Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-06-19 / 25. szám
Melléklet a „Zemplén“ 25-ik számához Hírek a nagyvilágból. Munkácsy Mihály, Parisban élő hazánkfia, a világhírű képiró, már elkészült a Honfoglalás-1 ábrázoló nagy kép rajzával, melynek festett alakja a budapesti uj országház dísztermét fogja ékesíteni. A kép beszédes, ékesen szóló. Hetven alakja nagyszerű egységbe olvad össze, mely mindent elmond, amit a magyar honfoglalásról képzelünk. A háttérben szilaj paripákon ifjú lovas vitézek kivont kardokkal rohannak elé. Szinte hallja az ember nagy éljenriadalmukat. Vallásháború Afrikában. Katolikus és protestáns vallásu benszülöttek között élet-halál harc folyik Ugandában, belső Afrikában. A legutóbbi összeütközés alkalmával 5000 katolikust befojtottak a Viktoria Nyanza tó hullámaiba. Görögország több pontján, főleg pedig 7kébe városban, erős földrengés pusztított. Sok ház összeomlott. Protics Kosta tábornok, Szerbországnak harmadik királyi kormányzója, hirtelen halállal kimúlt. Hírek az országból. őfelsége a király, legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmából, saját, valamint Őfelsége a királyné nevében a budapesti szegények és szü kölködők számára ötezer ftot adományozott. Erzsébet királyné a fürdő használása végett Karlsbádban tartózkodik. Szent-László-ünnep. Lászó király szentté avatásának 700-ik évfordulóját ma ünnepli a katolikus világ. Az emlék-ünnepet kiváló fénynyel ülik meg Nagy-Váradon, László király temetkező városában, hol most a magyar r. k. püspöki kar együttesen jelen van. Az országgyűlés függetlenségi és 48-as pártja elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak 90. születés napjára díszes albumot fog átnyújtani, mely az összes párttagok arcképein kívül üdvözlő iratot is fog tartalmazni. Az országgyűlés képviselőháza befejezte az 1892. évi állami költségvetés törvényjavaslatának tárgyalását. A jövő héten az uj pénzérték megállapítására vonatkozó javaslatokat veszi t níc«ko- zás alá. A Duna, s mellékfolyói közül a Vág és Nyitra erős áradásban vannak. A Duna kiöntése már eddig is nagy pusztulást okozott, kivált Komárom vármegyében, — a fő- és székváros paradicsomkertjét, a szép Margit-szigetet pedig az áradás erre az évre tönkre tette. Színház. Rakodczay Pál és társulata, néhány előadásra városunkban időzik. Klasszikus drámákat, leginkább schakespeare-ieket, hozott színre, mi kétségtelenül nemes Ízlésről tanúskodik ; de mellette szól annak is, hogy egy jól megjátszott dráma állandóbb benyomást tesz az ember lelkületére, mint a manap már annyira lábra kapott operet, bohózat az ö pikantériáival, össze-visszás képtelenségeivel, ellenmondásaival. Ezt bővebben fejtegetni nem kell: ez igazság, mit megdönteni egy Mostan már megértettem a kíváncsiság okát: a kút szökését, mely tündéri szép színképet mutat, jön megbámulni az a sok-sok ezer ember. Leültem egy székre. Mellettem termett egy elhízott dáma, tenyerét nyújtván, hogy a székemért fizessek s ért rögtön teljesítettem kívánságát. Vén madám volt. Pont kilenckor teljesen sötét lett. Szökött fel a viz minden oldalról külömböző fantasztikus alakokban, megvilágítva ezüstös színben. Akaratlanul elkiáltottam magam. És a t. publikum is, követve példámat, elragadtatásban tört ki. Ilyet még csak elképzelni is, hát még látni ? Most egyszerre megváltozott a szín és narancs- sárga fény ömlött el mindenen, majd vörös, aztán kék, viola, zöld, majd ismét keverve a szinek, mondom: