Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-19 / 25. szám

Melléklet a „Zemplén“ 25-ik számához Hírek a nagyvilágból. Munkácsy Mihály, Parisban élő hazánkfia, a világhírű képiró, már elkészült a Honfoglalás-1 ábrázoló nagy kép rajzával, melynek festett alakja a budapesti uj országház dísztermét fogja ékesíteni. A kép beszédes, ékesen szóló. Hetven alakja nagyszerű egységbe olvad össze, mely mindent elmond, amit a magyar honfoglalásról képzelünk. A háttérben szilaj paripákon ifjú lovas vitézek kivont kardokkal rohannak elé. Szinte hallja az ember nagy éljenriadalmukat. Vallásháború Afrikában. Katolikus és pro­testáns vallásu benszülöttek között élet-halál harc folyik Ugandában, belső Afrikában. A legutóbbi összeütközés alkalmával 5000 katolikust befojtottak a Viktoria Nyanza tó hullámaiba. Görögország több pontján, főleg pedig 7kébe városban, erős földrengés pusztított. Sok ház összeomlott. Protics Kosta tábornok, Szerbországnak harmadik királyi kormányzója, hirtelen halállal kimúlt. Hírek az országból. őfelsége a király, legutóbbi budapesti tar­tózkodása alkalmából, saját, valamint Őfelsége a királyné nevében a budapesti szegények és szü kölködők számára ötezer ftot adományozott. Erzsébet királyné a fürdő használása végett Karlsbádban tartózkodik. Szent-László-ünnep. Lászó király szentté avatásának 700-ik évfordulóját ma ünnepli a ka­tolikus világ. Az emlék-ünnepet kiváló fénynyel ülik meg Nagy-Váradon, László király temetkező városában, hol most a magyar r. k. püspöki kar együttesen jelen van. Az országgyűlés függetlenségi és 48-as pártja elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak 90. születés napjára díszes albumot fog átnyújtani, mely az összes párttagok arcképein kívül üdvözlő iratot is fog tartalmazni. Az országgyűlés képviselőháza befejezte az 1892. évi állami költségvetés törvényjavaslatának tárgyalását. A jövő héten az uj pénzérték megál­lapítására vonatkozó javaslatokat veszi t níc«ko- zás alá. A Duna, s mellékfolyói közül a Vág és Nyitra erős áradásban vannak. A Duna kiöntése már eddig is nagy pusztulást okozott, kivált Ko­márom vármegyében, — a fő- és székváros paradi­csomkertjét, a szép Margit-szigetet pedig az áradás erre az évre tönkre tette. Színház. Rakodczay Pál és társulata, néhány előadásra városunkban időzik. Klasszikus drámákat, legin­kább schakespeare-ieket, hozott színre, mi kétség­telenül nemes Ízlésről tanúskodik ; de mellette szól annak is, hogy egy jól megjátszott dráma állandóbb benyomást tesz az ember lelkületére, mint a manap már annyira lábra kapott operet, bohózat az ö pikantériáival, össze-visszás képte­lenségeivel, ellenmondásaival. Ezt bővebben fejte­getni nem kell: ez igazság, mit megdönteni egy Mostan már megértettem a kíváncsiság okát: a kút szökését, mely tündéri szép színképet mutat, jön megbámulni az a sok-sok ezer ember. Leültem egy székre. Mellettem termett egy elhízott dáma, tenyerét nyújtván, hogy a széke­mért fizessek s ért rögtön teljesítettem kívánságát. Vén madám volt. Pont kilenckor teljesen sötét lett. Szökött fel a viz minden oldalról külömböző fantasztikus alakokban, megvilágítva ezüstös szín­ben. Akaratlanul elkiáltottam magam. És a t. publikum is, követve példámat, elragadtatásban tört ki. Ilyet még csak elképzelni is, hát még látni ? Most egyszerre megváltozott a szín és narancs- sárga fény ömlött el mindenen, majd vörös, aztán kék, viola, zöld, majd ismét keverve a szinek, mondom: szinte hihetetlen, minden