Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

ben részesülni, s végre orvosnövendék létére miért nem használt gyorsan ölö szert s miért a kétes sikerű >straphantos«-t? Hozzászámítva ehhez a szenzációs életírást: nem valószínűtlen, hogy tettével csak az emberek könyörületességét akarta hathatósan felkölteni és kihasználni. Szélhámos-e, vagy sem ez az idegen fiatal ember, — a férfiaknak van e igazuk, vagy pedig a nőknek: majd kisül a vallatásnál.

(Névváltoztotás.) A kir belügyminister megengedte, hogy vezetéknevüket Schvarcz Lajos, nagy- kövesdi lakos, Feketé-re, — Lax Henrik, s-pataki lakos, Lászlófi-ra átváltoztathassák.

(Gyermekek réme) Lelesz községből írják, hogy ott a difteritisz járványszerüen lépett fel. Szeptember 3-ától 12 éig 8 beteg gyermek közül 4-et elrabolt.

(Bábaképző tanfolyam.) A n.-váradi bábaképző intézetben, a téli tanfolyamra, okt. 1 — 10 ig lehet beiratkozni. A jelentkezők vigyék magukkal keresztlevelüket, úgyszintén honossági, erkölcsi és orvosi bizonyítványaikat.

(A gazdaközönség figyelmébe.) A cs. és k.

6-ik vonatosztály kezelő bizottsága értesíti a közönséget, hogy f hó 30 án és a következő napokon Kassán (Bethlen-körut, közép-külsétány) 200 kimustrált szolgálati ló árverés utján a legtöbbet Ígérőnek, készpénz fizetés mellett, el fog adatni. Az eladás naponta reggeli 8 órakor kezdődik.

(Lapunk mai számához) a sPesti Hírlap‘ melléklete van csatolva. Különösen felhívjuk arra t. olvasóink figyelmét.

Irodalom.

Előfizetési felhívás a MAGYAR HÍRLAP politikai és társadalmi napilapra. A Magyar Hírlap a legtartalmasabb, minden tekintetben teljeseu lüggetlen politikai napilap. Hive annak, a mi jó és igazságos ; küzd az ellen, a mi helytelen, rósz és igazságtalan. A politikai eseményekről, országgyűlésről, pártok gyűléseiről gyorsan és hívei; referál s kritikát gyakorol mindennel szemben, a mi a politikában történik. Ez a kritikája mindig és mindenben tárgyilagos és igazságos. Politikánkban, melyet a közigazgatási vitában követtünk, velünk volt az ország szine-java s e politikánk sikere és eredménye se maradt el. A társadalmi kérdések mindig élénken foglalkoztatják a Magyar Hírlapot, mely már sok fontos kérdésben egészen magához ragadta a vezérszerepet. A közgazdaság minden egyes ága a Magyar Hirlap-ban kultiválásra talál, mint egyetlen magyar lapban sem, és sohase érjük be a száraz hírek egyszerű közlésével, hanem azokat élvezhető formában, s a kellő magyarázatokkal kisérve juttatjuk a közönség elé. Tárcarovatunk igen érdekes, modern cikkeket hoz ; apró cikkeiben a Magyar Hírlap fürge tollal, érdekes formában dolgozza fel a nap aktuális eseményeit; ujdonsági rovata minden magyarországi hírlapét felülmúlja érdekesség és frisseség szempontjából, s nincs- olyan száma a lapnak, melyben egész halmaz eredeti hir ne volna, mely aznap csakis a Magyar Hír- ] lap-ban olvasható. A többi rovatok is mind avatott kezekre vannak bízva, s gondoskodás történt, hogy a legapróbb hir is irodalmi formában kerüljön a közönség elé. A magyar Hírlap ] naponkint 2— 3 iv terjedelemben megjelenik, ezenkívül he- ] tenkint háromszor mellékletet ad: még pedig: irodalmit, tanügyit és mezőgazdaságit. A közlemények frisseségét, valamint az Írni tudó és akaró közönség közreműködését pályázatainkkal segítettük elő. A Magyar Hírlap ugyanis pályázatul kitűzött: 40 aranyat egy tárcára, 100 aranyat egy novellára és IO aranyat egy újdonságra, ez utóbbit állandó pályázatul, a mely 10 aranyat minden hönap 20-án kiadjuk a legjobb és legérdekesebb hir beküldőjének. A Magyar Hírlap előSzetési árai: egész évre 14 ft, hat hóra 7 ft, három hóra 3 ft 50 kr, két hóra 2 ft 40 kr, egy hóra I ft 20 kr. Egyes szám ára 4 kr. Előfizetőinknek kedves szolgálatot vélünk tenni, midőn már e hónaptól kezdve GYERMEK. ÚJSÁGOT is fogunk mellékelni lapunkhoz, hogy előfizetőink 7—15 éves gyermekei ne nélkülözzék azt az olvasmányt, a mely koruknak minden tekintetben megfelel. Avatott kezekre van bízva a gyermek-újság szerkesztése, s minden közleménye, minden ilíusztrációja gondos megfontolás tárgya lesz. Emil bácsi a Kis Világ szerkesztője már hosszabb elbeszélésről is gondoskodott, mely :