szinte hihetetlen, minden vizsugár más- és másféle színben szökik fel és folyton változik az alakja a víznek. Végre kialusznak a villámos fáklyák fent a magasban. A viz már nem szökik többé. Most már csak a caffé chantant-ok lármája hallatszik [ide. Ottan még csak most kezdődik az élet. Én, eltelve a látottakkal, hazafelé veszem az utam. Eszembe jut ilyenkor az én hazám is, gondolatom el-elkalandozik oda messzire... Látom magam előtt felvillanni a dunaparti szép várost, majd a Tátra ormai tűnnek fel, aztán a Hegyalja szép fekvésű, bortermő hegyoldalaival. Látom kisded városait sorban. . . . »Pardon monsieur! Donnez moi* 1 Ez a nehány szó magamhoz térit. Leverve a hamut cigarettámról, teljesítem kérését. Aztán sietek haza, hogy megzavart álmomat folytassam. Bor-utH Andor. halandónak sem áll hatalmában. S mégis nálunk azt tapasztaljuk, hogy — mig a Madarász egy szezonban 4-szer zsúfolt ház előtt, meg a Feneleányok 2-szer csöditi össze a publikumot, addig a Velenczei kalmár, a Lear király, a Rómeó és Júlia darabok teljesen üresen hagyott színházban játszódtak le. Hol itt á hiba f A színészetben, vagy a nagy közönség megromlott Ízlésében ? Az előbbiekben ezúttal semmi esetre sem. Mert ritkán, azt hiszem még sohasem, volt alkalma Ujhelynek oly összevágó, mondhatnám egyes részeiben igazán művészi előadásokat élvezni, mint a minőket Rakodczay és társulata nyújtott e jia- mar napok leforgása alatt. A műsor változatossága nagy tapintatra mutat. E tapintat, e lelkiismeret-érzet jellemzi különben Rakodczay-1, mint színészt is, és szerep- megjátszása közben lépten-nyomon elárulja ezt. Az a sajátos felfogása a szerepnek, kidombo- ritása a jellemnek, mely manap talán egyetlen nevesebb színészünknél sincs meg: nem ellenszenvessé, de szimpátikussá teszi. Egyedi véleménye, Ítélő meghatározása a drámai jellemek ecsetelését s azoknak szemmel látható megjelenítését illetőleg olyan, mely talán felszínes gondolkodás után visszásnak tetsző. Ámde nem az! Rakodczay nagyon helyesen, én szerintem, a drámai hatás erejét nem abban a nagy hangban keresi, ami ma sok, legtöbb drámai színészünk szavalatában észlelhető ; ö azzal véli elérni a hatást, és el is éri, hogy minél természetesebb akar lenni. És az sikerül is neki a legtöbbször. Láttuk őt mint Syloc-ot, mint Mephistofeies t, mint Lear-1, Luczifer-1 és a Thermidor-ban, egyikében a leg nehezebb szerepeknek és bátran mondhatjuk, hogy játékán keresve-kerestünk, de nem találtunk kifogásolni valót. Legremekebb alakítása a Ve- lenczei kalmár Sylocja volt. Ebben, illetve ennek megjátszásában ragyogtatta tehetségét és tanulmányainak összességét. Mert Rakodczay tanul, tanul lelkiismeretesen, tanul másoktól. Élő bizonyság erre a kezem ügyébe most legújabban került tanulmánya, mely a párisi színészetről szól (Órsz. Világ 7. sz.) valamint A legújabb premiére hősei (Orsz. Vil. 11. sz.), de leginkább a Prielle jubi- leomára irt könyve, a Prielle élete és művészete (8 r. 229 1. Budapest). Hogyan fogja ő fel a tragikumot, miként véli ő megtalálhatónak a tragi- kai csomót, hogyan kell a körül, mint egy gyújtópont körül az egész cselekvényt csoportosítani, kiérezhető egy kedves kis tanulmányából, melyet Jászai Mari, mint Elektra címmel irt. De én Syloc-járói szóltam. Minden izében remek. Ez a szerep, mely nem oly fárasztó, mint Lear, nem oly egyhangú, mint Mephistofeles, nem oly ékesen szóló, mint Lucifer, de azért fölötte áll emezeknek: Rakodczay