Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-19 / 25. szám

felsőbb tanintézetek egyenlőtlen s aránytalan fejlesztése, magasabb politikai szempontokat véve, ez ideig, de csak is ez ideig helye­selhető még: bár már oda jutottunk, hogy felsőbb tanintézeteink dédelgetései, mig egyrészről, a magasabb szempontokat véve, üdvösöknek, a nemzeti nagyság nélkülöz­hetetlen tényezőinek bizonyultak, másrészről a proletárizmusnak is ijesztő mértékben szolgáltatják a gyomokat. Ezeknél az okoknál fogva, az említett magasabb szempontok mellett, az államnak kötelessége a népiskolai intézetek tovább fejlesztése. Azok a kezek, melyek Magyarország népoktatását intézik, bizonyosan nem fárad­nak még el e nagy munkában sem. Meg kell szerezniük a dajkaságon levő gyermeket, a nép oktatását, a felekezeti gondozástól! Meg kell szabadítani a dajkát, a fele­kezeteket a viszonyok és körülmények kényszerhatása alatt rájok oktrojált nevelés és taníttatás kényszerétől! Foglalja el e hazában, mindenki a maga tulajdonát: az egyház az egyházi ügyek gondozását, az állam a saját népének ne­velését ! Eléggé elfoglalja a felekezeteket az egyházi szervezés és kormányzás nagy munkája; ne terheljük őket oly dolgokkal, a melyek első sorban az állam jogköre s kötelességei közzé tartoznak, s csak másod­sorban illetik meg az egyházakat ; mert először honfiak vagyunk mindnyájan, s mint ilyenek egy közös édes anyának, Magyar­honnak gyermekei s csak aztán a feleke­zetek hívei. Ezen igazság hatása alatt keletkeztek még több helyen a hazában a most már virágzásnak örvendő s a kor igényeinek teljesen megfelelő állami iskolák, melyek mintegy követésre méltó példányok büsz­kélkednek az ország egyes pontjain. Nem kell messze mennünk, hogy ily gyöngyszemeket találjunk. Elég Nagy-Mihály, Munkács stb. kis vidéki városok állami iskoláira utalnunk, hogy a jövő Magyaror­szág elemi népiskoláiról helyes fogalmat szerezzünk. Ki veté meg alapját e korszerű nép­oktatásügyi intézeteknek? Talán az állam? Oh nem! Az ottani felvilágosodottság s önzetlen hazafiság, a magyar polgári erény, mely megszabadulva a íelekezetiesség nyűgétől, áthatva a népoktatásnak nemzeti missiói Petit Croixban átszálltunk a francia vonatra. Már itten minden csengetés nélkül, csupán csak egy sípjelre robog a vonat. A vonatok itten oly sebességgel közlekednek, hogy a többi államban, kivéve Angliát, a gyorsaság csak csigalassúság ehez képest. Úgyszólván repül a síneken, alig érintkezve vele. A lokomotivok roppant nagyok és gyönyörű müvüek. Ezek a visszörnyetegek roppant hamar megtudják állítani a vonatot, a mire szükség is van ily őrületes futamodásnál. Ötkor reggel már nem volt nyugtom ; majd az egyik, majd a másik ablakon néztem ki kíván csian, hogy hát mikor tűnik már fel szemeim előtt a világváros. Villákkal már találkoztunk bőven, de maga Páris még innen nem mutatta hatalmas mi- voltját. Úgy 6 órakor észrevettem a távolban valami feketés ködlepelt igen nagy terjedelemben. Ez már Páris dunsztja volt. Nemsokára bemutatkozott az £z/í/-tornya, halványan eltakarva a ködtől, de óriási nagysága már kitűnt a többi körülötte levő tornyok és épületek közül. Még egy fél órányi gőzkocsizás után megérkeztünk a Cáré de 1' Est be Ilyenkor reggel Páris kissé bágyadt még, mert hiszen egész éjjel ébren van, tehát még pihen. Most csakis a munkásnépet látja az ember, amint az utcákat tisztítják seprő gépekkel, teher­hordó