A kis gróf kalandjai cim alatt fog Márkus bácsi tollából megjelenni. A Kis Világ előfizetési ára lesz (de csakis a Ma - gyár Hírlap előfizetői számára) : Egész évre 2 ft, félévre I ft, negyedévre 50 kr. A MAGYAR HÍRLAP kiadóhivatala Budapest, Gránátos-utca ib.

A sVasárnapi Ujsás* 37-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Grévy Gyula. (Arcképpel. — Vidám bará i körben. (Költemény) Dömény Józseftől. —- Erdélyi napjaink 1849. Régi Honvédtől. — 1848/49. emlékek.

A szabadság emléktárgyainak kiállításából. (Számos képpel.)

— Képek az 1848/49-iki osztrák seregből és segéd csapataiból,

— Heicke József ■849-iki rajzai. — Távírdák és posták. — j Egyveleg. — Széchenyi-emlék a Svábhegyen (Képpel.) — Egy levél 1849-ből. Karmán Pál ujvcrbászi ref. paptól. — A nagy-becskereki református templom. —á —r. (Képpel. — A véreső. —- A király Galgóczon. — A 37. gyalogezred jubileuma. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyesületek. — Egyveleg. — Sakkjáték. — Képtalány. — Mi újság.

— Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti — nap- j tár. E szám melléklete a Világ Krónika, mely érdekesnél-ér- 1 dekesebb cikkeket közöl. A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft.

— Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I ft.

Egy nagy érdekű irodalmi ciklus folytatását j tartalmazza a >Képes Családi Lapok« legutóbb meg- ; jelent száma. Tolnai Lajos a vidék költőinek jel- : lemzése után áttért a fővárosi írók egyik ki'űnő ' ségére, Váradi Antalra, s éppoly tárgyilagosan, mint szellemesen jellemzi írótársát. Általában a iKépes Családi Lapok« szerkesztősége mindent elkövet, hogy a lapot minden tekintetben olyanná tegye, hogy a magyar olvasóközönség szellemi igényeit egyre fokozottabb mértékben kielégítse. Szépirodalmi közleményei válogatottak, ismeret I terjesztő cikkei a legérdekesebb és legaktuálisabb kérdésekkel foglalkoznak az egészségügy s egyéb társadalmi szükségletek köréből. Mégis érdemli,

hogy egy család asztaláról se hiányozzék. A magunk részéről legmelegebben ajánljuk, főkép a most beállott évnegyedre. Előfizetési ára • egész évre 6 ft, felévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr.

Egyesületi és társas élet.

Nyilvános köszönet.

A »status-quoante« alapon álló s -a. újhelyi izr. hitközség elöljárósága által az üldözött orosz zsidók javára eszközölt gyűjtés eredménye 555 ft. volt, melyhez a hitközség tagjain kívül Mezőssy Gusztávné úrnő ivén több kesznyéteni emberbarát 14 fttal járult. A gyűjtés körül Schvarcz Bernát, Keiner József, Burger Sámuel és Lővy Adolf urak fáradoztak : és a begyült összeg az orosz zsidók segélyezésére alakult fővárosi központi bizottsághoz küldetett be, melynek nevében, valamint alulirt elöljáróság részéről, fogadják úgy a t. adakozók, mint a t. gyűjtők meleg köszönetünket.

S.-a.-Ujhely, 1891. szeptember hó 17-én.

A s.-a.-újhelyi izr. hitközség elöljárósága:

Némethy Zlnner Henrik

titkár, elnök.

Nyilvános nyugtázás.

111. kimutatás.

A főgimnázium építkezési költségeinek fedezésére a múlt héten következő befizetések eszközöltettek : Zombori János 20 ft, Kasztner János 12 ft, Platz Károly 5 ft, Zsiska Antalné 30 ft, Ligeti József dr. 30 ft, Zinner Adolf 20 ft. Osváth Ferenc 50 ft, Moldoványi Géza 10 ft. s.-a -újhelyi takarékpénztár 166 ft 67 kr, Halász József 16 ft 67 kr, Dókus Mihály 16 ft 66 kr, Frisch Herman 5 ft, főt. kassai székes káptalan 50 ft, Lenkei Mihály 10 ft, Pozsgay Miklós 10 ft. Összesen 452 ft. I. II és III. kimutatás főösszege: 2649 ft 34 kr.

