Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

felügyelő ritka ügyességgel s éles látással kideri tette. Ez a póstakezelőnő is Homonnán a kir. járásbíróság börtönében várja megérdemelt büntetését, Tehát a ielvidéken az Írástudatlan és jogait védeni nem tudó nép között a kir postahivatalokba csakugyan befészkelte volna magát a korrupció ? Nem hisszük; de ha csakugyan igy lenne, mi annak azoka ? A sok között az a legfőbb, hogy az ellenőrzést eddig csak igen felületesen gyakorolták, pedig régi és nagy igazság, hogy az alkalom szüli a tolvajt. — Eddig úgy volt, hogy ha egy évben egyszer ki is jött a póstafelügyelő a pósta- hivatalokat vizsgálni, a vizsgálat idejéről és a pósta- felügyeló eljöveteléről majd minden postahivatal jóelőre tudomást szerzett. Ha ezelőtt is oly lelki- ösmeretesen ment volna az ellenőrzés, mint kezd indulni a legújabb időben, mennyi sikkasztástól s mily nagy károsodástól óvhatták volna meg a kártérítésre kötelezett póstakincstárt ? Reméljük, sőt megvagyunk róla győződve, hogy a legerélyesebb és legkiterjedtebb módon teljesítendő hivatal- vizsgálatok napfényre hozzák a bemohosodott bün- nyomokat is, a póstakezelők közül nemcsak nálunk, de az írástudatlan nép között Sáros, Szepes, Gömör és a többi szomszédos vármegyékben is elhull a férgese, r. I.

(Szélhámos-e vagy sem,) Weisz Arthur, kinek szenzációs öngyilkossági kísérletét lapunk múlt számában k -helmeczi tudósítónk részletesen leírta, mint a nyomozat kiderítette, csakugyan egy országos szélhámos. A gyöngéd kezek ápolása alól az ipsze immár a porkoláb gondviselése alá került a kir.-helmeczi járásbíróság börtönében, Onnan a rendőrség Bécsbe toloncolja.

(Emberölő csendőr.) A Sztarina községben állomásozó őrsnek egyik csendőre, Írja levelezőnk, f. hó l6-án egy serdülő korban lévő leánykát szolgálat közben oldalfegy vei ével oly szerencsétlenül szúrt át, hogy a szegény leány harmad napra kimúlt. F. hó 20-án, a törvényszéki eljárás alkalmával, konstatálták a boncoló orvosok, hogy a szúrás volt a halál föltétien oka. A csendőrt, ki hallomás szerint valami csekély ellenállás miatt és a szabályok ellenére használta fegyverét, hadbíróság elé állították. Ez a csendőri brutalitás itten általános megbotránkozást keltett, r. I.

(Mozgósítás Perbenyiken.) Főszolgabirói ren deleinél fogva a község érdemes elöljáróságának »dobszó« útján kellett felhívni a hadsereghez besorozott ujjoncokat, hogy okt. I jére mindegyszálig ott legyenek a saját csapataiknál, akár kapnak behívót, akár nem. — Ezt a rendeletet meges- plikálta a jegyző a birónak, a biró meg a kisbirónak, ki is ekként dobolta ki a fensőbbség rendeletét : »Minden katona, ki végelbocsájtást még nem kapott, saját csapatjához okt. i-jére tartozik bavo nulni akár kap behívót, akár nem.« Lett erre nagy riadalom a községben Elterjedt a rémes hir, hogy kitört a háború. Jegyző, biró csak nagynehezen bírták megértetni a tartalékosokkal, hogy még nem szakadt el a fonal, mriyen a háborúság kardja fityeg.

(Halálozás.) B. Kereszturból írják : Brett Gyű lát, városunk közszeretetű r. k. plébánosát, súlyos veszteség érte. Édes atyját, Brett Mátyást, kit példás fiúi gyöngédséggel szeretett, s kit betegségében teljes önfeláldozással ápolt, folyó hó 21 -én örökre elvesztette. — A jó Brett-bácsit, ki a szabadságharcot, mint tüzér-hadnagy, dicsőséggel harcolta végig, az egész város, apraja-nagyja egyaránt, szerette, tisztelte és becsülte. — Temetése a legáltalánosabb részvét mellett ment v'gbe. — Áldás emlékére!

