Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1891. szeptember 20 38. sz. Huszonkettedik évfolyam. Z r y n T r \t I ' I yj I I I I * J Amon/elül Mly.g Jofa. A 1 f fl M ÍV X A Kiemelt disabetük i kör^ w zettel ellátott hirdetményekért térmérték sserint ? 1"!*^ * 1 I • i minden □ centiméter 1 arsadalmi es irodalmi lap. kedvezmény nyujtalik. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE nyomdába ktüdend6kfU | (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉCI DÍJ ; hir.Ulo. hirdetőieknél; Minden egye» »zó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük a körzettel ellátott hirdetményekért térmérték »»érint minden □ centiméter után 8 kr »zámittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. ELŐFIZETÉS íiEgész évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől tO' gadtatnak el. Xéllratoi nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor díjjá 20 kr. S.-A.-Ujhely, 1891. szept. 20. A s.-a.-ujhelyi kereskedelmi és terménytőzsde t. választmányától az alább következő nyilatkozatot kaptuk, melyet az »audiatur et altera pars* elvénél fogva avval a kijelentéssel közlünk, hogy Cuprum munkatársunknak jogában áll az ügyre vonatkozólag még további észrevételeket tenni. A nyilatkozat ez: Ezen becses lapok f. évi szeptember 13-án megjelent 37. számában Egy baj a sok közül felírásé cikkben Cuprum a zemplénvármegyei gazdasági egyesületet, a gazdaközönségnek olcsó előlegekkel való ellátása céljából hitelszövetkezetek felállítására buzdítja s ezen szükség legfőbb indokául a kereskedőknek a gazdaközönségen elkövetni szokott uzsoráskodását tünteti föl. Jóllehet, hogy a gazdasági élet nehézségének elhárítására irányuló minden törekvés, a s.-a - újhelyi kereskedelmi- és terménytőzsdének, mint szintén a gazdasági érdekek ápolására alakult egyesületnek támogatására mindenkor számíthat s igy a gazdaközönségnek olcsó tökével való ellátását is óhajtandó célnak és Cuprum erre irányuló törekvését dicséretesnek ismeri el,—a jelzett cikk azon részével szemben, mely a gazgasági elvek tárgyilagos fejtegetése helyett, a kereskedők ellen és pedig egész általánosságban az uzsoráskodás vádját involváló állításokat vagy legalább feltevéseket tartalmaz, úgyszintén az ezen állítások igazolásául felhozott téves okoskodások ellen felszólalni köteles. Igen tévesnek és alaptalannak kell kijelenteni azon okoskodást, hogy a kereskedő azáltal, hogy a gazdának előleget ad és a gazdával megkötött szerződésben a kikötött árért nem csupán annyi mennyiségű gabnanemüt köt le, amennyi az előlegül adott pénznek megfelel, hanem rendszerint még egyszer annyit, 25°/0-ra dolgoznék ; mert ily eladás által semmiféle előnyben sincs a kereskedő a gazda felett, miután az kizárólag a szerencsétől függ, hogy melyik kötött jobb ügyletet közülök, a szerint amint az eladás idejétől a szálli tásig a gabnanemüek ára feljebb megy vagy leszáll és igen könyen s igen gyakran megtörténik, hogy e vétel idején magas árak mellett vesz a kereskedő s aratás után a szállítás idejében sokT Á * 0 A, Pjátrá Drákului. (Ördög-köve.) (Havasi emlékeimből.) — A ^Zemplén* eredeti tárcája. — Fel a havasba, fel 1 A természet ide rakta le kincseit; csodás I alkotásait itt vitte véghez, itt van összehalmozva | minden bámulatra méltó. A havasok csúcsain a halandó közelebb érzi 1 magát istenéhez, s ezen közelség tudatában a lélek leveti magáról a salakot, a sziv nemesebb' n dobog, a szeretet érzésével magához : zeretné ölelni az egész világot. Ha igaz lelki gyönyörben akarsz részesülni, keresd fel a havast, s a természet csodás remekei megadják részedre a legnagyobbat. Ott valék én is a havasban 1 Az én lelkem nem tudott megválni a gyönyörű képektől, melyek szemeim elé tárultak. Rá-rátapad tekinteted a kősziklára, vízesésre, s f;l-felébreszt ezer vágy- gyal agyadban ezer gondolatot. Gurá-Albákului