Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-27 / 13. szám

Melléklet a ^Zemplén“ 13-ik számához.

koszorúkat küldöttek az ügy védők (Farkas Lajosnak tisztelő kartársat), a s. a.-újhelyi takarék-pénztár az 1848/49-iki honvédek és a kassai ügyvédő kamara. A koporsót valóságos emberáradat kiséré ki a rom. kát. sirkertbe, hol az 1848/49 iki baj- társak nevében Bajusz József vett szivreható búcsút az elköltözöttől. — Gyászoló családbeliei fia, leányai, vejei, menyei és nagyszámú unokái lelje nek enyhülést a legigazabb közrészvétben.

(Batyu lakoma.) A s -a. újhelyi izr. hölgyek által a »Magyar Király« termében f. hó 19-én rendezett, tánccal egybekötött házias jellegű és zártkörű batyu-lakoma várakozáson felül sikerültnek mondható. Az óriási terem szufolásig megtelt táncosokkal, úgy hogy a mamáknak csak szorongva jutott hely a lejtő párok szemlélésére. A négyeseket 32 pár táncolta. Impozánsul mutatott a terem közepén az éjféli órákban rögtönzött óriás hosszú asztal, megrakva a legizletesebb ételekkel és Hegyaljánknak legjobb zamatu boraival. A vidám hangulatú lakoma után ismét táncra perdült a társaságnak apraja, nagyja, öregje és fiatalja. A folytonos ,hogy-volt‘-okra meg-megujuló táncmu latságnak csak a reggeli szürkület vetett véget. W.

(Tűz.) F. hó 23-án, a vasúti töltés mentén, az úgynevezett .Hecskedorab« dűlőben, egy szalmakazal eddig ki nem derittetett okból tüzet kapott, s a nagy szélben mihamar egészen elhamvadt. Oltásról a nagy távolság miatt persze szó sem lehetett. A kárvalott Mitró János.

(Eljegyzés.) Bőhm János, lőcsei lakos e napokban jegyezte el Bénáik Ferencnek kedves és müveit leányát Paulinkát — S.-A.-Ujhelyben.

(Esküvő.) Beszterczey Gyula, m. kir. postatiszt, f. hó 27 én vezette oltárhoz az újhelyi ref. templomban özv. Horváth Béláné, szül. Fekete Jolán úrnőt.

(Batyu-bál.) A s.-a. újhelyi termény-tőzsde, fen- nálásanak 20-ik évfordulója alkalmával, csötörtökön, f. hó 24 én, batyu-bált rendezett a zsidó szegény gyermekeket segítő egyesület és könyvtára ja vára. A minden tekintetben sikerült, családias jellegű est a leglátogatottabb volt s az ügyes rendezőség mindent elkövetett, hogy necsak számára legyen népes e mulatság, de jókedvre (is első legyen. Ez sikerült is nekik. Feltűnő szép volt a legyező-alakú táncrend, melylyel a fiatal rendezők meglepték a táncoló hölgyeket. A mulatságnak a fényes reggel vetett véget. —é.

(Megjött a snepf.) A múlt héten köszöntött be, vadászaink egyik legkedveltebb sportja, a sza- lonkázás. Más években, enyhébb időjárásban, korábban osongattak vidékünkön keresztül a hosszú csőrü rejtelmes madarak. Ezidén, a tartós tél kissé megakasztotta őket utjokban, melyet ha megsejtik a reájok leselkedők számának sokaságát, bizonyosan elkerültek volna. így majd jó részben és minden porcikájukkal izes eledelül szolgálnak a gurmánoknak.

(Zsebtolvaj.) E hó 24-én J. L., b.-olaszi asszony, sírva panaszolta el a rendőrségnél, hogy 13 fttal telt erszényét a piacon zsebéből kilopták. Nem telt belé egy óra, Nasztanovics, r. tizedes, a tettest és annak csizmaszárából az eltolvajlott pénzt kézrekeritette, Balog Anna olcsvári származású cigánylány személyében, ki ezen tettéért a bírósághoz került.