A kegyes adományozók fogadják hálás köszönetünket.

S.-a.-Ujhely város elöljárósága 1891. évi szeptember 18-án.

(» Pataky Miklós, Ujfalussy Endre,

v. jegyző. főbíró.

HŐZGrAZDASxtGr.

ltaromfi kiállítás.

A borsod-vármegyei gazaasági egyesület támogatásával Misko'czon, f. évi október hó 1 —4-ig rendezett baromfi kiállítás prográmja :

1. §. Ezen kiállításra elfogadtatnak mindenféle közönséges és faj-tyukok, pulykák, kacsák, ludak, galambok, disz-baromfik, madarak, tengeri nyulak, baromfi-tenyésztési segédeszközök, termékek és irodalmi müvek.

2. §. Az összes költségek (a vasúti küldést bele nem értve) fejében lúd és pulyka után 30 kr ; tyuk, gyöngy tyuk és diszbaromfi után 20 kr. galambok és tengeri nyu ak után 10 kr fizetendő, A madarak után helypénz nem szedetik.

Segédeszközök, irodalmi és egyébti tárgyak céljaira szükségeltető */„[] méterenkint 50 krjával lesz számítva.

3. §. Ezen kiállításra a bejelentések csak is szeptember hó 26 ig fogadtatnak el. A bejelentések é» ezekkel egyidejűleg a helypénzek a borsod- vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalának Miskoiczra küldendők.

4. §. Valamennyi bejelentett kiállítási tárgy legkésőbb f. évi szeptember hó 28-án portómentesen következő cim alatt indítandó útnak : Baromfikiállt tás, Miskolcz.

5 § A díjazás. Minden egyes fajta külön dijazás a'á esik. A dijak következők : a] 3drb díszoklevél, b) arany-, ezü4 és elismerő oklevelek.

6. § A kiállított tárgyak eladása csak a kiállítási iroda utján eszközölhető, mely közvetítésért az eladási összeg io°/0-ja fog levonásba h szatni.

A kiállításon el nem adott állatok, a menynyiben ezek vasúton érkeztek, a feladónak portómentesen küldetnek vissza. Az állatok élelmezéséről és a legizakszerűbb felügyeletről és gondozásról a kiállítási bizottság fog gondoskodni.

7. §. Csak is egészséges állatok fogad atnak el. — A kiállításra küldött beteg állatok azonnal vissza lesznek utasítva. Az állatok lebélyegzése és jelzése (festékké', vagy a lábra vart különféle szines szalaggal) a kiállítók érdekében f elette k:vánatos.

Miskolczon, 1891 szeptember hó.

A baromfi kiállítás rendező-bizottsága.

CSAJOK,

Müncheni benyomások.

(München, a királyok ajándéka. — Holfbrüuhaus — Nemzeti Muzeum. — Képtárlat. — Nymphenburg. — Magyarische csárda. —)

Müchent királyai tették olyanná, amilyen.

Szemedbe ötlik valami palota, a többi közül kiváló nagyságra s diszre, bizonyos lehetsz, hogy valamelyik királyától ered; gyűjteményben jársz, mely a nemzet múltját világosítja meg vagy képei számával s értékével kápráztatja szemed: király vetette meg alapjait. S e királyok okosak, bölcsek lehettek; nem a mu'andóságnak szolgáltak, de az öröknek: a művészetnek. »Vita brevis, ars longa.« — München hosszú életre tarthat számot. S a nemzet há’ás is értté uralkodói iránt. Ludwig 1., Max Josef, Maximilian /., — ez a Bajor szent- háromság üldöz iépten-nyomon: képekben, írásban, kőbe vésve, utca elnevezésekben. Hozzá- vehetjük a mostani uralkodó-herceget, ki mérkőzik amazokkal - népszerűségre.