három órányira fekszik To- pánfalvától. Jó ut vezet odáig. Kép után kép, ezer meg ezer változatban; szédítő magasságból tekintsz alá a gyorsan elrohanó Aranyosra, — majd közvetlen közelébe jutsz. Itt ott házcsoportok. szikla-alakzatok, fenyvesek. . . mindannyian gyönyörködtetik foglalkoztatják a szemet. Jő Szekátura, s onnan már gyorsan érsz Gurá-Albákului községbe. A mi e községben mindjárt szembe ötlik — kai alacsonyabb ára van az életnemünek, mint amilyen áron vett és ez esetben mennél többet adott el a gazda, annal jobb üzletet csinált a gazda s annál roszabbat a kereskedő s nem hogy 2 5°/0-ra dolgozott volna, hanem ellenkezőleg nagy vesztességgel végződik a kereskedőre nézve az előre való vevés és nagy nyereréggel a gazdára nézve. Az elére való eladás tehát a kereskedőre nem előny s a gazdára nézve nem hátrány, de ezen előre eladás nem is az előleg miatt történik, hanem azért, hogy a gazda az előre való eladással jó árakat akar terményei részére biztositrni; mit kétségtelenül igazol az, hogy a leggazdagabb birtokosok, kik előlegre nincsenek reá szorulva, szintén előre eladásokat kötnek, épen úgy, mint azok, kik nagykereskedők és birtokosok egyidejűleg, kik valamennyien termésükre előre eladásokat ezért kötnek, hogy jó árakat biztosítsanak maguknak ; ismételjük tehát, hogy azután tisztán a szerencsétől függ az, hogy a szállítás idejében magasabbak lesznek-e az árak vagy alacsonyab bak, mint az eladáskor voltak, vagyis az, hogy kire nézve üt ki jobban a vétel ; de a kereskedő semmi esetben nincs semmi előnyben a gazda felett, arról nem is szólva, hogy a kereskedő, miután eladás céljából vesz s igy rendszerint nem csak vevő, de egyszersmind eladó is, a gazdával egyérdekü állása is van. Az előlegadásból sincs a kereskedőnek előnye, mert hosszabb időre előre köteles venni, szükségkép kockázatot vállal a hosszabb idő alatt előálló I árhullámzás áltál és üzleti tőkéje lekötve lévén, azt a kész árú több ízbeni és rövidebb időközök- I ben való vételére és eladására nem fordíthatja; ami j pedig a kereskedő munkásságának és jövedelmének tulajdonképeni alapját képezi. Az igazság tehát az, hogy az előre való vétel a kereskedőre nagy kockázatot hárít, az előlegadás pedig űz'eti tőkéjét vonja el rendeltetésétől s a kereskedelmi tőkének a termelés céljaira való átengedését képezi; egyszóval úgy az előre való vevés, mint az előleg adása a kereskedőnek semmi biztos nyereményt nem nyújt s annál kevésbbé biztosit előnyt a gazda lelett; semmi alappal sem bír tehát azon állítás, hogy ily eladásoknál 25%ra dolgozik a kereskedő, mert semmi °/0 nyereség az a templom; — roskatag fa-alkotmánya a 17. század elejéről. Akkortájt megfelelt a célnak, ma már nem képes befogadni a híveket, s azért nagyobb szabású templom építéséhez fogtak, Mennyit beszélhetne az a kis fatemplom. Mondják, hogy e község hívei eleinte, mikor ide telepedének, protestánsok voltak ; a templomtorony tetején kakas díszelgett, melyet most is ott őriznek a templom hajójában. A nép később a görög-keleti vallást vette fel, a kakas helyébe kettős keresztet tett fel, — s azóta ott áll az, kiáltván az idők zivatarait. A nagy torony közül négy kisebb torony áll, úgy néz ki, mintha fiastyuk volna. Két oldalon két toka, egyik fából másik ércből, — a híveket harangozások után toka-szóval is hívják az isten házába. A templom két fala aztán nem látszik a sok fa- és kőtáblácskától, melyek mind keresztcsúcsban végződnek. A lapocskákon név és évszám hirdeti, ki, mikor halt meg, mert ott a temető is a templom körül van. Az emléktáblákat nem a sirfejhez tették, hanem odaakasztották a templom falára, hol azokat a kegyelet és isten- félelem inkább megőrzi. Nem is tudják aztán ki hol nyugszik 1 Felesleges is volna, — mert itt nem szokás felkeresni soha a sirt, imádkozni a fejfánál. Menjünk be a templomba. A szűk