vizsugár más- és másféle színben szökik fel és folyton változik az alakja a víznek. Végre kialusznak a villámos fáklyák fent a magasban. A viz már nem szökik többé. Most már csak a caffé chantant-ok lármája hallatszik [ide. Ottan még csak most kezdődik az élet. Én, eltelve a látottakkal, hazafelé veszem az utam. Eszembe jut ilyenkor az én hazám is, gon­dolatom el-elkalandozik oda messzire... Látom magam előtt felvillanni a dunaparti szép várost, majd a Tátra ormai tűnnek fel, aztán a Hegyalja szép fekvésű, bortermő hegyoldalaival. Látom kis­ded városait sorban. . . . »Pardon monsieur! Donnez moi* 1 Ez a nehány szó magamhoz térit. Leverve a hamut cigarettámról, teljesítem kérését. Aztán sietek haza, hogy megzavart álmomat folytassam. Bor-utH Andor. halandónak sem áll hatalmában. S mégis nálunk azt tapasztaljuk, hogy — mig a Madarász egy szezonban 4-szer zsúfolt ház előtt, meg a Fene­leányok 2-szer csöditi össze a publikumot, addig a Velenczei kalmár, a Lear király, a Rómeó és Júlia darabok teljesen üresen hagyott színházban játszódtak le. Hol itt á hiba f A színészetben, vagy a nagy közönség meg­romlott Ízlésében ? Az előbbiekben ezúttal semmi esetre sem. Mert ritkán, azt hiszem még sohasem, volt alkalma Ujhelynek oly összevágó, mondhatnám egyes ré­szeiben igazán művészi előadásokat élvezni, mint a minőket Rakodczay és társulata nyújtott e jia- mar napok leforgása alatt. A műsor változatossága nagy tapintatra mu­tat. E tapintat, e lelkiismeret-érzet jellemzi kü­lönben Rakodczay-1, mint színészt is, és szerep- megjátszása közben lépten-nyomon elárulja ezt. Az a sajátos felfogása a szerepnek, kidombo- ritása a jellemnek, mely manap talán egyetlen nevesebb színészünknél sincs meg: nem ellen­szenvessé, de szimpátikussá teszi. Egyedi véle­ménye, Ítélő meghatározása a drámai jellemek ecsetelését s azoknak szemmel látható megjeleníté­sét illetőleg olyan, mely talán felszínes gondolko­dás után visszásnak tetsző. Ámde nem az! Ra­kodczay nagyon helyesen, én szerintem, a drámai hatás erejét nem abban a nagy hangban keresi, ami ma sok, legtöbb drámai színészünk szavala­tában észlelhető ; ö azzal véli elérni a hatást, és el is éri, hogy minél természetesebb akar lenni. És az sikerül is neki a legtöbbször. Láttuk őt mint Syloc-ot, mint Mephistofeies t, mint Lear-1, Luczifer-1 és a Thermidor-ban, egyikében a leg nehezebb szerepeknek és bátran mondhatjuk, hogy játékán keresve-kerestünk, de nem találtunk kifogásolni valót. Legremekebb alakítása a Ve- lenczei kalmár Sylocja volt. Ebben, illetve ennek megjátszásában ragyogtatta tehetségét és tanul­mányainak összességét. Mert Rakodczay tanul, tanul lelkiismeretesen, tanul másoktól. Élő bizony­ság erre a kezem ügyébe most legújabban került tanulmánya, mely a párisi színészetről szól (Órsz. Világ 7. sz.) valamint A legújabb premiére hősei (Orsz. Vil. 11. sz.), de leginkább a Prielle jubi- leomára irt könyve, a Prielle élete és művészete (8 r. 229 1. Budapest). Hogyan fogja ő fel a tra­gikumot, miként véli ő megtalálhatónak a tragi- kai csomót, hogyan kell a körül, mint egy gyúj­tópont körül az egész cselekvényt csoportosítani, kiérezhető egy kedves kis tanulmányából, melyet Jászai Mari, mint Elektra címmel irt. De én Syloc-járói szóltam. Minden izében remek. Ez a szerep, mely nem oly fárasztó, mint Lear, nem oly egyhangú, mint Mephistofeles, nem oly ékesen szóló, mint Lucifer, de azért fölötte áll emezeknek: Rakodczay megjátszásában határ­talanul