Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-07-12 / 28. szám
hogy a mennyiben az úristen megengedi, 10 év múlva újra találkoznak. (Borsodmegyei Lapok) (Primícia.) Zemplén-Seinna város és nagy vidékének közönsége egy ritka szép egyházi ünnepségnek volt részese f. év s hó 5*én. Ugyanis t. Zaborovszky Béla, a kassai egyházmegyének ujon- szentelt áldozópapja s egyik nagyreményű dísze a jeles festőművész Roskovics Ignác által gyönyörűen kifestett szinnai r. k. templomban a szintén jeles szobrászművész Küllő által remekül készített s Roskovics gyönyörűen szép oltárképével ellátott főoltárán ezen a napon mutatta be első sz. mise áldozatát az egek Urának. Az eléggé nagy templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Nemcsak a helybeliek s közel vidékiek, hanem a legtávolabbi vidékiek közül is, úgy Zemplénből, mint Abauj- ból és Sárosból számosán látogattak el az ő ked vés Bélá-jók primíciájára. Az intelligencia között ott láttuk a boldog ifjú áldozópap szülei és nővére körül elhelyezkedve a kegyuraságot, Lippe Eberhard gróf Öméltóságát s kedves nejét a ne- messzivü s hitbuzgó Marietta grófnét (mint nyoszolyó asszonyt) s kedves ifjú nővérét, a neo- prezbiter nagyszámú rokonait; ott láttuk az ifjú áldozópapnak volt kedves tanárát, ft. Hoffman teológiai profeszort, a közigazgatási hatóságot, az urad. tisztikart, több szomszéd r. és g. k. lelkészt. Meghatóan szép volt az a jelenet, mikor az ifjú pap, mint az egyház vőlegénye, ünnepi ornátusba öltözve fényes asszisztencia mellett paptársaitól kisérve hat gyönyörű szép, kedves és fehérbe öltözött leánytól, mint koszorús leányoktól környezve, élükön Lippe Marietta grófnéval a feldíszített fő oltárhoz ment. A kézvezető (manuduktori) tisztet ft. Gay János, gálszécsi lelkész, kiváló buzgalommal s testvéri szeretettel teljesítette; az ünnepi szónok pedig az ékesen szóló szinnai plébános Lehoczky Endre volt, akit mindnyájunk örömére püs- pökje Bubics Zsigraond Öméltósága csak e napokban nevezett ki, érdemeinek illő jutalmául, kerületi esperessé s erre az alkalomra kötötte föl először a vörös övei.*) Mise végén az ifjú áldozópap százakra menő híveknek osztotta ki első papi áldását. Evvel az egyházi ünnepség, a mely d. e. io óra kor kezdődött, d. u. i órakor véget ért. A nagyszámú intelligens közönség részére az örömszülők Sztakcsinban, az ez alkalomra a kegyuraság által szívesen átengedett urasági kastélyban, 90 teritékü diszlakomát adtak Az ételek kitünően magyarosan voltak készítve, ehhez járult a jó bor s a homonnai Pali prímás bandájának fülbemászó muzsikája. Nem csoda tehát, ha az örömtől amúgy is jókedvében levő közönség csakhamar az érzelmek kifejezésének is utat nyitott. Az első to- asztot az ünnepi szónok ft. Lehoczky Endre mondotta a nap hősére. Utána az ujdonszentelt prez- biter emelt áldomás pohárt Őszentsége a római pápára, Őfelsége az apóst, magyar király s fenséges családjára, a hazára s Bubics Zsigmond püspök 'óméltóságára, nemkülönben megköszönte kedves szüleinek s szeretett paptársainak fáradságát, szives közreműködését s végül az összes vendég- dégkoszorut éltette. Ezzel megkezdődtek az áldomás ivások s üdvkivánatok. Poharat emeltek: Bihary Emil n.-polenai g. k. lelkész, Hoffmann te ológiai tanár, Gay János, Király Gyula, Danes János, Zaborovszky Kornél, Dely Endre, Dzubay György végül a közszeretetben élő Feri bácsi (Debreczenyi Ferenc szolgabiró.) Ebéd után az öregebbje továbbra is az asztalok mellett maradt, mig az aranyos fiatalság táncra perdült s járta a tánc viradtig. Adja az Isten, hogy a nap hőse, Zaborovszky Béla.e nagy nap emlékét ifjú erőben s egészségben ünnepelhesse ötven év múltán is I B. E. (Halálozás.) Mély részvéttel aptuk és adjuk a következő gyászjelentést: A jászóvári prémont- rei kanonok-rend leleszi társházának tagjai, az egész Rend s az elhunytnak számos rokonai nevében is legmélyebb