szekerekkel és hasonlókkal. A nagy urak alusznak. Őket a reggel nem érdekli, Nagynehezen eljutottam lakásomra, ami kissé nehéz dolog volt, mert a kocsis nem értette jól meg amit mondtam neki, de végre úgy segítettem magamon, hogy felírtam neki papírra az utcát s Így rendbe jöttünk. Kinézve ablakomból, nagy meglepetésemre és örömömre éppen az Eifel-tor­nyot láttam magam előtt emelkedni, ami csak most imponált igazán. Szép idő lévén, dacára annak, hogy 40 órát hivatásától, kivevé a felekezeti dajkaság kezéből az édes gyermeket, hogy közös erővel, közös iskolában, egyformán tanít­tassák a leendő honpolgárokat a haza sze retetére és a többi közhasznú ismeretekre, hogy ott az iskolában már lehetetlenné tegyék a választó falak emelkedését, melyek e haza polgárait, még a közügyek terén is, politikai és felekezeti polgárokká szor­tírozzák. így keletkeztek széles e hazában leg­virágzóbb állami iskoláink. ... — Vármegyei ügyek. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 14 én tartott ülésének lefolyása a közigazgatás álla­potáról szóló alisp. jelentés felolvasásával kezdődött. A jelentés kegyeletes szavakkal emlékezett meg néh. Vékey Gedeon, várm. tiszti főügyész, elhunytá- ról, s kiváló törvénytudásáról. Hlavathy József, kir. ügyész indítványa, hogy t. i. az elköltözöttnek emléke jegyzőkönyvileg is megörökittessék s erről a gyászoló Vékey-család jegyzőkönyvi kivonat­tal értesittessék, közmegegyezéssel határozattá emeltetett. — Az Amerikába útlevél nélkül indult kivándorlók közül letartóztatott a csendőrség 42 egyént; egyébként pedig a vármegye területéről május hó folyamán kivándorolt útlevél nélkül 255-, visszaérkezet 60 egyén. — Zsidó zugiskolákat újab­ban nem találtak. — Főispán Öméltósága indít­ványára, hogy a múltban nagyon üdvösnek bizo­nyult iskolalátogatások e folyó évben megismétel­tessenek, utasította a közig, bizottság a kir. tanfel­ügyelőt, hogy az egész vármegyét zónákra beoszt­ván a jövő havi ülésre adjon tüzetes javaslatot. — A nagy-mihályi járás területén lévő. u. n. kamonyai hid sürgős helyreállítása 1792 ft 32 kr. erejéig elren­deltetvén, — további teendőkkel megbízták a kir. áll. építészeti hivatal főnökét. — A göröginyei postahivatal újból megnyittatván, e körülmény a nagyközségnek tudomására hozatni rendeltetett. — A kir. belügyminister intézvénye, melylyel tudatja, hogy az 5%'os magyar papirjáradék-kötvény szel­vényei újakkal fognak kicseréltetni, felolvasta* ván, a vármegye közpénztáraival alkalmaszkodás végett közöltetett. — A tokaj-tarczali közút kiépítésére a kir. kereskedelmi minister újabban is 5000 ftnyi segedelmet utalványozott, — ellenben sajnálattal tudatta, hogy a b.-szerdahelyi vasúti megálló helyet (a 199. sz. őrházat) teherforgalomra be nem rendez­heti ; mert a közeibe eső szomotori állomás e vi- déknek a forgalmi igényeit kielégíti, az újabb be­rendezés pedig 18,000 ftnyi költséggel járna s a fen- tartás évenkint 1000 ftnyi kiadást igényelne. —A községi közmunka ledolgozását tárgyazó vármegyei szabályrendeletet Dókus Gyula főjegyző elkészítvén, megvitatásás és javaslattétel végett a szakbizottság­hoz utasittatott. A mátyásházi szőlők törült állami adójához mérten a megfelelő községi adó is töröl­tetni rendeltetett. — A szinnai j. főszolgabirája a vár­megyei pótadóhátrálékok leszámolására utasittatott. — A homonna-kudlóczi útszakasz áthelyezése tár­gyában hozott első fokú határozat, avval