tetszett mindenkinek. Végtelen sajnáljuk, hogy ép ma, lapunkban a térnek annyira kiszámított volta miatt, részle­tes boncolgatásba nem bocsátkozhatunk ; pedig ha valaha és valaki megérdemli: az bizonyára Rakodczay művészete. De ma, fájdalmunkra, csak ilyen rövid, úgy szólván egy-két szónyi ismertetés­re vagyunk kárhoztatva, mert nincs — helyünk. Pedig Rakodczay is, társulatából is nem egyen, megérdemelnék a hosszabb és behatóbb méltatást. Hogy a sok, helyét megálló színész közül csak egy-kettőt említsek: Szakács Andort és Laczkó Arankát említem meg, mint akik szívvel-lélekkel részesei azon erkölcsi elismerésnek, mondjuk dia­dalnak, mit e társulat itt Ujhelyben eddig elért. Szakácsnak legjobb alakítása Ádám volt; Laczko több szerepében, különösen a Margitban (Faust) tűnt ki Mellettük Fehérváry, Tímár, Kükemezei Gizella a jobb erők. Szóval az egész társulat jól van szervezve. Díszletei is, kosztümjei is olyanok, minőkhöz mi újhelyiek nem igen szoktunk, mert az eddig itt megfordult színész-direktorok még az özön-viz előtti időből rájuk maradt dekorációkkal, ruháza­tokkal nemesítették (?)izlésünket évröl-évre. Hja, de hát operethez olyan is jó I * Rakodczay és társulata még keddig marad városunkban. Ma, vasárnap, népelőadásul Pimper- nusz András varázssapkája lesz ; holnap, hétfőn búcsú-előadásul, III Richard király, Schakespea- re-nek remeke. A szombati, vasárnapi és hétfői előadásokról jövő számunkban referálunk. Referens. Különfélék. (Személyi hírek.) Chyzer Kornél dr., várme gyénk főorvosa, öt heti szabadsággal a mai napon elutazott Crkvenicára, a horvát-tengerparti für­dőbe. — Staudt József közigazgatási gyakorlót és helyettes főispáni titkárt a belügyministérium létszámában segéd-fogalmazóvá nevezte ki a bel­ügyminiszter és főispáni titkári minőségben szol gálattételre vármegyénk főispánjához rendelte ki. Sok szerencsét I — Főispán Öméltósága Némethy Géza végzett jogászt s közig, gyakorlót vármegyei tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. Gratulálunk! — Főispán Öméltósága Pileczky Vilmos utfelvigyázót, egyelőre ideiglenes minőségben, vármegyei utbiz- tossá nevezte ki Sztarina székhelylyel a szinnai járás területére. — Ligeti József dr., helybeli gya­I korló orvos, megrongált egészségének helyreállí­tása végett, négy heti időtartamra Karlsbádba j utazott. (Űrnapja.) A katolikus világ szép értelmű, j parádés ünnepének, az úrnapi körmenetnek most I csütörtökön nálunk pompás idő kedvezett. Beharang- szóra a templom zsúfolva volt hívőkkel, sok százan kintrekedtek. Ezek, mint a kir. honvédségnek szol­gálattételre zászló alatt kivezényelt díszszázada is, a Flórián szobor előtt szorongtak. D. e. 10-kor kez­dődött a processzió. A menetet a honvédség fél­százada nyitotta meg, azután jöttek a céh-zászlóal­jak, hófehérbe öltözött leánykák két szakaszban, az egyik liliomot vitt, a másik rózsákat hintett, baldachinum alatt a szentséget vivő pap és se­gédlete, körülötte a honvéd tisztikar és szuronyos diszőrség, a hivek rengeteg nagy serege, hosszú sorban a főgimnáziumi ifjúság és az elemi isko­lás fiuk tanáraik és tanítóik kiséretében. Bezárta az egyházi menetet egy honvéd-félszázad. Szent énekeket zengedezve, harangzúgás, mozsár-durro­gás közt rendre látogatták a Wallls gfné, a Szil- vássy-féle ház, az apáca kolostor és a vármegye székhazánál felállított díszes lombsátrak oltárait. Áldás-adáskor, mint már előbb a mise-részletek alatt is a honv. diszszázad szolgáltatta