Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-22 / 21. szám

tése. 2. Kun Zoltán dr. fürdőorvos előadása: Erdő- bénye klimatikai gyógyértékéről. — 3. Lengyel Endre dr. előadása: A fertőző betegségektől. 4. Matolay Károly dr. előadása: Erdőbénye sebészeti szempontból. 5. Folyó ügyek.

S.-A.-Ujhely, május 16. 1892.

Hazafiui üdvözlettel:

Chyzer Kornél dr.

egyesületi elnök.

,A zempléni egyetemi ifjúság egyesülete* Bpesten f. hó 12-én tartotta első rendkívüli közgyűlését Kiss Ernő elnöklete alatt. Tárgya az alapszabályok revideálására és módosítására kiküldött öt tagos bizottság beszámolója volt. A bizottság nevében, melynek tagjai: Kiss Ernő, Székely Lajos és Sárospataky József e. i. titkár, az utóbb említett számolt be a közgyűlés előtt. A módositásokat a közgyűlés helyeselte és magáévá tette. Az alapszabályok felolvasása után három tagos küldöttséget választottak, hogy Berndth Béla országgyűlési képviselőt a múlt közgyűlés határozata értelmében az egyesület védőjéül meghívja. A küldöttség tagjai: Kiss Ernő, Székely Lajos és Feldmesser Péter. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy e hó 21-én társas vacsorával egybekötött felolvasó estét rendez, melynek tárgysorozatát a választmányi ülés állapítja meg.

Meghívás. A zemplén-vármegyei ált. tanítóegyesület »gálszécsi járási kör* e ez évi rendes gyűlése f. hó 28-án reggeli 10 órától kezdve fog megtartatni, melyre a t. kartárs urakat és az érdeklődő tanügybarátokat ezennel tisztelettel meghívni van szerencsém. — Tárgyak: 1. »Természetrajzi gyakorlati tanítás* az V. VI. osztályban; előadja: Schleiminger Kálmán. —'2. »A népiskolai fegyelemről* felolvassa : Jakáts János. — T.-Tere- bes 1892 május hó 17: Jakáts János jköri elnök.

Meghívás. A magyarországi Kárpátegyesület Keleti Kárpátok osztályának XV. közgyűlése f. évi junius hó 4-én, délután 4 órakor, Kassa szab. kir. város városházának üléstermében tartatik meg, melyre a t. c. tagok tisztelettel meghivatnak. — Napirend: 1. Évi jelentés. 2. A pénztári mérleg bemutatása. 3. Jelentés az aggteleki barlangról.

4. Határozathozatal az 1893-ik évben végrehajtandó munkákról. 5. A bizottságba való pótválasztások. 6. Esetleges javaslatok. — Junius hó 5-én (pünkösd vasárnapján) Tornára és a szádellői völgybe kirándulás terveztetik. — A t. c. résztvevőket felkérjük, hogy a résztvevő tagok számát Mildner Ferenc könyvkereskedőnek Kassán f. évi junius hó i-ig azon célból, hogy az ellátásról kellő időben gondoskodni lehessen, bejelenteni szíveskedjenek.— Debreczen, 1892. május hó 15. Slegmeth Károly, ügyvivő alelnök.

CSABBOK,

.... %x<yz,.

Telve van a szivem, szerelemmel telve,

Bűbájos kis leány sütkérezik benne.

Oda a nyugalmam, vágyakkal tetézett:

A mióta az a kis lány Laborcz partján nőtt rózsaszál — Nefelejts szemével szemem közé nézett!

Nem lett volna szabad, nem volt szabad látnom, Úgy se’ teljesülhet soha merész álmom;

Hisz’ őt az Úristen nem én hozzám mérte,

Pedig szivem minden vágyát,

Éltem egész boldogságát:

Mennyei jussom is föláldoznám érte !

ZKIOTrá/ts FÁI.

HIVATALOS RÉSZ.

913. sz. Zemplén-vdrmegye kir. tanfelügyelósége.

A »Zemplén“ tekintetes szerkesztőségének

Helyben.

A mellékelt pályázatot becses lapjában leendő szives közzététel céljából hivatalos tisztelettel megküldöm.

S.-a.-Ujhely, 1892. május 18-án.

Nemes Lajos,

kir. tanácsos s tanfelügyelő.

Másolat.

A vallás- .és közokt. m. kir. ministéríumtól 20,691 számhoz Pályázat. A Széchényi Kolonich alapítványnál megüresedett s évi hatvanhárom (63) frt élvezetével egybekötött 57 segélydijas helyre ezennel pályázat hirdettetik. Ezen alapítványi helyekre olyan magyarországi illetőségű, katholikus vallásu, aggkoru férfiak jogositvák, kik jó erkölcsi magaviseletüek, szegénysorsu keresetképtelenek, s a király és haza szolgálatában érdemeket szereztek. Ezek közül előnynyel bírnak, a kik a népnevelés terén működtek s nemesi származásúak s e mellett vagyontalanok. Folyamodók kérelmeiket az adományozási jogot gyakorló vallás

éz közokt. ministeriumhoz címezve az illetékes egyházi főhatóságoknál tartoznak benyújtani, melyben a fentemlitett körülmények okmányokkal igazolan- dók. Benyújtási határidő f. évi junius hó 20-ik napja; mely időn túl, vagy pedig nem az egyházmegyei hatóság utján beérkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1892. május hó 11-én. A másolat hiteléül : Nemes Lajos kir tanácsos, tanfelügyelő.