fájdalommal tudatják pan falvi és hajas Juhász Mihály Medárd prémontrei kanonok, érdemesült fögimnáziumi igazgató és az országos levéltár ideiglenes jegyzőjének, életének 72 ik és áldozópapságának 45-ik évében f hó 5-én délelőtti y2i2 órakor, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, szivszélütés következtében történt gyászos elhunytát. — Az örök világosság fényeskedjék neki 1 (Feleségét szúrta meg) Ragán Mihály újhelyi napszámos f. hó 6 án délután feleségével összecivódott, majd jól elverte és ennek tetejébe bicskával hátba szúrta szegényt. A dühöngő férjet a csendőrséghez kisérték, felesége pedig orvosi gondozás alatt van. (Orkánszerü viharok.) Vehéczről Írják : F. hó 4-én a délutáni órákbán a hőség oly tikkasztó volt (árnyékban 26 R), hogy dacára a Medárd- napi esőzést időnként követő összesen 26 napos esőnek, az ember szinte vágyott egy kis hűsítő esőre. Ma már mondhatjuk : .Adtál uram esőt: nincs köszönet benne« ! Este 8 órakor a délnyugotra fekvő szomszédos Bánszka község felől kékes-fekete vésztől terhes felhők közeledtek felénk. Villámok cikáztak és a közeli hegyek sokszorosan visszaadták az iszonyú dörgéseket. — Egyszer csak megeredt az orkán törve-pusztitva mi útjába akadt, mintha az utolsó ítélet napja következett Gratulálunk/ &Z6rk. Volna. Közbe megnyíltak az ég csátornái és úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna; elárasztva vízzel a községünkön végig folyó pa takot (mely a túlságos esőzések miatt amúgy is szokatlan nagy) és az út melletti csatornákat. Ember-emlékezet óta itt ehhez hasonló vihar nem pusztított. Az orkán egyes házak fedelét elseperte, sőt egyes épületeket földig rombolt. A fákat tövestül csavarta ki, a gyümölcsösöket szétrombolta. Csak pár héttel renováltattuk nagy költséggel templomunk zsindelyfedelét. Ezt is elseperte az orkán és a paróhia falához vágta. — Gazdáink az aratás küszöbén állottak; a termés jó középszerűnek ígérkezett, a vihar ezt is tönkretette. — A vihar egész éjjel folytonosan dühöngött s még másnap reggel sem szűnt meg egészen. — A felvidékről írják : F. hó 4-én estétől másnap reggelig tartó óriási vihar és orkán uralkodott a felvi déken, borzasztó villámlásokkal és dörgésekkel. A parányi patakok folyókká dagadtak. Alsó Jab lonka községben az urasági istáló tetejét és más helyeken is levetette, sok épületet megrongált. — Papina községben a Bombelles gf. magtárába becsapott a villám, a magtárnak egyik falát ki döntötte, a benne volt többnemü életet összekavarta, — Láczfalva községben egy nagy körtefát hasított ketté, — Barkón egy jegenyefába csapott s ott, úgyszintén Papinán több nagy fát gyó kéréstől kitépett. Rétekről a lekaszált szénát a víz elseperte, a boglyákat széthányta, a gyönyörű kalászos életneműt ledöntötte s most mind fekszik. Az eső egyre esik. A gazdák kétségbe vannak esve s nyomornak néznek elé, ha az eső még pár napig esik. r. I (Nyomorúság a felvidéken.) Topolovkáról írják: f. évi június 10-től nap-nap mellett esik. Nagy vizünk és sarunk van. A községi lakosok jelenleg a szénatakaritással vannak elfoglalva, de nem ké- desek összegyűjteni s hazahozni, mert amit egyik nap boglyácskákba raktak, másnap már széjj 1 kell szedniök, s abban a reményben, hogyha széjjelrázzák, megszárad: jön az eső, a munkájukat megakadályozza, s így a széna ott hever a réteken és rothad. \Iopolovkát és Leszkóczot a viz egészen elöntötte, valamint a réteket is. A gazdák kétségbe vannak esve, hogy takarmányuk nem lesz, mind elrothad a vízben és sárban. A krumpli, tengeri stb. kapálatlan, a legnagyobb hátramaradás van a munkában, s ha ez igy fog tovább tartani, a krumpli rothadásnak indul és nagy Ínségnek nézünk eléje, mert e vidéken a krumpli a legnagyobb eleség. Föszolgabiránk erélyes intézkedéseket tett, hogy Zavadkától Topolovkáig a községbeli lakosok az árkot mélyebbre ássák és szélesbitsék, de a víz mindennek dacára