(A »Zemplén« könyvnyomdája) követve az előkelő színvonalon álló műintézetek példáját, elkészítette és forgalomba bocsátotta cimkártyáit. A kis levélpapír nagyságú cimkártyák aranyos szélű, brisztol papíron elegáns Ízléssel vannak kiállítva s igy mutatnak: közepén a Gutenberg ci mer látható, alatta, a cimkártya hosszában kék szalag húzódik, melynek végein az országos iparegyesülettől ipari jelességért kapott érmek bronz zal nyomott >fac-similé«-i láthatók. A szalag, végén az érem-lenyomatokkal, a cimkártyán úgy mutat, mint ünnepi »pluvialé« n a diszcsatok. A szalag piros szinü felirata ez: A »Zemplén« könyvnyomdája. Fent, a szalag baloldalán angyalka repül versenyt az alatta szárnyaló fecskével ; lent, a szalag jobb oldalán, egy másik repülő fecske kívánkozik a magasba. Az egész jelképes ábrázolás pedig azt a gondolatot ébreszti a szemlélőben, hogy ez a műintézet gazdag és választékos berendezésével, ugyszintán tehnikai előkelőségével magasan felette áll az úgynevezett »lebuj- nyomdák«-nak. Excelsior!

(Posta- és táviró folyam.) A kassai posta táv. igazgatóság tudatja a közönséggel, hogy ezen igazgatóság kerületében, Kassán, Miskolczon és Ungvárt, a pósta- és távirdakezelési szolgálat megtanulására postamesteri, illetve pósta- és táv. kiadói tanfolyam nyittatik, mely f. évi nov. i-től kezdve 1892. február végéig fog tartani. Erre a tanfolyamra felvétetnek oly folyamodók, (férfiak és nők), kik legalább 18 évesek, magyar honpolgárok, fedhetlen élőt letüek, ép egészséges testalkatiak ; legalább négy középiskolai osztályt, illetve négyosztályu polgári, vagy ezekkel egyenrangú más iskolát kielégítő eredménynyel végeztek, a magyar nyelvben teljesen jártasak, akiknek tiszta és olvasható kézírásuk vin. A tanfolyam- hallgatók tandijat nem fizetnek, de fentartásukról maguk tartoznak gondoskodni. Azok kik magukat ezen tanfolyamra felvétetni óhajtják, eziránt sajátkezüleg irt kérvényüket keresztlevéllel, iskolai és a legújabb időről kiállított orvosi és erkölcsi bizonyitványnyal felszerelve f. évi okt. 25-ig a kassai posta és táv. igazgatósághoz nyújtsák be, megnevezvén abban azon várost, hol a tanfolyamot hallgatni kívánják.

(A m. kir. államvasutak igázgatósága) tekintettel a mostani erős forgalomra és az ebből következő kocsihiányra, a kocsiknak a felek álfal esz- közlendő és a »Díjszabás I. Rész« B. fejezetének e) pontjában 12 nappali órára megsaabott be- és kirakását, f. év szeptember hó 25-től visszavonásig 6 nappali órára szállította le. Debreczen, 1891. szeptember hó 24. Az Üzletvezetőség.

