Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-10-11 / 41. szám
C$ABtíOK, Csendes éjjel. . Csendes éjjel, teli hold . . Szeretsz babám ? nosza, mondd 1 Ha nem szeretsz, úgy is jó .. . Közel ide a nagy tó; ... De ha szeretsz, — az is jó, Közel ide a nagy tó ; Nagy tó partján kis házam, Abban tartjuk a nászam. ____ Hegyi Ödön. Csataképek. (Részletek a jSzabadságharc emlékeinek* kiállításából.) Sok jelenet maradt megörökítve nemcsak Írásban, de képben is a dicső napokból. Megannyi emlék, melyeket a kegyelet híven őriz. A nagy érdekű kiállításon, mely a szabadságharc emlékeit összegyűjtve, méltó zarándok helye úgy a főváros hazafias népének, mint a fővárosban megforduló minden vidékinek, kiváló helyet foglalnak el a csataképek, Számos egykorú festmény, domborművű kép, metszet és rajz örökíti meg a szabadságharc csata-jeleneteit. Történelmi érdekű emléktárgyak ezek mind. Megelevenednek szemünk előtt a bevezető harcok, melyeket vérkeresztségben még nem r'- szesült honvédeink vívtak a rácokkal, 1848. ju’ius 11 én kapták a szerbek az első leckét Versecznél, hol vad futásban kerestek menedéket. E csataképhez sorakozik a rác Knicenin tábornok és seregének úgy domborművű, mint színezett képe, melyek a római sáncoknál állást foglalt pártütők táborát ábrázolják nagy hűséggel. Meg van örökítve az 1849. junius 7-iki csata is a római sáncoknál, mely egyike volt a legvéresebbeknek. Az 1848. dec. 30 án vívott moón csata főbb részletét ábrázolják könyomatu s színes rajzok. A reánk végzetes kimenetelű csatát Perczel Mór tábornok 5620 emberei és 24 ágyúval vívta Jellasich 16000 embere és 52 ágyúja ellen. Azonfelül az ellenség készületlenül lepte meg a magyar sereget. sMoórnál is hősiesen harcoltak a mieink — mondá a napokban a kiállításon Klapka tábornok — csakhogy kevesen voltak.« Egész sorozata a képnek tünteti fel Schlick osztrák tábornok téli hadjáratának részleteit. A verpeléti, tarczali stb. ütközetek sokszorosan megvannak örökítve, persze német forrásból. Úgy látszik Schlich valódi reklám generális volt, ki nem késett az utóvilág számára külömböző harci poziturákban hátrahagyni arcmását, most az bizonyos, hogy az 5 alakja hűen van mindenütt fényképezve. Az erdélyi oláhok kegyetlenkedését Szerem- ley rajza után a magyar emigránsok által kiadott s a zalatnai vérfürdőt ábrázóló képe tükrözi vissza, 1848. október 24 én mészárolták le a feldühödött oláhok 640. zalatnai menekülő lakost. Ez igen ritka kép, miután a német kormány minden példányt megsemisitett, melyet csak megkaparithatott. Bem erdélyi hadjárata sem maradt megörö- kiteflenül. Győzelmes vonulása közben Kolozsvár felé megtámadtatván, a támadást visszaveri s eközben esik el Géremb osztrák alezredes, mely jelenet képben látható. Az 1849. márc. 2-án vívott győzelmes medgyesi ütközet, Nagy-szeben ostroma és bevétele Bem által, szép rajzok. Megragadó szépségű s pompás kivitelű olajnyomat »Bem a piskii hídon.* Itt vívták honvédeink a leghősiesebb kitartással küz.delmüket 1849 febr- 4 én. Reggel 8 órakor kezdődött a csata, melyben Puchner vezérlete alatt 11,000 osztrák katona 40 ágyúval harcolt Bem 7700 embere és 28 ágyúja ellen. Délutáni 4 órakor mar futásnak kezdtek eredni honvédeink, de Bem szava, ki megállásra bírja őket a Sztrigy felett elvezető hídnál s ki felkiált : ha e hid elveszett, Erdély is elveszett, újra támadásra vezeti őket. És mire beállott az alkony a császáraik teljesen visszavonultak. Az 1849. február 5-én vívott branyiszkói ütközet a szabadságharc egyik legfényesebb fegyverténye s gyönyörűen van festve és adva. Görgei maga Írja : »Branyiszkót megrohanni, akkor annyit tett, mint a bikát szarván ragadni.