csak igen lassan vonul le a rétekről. Egy másik tudósítás igy szól : a vaddisznók csoportosan járnak éjjelenként, s a krumpli-földeket föl- turják, a krumplit pusztítják, úgyszintén a gabonával bevetett földeket összetapossák. (Intő példa!) Barkó községből írják : Mi halykó Mihály telkes gazdának egyik tehene múlt hó 27-én megbetegedvén, tulajdonosa a beteg tehenet levágátta és húsát, a községi bíró tilalma ellenére, a községi lakosok között kimérte. A tehén lépfenés volt s a tilalom áthágásának szomorú következése nem soká késett, mert a tehén húsát élvezők egyike, Pisko Mihály nevű fiatal fóldész, vérmérgezés következtében, a gyorsan alkalmazott orvosi segítség dacára, f. hó 6-án irtóztató kinok között kiszenvedett; négy társán pedig már szintén kiütött a pokolvar. — Az elhunytat özvegye s négy kiskorú árvája siratja. (jBiztosított« főherceg) A külföldön meglehetős általános szokás, hogy fejedelmi családfők nagy összegekre biztosítják az életüket. Nálunk eddigelé csak Orth János, a régebbi János főherceg biztosította az életét. Most, — mint értesültünk, — József főherceg is nagy összegre kötött életbiztosítást, még pedig a »Gresham« társulatnál. (1848—49-ki szabadságharcunk képekben.) Hentaller Lajos orsz. képviselő és Fárnek Béla által sok év óta gyűjtött és kiválóan érdekes 48 -49-es gyűjtemény kiállítása néhány nap múlva megnyílik a fővárosi vigadó több termében. E nagyon érdekes kiállítás tartalmazza és ugyszól ván, majdnem egész teljességgel, mindazokat a képes ábrázolatokat, melyek 1848—49 iki szabadságharcunkról s annak szereplőiről hazánkban, Európában és Amerikában felkutathatok és megszerezhetők voltaK. E gyűjteményben 1600 kép foglaltatik a mindenféle fajtájú és nagyságú olaj- festményektö’ kezdve a fényképekig. Érdekes és fölöttébb jellemző hogy e gyűjteményben 205 kép Kossuth Lajost ábrázolja és hogy mind a 205 Kossuth-kep más más nyomtatásban megjelent kép s legnagyobb része külföldi. A kiállítás rendezői kérik egyúttal az egész hazai közönséget, hogy a birtokukban levő szabadságharci emlékeket a kiállítás tartamára viszontszolgálatért, vagy meghatározott díjért átengedni szíveskedjenek. Minden ilyen küldemény Hantaller Lajos orsz. képviselő és Fárnek Béla nevére (Budapest V. a fővárosi vigadóba) cimzendő. A legcsekélyebb kiállítható tárgyat beküldő is egy életnagyasgu fénykép imitációt kap Kossuth vagy valamely jelesebb költőnek arcképéből. A kiállítás sikerére fölöttébb kívánatos volna, ha abban festő- és szobrászművészeink is részt vennének, annál inkább, mert most nyílik először alkalom annak a bemutatására, hogy történelmünk egyik legjelentősebb epizódja a hazai képzőművészetet hogyan inspirálta. Különben igen kiváló művészek, mint Zala, Rosko- vits, Stettka, Margitay, Spányik stb. megígérték, hogy fognak kiállítani képeket. (A vasárnap megöléséről) szóló 1891. évi 13, t. c. f. hó 15-ikén lép életbe s az első vasárnap, melyen az ipari munkának szünetelését a törvény rendeli, mához egy hétre lesz. Ide vonatkozólag bővebb tájékoztatást nyújt lapunk mai számának irodalmi rovata. (Egy jó házból való) fiú tanoncul felvétetik- Wihs Keresztély cukrászdájában ; — egy gyimná: ziumi IV. osztályt végzett ifjú pedig gyakornokul Szentgyörgyi Vilmos kereskedésében. Irodalom, Éppen most jelent meg a következő napiérdekii füzetke Az ipari muuka vasárnapi szünetelésének törvénye (1891. XIII. t.-c.) és az arra vonatkozó végrehajtási rendelet. Összeállította hártői Szokolay István ügyvédő Budapest, 1891. Rózsa Kálmán és neje kiadásában. 