megjátszásában határtalanul tetszett mindenkinek. Végtelen sajnáljuk, hogy ép ma, lapunkban a térnek annyira kiszámított volta miatt, részletes boncolgatásba nem bocsátkozhatunk ; pedig ha valaha és valaki megérdemli: az bizonyára Rakodczay művészete. De ma, fájdalmunkra, csak ilyen rövid, úgy szólván egy-két szónyi ismertetésre vagyunk kárhoztatva, mert nincs — helyünk. Pedig Rakodczay is, társulatából is nem egyen, megérdemelnék a hosszabb és behatóbb méltatást. Hogy a sok, helyét megálló színész közül csak egy-kettőt említsek: Szakács Andort és Laczkó Arankát említem meg, mint akik szívvel-lélekkel részesei azon erkölcsi elismerésnek, mondjuk diadalnak, mit e társulat itt Ujhelyben eddig elért. Szakácsnak legjobb alakítása Ádám volt; Laczko több szerepében, különösen a Margitban (Faust) tűnt ki Mellettük Fehérváry, Tímár, Kükemezei Gizella a jobb erők. Szóval az egész társulat jól van szervezve. Díszletei is, kosztümjei is olyanok, minőkhöz mi újhelyiek nem igen szoktunk, mert az eddig itt megfordult színész-direktorok még az özön-viz előtti időből rájuk maradt dekorációkkal, ruházatokkal nemesítették (?)izlésünket évröl-évre. Hja, de hát operethez olyan is jó I * Rakodczay és társulata még keddig marad városunkban. Ma, vasárnap, népelőadásul Pimper- nusz András varázssapkája lesz ; holnap, hétfőn búcsú-előadásul, III Richard király, Schakespea- re-nek remeke. A szombati, vasárnapi és hétfői előadásokról jövő számunkban referálunk. Referens. Különfélék. (Személyi hírek.) Chyzer Kornél dr., várme gyénk főorvosa, öt heti szabadsággal a mai napon elutazott Crkvenicára, a horvát-tengerparti fürdőbe. — Staudt József közigazgatási gyakorlót és helyettes főispáni titkárt a belügyministérium létszámában segéd-fogalmazóvá nevezte ki a belügyminiszter és főispáni titkári minőségben szol gálattételre vármegyénk főispánjához rendelte ki. Sok szerencsét I — Főispán Öméltósága Némethy Géza végzett jogászt s közig, gyakorlót vármegyei tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. Gratulálunk! — Főispán Öméltósága Pileczky Vilmos utfelvigyázót, egyelőre ideiglenes minőségben, vármegyei utbiz- tossá nevezte ki Sztarina székhelylyel a szinnai járás területére. — Ligeti József dr., helybeli gyaI korló orvos, megrongált egészségének helyreállítása végett, négy heti időtartamra Karlsbádba j utazott. (Űrnapja.) A katolikus világ szép értelmű, j parádés ünnepének, az úrnapi körmenetnek most I csütörtökön nálunk pompás idő kedvezett. Beharang- szóra a templom zsúfolva volt hívőkkel, sok százan kintrekedtek. Ezek, mint a kir. honvédségnek szolgálattételre zászló alatt kivezényelt díszszázada is, a Flórián szobor előtt szorongtak. D. e. 10-kor kezdődött a processzió. A menetet a honvédség félszázada nyitotta meg, azután jöttek a céh-zászlóaljak, hófehérbe öltözött leánykák két szakaszban, az egyik liliomot vitt, a másik rózsákat hintett, baldachinum alatt a szentséget vivő pap és segédlete, körülötte a honvéd tisztikar és szuronyos diszőrség, a hivek rengeteg nagy serege, hosszú sorban a főgimnáziumi ifjúság és az elemi iskolás fiuk tanáraik és tanítóik kiséretében. Bezárta az egyházi menetet egy honvéd-félszázad. Szent énekeket zengedezve, harangzúgás, mozsár-durrogás közt rendre látogatták a Wallls gfné, a Szil- vássy-féle ház, az apáca kolostor és a vármegye székhazánál felállított díszes lombsátrak oltárait. Áldás-adáskor, mint már előbb a mise-részletek alatt is a