1290. k. i. Gálszécsi járás szolgabirájdtól.

Iíörözvény.

A Gálszécsen f. évi május hó 18-án tartott országos vásárra Balogh János berettől lakos által eladásra vitt kancza lónak sárga szőrű csődör, első jobb lábára kesely 3 hetes csikaja eltévedvén, körözése elrendeltetik.

Gálszécs, 1892. május 19.

Somossy Sándor, szolgabiró.

33.552/sz. i3,6747sz. VI.. 92.

A m. k. pénzügyigazgatóságtól.

IKIörrendLelet.

Zemplén-vármegve valamennyi községi, Illetőleg kör jegyzőjének.

Dohányjövedeki kihágás miatt elitéit Cziczu Erzsébet ki Fonti Ferivel élt vadházasságban volt leleszi lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Demeter Andrásné állítólag volt n.-kövesdi lakosnő ismeretlen helyre eltávoztak.

Utasittatik a cim, hogy nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza s feltalálásuk esetén ide azonnal tegyen jelentést.

S.-A.-Ujhely, 1892. május 5.

Kecske, kir. pénzügyigazgató.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető-. MÁRTON MIHÁLY.

HIVATALOS KÉSZ,

22106. sz. VI. 9. Pöldmivelésügyi m. kir. minister.

Valamennyi gazdasági- szőlészeti és borászati egyesületnek és szövetkezetnek.

Tudomásul vétel és az érdekelt közönségnek megfelelő tájékoztatása végett megküldöm az alábbi Útmutatást a szőlőragya (peronospora viticola) ellen való védekezésre.

Egyszersmind értesítem az egyesületet, hogy a f. évi 587. sz. rendeletem alapján a peronospora ellen való védekezéshez szükzéges eszközök és szerek kiszolgáltatása iránti megrendeléseket a magyar mezőgazdák orsz. szövetkezetének (Budapest, Üllői-ut, Köztelek.) adtam át foganatosítás végett; a megrendelések tehát onnan fognak tel- jesittetni.

A minister megbizásából:

Máday.

Útmutatás

a szölöragya (peronospora viticola) ellen való védekezésre.

Bortermélésünknek -- kivált a homokinak — ezen gombaellensége júniusban és júliusban lép föl, és pusztításait augusztusban és szeptemberben folytatja. Ismertető jelei a következők : a peronosporás levél alsó lapja olyannak látszik, mintha cukorporral volna behintve, vagy mintha ott só virágzott volna ki, vagy dér képződött volna. Kezdetben e foltok apróbbak és rendsze rint a levél főbb erezete mentében láthatók és csak később olvadnak nagyobbakká vagy egy egésszé öszsze. A levél felső lapján pedig először sárgás, később barna — de sima foltok láthatók a szerint, amint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mértékben haladt előre.

E gomba könnyen megkülönböztethető a nemezbetegségtől (Erinosis), melyet a Phytoptus vitis nevű atka okoz és mely rendesen nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai piszkos fehérek, majd sárgák, tömött nemezhez hasonlók és szintén a levél alsó lapján láthatók, mig a levél felső lapján a megfelelő helyeken apró puposo- dások keletkeznek.

Különbözik a gomba az Oidiumtól is, mely a levél felső lapján is látható.

A peronospora viticola nyári és téli spórák által szaporodik; az előbbieket a szél szerte-szét hordozza és ha a szölölevél felső lapjára hullanak s itt eső vagy harmatcseppbe kerülnek, 25— 30° C. melegben tovább fejlődnek. A nyári spórák nem állanak ellen a nagyobb hidegnek, s ennek beálltával elpusztulnak, mig a téli spórák ellenben a legszigorúbb telet is élő állapotban húzzák ki. Tavaszszal életre kelnek s folytatják pusztításaikat úgy a szőlőlevelen, mint az éretlen vesszőn, a fürt nyelén, annak elágazásain, a szőlőszem kocsánján és magán a szőlőszemen is. A gomba által megölt levél vagy elválik a vesszőről és lehull, vagy összeszáradva a tőkén csüngve marad. A peronosporás vessző nem érik meg, télen elfagy, középső szemei elvesztik életképességöket, ily esetben a peronosporás esztendő után csak a rövid metszés ajánlható. A fürtöt már a virágzás ideje előtt is megtámadhatja.

A peronospora pusztítása vagy közvetett az által, hogy tönkre teszi a lombozatot, veszszőt s e miatt a termés meg nem érhetik, vagy közvetlen az által, hogy a fürtöt támadja meg, mely vagy egészen lehull, vagy legalább a belőle szűrt bort teszi élvezhetetlenné.