44 lap. Ára 20 kr. (Kap- hltó minden hazai könyvkereskedésben és Budapesten a kiadónál, VIII. Szentkirályi-utca 30. szám.) A vasárnapi szünetre vonatkozólag, a mindennapi életben legnagyobb jelentőséggel bir annak ismerete, hogy a kötelező vasárnapi szünetelésről mily kivételek állapíttattak meg; tehát, hogy mely ipar- és kereskedelmi üzletekben lesz szabad vasárnaponként is és hány óráig dolgozni s árulni? Ezeket a követeléseket határozza meg és szabályozza a kereskedelemügyi s pénzügyi ministernek július i-én kelt rendelete. Az előttünk lévő füzetkében ez a két rendelet is megvan a tárgynak megfelelő magyarázattal és törvényhozásunknak a vasárnapi munkára és munkáskérdésre vonatkozó előbbi rendeletéivel kapcsolatban. Uj köntösben, elegáns borítékban jelenik meg ezután a »Magyar Nők Lapja«, melynek Brankovics György, ismert iró a főszerkesztője. Az ujjitás következtében három oldallal bővült a lap szellemi része s igy sokkal élénkebb és gazdagabb a tartalma, mint eddig volt, amiről a hozzánk beküldött 27-ik szám már eléggé tanúskodik. Ebben a költemények, az elbeszélések, az egészségügyi, nevelésügyi és társadalmi cikkek igen kellemesen váltakoznak a háztartási cikkekkel, az orvosi tanácsadóval s egyéb hasznos tudnivalókkal. Nagyon csinos a »kis gazdasszony« illustrációja is, mely az első oldalon látható. Az elegáns borítéknak berendezése, a sok, de szükséges aprósággal, szintén szakavatvtt kézre vall. Mindezeknél fogva őszintén ajánljuk a »Magyar Nők Lapját« müveit hölgyeink figyelmébe. A kitünően szerkesztett lap, melynek egy évre 6 ft az ára, megérdemli a támogatást. Mutató számot a kiadó- hivatal, (Budapest, Erzsébetkőrut 36. sz.) bárkinek is szívesen küld, a ki egy levelezőlapon hozzá fordul. Hogy kell befőzni ? Ily cim alatt most jelent meg a gyümölcs és főzelék befőtt készítés gyakorlata, általunk múlt hóban előre jelzett munka. Tartalmaz több mint 200 recipét különféle befőttekről éspedig: 1. Közönséges gyümölcs befőttek (Dunst). 2. Gyümölcsök befőzése cukor nélkül. 3. Befőttek cukorba. 4. Cukrozott gyümölcsök. 5. Száiitott cukor gyümölcsök (Candirozott). 6. Rummal készített gyümölcsök. 7. Ecetbe főtt gyümölcsök. 8. Gyümölcs-izek (Lekvár) készítése. 9. Szörpök és édes italok. 10. Gyümölcskocsonyák (Geleé) és sajtok. II. Kompotok. 12. Főzelékek. 13. A gyümölcsök télére való friss eltartása. — Jó lélekkel ajánljuk e hasznos munkát minden háziasszonynak. Ára 80 kr. A pénz előleges beküldése után mindenkinek bérmentve küldi meg Tarczall Dezsä könyvkiadó Nyíregyházán. Egyesületi és társas élet. Nyilvános számadás. A s.-a. újhelyi polgári olvasókör által 1891. évi junius hó 29 én tartott nyári mulatságának bevétele . . 175 ft — kr., kiadása . . 147 ft 18 kr., tiszta jövedelem : . 27 ft 82 kr. Felülfizettek-. 10 ftot Molnár Isván, 5 ftot Dókus Ernő, 3 ftot Wichsz K. Tamásné, 2 ftot Dókus Gyula, Székely Elek, Krickbaum Gyulané, Matolai Etele, Buday Zádor ; 1 ftot Szamossi Jenő, Károlyi János, Csaszlozszky János, Vida József, Bánóczy K. Szepessy Arnold dr., Dongó Gy. Géza. Zombory János, Gaizler József br., Vilhelm N., Landesman Miksa, Grünbaum Simon, Pólányi Gyula, Juhász Jenő, Pekáry Gyula, Benedek János, Moldoványi Géza, Marikovszky Sándor, Nemes Ferenc, Corazza Károly, Zinner Adolf, Prámer Alajos, Kubinyi Mihály, Pekáry Géza, Oláh Béla, Csinky Gyula, Nemes Lajos, Baumgartner Pál, Ambrózy Nándorné, Ambrózy Viktor, ifj. Kottán György, Dókus László, Páskándy István, Komjáthy Zsigmond, Kellner Soma dr.,';Enyiczkei Gábor, Kristóf Károly, Zavaczky Gusztáv, Csernyiczky János, Szabó Sándor, Dlugolinszky Miksa, Kazinczy Ferenc, Garai Lajos, Fenyvesi Soma, Ko- valiczky Pál, Krasznapolszky Kálmán, Mészáros Viktor, Bernáth László, Balogh Lipót, Novák László, Nebesz József és Hercz Ármin. A felülfizetőknek hálás köszönetét nyilvánítja S. a. Ujhely, 1891. julius n-én az olvasó-kör választmánya. TANÜGY. A helybeli ev ref. elemi leányiskola növendékei Kulcsár Ferenc tanító vezetése mellett f. évi jún. hó 28-án délután tettek vizsgálatot az egy házi elöljáróság előtt, a népnevelés s tanügybará- tok, úgyszintén a szülök köréből csoportosult hallgatóság jelenlétében. A tanítás szép eredményében kiváló része van az osztálytanitónak. Nagy