és törpe előpitvar deszkafalai és a tetőzet ki van pingálva fényesen; élő nagyságban szentek sokasága sorban áll, apróbb testű angyalok pedig röpkedni I látszanak. A pitvarban szoktak a nők állani, — I bennebb a templom hajójában a férfiak, mely 1 hajó az oltártól egészen el van választva egy deszkafallal Az egész belső egy kép. sincs neki biztosítva, hanem épen 'annyiszor nagy veszteséggel végződik reá nézve a vétel. Ha még kiemeljük, hogy míg a gazda, ha többet ad el, mint amennyi azután terem, csak annyit köteles szállítani, amennyi termett, addig a kereskedő, bármily drága árban legyen kénytelen beszerezni az árut, szállítani köteles a legutolsó szemig : ezzel beigazoltuk, hogy a kereskedő az, ki rosszabb helyzetben van és súlyosabb felelősséggel kénytelen szerződni, mint a gazda; minthogy az élet is igazolja, hogy magasabb árhullámzások idejében, míg a kereskedő egész vagyonával fizeti meg a szerencsétlen kötéseket, addig a gazda csak azon egy évi termése mellett szenvedett veszteségen okul. Ez idén is az árak aratás előtt jóval magasabbak voltak, mint tavaly aratáskor,; ezen kedvező ár bírt sok gazdát előre való eladásra azon célból, hogy kedvező árakat biztosítsanak maguknak ? Vájjon a kereskedő hibája-e az, hogy az árak erősen felmentek s utólag azon gazdák jobb eladásokat köthettek volna? Hát a kereskedő, ki szintén előre eladott, nem igy járt e ? Gazda és kereskedő és mindenki egyenlően alá van vetve a gazdasági élet esélyeinek s ezen esélyek ellen csak közös erővel lehet védekezni 1 A gazda és kereskedő érdeke nem ellentétes, hanem egyiknek jóléte a másikétól függ s viszont, amint hogy a gazdasági egyesüket céljai a kereskedők részéről is támogatásban részesülnek 1 Nem tartjuk tehát helyesnek, hogy ott fedezzünk fel ellentéteket, hol olyanok nincsenek — hanem ellenkezőleg, azt tartjuk, hogy az érdekek összhangjáról és ugyanazonosságáról meggyőzni az érdekelteket — ez képezi a közvélemény veze - tésére hivott sajtónak feladatát; hogy ezáltal együttes, vállvetett működésre bírja reá a társadalmat; mert az emberi élet minden terén — és különösen az emberi önkény és befolyástól teljesen független törvények szerint működő gazdasági élet terén, csakis együttes összetartás s kölcsönös támogatás által érthető el hasznos eredmény s igy azon cél is, melyet Cuprum jelzett cikkével szolgálni kívánt 1 Ott foly a templom alatt az Aranyos; mely felett gyönyörű fenyves terül el. Azonban térjünk át tárgyunkra. A templom körül fekvő temetőben több sir felett kimagaslik a fenyőfa-jelvény, mely azt jelenti, hogy a sírban hajadon leány vagy fiatal legény nyugszik. Több öl magas fenyőkaró, héjjá lehántva s ciráda-faragással egész a tetőig. Akinek igen cifra fenyőfája van, azt nagyon szerették ; lehet következtetni, — röbb gondot fordítottak fejfájára. — Ki nyugszik itt e sírban ? kérdezőm a tanitótól, ki már rég e községben lakik, — Uram, annak története van. Aztán odavezetett a templom falához, az emléktáblácskához melyen e név állott: « Soldos Anna 1865.« Soldos Anna I mit kereshet itt e magyar leány ? Nem magyar lány volt az I Román leány volt az e gész valóságában, csak a neve magyar. Vannak itt még Rákócziak is; lehet, hogy hajdan e havasban magyarul beszéltek, ma azonban nincs úgy. A protenstáns vallás után a nyelvet is feladták, s ma már egy akol és egy pásztor van az egész havasban. Meglátszik a havas minden férfián az erő, izmosság; az öltözet maga is magyaros. Derék egy nép ez; nyilt és őszinte; munkás. Soldos Anna ott született a havasban, Sze- káturán túl. A mostani megyei ut mellett fekszik a Deálul Frumosz havas. Gyönyörű hely ez ; leggyönyörűbb részlete a Pozserita. Ez a Pozse- rita már Albákhoz tartozik, áll nehány házból, melyekhez fenyőtörzsekhez függesztett gerendán JY1 ni számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.. t