Irodalom,

A Pesti Hírlap ez idén is a maga nemében párallan kedvezményben részesíti előfizetőit; ingyen és bérmentve nagy képes naptárt küld nekik az 13g2-ik évre, karácsonyi ajándékul. S ezt megkapja minden előfizető, aki októbertől kezdve — habár csak 1 ft 20 krnak havonkinti beküldésével — az előfizetők sorába lép. S ez a naptár, mint a szerkesztőség velünk közli, tartalom és célszerűség tekintetében felül fog múlni minden más naptárt. Mert azonkívül, hogy a naptári rész mellett följegyzésre való űrlapokat, a vásárok teljes jegyzékét, címtárt, fővárosi kalauzt és a hasznos tudnivalók egész tömegét tartalmazza : szépirodalmi közleményeit Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kenedi Géza, Borostyáni Nándor, Murai Károly, Sebők Zsigmond, Bársony István, Szomaházi István, Kada Elek, stb. szóval a legkiválóbb és legkedveltebb Írók egész gárdája szolgáltatja. Az idén újabb, nevezetes kedvezményt is létesített a Pesti Hírlap azzal, hogy olvasói számára különféle érdekes kérdések megfejtésére 100—-200 frtos dijakat tűzött ki s ami fő : minden két hétben 50 frtot fizet ki annak, aki a legérdekesebb újdonságot küldte be a megelőző 14 nap alatt a szerkesztőségnek. Azt már mondanunk sem kell, hogy a Pesti Hírlap független, szabadelvű és demokratikus irányú lap, melybe a politikai élet különböző párt- állásu kiválóbb férfiai imák cikkeket s melynek politikai értesülései mindig megbízhatók. Amellett jó tárcák és élénkítő apró cikkek emelik a lap változatos tartalmát. Jókai Mór éven- kint több regényt fog Írni egyenesen a Pesti Hírlap számára s Mikszáth Kálmán is egyedül e lapnak fogja Írni kedvelt humoros tárcáit és karcolatait. Ez uj évnegyed alkalmából azért jó lélekkel ajánlhatjuk a Pesti Hírlapot, melynek ára okt.—dec. negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra 1 ft 20 kr. Mutatványszámokat kívánatra egész hétig ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V., nádor-utca 7. sz.)

»Ország-Világ.* Felelős szerkesztő : Benedek Elek. XII. évfolyam. Az okt.—dec. évnegyed alkalmából bizalommal kérjük t. olvasóinkat az előfizetés megújítása s lapunknak ismerőseink körében való ajánlására. Örömmel tapasztaljuk a művelt magyar közönség folyton növekedő érdeklődését, rokon- szenvét lapunk iránt s mi rajta leszünk, hogy ezt az érdeklődést, ezt a rokonszenvet el ne veszítsük. — Tartalmasság, változatosság, érdekesség, a társadalmi, irodalmi, művészeti stb. kérdésekkel való, semmiféle melléktekintetek által nem korlátozott foglalkozás — ez nagyban a mi prográmunk, melynek keresztülvitelében a legjelesebb irói-gárda van segítségünkre. Az »Ország-Világ« rendes tartalma: két regény, több novella, tárca, élet- és jellemrajz, az ismetetek különféle ágait felölelő cikkek, költemények, heti krónika, különféle rovatok, Nők Világa divattudósitásokkal, képekkel stb. Minden számban ío—15 önálló közlemény. — Az „Ország-Világ* előfizetői évenkint, hat mümellékletet kapnak. A negyedik műmellékletet októberben küldjük meg. — Az ,Ország-Világ* rendes előfizetése egész évre 10 ft, de 8 ftért rendelhetik meg úgy a ^Budapesti Hirlap*, mint az ^Egyetértés* előfizetői, nemklilömben a papok, taoitók és tanítónők is. Mutatványszámokat kívánatra ingyen.