A peronospora rohamosabban és erélyesebben terjed a száraz talajú szőlőkben s ez az oka annak, hogy a homoki szőlőkre annyira veszedelmes.

*

A peronospora ellen hathatós védőszerül szolgálnak a rézvegyületek, kivált a rézgálic (kék gá- lic), mely a szölőlevélre hintve vagy fecskendezve és a légköri viz (és harmat) által feloldva, á levél sejtjei által felszívódik s ezeket annyira megedzi, hogy a peronospora nem bir rajtuk áttörni. A nyári spórák pedig olyan eső- vagy harmatcsep- ben, mely rézgálicot tartalmaz, maguk is elpusztulnak, meielőtt a levélbe hatolhatnának. A rézgálic olyan adagban, mint a permetezésnél használtaik, a bort vagy szőlőt élvezőre nézve nem veszélyes.

Védekezésül a következő réztartalmu folyadékok használtatnak.

I. A bordeauxi-keverók, melynek alkotó részei többféle arányban vegyíthető!:. Napjainkban rendesen ezek az arányok szerepeinek:

a) 100 liter viz,

2 kilogramm rézgáüc,

2 » égetet mész.

b) 100 liter viz,

3 kilogramm rézgálic,

3 » égetett mész.

c) too liter viz,

4 kilogramm rézgálic,

4 » égetett mész.

Az a) alatti (kétszázalékos) keveréket akkor használjuk, mikor a baj még nem lépett fel, hanem meg akarjuk előzni. Ha az első permetezés kellő időben, május végén, megtörtént, akkor a nyár további folyamán is elég szokott lenni ez a keverésarány.

Hogyha azonban az első permetezés megkésett, s a gomba nyomai már mutatkoznak a leveleken, akkor a b) és c) alatti (3- és 4 %-os) arány, ban keverjük össze az anyagokat.

A rézgálicot megtörjük és először kisebb mennyiségű mérsékelten meleg vízben — 1 kilogramm rézgálicra 3 liter vizet számítva — oldjuk fel. Egy másik edényben pedig az oltatlan meszet oltjuk még egyszer annyi vízben. A mészoldatot célszerű finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon, melytől a permetező készülék bedugul. Ezután a rézgálicoldatot a kellő arány szerint nagyobb mennyiségű vízbe öntjük be és ha a mészoldat lehűlt, akkor folytonos kavarás közt, lassan hozzá keverjük a rézgálic-oldathoz (és nem fordítva). A mészoldatnak okvetetlenül le kell hülnie, mert külömben a keverék a peronosporára nézve hatástalan lesz. Ha van jó kövér, vajszerü oltott meszünk, úgy ezt is használhatjuk, csakhogy ekkor 1 kilogr. oltatlan mész helyett 21/, kilogr. oltott meszett kell alkalmaznunk.

A rézgálicot csak fa-, réz- vagy agyagedényekben oldjuk fel és annak kavarásához is szintén csak faeszközöket használunk.

A kész bordeauxi keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt s általában valahányszor a fecskendőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert épen azok a részek, melyek a peronosporára hatnak, leülepednek.

E folyadékot a lehető legfinomabb permeteg alakjában kell a szőlőlevelek felső lapjára juttatni.

II. A szóda és rézgálic keverék. Ennél mész helyett szódát (szénsavas nátriumot) használunk. Az az előnyei hogy nincsenek benne olyan durva részek, mint a mészkeverékben. Ha 2O°/0-os keveréket akarunk készíteni, akkor 2 kgr. rézgálicot 6 liter meleg vizben és 2ya kgr. kristályos szódát 12J/2 liter vizben feloldunk s e két oldatot folytonos keverés közt elébb a szódaoldatot, aztán a rézgálicot 80 liter vízbe öntjük, s igy kapunk egy hektoliter 2°/0-os rézgálic oldatot. Természetes, hogy ha az első permetezés akkor történik, mikor a baj már fellépett, akkor ennél a keveréknél is több (3—4 kgr.) rézgálicot és megfelelőleg több (33/4 —5 kgr.) szódát használunk 100 liter vizre s e szerint módosítjuk a keverés arányát.

E két keverék (a bordeaux-i és az utóbb említett szódás) legcélszerűbb a borrá íeldolgo- gozandó szőlőtermelés megvédésénél.

A hol a termést fürt, tehát csemegeszőlő alakjában értékesítik, ott a következő keverékek ajánlhatók, mert különösen a bordeux-i keveréknél a permetező anyagtól látható foltok maradnak a fürtön. A szóda és rézgálicz keverékénél egyébiránt ezek a nyomok nem nagyon jelentékenyek.

III. A rézgálicz és az ammóniák (szalmiákszesz) keveréke (Eau céleste). Ennél előbb egy »anya oldat*-ot készítünk, úgy, hogy 1 kilogr. rézgálicot 3—4 liter meleg vizben a fentebb leirt óvatossággal feloldunk. Ha a rézgálic tökéletesen feloldódott, s az oldat nem meleg, akkor lassan, folytonos kavarás közben xl/9 liter, vagy csak