(Március 15-ike Tályán.) Lapunk ma egy heti számába elkésve érkezett a következő tudósítás : A szabadságujraébredésének nagy napját, március 15 ikét, lálya város és vidéke is nagy lelkesedéssel ünnepelte meg. Az esteli 8 órakor rendezett, hazafias ünnepséggel és közvacsorával összekötött táncmulatságon Tályának és vidékének hazafias és intelligens közönsége nagy számmal vett részt. Az ünnepség alkalmával előadott szavalatok s dalok igen jól sikerültek. Bernáth Béla, a mádi választó-kerület közszeretetű képviselője rövid, de hatásos szavakkal emlékezett meg az 1848. március 15 iki nagy napról. Mikor Kossuth nevét említette, frenetikus éljenzés tört ki a hallgatóság szivéből. Kiemelendő továbbá az iíj. Bajusz József joghallgató, hazafias szavalata is, melyet a lelkesedés közepette ismételnie kellett. A táncmulatság is jól sikerült. A négyeseket 30 pár táncolta. A társaság a reggeli órákig a legfesztelenebbül mulatott. Sz.

(Comenius-ünnep.) A sárospataki ev. ref. főiskola holnap, délelőtt 9 órakor, a főiskolai imateremben Coménius Amos János-nak, mint a sárospataki főiskolái nevelés- és oktatásügy reformátorának születése 300-ik évfordulója alkalmából emlékünnepet tart s erre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja, Sárospatak, 1892. március 15-én. A főiskolai igazgatóság,

(A trafikosok pihenője.) A kir. pénzügyminis tér megengedte, hogy a dohány és dohánygyártmányok eladásával foglalkozók áruhelyiségeiket vasárnapokon és Szent-István napján délutáni 4 óráig zárva tarthassák; délutáni 4 órától 9 óráig azonban kötelesek boltjaikat nyitva tartani.

(Jóváhagyott alapszabályok.) A király-bel- meczi önkéntes tüzóltó-egyesület alapszabályait jóváhagyó záradékkal ellátva a kir. belügyminister leküldötte.

(Az árvái Ínségesek) számára Lebo György biró hét ftot gyűjtött Páczin községben s azt rendeltetése helyére leendő eljuttatás végett hozzánk kü'dötte be, — mit is avval hozunk köztudomásra, hogy a könyörületes adományt Árva-vármegye alispánjához eljuttatjuk. — Vajha minél többen követnék Páczin község bírájának szép példáját !

A Zemplén kiadóhivatala.

Irodalom.

Erényi Ervin, a s. a.-újhelyi főgimnázium VII. osztályú növendéke, hamar napok alatt már a második zenei művével lépett a nyilvánosság elé. Ez uj darabjának cime : Zephir, ajánlva van Erényi Jozefin urhölgynek. őrömmel konstatáljuk a haladást. E darabjában a szerzőnek már több önállósággal találkozunk; a dallam zengzetes, összefüggő, a ritmus nem művészi ugyan, de sajátos; nincsenek benne bravúr futamok, de egyszerűségűkben is kedvesek. Ára 72 kr. Kapható Landesmann kereskedésében.

(4 »Magyar Hírlap' szellemessége). Nincsen unalmasabb dolog a világon, mint a sablón, (amit mindenki megtett, mindenki látott, mindenki hallott már és a mai sablónszerű világban jól esik olyan eredetiségre akadni, amit a Magyar Hírlap produkál, minden alkalommal, mikor a közönséghez fordul. Pépig ez eaponkint megtörténik. Egy éve annak, hogy e független szellemű lap Horváth Gyula főszerkesztése és Fenyő Sándor felelős szerkesztése alast megindult

és ma már harmincezer hive támogatja, mikor Magyarország közönségéhez fordul, további támogatást kéive.^De ezt sem teszi a megszokott módon. Elárusítói ingyen osztogatják az »Apró hirdetések« egész sorozatát. A hirdetések cime után ítélve azt hinné az olvasó, hogy szerelmes gouvernantok, derék kereskedők, élelmes iparosok hirdetnek ott; pedig ha olvassák azt fogják látni, hogy a Magyar Hírlap szellemes előfizetési felhívása az egész. Ez jellemzi a Magyar Hírlapot. Mindig njat, mindig szellemeset, mindig meglepőt nyújt olvasóinak és uj, meglepő, szellemes abban, is hogy mindezt havonkint 1 ft 20 krért, negyedévenkint 3 ft 50 krért, félévenkint 7 ftért, és évenkint 14 ftért meg lehet tőle kapni.

Egyesületi élet.