az üdv­lövéseket és pedig Pálmay fhgy. vezénylete mel­lett mindegyiket kitűnő precizitással. A szent-séta egy jó óráig tartott s amerre elhaladt, mindenütt tömve voltak az ablakok és erkélyek néző közön­séggel. A parádés alkalom, ha ugyan az esőre for­dult idő engedni fogja, ma a piaristák temploma körül ismétlődik. (Rendjel-adományozás.) Őfelsége a király Füzesséry Tamásnak, a nagy-mihályi járás közsze­retetben álló főszolgabirájának »sok évi jeles szol­gálatai elismeréséül« a Ferenc-József-rend lovag­keresztjét adományozta. — E közörömet keltő hir- alkalmából a kitüntetett főszolgabíró, tisztelt bará­tunk, fogadója a mi részünkről is legőszintébb szerencsekivánatunkat 1 (Kinevezés.) Bakó Bertalan, sárospataki ügy- védő, a mezö-csáthi kir. járásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. (Áthelyezés.) Kádass Béla joggyakorló Ujhely- ből a kassai kir. törvényszékhez helyeztetett át. (Az időjárás) ismét kedvezőtlenre fordult. A szerdán, erős mennydörgés kiséretében jött, jéggel vegyes zápor nagy károkat okozott a szénater- mésben, mert a lekaszált s még rendjén talált füvet kilúgozta. De károsan hatott az őszi buza- és rozsvetésekre is, melyek annyira buják, hogy sok helyen megdőltek. Ä takarmány- és cukorrépa s általában a kapásnövények kitünően fejlődtek. Szépen gyarapodnak a tavasziak is, de a szőlőter­mésnek már csakugyan vége, mert a hideg, esős és szeles időjárás a virágzásra nagyon kedvezőt­len volt. Pénteken egész nap koromsötét felhők lustálkodtak fölöttünk, kisebb-nagyobb szünetekben hatalmas záporokat zúdítva alá. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek folyó hó 11-én tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő : Pataky Miklós véleményes jelentése következtén az 1872. évi október i-től 1875. évig külömböző közkórházban ápolt Moskovits Mária és Hlonyánszky Julia után felmerült 128 ft 48 kr ápolási dijat kiutalta. —• A hiányzó vámházak és sorompók kiépitését elrendelte. — Olvastatott Ember Ernő Mihálynak a Pataky Miklós jegyző által múlt hó 9-én tartott közgyűlésben tanúsított magatartásának elbírálása és a város főbírája ál­tal az üvegház felépítésére fordított összegek ki­utalásának helytelenítése tárgyában beadott két rendbeli előterjesztése; az előterjesztések felett a képviselőtestület napirendre tért. — özv. Fazekas Jánosné részére havi két forintnyi segedelem megszavazott. — Wihs Keresztély Tamásnét köte­lezték, hogy az átala újonnan felépített kioszk ré­szére átengedett terület tulajdonjoga elösmeréseért évenkint 5 forintot fizessen. — Végül Hornyay Béla dr. gazd. bizottsági elnököt megbízta a kép­viselőtestület, hogy az utcák öntözéséhez szüksé­gelt hordót Walzer Ferenc budapesti gyárostól rendelje meg. (Nyári mulatság.) A gyártelepi alkalmazottak­nak Űrnapján a Torzsáson rendezett nyári mulat­sága jól sikerült. A délutáni órákban, bár sötét és terhes fellegek kóvályogtak az ég boltozatján s nagy cseppekben kezdett aláhullni az eső, a mu­latságot nem igen zavarta meg: jó kedvvel, han­gosan folyt a hejdinom-dánom, szólt a zene, per­dült a tánc késő estig és folytatódott a Dianá-ban kivirradtig. — Az olvasókör, ha az idő megem­bereli magát, ma ^délután tartja nagy sikerűnek ígérkező nyári mulatságát, ugyancsak a Torzsás berkeiben. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot elodázzák jun. 26-ra. (Halálozás.) Szirmay Ödönné, előbb férjezett ' Fertnczy Elekné szül. Máriássy Mária, a család

Next

/
Oldalképek
Tartalom