a megtol- dással, hogy a kisajátítás és áthelyezés költségei 111 írni ninmii—mb—— utaztam, nem bírtam megállani, hogy közelről meg ne nézzem. Emelőgép segítségével felutaztam egész a tetejéig és onnan élveztem a gyönyörű panorámát. Felségesen nagyszerű. Maga alatt látja az ember az óriási várost madár távolságban. Az emberek, mint apró fekete pontok látszanak, de zsongásuk felhallatszik. Ameddig csak lát az ember minde­nütt épületek, paloták, gyönyörű boulevardok. El­látni egészen a boulognai erdőig, látni a Szajnát, mint valami óriási ezüst kígyót, rajta temérdek propeller, mint játékszerek. Egy órát töltöttem fenn, aztán lepályáztam ismét a földre, úgyszólván elkábulva a látottaktól. Haza mentem. Másnap már felkerestem azt a világhirü is­kolát, ahol a nagy modern francia mesterektől kapja az ember a korigálást. Ottan elvégezvén a dolgom keresztül estem az áldomáson, ami itten nagyon divatban van. (Itt minden uj növendéknek bort illik fizetnie, persze nem muszáj, de hát ha az ember a kollegáival barátságos lábon akar ál- lani, akkor szükséges és aztán ha ismét egy uj jön, akkor már az is ki előbb jött, iszik bort az uj jövevény rovására). Közelben lévén a Boulvard des Madelaine Ca- pucines Italiens, oda siettem. Elragadó szépség, pompa és fény. A szebbnél-szebb paloták, a gyö­nyörű fák, külömbek mint sok nagy városban, ahol mogyorópálca vastagságúak, itten úgyszólván mindenütt gyönyörű parkok, kertek vannak. Ez az a miben Páris külömbözik a világ összes nagy­városaitól, de még sok más mindenben is. Az én véleményem: aki Párisi látta, az min­dent látott. Hát még Páris éjjel 1 Ilyet aztán sehol sem lehet látni. Ilyen határtalan luxust. El lehet mon­dani, hogy Páris lángban van, mert ilyen fényes kivilágítás, ilyen élet az utcákon sehol a világon Andrdssy Aladár grófot, ellenben a íentartással járó kiadások az érdekelt kézségeket fogják terhelni, második fokban is jóváhagyott. — A kassai kir. főügyész elrendelte, hogy ez évi jul. hó 1 tői rabmunkasok magános helyekre napszámosokul ki ne adassanak. Úgy az érdekelt közönség emiatt való jogos panaszának, mint a börtön-egészségi állapotok minél kedvezőbbé tételének mérlegelésé­vel a kir főügyész rendeletének megsemisitése végett az igazságügyi ministerhez felterjesztés intéztetett, — A málczai körovos kénytelenség- böl Butkára tévén át lakását: utasították a járás főszolgabiráját, hogy a körorvosi székhelynek ideiglenes, vagy végleges áthelyezése iránt az érdekelt községekkel haladéktalanul tárgyaljon, — addig is pedig, mig a székhely kérdése megöl datnék, a jelenlegi állapot, hogy t. i. a körorvos Butkán lakik, tudomásul vétetett. — A kir. törvény- széki börtönben május hónapban volt á rablétszám 179< ebben elitéit 140. — Az árvaszéknél feldol­goztak májusban az előadók 1921 ügydarabot, a tényleges hátrálék jun. i-én 488 db. — A Ve- lejtén lévő két felekezeti iskola községi közös is­kolává kívánván egyesülni, az ügy tárgyalás és előterjesztés végett a kir. tanfelügyelőnek kiada- tott. - A közegészségi állapotok kielégítők, de az ápril havi visszonyokhoz mérten hanyatlást mutatnak. Ujhelyben a kanyaró járványos ; Kri- vostyán községben a hólyagos himlő képez helyi járványt. — A lovak között Ujhelyben a takony- kórnak két esete fordult elő, még pedig a kincs­tár által kikölcsönzött lovakon, melyek rögtön kipusztittattak. — A zempléni közkórház választ­mányát felhívták: adjon