Nyilvános számadás,*)

a Nagy-Mihályban 1892. évi febr. hó 27 én, a helybeli közkórház és kisdedóvó javára rendezett táncest bevételeiről, kiadásairól.

Bevétetett: 1. jegyek árából 162 ft 50 kr.

2. Felülfizetésekböl 62 ft 50 kr. Összesen 225 ft. Kiadás 162 ft 50 kr. Maradvány 62 ft 50 kr., mely most kiirt összeg fele a számadáshoz mellékelt nyugta szerint Raisz Gedeon dr. közkórházi igazgatónak, a másik fele Sulyovszky István kisdedrvó egyesületi vál. elnöknek átadatott.

Felülfizeitek pedig: Ihnatko János 1 ft, Fü- zesséry Gyula 3 ft, Pajor Bertalan 1 ft 80 kr., Roskovics János 50 kr., Szoncsek Nándor 50 kr., Horváth Mihály 50 kr., Stepán Gábor 4 ft, Szobák István 50 kr,, Veszperényi Tamás 50 kr., Sulyovszky Isván 8 ft 50 kr., Marmorstein Jenő 1 ft 50 kr., Takács István 1 ft 50 kr.. Bőtös Samu 1 ft 50 kr., Füzesséry Tamás 1 ít, Balogh Géza 5 ft 50., Lehoczky Miklós 50 kr., Bajari Imre 2 ft, Czibur Bertalan 3 ft 50 kr., Lekény József 50 kr., Raisz Gedeon dr. 50 kr., Nyomár- kay Hugó 3 ft 50 kr., Dezső Sándor 50 kr., Gluck Samu dr. 1 ft, Smily István 1 ft 50 kr., Duka Tivadar 50 kr., György Béláné 1 ft 50 kr., Gulácsy Valér, Lohoczky Berta és Hutka József együtt 5 ft, Rónay Albert 5 ft, Szirmay József 3 ft, Köröskényi Béla 2 ft, N. N. 50 kr,

Kedves kötelességet teljesítünk, s ez utón fejezzük ki egyidejűleg köszönetünket mindazoknak, kik becses adományaikkal a jótékonycélu est jövedelmének feleslegéhez hozzájárulni s ezáltal a közkórház és kisdedóvó segélyzését né- künk lehetővé tenni szívesek voltak.

N.-Mihályban, 1892. március 17.

Pilisy László. Schleiminier István dr.

HIVAT4LOS RÉSZ.

A kereskedelemügyi ministernek 1892. évi március hó s én 14837. sz. a kelt

REWBELEIE

a vasárnapi munkaszünet tárgyában.

Valamennyi törvényhatósáinak.

(Folytatás és vége.)

II. mert a foiyasztó közönséi iiéyei a folytonos üzemben tartást meikövetellk:

A) Vasárnapokon és pedig:

1. egész napon át:

a) a czukrász és mézeskalácsos iparnál;

b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, — szinlapok,

*) Múlt számunkról lekésett. Szeri.

sem gyanítva, közeledett szokott járásán az erdő széléhez és már-már a szabadmezőn látta magát, hol nagyokat ugorva, fittyet hányhat a ravasz rókának : midőn vesztére egyenesen torkába szaladt a lesből reáugró gyilkosnak. Az egyik svindler elölről, a másik hátulról, olyan kunszstukot csináltak egy perc alatt szememláttára, mint mikor a bűvész egy nyulból kettőt csinál ; csakhogy itt elevenen a két róka szaladt szét, egyik az áldozatnak lajbiját, másik a nadrágját vivén magával.

A tengernyi zöld levél a fákon egy erősebb fuvalomtól összezörrent, egymáshoz csapódott. Olyan idegenszerű hang zúgott végig az erdőn, mintha a fák temetésére harangoznának elhunyt baj társamnak.

Ki! ki a szabadba! Ottan a kuckóban, a sárguló vetésben, pittypalatty verése, pacsirta zengése mellett édesebb a nyugalom, mint itt az ij- jesztő sötét erdőben.

De nincs abszolút nyugalom. Cseng a kasza, csillog a sarló az érett fűben, vetésben, menekülni kell a rideg krumpli és örökké zizegő, nyugtalan kukorica közé.