« De seregére nézve a branyiszkói harcot a „lenni és nem lenni® kérdésének tartá, mert mögötte is ellenség állt, előtte pedig Schlick egy megedzett és bátor hadsereg élén. A feladat hősiesen lön megoldva, Guyon ezredes vezérlete alatt a turóczi és zólyomi zászlóaljak vakmerő elszántsággal verték ki állásaikból az ellenséget. Egykorú festmény örökíti a fényes harci jelenetet. Nagyértékü, szép festmény, mely azon jelenetet ábrázolja, midőn a vörössapkások Szol noknál halálmegvetéssel rohannak a gyilkos ágyu- tüzbe és szuronyrohammal foglalják el az osztrák ágyukat. A tápió-bicskei, kápolnai stb. csaták részletei szintén láthatók. Gyönyörű kép a szolnoki ütközet rajza, melyet Szeremley képe után a magyar emigránsok adtak ki. A Komárom vára körül vivott harcok s a vár ostroma is számos képben van bemutatva. Budavár ostromát és bevételét szintén számos képben látjuk. Nagyon sikerült nagy olajfestmény és nagy könyomatu hü kép ábrázolják Budavár bevételét. Henczi osztrák tábornok megsebesülése is fel van tüntetve. Rajzban látható a győri csata is, melyben az ifjúság is résztvett. Az orosz hadsereg felvonulását, táborozásukat is örökítik rajzok. Egész csoport kép adja vissza a világosi fegyverletétel szomorú jeleneteit. íme! mennyi sok megtekintésre méltó diága emlék, melyek visszavarázsolják szemünk elé elmúlt idők nagy eseményeit. E szűk csarnokkeretben csak futólagos, szűk vonásokban sorolhattam fel egyes kikapott részleteket. Az e nemben is szerfelett gazdag, rendkívül érdekes kiállítás megtekintése elégítheti csak ki a tudnivágyót és érdeklődőt. Sarkady Elemér. GONDOLATOK. A nő nem mindig boldog azzal, akit szeret, de mindig bo’dogtalan azzal, akit nem szeret. Claude 7iliier Az asszonyoknál minden csupa szív, még a fej is. Jean Paul. A nő valódi jellemét nem fogod megismerni addig, mig szeret. * Addig marad az ember fiatal, mig elhagyatott és boldogtalan Az örök vágy örök ifjúságot jelent. Hämmerling. A rósz irás egy neme a megvetésnek : azt mutatja, hogy többre becsü’i az illető a saját idejét, mint a másokét. Gröle. Szerencsével bírni a nőknél, az semmi; egy nő birtokában boldognak érezni magát: az minden 1 Maximilian Bern. HIVATALOS KÉSZ. 2274/91. k. i. sz. A nagymihályi j. szolgabirájától. Pályázati li irdef mény. Zemplénmegye nagy-mihályi járásában a mái- cai körorvosi állomás, melyhez Málcza, Hegyi, Kis-Ráska, Nagy-Ráska, Nézpesf, Márk, Abara, Petrik, Laszony, Berettö, Falkus, Kácsánd, Butka, Gatály, Dubróka, Szelepka, Szalók és Deregnyő 11,483 lelket számláló községek tartoznak lemondás folytán megüresedvén annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomás 500 ft évi fizetés, 250 ft fuvarátalány és szabályrendeletileg megállapított gyógykezelési járulékokból álló javadalommal van egy bekötve. Felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy az 1876. évi XIV. tcikben körülirt minősitvényeket igazoló kérvényeiket alulírott főszolgabíróhoz f. 1891. évi november 2-ig bezárólag annál inkább adják be, mert később érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. A körorvosi választás f. 1891. évi november 3-án d e. 10 órakor Málczán, a kör székhelyén, a rom. kath. iskolában fog megejtetni. Nagy-Mihály, 1891. október 1. Füzesséry Tamás főszolgabíró 3988 I. sz. A tokaji j. fő szó Igabit áj ától. Korzó*. Tokaj város határában f. hó 22-én Ihárom darab tehér szőrű 2 évesnek látszó, balPrán L. F. bélyegü. és egy darab fehér szőrű I és fél évesnek látszó D. bélyegü ökörtinó bitangságban találtatván behajtatott s megőrzés végett a városi csordásnak átadatott. Fenti körülményt tisztelettel közlöm azzal, sogy azt a »Zemplén« legközelebbi számába közétenni szíveskedjék. Tokaj, 1891. szept. hó 25-én. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 3375°. 33751. SSSitS, 36437. 3668237288 VI/91. sz, KIörr©2ad.el©t. Valamennyi községi elöljáróságának Zemplénvár- megye területén. Dohányjövedéki kihágással vádolt Miklós Istvánná, Nagy Erzsébet, volt fegyverneki, szapor- falvi lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Túrák Istvánná, Koczka Mária volt török-szent- miklósi lakos. — lottójövedéki kihágás miatt vádolt Hackl (Boltoi) József volt zala egerszegi lakos. — dohányjövedéki kihágással vádolt Tóth Sámuelné, Mezei Julianna volt mező keresztesi lakos, — lottójövedéki kihágás miatt vádolt Orbán Sándor volt alosfalvi lakos, — Grüner Miksa 15 ft vadászati-adó birságban elmarasztalt kerülösi lakosok — ismeretlen helyre távoztak. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyének nek jelenlegi tartózkodási helyét, a községben és területén nyomozza és feltalálásuk esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-a.-Ujhely, 1891. október 3. Kecske, kir. pénzügyigazgató.-A. szerkesztő póstája. Sz. K. urnák — Budapesten. Megkaptuk. V. Kr. B. urnák — M.-Sziget. A képet Patakról már megszereztem. Felelős szerkesztő : ZDOÜnTG-Ó GT5T. GÉZA. Főmunkatárs: KAP AS AURÉL. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ. TK. 2722/1891. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A homOnnai kir. járásbíróság, mint. telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. államkincstár végrehajtatónak Maruhaj Hanya és társai végrehajtást szenvedő elleni 104 írt 05 lcr. tőkekövetelés és ennek jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a homonnai kir. járásbíróság) területén lévő Papina község határában fekvő a papinai II. sz. telekjegyzőkönyvben A I. 2 — 8. és 10—14. sorszám a. foglalt ^/ß-ad urb. kültelekből és ugyanazon tjkvben -j- 2. sorszám alatt foglalt udvartérből Maruhaj Hányát és Maruhaj Má- riát */4—*/4-ed részben, továbbá nagykorú Maruhaj Annát, kiskorú Maruhaj Alyát és kiskorú Maruhaj Máriát együttesen */4-ed részben illető jutalékra az árverést 563 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi november hó 3-ik napján délelőtti 9 órakor Papina község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 56 forint 30 krajezárt készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42 ik ipában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november i-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni,avagy az 1881. LX. t. ez. 170. j§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Homonnán, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1891. évi augusztus hó 10-én. LellOCzky, kir. aljbird. TK. 3125. szám 1891. Árverési hirdetményi kivonatA homonnai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. államkincstár végrehajtatónak Szurnyák István és társa végrehajtást szenvedő elleni 86 frt 65 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s. a.-újhelyi kir. törvényszék (a sztropkói kir. járásbilőság) területén levő Kriva-OIyka határában fekvő, a kriva-olykai 3. sz. tjkvben A. I 1—10. sorszám alatt foglalt, Szurnyák István és Szurnyák Mária nevén álló Yg-ad urb. bel- és kültelekre az árverést 440 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891-ik évi november hó 5-ikén d. e. 9 órakor Kriva- Olyka község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lO°/„át, vagyis 44 forintot készpénzben vagy az 1881. évi LX. törvényezikk 42. §-ban jelzett árfolyammal szám. 1881. és az nov. 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügym. rend. 8-ik púban kijelölt övadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Homonnán a kir. járásbíróság, mint tkkvi hatóságnál 1891. évi augusztus hó 26-án. X.elioczky, kir. aljbirő. 202/1891. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött az 1881. évi LX. törvényezikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a !s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéknek 8733. és 8734. sz. végzésével Weisz- man Lipót felperes részére Weiszman Ábrahám alperes ellen 450 ft és 700 ft s jár. erejéig elrendelt kielég. végrehajtás folytán nevezett alperestől 1891. évi szeptember hő 12. és 13-án lefoglalt s felülfoglalt s 859 frt 06 krra becsült ingóságokra a gálszécsi kir. jbiróságnak 1786. és 1787/1891. p. sz. kiküldő végzése folytán az árverés elrendeltetvén, annak a helyszínén, vagyis T.-Terebesen leendő megtartására határidőül 1891. (évi október hó 19-ik s következő napjainak |d. e. 9 órája tűzetik ki, a mikor biróilag lefoglalt bolti árucikkek s egyébb ingóságok az 1881. évi 50. t. ez. 107. és 108. §§-ai szerint a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak egyúttal mindazok, a kik a lefoglalt tárgyakra elsőbbséggel bírnak, miszerint elsőbbségi igényeiket az árverés megkezdése előtt szóval vagy Írásban alulírottnál az 1881. 60. t. ez. in. !j-a értelmében, a különbeni következmények terhe alatt bejelenteni el ne mulasszák. Kelt Gálszécsen, 1891. évi október hó 7. napján. Kovalszky Gyula, bír. kiküldött. Önkéntes árverési hirdetmény. Alulírott közhírré teszi, miszerint Rákóczról történendő végleges eltávozása folytán, a tulajdonát képező ingóságok, u. m. gazdaság! eszközök, bútordarabok, lámpák, porczellán tárgyak zongora 8 más aprólékos dísztárgyak f. évi októberbó 19-én d. e, 9 órakor Rákóczon a helyszínén nyilvánosan elfognak árvereztetni. Felhivatik tehát a venni szándékozó közönség, hogy ez árverésen minél tömegesebben megjelenni szíveskedjék. Rákócz, 1891. október hó 4-én. .Ucsk« Ifiattlia Mária, rákóczi lakos.