honv. diszszázad szolgáltatta az üdvlövéseket és pedig Pálmay fhgy. vezénylete mellett mindegyiket kitűnő precizitással. A szent-séta egy jó óráig tartott s amerre elhaladt, mindenütt tömve voltak az ablakok és erkélyek néző közönséggel. A parádés alkalom, ha ugyan az esőre fordult idő engedni fogja, ma a piaristák temploma körül ismétlődik. (Rendjel-adományozás.) Őfelsége a király Füzesséry Tamásnak, a nagy-mihályi járás közszeretetben álló főszolgabirájának »sok évi jeles szolgálatai elismeréséül« a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét adományozta. — E közörömet keltő hir- alkalmából a kitüntetett főszolgabíró, tisztelt barátunk, fogadója a mi részünkről is legőszintébb szerencsekivánatunkat 1 (Kinevezés.) Bakó Bertalan, sárospataki ügy- védő, a mezö-csáthi kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. (Áthelyezés.) Kádass Béla joggyakorló Ujhely- ből a kassai kir. törvényszékhez helyeztetett át. (Az időjárás) ismét kedvezőtlenre fordult. A szerdán, erős mennydörgés kiséretében jött, jéggel vegyes zápor nagy károkat okozott a szénater- mésben, mert a lekaszált s még rendjén talált füvet kilúgozta. De károsan hatott az őszi buza- és rozsvetésekre is, melyek annyira buják, hogy sok helyen megdőltek. Ä takarmány- és cukorrépa s általában a kapásnövények kitünően fejlődtek. Szépen gyarapodnak a tavasziak is, de a szőlőtermésnek már csakugyan vége, mert a hideg, esős és szeles időjárás a virágzásra nagyon kedvezőtlen volt. Pénteken egész nap koromsötét felhők lustálkodtak fölöttünk, kisebb-nagyobb szünetekben hatalmas záporokat zúdítva alá. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek folyó hó 11-én tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő : Pataky Miklós véleményes jelentése következtén az 1872. évi október i-től 1875. évig külömböző közkórházban ápolt Moskovits Mária és Hlonyánszky Julia után felmerült 128 ft 48 kr ápolási dijat kiutalta. —• A hiányzó vámházak és sorompók kiépitését elrendelte. — Olvastatott Ember Ernő Mihálynak a Pataky Miklós jegyző által múlt hó 9-én tartott közgyűlésben tanúsított magatartásának elbírálása és a város főbírája által az üvegház felépítésére fordított összegek kiutalásának helytelenítése tárgyában beadott két rendbeli előterjesztése; az előterjesztések felett a képviselőtestület napirendre tért. — özv. Fazekas Jánosné részére havi két forintnyi segedelem megszavazott. — Wihs Keresztély Tamásnét kötelezték, hogy az átala újonnan felépített kioszk részére átengedett terület tulajdonjoga elösmeréseért évenkint 5 forintot fizessen. — Végül Hornyay Béla dr. gazd. bizottsági elnököt megbízta a képviselőtestület, hogy az utcák öntözéséhez szükségelt hordót Walzer Ferenc budapesti gyárostól rendelje meg. (Nyári mulatság.) A gyártelepi alkalmazottaknak Űrnapján a Torzsáson rendezett nyári mulatsága jól sikerült. A délutáni órákban, bár sötét és terhes fellegek kóvályogtak az ég boltozatján s nagy cseppekben kezdett aláhullni az eső, a mulatságot nem igen zavarta meg: jó kedvvel, hangosan folyt a hejdinom-dánom, szólt a zene, perdült a tánc késő estig és folytatódott a Dianá-ban kivirradtig. — Az olvasókör, ha az idő megembereli magát, ma ^délután tartja nagy sikerűnek ígérkező nyári mulatságát, ugyancsak a Torzsás berkeiben. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot elodázzák jun. 26-ra. (Halálozás.) Szirmay Ödönné, előbb férjezett ' Fertnczy Elekné szül. Máriássy Mária, a család