Előfizetési felhívás a MAGYAR HÍRLAP politikai és társadalmi napilapra. A Magyar Hírlap a legtartalmasabb, minden tekintetben teljeseu független politikai napilap. Hive annak, a mi jó és igazságos ; küzd az ellen, a mi helytelen, rósz és igazságtalan. A politikai eseményekről, országgyűlésről, pártok gyűléseiről gyorsan és híven referál s kritikát gyakorol mindennel szemben, a mi a politikában történik. Ez a kritikája mindig és mindenben tárgyilagos és igazságos. Politikánkban, melyet a közigazgatási vitában követtünk, velünk volt az ország szine-java s e politikán Ír sikere és eredménye se maradt el. A társadalmi kérdések mindig élénken foglalkoztatják a Magyar Hírlapot, mely már sok fontos kérdésben egészen magához ragadta a vezérszerepet. A közgazdaság minden egyes ága a Magyar Hirlap-ban kultiválásra talál, mint egyetlen magyar lapban sem, és sohase érjük be a száraz hírek egyszerű közlésével, hanem azokat élvezhető formában, s a kellő magyarázatokkal kisérve juttatjuk a közönség elé. Tárcarovatunk igen érdekes, modern cikkeket hoz ; apró cikkeiben a Magyar Hírlap fürge tollal, érdekes formában dolgozza fel a nap aktuális eseményeit; ujdonsági rovata minden magyarországi hírlapét felülmúlja érdekesség és frisseség szempontjából, s nincs olyan száma a lapnak, melyben egész halmaz eredeti hir ne volna, mely aznap csakis a Magyar Hirlap-ban olvasható. A többi rovatok is mind avatott kezekre vannak bízva, s gondoskodás történt, hogy a legapróbb hir is irodalmi formában kerüljön a közönség elé. A migyar Hírlap naponkint 2—3 iv terjedelemben megjelenik, ezenkívül he- tenkint háromszor mellékletet ad: még pedig: irodalmit, tanügyit és mezőgazdaságit. A közlemények frisseségét, valamint az Írni tudó és akaró közönség közreműködését pályázatainkkal segítettük elő. A Magyar Hírlap ugyanis pályázatul kitűzött: 40 aranyat egy tárcára, 100 aranyat egy novellára és IO aranyat egy újdonságra, ez utóbbit állandó pályázatul, a mely 10 aranyat minden hönap 20-án kiadjuk a legjobb és legérdekesebb hir beküldőjének. A Magyar Hírlap előfizetési árai: egész évre 14 ft, hat hóra 7 ft, három hóra 3 ft 50 kr, két hóra 2 ft 40 kr, egy hóra I ft 20 kr. Egyes szám ára 4 kr. Előfizetőinknek kedves szolgálatot vélünk tenni, midőn már e hónaptól kezdve GYERMEK ÚJSÁGOT is fogunk mellékelni lapunkhoz, hogy előfizetőink 7—15 éves gyermekei ne nélkülözzék azt az olvasmányt, a mely koruknak minden tekintetben megfelel. Avatott kezekre van bízva a gyermek-újság szerkesztése, s minden közleménye, minden illusztrációja gondos megfontolás tárgya lesz. Emil bácsi a Kis Világ szerkesztője már hosszabb elbeszélésről is gondoskodott, mely : A kis gróf kalandjai cim alatt fog Márkus bácsi tollából megjelenni. A Kis Világ előfizetési ára lesz (de csakis a Magyar Hírlap előfizetői számára): Egész évre 2 ft, félévre 1 ft, negyedévre 50 kr. A MAGYAR HÍRLAP kiadóhivatala Budapest, Gránátos-utca iö.

Egyesületi és társas élet.

Nyilvános nyugtázás.

IV. kimutatás.

A főgimnázium építkezési községeinek fedezésére a múlt héten követkéz5) befizetések eszközöltetlek: Dutkievits Medárd ío ft, Schvarz Bér- náth 34 ft, Kende Antal 12 ft, Pollacsek Ferenc 20 ft, Csákó Imre 5 it, Laszács János 5 ft, Pereszlényi István (Varannó) 25 ft, Koczaurek Ferenc 50 ft, Gollner Lajos 6 ft, Enyiczkey Gábor 20 ft, özv. Magdzsár Imréné 50 ft, Bunyitay Vince (Nagy- Várad) 100 ft, Iílavathy János 10 ft, Bombelles Lajos gróf (Karád) 100 ft, Gaizler József br. 33 ft 34 kr, Deutsch Bernát 4 ft. összesen: 484 ft 34 kr. I. II. III. és IV. kimutatás főösszege : 3*33 ft 68 kr.

A kegyes adományozók fogadják hálás köszö- netünket.

S.-a.-Ujhely város elöljárósága 1891. évi szeptember 18-án.

Pataky Miklós, Ujfalussy Endre,

v. jegyző. főbíró.

KÖZGAZDASÁG.

Yálasz „Cuprum“-nak.

— A ^Zemplén« 37. számában közölt cikkére. —

A magyar embert mindég a nyíltság, egyenesség karakterizálja. Komoly higgadt véralkatánál fogva rendíthetetlenül megmarad az egyenes utón. Sem nagyítani, sem pesszimisztikus utón lázitani nincs természetében ; sőt mikor baj van is. inkább csillapitólag és megnyug atólag szokott hatni; mert természet szerint ellensége lévén a hazugságnak és hízelgésnek: magyar természete módjára úgy adja elő mindég a dolgot a mint van, nevére pedig büszke marad.