kimerítő jelentést arról, hogy az uj közkórház építésére mily pénzerőkkel rendelkezik és a jelenlegi, célszerűtlen berendezésével a közkivánalmaknak egyáltalában meg nem felelő közkórházat és melléképületeit mily módon gon- go’ja értékesíteni ? — A kir. tanfelügyelő május hóban iskolalátogatásokkal foglalkozott és min­den irányban megnyugtató, sőt nem egy helyen örvndetes tapasztalatokat szerzett a népoktatás állapotáról. — Az egyenes adók befizetése nem volt kedvező. Befolyt: 95.595 ft I2y2kr, a múlt év május havi eredményhez mérten most kevesebb 148 ft 2iVa krral. Az összes hátrálék volt a múlt hó végén: 872,602 ft 10 kr. A hadmenteségi di- jak befizetésében javulás mutatkozott, mert az ez évi május hónapban 262 ft 22 krral több folyt be, mint a múlt évnek ugyanabban a hónapjában, vagyis befolyt. 495 ft 84 kr. Hátrélékban ma­radt : 58,715 fr 86 kr. — Végezetül fölemlítjük, hogy Szűcs Miklós, Lepeny János, Hovanda Vaszil, Petró János, Nácsa János, Majoros György, Varga Béla, Demjén Pál, Bobik János, Tóth János, Bohin Pé­ter, Onda Márton, Ténai András, Szabó Lajos, Bárczy Lajos és Móricz Ferenc hadköteleseknek a kiviteleles nősülhetés megengedéséért benyújtott folyamodásaik kedvező elintézésben részesültek. Újság volt ezen az ülésen, hogy a jelenvoltaknak tárgysorozatokat osztották ki, ami nagyon prakti­kus dolog, s mert úgy gondoljuk, hogy ezért az újításért a főjegyzőnek tartozunk köszönettel, azt ezennel teljesítjük is. Érdemes dolog még a föl- jegyzésre, hogy a meddő viták mellőzésével ez az ülés, mely d. e. 9-kor kezdődött, 11 órakor már véget ért. — A jegyzőkönyveket jun. 16-án meghitelesitették. nincs. Hát mikor az Eifel-tornyon is kigyulnak a hatalmas villámos fáklyák, háromféle színben, a francia nemzet színeiben, vetődnek a sugarak a nagy világvárosra, de csak kilenc óráig, aztán kialusznak ott fenn és a torony ismét komoran emelkedik az éjbe. Van itt annyi szép hely, hogy azt végig nézni 2—3 hét sem elegendő. Csak délutánonkint szemlélni azokat a fényes fogatokat a Camp Ely- séen, ezen a remek parkos utón, egyik végén a diadalkapuval, a másikon a Place de la Concor- de-al, evvel az óriási nagy térrel, obeliszkekkel, szökőkutakkal, gyönyörű szobrokkal. Utána mind­járt folytatásul a Jardin Tuilleriés, gyönyörű sétáló­helyekkel, lombos nagy fákkal, szobrokkal, szökő- kuttal, utána ismét egy diadalkapuval, mely a Louvre nagy képtárába vezet. Erről még most nem irhatok. A jövő levelemben majd erről is, meg a Szalonról is. Még egy gyögyörü helyről teszek említést ez a Musée de Trokadero. Ezen az ember keresz­tül mehet. Gyönyörű átjáró van rajta és aztán amit innen látni, az igazán mesés, de kivált este. Innen szembe ötlik ismét az Eifel-torony, a párisi óriások óriása, a kolosszális és remek hid a Szaj­nán, éppen egy vonalban a toronynyal, azután a rajzó propellerek mindenféle szinü lámpásokkal fut­kosnak fel s alá. Ez a legszebb panoráma, ez le­pett meg legjobban. De láttam én itten még valami rendkívüli szépet. Egy vasárnap este sétáltam lefelé a Troca- derótól a kiállítás felé. Temérdek ember igyeke­zett szintén oda. Természetesen én is roppant ki­váncsi lettem, mert ottan mindenesetre rendkí­vüli dolognak kell lennie, ahová a párisiak rajzanak. Az Eifel-torony alatt keresztül menve a Szajnán a tömeggel, egy gyönyörű nagy szökőkút elé értem. Folytatás a mellékleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom