Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-05-29 / 22. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1892. május 29 22. sz, Huszonhármatok évfolyam. ILÍTIZITÍS Ás. Égőié évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levetek csak iámért kénektől ÍO' g adtatnak el. Xéilntox nem adatna viisca. Egyes sz&m ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-YÁRMEGYÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK JvEILTILEISr T7LA.S HIÍDETÉS DÍJ hivatalos hirdetéseknél: Minden egyet stö nt&n 1 kr. Aaonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt disabetük t körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A trójai fa-ló. A társadalom barometruma az irodalom. Ez pontosan jelzi a műveltség nívójának emelkedését, vagy sülyedését. Ha csak annyit mondunk is, hogy gazdag iro. dalom müveit társadalmat jelent, már ezzel igazoltuk állításunkat. De másfelöl azt is konstatálhatjuk, hogy az irodalom hamisítatlanul visszatükrözi a társadalom felfogását erkölcsi és esztétikai Ízlés dolgában. A sivár gondolkozás, a társadalmat dúló laza morál az Írást is mindig megmételyezte Nem szükséges bővebben illusztrálnunk; elég legyen például, hogy a Rajna-parti erkölcsök Kock-ban, vagy a materiális gondolkozásmód Zöld-ban jutottak érvényre. A magyar társadalom erősödik, mert irodalma gazdagszik. Gazdagsága nem egyedül a szám sokaságában, hanem egészséges irányában rejlik. Legújabb tudományos munkái mélyrehatók, anélkül, hogy rideg absztraháló modort követnének. Népünk ítéletében, józan gondolkozásában egyszerű, erkölcsében puritán lévén: világos, hogy a szépirodalom is, ha tartalmát a megfigyelésekből veszi, nem lehet másféle. Botrányos színdarabok, szenzációs regények itt nem íródnak, mert nem is lenne talajuk. Egyszóval élet és irodalom kölcsönös harmonikus hatással vannak egymásra. Újabban a magyar irodalom mindenkép a közönséghez akarván férni, egy igen helyes módszert követ : füzetes vállalatokat teremtett. És látunk nemcsak lexiconokat, szakmunkákat ilyen füzetekben, hanem regényeket is. E módszer azért jó, mert okos körültekintésen alapszik. Utoljára is a hetenként kiadott 20 vagy 40 krt alig érzi meg valaki, mig ha egyszerre kell kiadnia egy vaskosabb könyvért 5, vagy 8 ftot, a T A K 0 A, A magyar szent korona történelme.*) Mielőtt előadnám viszontagságos történelmét a magyar szent koronának, melynek fénysugárai annyi dicső királyunk fejéről messze ragyogtak el egész Európában, kivált azon tisztelt olvasóim számára, kiknek nem volt még alkalmuk láthatni a nemzet ez ősi szent ereklyéjét, le fogom azt rö viden írni. A magyar szent korona leírása. E közel kilenc százados nemzeti kincsünk, két egymástól világosan megkülönböztethető alkatrészből áll. A felső részt vagy zártetőjét (clausura) két, egymást keresztülvágó abroncs alkotja. Az alsó rész, vagy a tulajdonképeni korona egy karima, mely diadém gyanánt tétetik az uralkodó fejére. A két részt vékony, gyöngyökkel kirakott esik köti össze. Az alsó rész közepén szivalaku nagy zafír látható. E drága kő mellett jobbról: 1. Mihály arkangyal képe; balról: 2. Gábor arkangyalé; ismét jobbról, Mihály arkangyal után : 3. Sz, György vértanúé; balról, Gábor arkangyal után : 4. Sz. Döme vértanúé vannak kiábrázolva. E képek után egymásnak megfelelő drágakövek és a következő képek vannak: jobbról *) Kivonatos közlemény Garkdy terjedelmes értekezéséből mely a Török János, akad. tag által 1858-ban szerkesztett Hazánk c. folyóirat I. évfolyamának 439—472. lapjain olvasható. 8zerk takarékosságot emlegeti. Azért hát derék, hogy az embereket szép szerével becsalják a tudományok virágos kertjébe »ad majorem litteraturae glóriám*Ámde sokszor lépre is csalják az embereket. S itt már nem virágos kertről lévén szó, hanem bogácskóró kietlenről: szavunk leszen a reklámtól felültetett hiszé- geny olvasó közönséghez. Mindenki tudja, mi volt az a trójai ló, a melyet Ulisszes fur- fangja eszelt ki. No hát ilyen trójai lónak használják mostanság ezt a füzetes vállalatott. A jelesebb termékeket nyújtó s fentebb érintett vállalatoknak ugyanis, mihelyest a közönség pá. tolását kiszimatolták, egy sereg élelmes könyvkereskedő cég azonnal nyomába lépett. Azaz, hogy nem is annyira könyvkereskedők ezek, mint a reklám legnagyobb dobósai. Fordított francia regényeket, telve naturalizmussal, sőt zugiróktól összetákolt eredeti magyart is küldenek az olvasni szerető közönségnek, a melyekben van egy mázsa szentimentálizmus, érdekhajhászat, modern álbölcseség; csak az nincs, a mivel a közönséget épitni lehetne : a sziv és észképzésre egy makulányi esszencia. Nem tartanók érdemesnek traktálni e dolgot, ha csak kevés lenne a balek! De a trójai falónak, mely ezüst evőeszközöket, Rafael képmásolatokat is hoz, sokan tap sóinak és sűrűn forognak kézen ezek a mételyező füzetek, a melyek hagynak magok után kimondhatatlan