Pedig a kukoricás tábla és leveles bokor nekünk nem kedves tanyánk. Rendkívül finom hallóérzékünk és ideges természetünk minden zörejt gyűlöl. Ez az utóbbi azonban hasznunkra válik; mert szelet, esőt jó előre megéizünk és akkor lombtalan bokor, hőhányások, szálas erdő, szakgatott part oldalába vonul jó előre, ki a tapasztalt nyul-névre érdemes. Eső után pedig homokos parton olyan jól esik száritkozni, szélben kiszáradt mocsarak zsombélyain, nádas szélén megpihenni a sok zaklatásnak miatta, pedig már aratás után mozgósítva van minden ellenség.

Nagy-Boldogasszony napja után kezdődik a nyúl igazi boldogtalansága. Másnap hajnalban már a mezőn járja a szántást a gyalog vadász, nagyokat bukdácsolva a göröngyökön, ravasz módra széliében és nem hosszában járva a barázdát, hogy jobban meglephesse a forró napfényben sütkérző áldozatot. Hasztalan fut cikk-cakkban a közel felugró nyúl. A tapasztalt jáger kivárja, mig irányt vesz és akkor ereszti belé a gyilkos sörétet. Boldog az, akit halálosan talál. Nagyot ugrik a fejen vagy szivén lőtt állat, mintha a levegőben keresné a menekülést, mit a földön el nem érhetett; de aztán szenvedése gyorsan véget ér, halva pottyanik le a porba, melyben született. De ha csak erősen sebezve elfogja a vizsla, nem használ a fájdalmas makogás. A nyúl hattyúdalát ketté vágja a könyörtelen vadász tenyere éléből készített gilotin.

Be sok ilyen gyilkosságnak voltam tanúja rövid életem folyama alatt. . . .

Hogy az ember üldöz, az egy kis embertelenség ; de hogy még a kutya is ellenünk ront, az már nagy kutyaság.

Hogy törvény ellenére tele van a mező juhászkutyával, a kölönc pedig sehol se lóg a nyakában, azt menti a falusi bölcseség; de hogy úri emberek lóra kapnak és magukkal viszik azokat a csúnya gólyalábu agarakat, aztán bennünket, ártatlan kanálfülü teremtéseket, felkutatva vackainkban, nagy hajrázással addig űznek, mig az agár utói nem ér és orrával addig hajígál a levegőbe mig nyakunk törik: ezt a barbárságot nem menti még az sem, hogy az agarász az árkon-bokron keresztül való futtatás közben a maga nyakát is riszkirozza.

Ilyenkor az okos nyúl futtában felver vackából egy más nyulat, maga meghúzódik és a friss erővel szaladó baj társat engedi át az agaraknak. Ilyen esetben a lefekvés szégyen ugyan, de hasznos, azonban rémületes is nekünk az agár- kergetés, úgy hogy soha se térünk vissza arra a vacokra. honnan az agár kikergetett.

A kopó gyaíogvadászokkal nem olyan veszedelmes jószág; mert ha száraz a talaj, a finom nyul-parfőnt, mely gyorsan párolog, nem érzi a kopó és ha nagyon nedves az erdő vagy mező, a kutya orra megtelik nedvességgel és akkor újra a mi javunkra billen a mérleg, ezer ut és mód lévén egy-egy bakugrással visszatérve az előbb megfutott térre kerülni és akkor a kopó jobbra, a nyúl balra ellenkező irányban keresik, illetve kerülik egymást.

Okos ember volt az a nyúl, amelyik az ilyen oldalkiugrásokat kitalálta. — Télen könnyű megismerni a mi nyomunkat, mert futásközben a há- tulsó lábak nyoma megelőzi az elsőket, úgy hogy a nyulnyom a havon úgy néz ki, mint két pont és az egyenlőség jele . . r= a jobbra előre szaladó nyúl két első lábának a nyoma a két pont, a két vonás a hátulsó lábaké; igy könnyű volna a havon a nyulat észrevenni, ha nem volna olyan okos, hogy mielőtt fészkét felkeresi, visszatér saját nyomán, aztán nagyot ugrik oldalra, tovább megy és egy újabb nagy ugrással tér vackába. — Elárulom most már, hogy mentül több a nyomok között az előre és hátra futás, ki- és beugrás : annál közelebb van a füles.

Hasztalan minden tudomány, azonban, a lovasvadászok, az úgynevezett »frakkos banda« ellen,