Erre vállalkozott alólirott cikkíró is akkor, a midőn a bodrogközi mostoha viszonyokat ebben a fekete esztendőben minden pesszimisztikus irány nélkül legközelebb leleplezte és leírta.

A »Zemplén« 34. számában közlött cikkemnek első részére, mely a bodrogközi állapotoknak ebben a mostoha esztendőben valós ígos hű képét ábrázolja, a »Zemplén* 37. számában az Egy baj a sok közül cikkírója, * Cuprum*, kegyes volt reflektálni, és azt amit írtam túlzottnak mondani.

Higye el, mélyentisztelt cikkíró bajtárs ur, hogy a bodrogközi tős-gyökeres magyar fajta nép nem igen szokta az ördögöt feketébbnek festeni, mint a minő; mert mi itten, ebben a természet alkotta kis szigetben, még akkor sem szoktunk rikácsolni és fetahéjázni, mikor jól folynak dolgaink, mert mi jó és balsorsban egyaránt csendes béketii- réssel szoktuk várni a jobb jövőt, mennyiben tapasztaljuk, »hogy a türelem majd nekünk is egyszer rózsát terem*.. Éppen azért mi, mint mindég, úgy most is ebben a reánk nehezkedő fekete esztendőben, nyugodt, kitartó, békés és csendes polgárai vagyunk és maradunk vármegyénknek é< Bodrogköz-szigetünknek.

Egy vidéknek érdekében, különösen akkor, amidőn az évek során hol egy, hol más elemi csapásokkal sújtva van és akkor a midán egyik csapást ki sem heverte, már előállott a másik, és felütötte fejét: akkor megbocsát énnekem, mélyen tisztelt cikkiró-bajtárs ur, hogy eme sanyarú állapotok között a vidék érdekében feljajdulni, mint a Bodrogköz szülöttének és polgárának kötelességemben állónak tartottam, de peszimisztikus igéket nem hirdettem.

Ebből a kötelességérzetbol voltam bátor én is vén pennámat felvenni és azon bizonyára igen is mostoha és feketének beillő bodrogközi állapotainkat köztudomásra hozni.

Tiszelt cikkiró-bajtárs ur!

Sajnálom, hogy rólunk, bodrogköziek gazdasági visszonyairól cikkében elmondott tudósítását nem jó kutforrásból merítette, ha úgy tudja hogy mi itten »in floribus« á'lanánk. Azt hiszem itt nem akad olyan mezőgazda, aki ezt a mostani aratás eredménye utáo állítani merné ; mert itt Bodrogközben amint azt e lapok 34. számában elmondottam volt és most még szomorúbb szívvel vagyok kénytelen ismételni, a repce icifagyott, elveszett; a búza, gabona sokkal kevesebb, mint tavaly volt és ez is silány, szugorodott; szöllőtermésünk pedig a miből terheinket leginkább fizetgetni szoktuk, az erős rendkívüli öböl által totaliter tönkre tétetett s elpusztu’t; és hiába is okoskodnak itt a megszaporodott szölöszeti és borászati szaktudósok, kik maholnap magok is oda lyukadnak ki és kénytelenek lesznek beismerni, hogy idei gazdag szöllőtermésünket is nem egyébb és nem más, mint a rendkívüli öböl tette tönkre és pusztította el.

Tavaszi terményeink közzül a krumpli na- gyobbára a földben megrothadt, megfekélyesedett; a tengeri sok helyütt meddőn maradt; a sok anyaszéna az esős időben még rendem elveszett; ami megmaradt, mint es'lverte haszonvehetetlenné lett; a sarju-széna ugyan sikerült, ámde ez itt, mert bőven megtermett nem keresleti cikk, nem veszi senki. Emeli etta szegény gazda éhen is elveszhetne. Ez a cikk az, amit a szegényebb mezőgazdák legkevésbé tudnak felhasználni és értékesíteni,