ürességet a keblekben, nevelik az ábrándozást s valóságos árvái Ínség támad nyomukban. Ez hát egy uj miazmás levegőáramlat. Ha fönt hangoztattuk az élet hatását az irodalomra: nem tagadhatjuk el itt, hogy az irodalom az életre való nevelő hatásában nem kevesebb tényező, vagyis e jelen5. Sz. Dömjéné, balról: 6. Sz. Kozmáé. A föntebb említett szivalaku nagy zafír fölött, domború nagy paizson: 7. A Megváltó, királyi székben ülve, A korona alsó ré izének hátsó felén két bizánci császár s egy magyar király képe látszik. Az első biborban született Konstantiné.; a második görög császárkép, a Dukas Mihályé, a magyar kép Géza királyt ábrázolja. A korona pártázatából ormok emelkednek ki apró gyöngyökkel szegélyezve. Ez szent koronánknak alsó része, mely görög felirataiért görög koronának is neveztetik. Felső része csupán latin felirataiért latin koronának hivatik. Rajta az arany kereszt alatt következő képek vannak: 1. A Megváltóé ülő helyzetben. Jobbról a nap, balról a hold látható. Azután 8 apostol képe következik, latin mellékiratokkal. Az arany-abroncsok keresztben metszik egymást s a korona azon legalsóbb részéig nyúlnak, mely a király halántékait fedi. Az alsó pártázat széléről 9 arany láncocska függ, jobbról s balról a fülek mellett négy-négy, hátul a középen egy. Azok egyszerű arany gyűrűkből állanak s virággal végződnek, melyet három, többnyire veres drágakő képez. A korona arany himzetü béllése Mária- Teréziától való. Sz. koronánk 9 arany márkát és 6 latot nyom és van rajta 53 zafír, 50 rubin, 1 smaragd (mely azonban most nincs meg) és 338 gyöngy. Sz. koronánk e rövid leírása után átmegyek annak történelme előadására. ség a közönség esztétikai Ízlésének megzavarodását, az erkölcsök és a józan gondolkozás korrumpálását vonhatja maga után. Vidéken egy müveit pap és egy tanító missiójának mindenre ki kell terjedni, még az ily emberre is. Nem azt kívánjuk mi, hogy kobozzák el ezeket a haszontalan könyveket, mert ez egy roppant nevetséges középkori kivánalom lenne, sőt tulajdonképen kinek mi köze ahoz, hogy miket tart valaki az ö szellemi éléskamarájában, a honnan időnként táplálkozik f Ez mindenkinek a magán dolga De az egyesek sokasága teszi a társadalmat, azok felfogása a közszellemet s miután érdekünkben áll, hogy a közszellem tiszta legyen : így felfogva az a missiójuk, hogy a hol mód és alkalom nyílik, tárják fel nyíltan ezen könyvek hibáit, hátrányait. Nem igaz az, hogy a magyar közönség nem pártolja az irodalmat. E haszontalan könyvek gombaszáma ellenkezőt mutat. Csakhogy sokszor még a vidéki intelligens népség is alig vesz tudomást az irodalmi eseményekről, mert a jobb cégek a reklámban fösvények, mig a Rózsa Kálmán és neje-iéXék. mindenüvé bekopogtatnak. S nem csoda, ha ez a tájékozatlan közönség, megáhitván az olvasást, annak köszön, aki üdvözli. Nem ártana, ha teszem föl, Hornyánszky az ő általános könyvárjegyzékét minden érdemesebbnek látszó helyre elküldené. Ez természetesen sokba kerül, de ha jól emlékszem egy janke azt mondta egykor, hogy a reklámra kiadott 10 ezer dollár mindig ioo ezer dollár hasznot hoz. Mindezek igen kicsinek látszó dolgok a közönyös lélek előtt, fontosabb azoknak, akik gondolkozni is szeretnek. Péter Mihály. A latin korona 11. Szilveszter római pápa, a görög pedig a bizánci udvar ajándéka. A latin koronát illetőleg: István fejedelem s nyomdokán rövid idő múlva valamennyi nemzetség feje fölve- vén a keresztséget, királyi koronát kért a pápától Asztrik nevű szerzetes, Rómába küldött követe által. Asztriknak Rómába érkeztekor 11. Szilveszter készen tartott már a lengyel Boleszláv számára egy koronát, de a pápa a lengyelnek szánt koronát Istvánunknak küldé. E korona, melylyel István az xooo-ik évben királynak meg is koronáztatott, a szent koronának latin része. A görög koronát Dukasz Mihály görög császár 1. Géza királyunknak a XI. század második felében hálaemlék gyanánt küldé azon nagylelkűségért, melyet Géza még herceg korában tüntetett ki, midőn 1072 ben Salamonnal a görögök ellen harcolva, Belgrád bevételekor az elfogott görögökkel emberségesen bánt. Most immár a két korona egyesítve van. E koronát úgy, mint talán egy nemzet sem a magáét, vallásos kegyelettel tisztelte s tiszteli maiglan a magyar, mit a »szent«, »angyali«, »apostoli« melléknevek is, melyekkel azt felruházta, váltig tanúsítanak. Csoda-e tehát, hogy a vele földiszitett királynak személyét is »szentségesnek« mondjuk mind e mai napiglan. Ám gúnyoljátok hát, mint péld. Grossing vagy Grellman, lelketlen ércdarabnak sz. koronánkat, ti nem ismeritek annak tekintélyét és hatalmát; ti nem ismeritek a tisztelet és engedelmesség azon fogalmát, melyet Gara Miklós nádor többször ismételt mondata kifejez, hogy >a sz. koronával megkoronázott királyt, habár vadállat volna, nagy bűn nélkül megsérteni nem lehet.« |^* Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