Hallomásból tudtam, hogy itt igen sok ember képiró s minden ember sörivó. Első este a sörivó Münchent láttam Ott tolongott, ott vigadt a Hofbräuhaus padjain, a szellös kertben, a fülledt termekben. Eddig karcsú sörös poharakhoz szokott együgyüségemben szinte anakronizmusnak hittem a sörös-korsó elnevezést, — bezzeg alaposan cáfolták meg ezt a vélekedésemet a Hofbräuhaus fedeles kökupái. Látták volna önök, mekkora szemeket meresztett a sörtöltögető (hirtelenében nem tudok rá jobb elnevezést,) mikor utitársam, a kinek fúrta oldalát, hogy a kőkorsó féltékenyen rejti el előle a müncheni sör színét, üvegpoharat kért tőle Bele is telt egy negyedóra, a mig egy üvegedény kikerült a környék valamelyik zugából. S milyen boldog egyszerűség' Sörház, a melyikben nem hangzik a zengzetes „zahlen 1* a melyikben a ,trinkgeld« ismeretlen fogalom ! Nehogy azt gondolja valaki, hogy itt ingyen mérik a sört. Nem ; csak az a nálunk sokat emlegetett, de minél kevesebbszer érvényesülő közmondás uralkodik itt: magad uram, ha szolgád nincs. Ott csörgedez mindig a hideg, tiszta viz; ebben öblöngeti meg mindenki kőkorsóját, hogy aztán maga fáradjon el vele a sörmérésig, s töltesse tele 26 pfennig ára egy liter hofbierrel.

Ott bolyongtam a National Museum véget alig érő termeiben. Méltán dagadhat az önérzettől a bajor keble ezek láttára Az ő múltjukat, az ő ipari fejlettségüket a múltban, az ő életmódjukat magyarázza itt minden. Ezt a vaskos buzogányt nem tudom melyik bajor gróf forgatta vitézül a a csatán ; nürnbergi mester munkája ez a remekmívű kapu, s e vén kártyalapokból, e vertfedelü sörös korsó mellett aligha nem valamelyik bam- bergi tanácsbeli gusztálta ki a négy fiikót. (Felteszem, hogy a négy filkó itt sem veszti el nemzetközi jelentőségét)

S a mint a nagy német kulturnemzet e kincses házában bolyongtam, a feliratokat olvasgatva, meg-megá!litott egy egy ismerősen hangzó név, szerényke tárgynak neve, de nekünk édesen csengő az idegenb’n, mert édes hazánkat vallja szülőjéül, szerényen húzódva meg a gazdag germán gyűjtemény valamelyik zugában. Iné a dicső germán ősök vértjei közt egy magyar »cákán,« — gazdája, úgy lehet, kemény harcban vo’t egykor a szomszéd »schischack« urával, — a meiszeni por- cellánok sokasághban egy herendi tál, Fischer Sámuel ajándéka Két pecsétlenyomat, Hollós Mátyás és Nagy Lajos korából, a nagy,-sz -mik- lósi arany e-üstlelet utánzata, s egy falfestmény de »Székely«-től (alkalmasint Székely Bertalantól) emlékeztet még a mi kis hazánk ázsiai barbárságára. (A Kölnische Zeitung elevenítette fel legújabban a valóban szomszédokhoz illő nyiltszi- vüség e nem egészen uj bizonyítékát)

Kunstausteilung, Glaspalast. A nyitás idejét vártam, ujjaim közt egy bennföldi bajor szivar roncsait morzsolva. (Bajorországban a nem importált szivarok igen büszke címekkel ékeskednek : Exceptionales, Pour la noblesse, — de messze megette maradnak a mieinknek. S nem is lehet máskép. Egy müncheni szivarkereskedő irigykedve sóhajtott fel: »Hja, önök magyarok fizetnek a szivarért, de nálunk 10 pfennigért már illatos füstöt akarnak élvezni.« S igaza lehetett.)

De ime, megnyílt a tárlat. A sok száz kritika közül, amelyik szépen, rendre elmondta hiányait s jelességeit, önök is olvashattak nehányat. Olvadhatták azt is, hogy a magyarok művészete n'ncs méltón képviselve. Két fiatal festő : Csók István és Eisenhut Ferenc érdemelnek legtöbb tekintetet. Az első áldozást festett, sok művészet tel, s minél kevesebb árnyékkal; ez utóbbi török képei is becsülettel vallanak a mesterre, kivált az egyik, melynek bűvös világítása, színezése s nőalakjai épp úgy rávallanak a Keletre, mint a Csók István képe Magyarországra, Munkácsy is küldött két képet, s nem maradtak el a B. v. Spányi gólyái sem.

Általán, nekem úgy tetszett, hogy a tárlatban igen sok a színes vászon. Kék vászon, zöld vászon, szürke vászon. Némelyikén még figura is akad. Mekkora áthidalhatatlan űr van, teszem azt, a Meissoiner (találomra mondom Meissonier-t) hajszálig kidolgozott, finomságra utolérhetetlen három kis képe, s ezen, egyet'en tónusban festett vásznak közt. Csak mcgfigyelésképen, s nem gáncsul mondom ezt.

En legtovább a svéd Kroyer képe előtt álltam : A fráncia kiállítási bizottság gyűlése Ko-