legalább a legközelebbi jövőben, emberi számitás szerint biztosítva van. Biztosítva van a béke anélkül, hogy ennek legfőbb záloga, a hadsereg, amellett, hogy harcképessége, készenléte minden szükséges eszközzel előmozdittatott, több áldozatot követelt volna, mint amennyit folyó jövedelmeink mpgbirnak. Ugyanazon helyesen vezetett külügyi politikának egyik legnagyobb, messze kiható és eléggé nem méltányolható eredménye a szomszéd államokkal kötött kereskedelmi szerződések és állategészségügyi egyezmények, melyek által ha talán még nem teljesen kielégítő, de elég nagy mértékben látja biztosítva gazdasági terményeink kellő értékesithetését arra, hogy a termeléshez fokozott mértékben fogjunk, hogy a fokozottabb termeléshez szükséges beruházások haszonnal térüljenek meg; melyre nézve kormány és törvény- hozás kétségkívül fog oly intézkedéseket tenni, melyekkel a fokozottabb mérvű termelés meg- könnyittessék s melyekkel erre a termelők egyenesen ösztönözve és késztetve legyenek. De a törvényhozás működése ebben a két évben, mely alatt annak tagja volt, a pozitiv alkotások terén sem volt meddő. [Halljuk!) Nem volt meddő első sorban azokban a törvényes intézkedésekben, melyek egyenesen a gazdasági állapotok javítását célozzák s melyek előkészítésében, mint az .országgyűlési köz- gazdasági bizottság egyik tagjának alkalma, volt közvetlenül és tevékeny részt vehetni. (Éljen!) Mint a legfontosabbakat említi föl a jelzálog kölcsönök átváltoztatásánál adott bélyegil- leték-mentességet, a hazai iparnak adott állami kedvezményt s az ország bortermelését végelpusztulással fenyegető filoxera-vész ellen való különböző védekezésről hozott törvényeket, — különösen pedig az utóbbi helyen nevezettről emlékezett meg, miután ez a mi vidékünket, kiválóan érdekli. Készségesen elismeri, hogy ezek az intézkedések, tekintettel a nemzeti vagyon nagyságára, a veszedelem mérvére és közvetlenségére, mely azt ienyegeti, közel sem kielégítők. De általuk helyes irányban történt meg a kezdeményezés s meg van adva az alap, melyen a siker reményében tovább haladni lehet és kell is. (Helyeslés.) Különben a törvényhozás ez irányban jelzett üdvös tevékenységét nemcsak a különleges törvények bizonyítják, hanem a földmivelési és keresk. ministeriumok költségvetéseinek évről- évre növekedő kiadási tételeik. Nem volt meddő a törvényhozás mőködése más üdvös törvények életbeléptetésében sem. Ismét csak a legfontosabbakat kívánja említeni. A bírósági és ügyészségi szervezet reformMai számunkhoz egy ív mellékleti van csatolva.
