Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-08-16 / 33. szám
lóháton jártak, mikor egy fiatal ember és viszont egy leány évekig várt kedvese, vagy ha e kifejezés önöknek jobban tetszik hölgyeim, vőlegénye után, mig háborúból visszakerült: én sohasem hittem; pláne mikor csonkán került vissza a vőlegény, hogy azért a leány még is hozzá ment nőül, azt abszolúte nem bírom elhinni. Önök is olyanok, mint én, vagy bárki közülünk. Szeretünk az igaz mi is, igazán, örökre is, ha a véletlen úgy hozza magával, de ha kell, hamar feledni is tudunk. És akadjunk egy másik leányra, és önök egy másik fiatal emberre, a ki tud a szájok ize szerint beszélni, csak úgy bele szeretünk újra, mint akár először, talán még jobban, mert már van prakszisunk. Kilencvenkilenc percentje a lányoknak már többször volt szerelmes, de egyszer okvetlen, mielőtt férjhez megy (zárójel közt megsúgom, hogy az a századik, a statisztika szerint, io éves korában halt meg.) És igen sokszor olyanhoz megy férjhez, a kit jóformán alig ismert. Éljön a vőlegénynek való, beszél háromnegyed óráig a menyasszonyával, azután megkéri a kezét. És mind a ketten azt hazudjak égymásnak, hogy ők szeretik egymást. Elhiszi nekik ? Én nem. De nem mindig megy ilyen simán Igen gyakran azt feleli a mama kérdésére a menyasszony, hogy: nem szeretem, nem megyek hozzá I De a mama azt feleli : csak menj hozzá, majd megszokod. És ő meg is szokja és többnyire boldog házas életet él. Ugyebár úgy beszélek, mintha általában tagadni akarnám, hogy léteznék szerelmi házasság. Igen is, tagadom. Olyan ideális igazi szerelem, hogy sem a férfi, sem a leány sohasem szeretett mást és úgy lesznek egymáséi, nem volt már régen, a jelenben pedig semmi esetre. Ez korántsem olyan nagy baj, mint a hogy az első pillanatra gondolnók. Tegye kisasszony kezét a szivére Ugyebár ön is volt már szerelmes, lehet, hogy most is az; de azért jussak eszébe, még sem az lesz a férje, akit most szeret. És azért boldog lesz, majd meglátja, Azok az úgynevezett szerelmi házasságok többnyire válással végződnek. ön azt felelheti ugyan mindezekre, hogy olvassam a hírlapokat, tele vannak szerelmi drámákkal. Az is csak divathiúság, hóbort, hogy a lapok kiiárják az esetet, talán rövid életrajzukat is. Pedig ha küzdeni akartak volna, élhettek volna bol- dogúl. De jobbnak látták együtt halni, mert nem volt bátorságuk élni. Az egyik mérget iszik, mert csalódott szerelmében. Nem igaz. Több pénzt várt, mint a mennyit kapott volna, a mivel adósságait kifizethette volna, ez volt oka öngyilkosságának és nem a csalódott szerelem. De sokszor még nevetségesebb hóbortból ölik meg magukat az emberek. Egy példával szolgálhatok. Egy Kassán állomásozó ezrednél feltűnt, hogy egy idő óta hetenként egy-egy baka lövi magát agyon. Kezdték a dolgot vizsgálni. Nem-e a tisztek bánásmódja okozza ? Egyszer egy ilyen öngyilkos hátrahagyott levelében megjelölte a zenedarabokat is, melyeket temetésekor játszsza- nak. Meg volt az ok. Ekkor az ezredes kiadta parancsba, hogyha még egyszer meg meri valaki magát lőni, nem fog játszani temetésén a katonabanda. E perctől fogva megszűnt az öngyilkosság. Sokszor ilyen gyermekes dolgok szolgálnak okul, ha valaki megválik az élettől. Lám a szerelemről kezdtem beszélni és az öngyilkossághoz kerültem. Úgy látszik mégis van a kettő között valami összefüggés Szóval az a nagy hiba, hogy a lányok igen gyorsan, illetve korán tudják meg mi az a szerelem. És ennek oka, hogy a szülök nem ügyelnek arra eléggé, hogy lányaik mit olvasnak. Könyveiből, melyeket dugva olvas, megtanul aztán olyant is, amit ráérne később még sokára megtudni, vagy még jobb volna, ha sohasem tudná meg. Igen hamar alkot magának ideált. És a legelsőbe, a kibe belebotlik, beleszeret. Először virágot fogad el és ad, a mi még igen ártatlan dolog. Később már titkon leveleket is irkáinak egymásnak, persze a szülők erről semmit sem tudnak. Igen gyakran, mikor megtudják, már késő is. Ilyen esetben a szülőket kell hibáztatni gondotlanságukért. De tu dók esetet mikor a szülők megengedik, hogy leányaik fiatal emberekkel levelezzenek ; ez már valamivel több a gondatlanságnál. Én itt, fogják önök mondani, prédikálom a morált, magam pedig megeszem nagypénteken a pecsenyét. Meglehet; de legalább tudom, hogy nem kellene megenni Lehet, hogy önök is tudják, de azt mondják, hogy a pecsenye jó nagypénteken is. Kiss Károly^ HU M OR. Hol? Anna : Apa figyelj! Most jön a gyönyörű szép adagio, Apa: Adázsó —■ hol — hol ? ? * Orvosi szigr la ton. — Miről fogja ön megtudni, hogy igen súlyos esettel áll szemben 1 — Arról, ha a páciens meghal. * Megértette Urna-. Az arcképe jól sikerült, csakhogy azt hiszem, a fényképész kissé hizelgett magának. Vikta \ Ezt kikértem volna magamnak. Tessék elhinni nagysága, egy szót se szólt hozzám * A rövidlátó. Férj'. Itt ülök egy órája már s egy árva keszeg se nyúlt a horgomhoz. Nézd csak lelkem, rajta van-e még a kukac ? Nő: Hiszen nem a horgászbotot hoztad el 1 Férj-. Hát? No : A kocsisunk ostorát. (A >Mátyás Diákiból.) GONDOLATOK. Weisz Jean Jackes-tői Talán nem a panaszkodó Ariadne, ki szigetén maradt - talán nem is a trónjától megfosztott Irene, sőt talán nem is a gyermekei fölött kesergő Rdchel a legszerencsétlenebb teremtmény, hanem Éva, a mi közös anyánk, ki olyan sokáig élt, anélkül hogy csak egyetlen egy asszony is lett volna szomszédságában, kit megszólhatott volna. Az asszonyt, mivel ide-oda repül, elnevezték angyalnak, pedig nem más, mint pillangó. Mihelyt a nők jogegyenlőséget nyernek, nem lesz többé jogegyenlőség, mert ... a férfi rab szolga lesz. --------A nő kétszer hal meg. Egyszer akkor, mikor igazán meghal; — máskor akkor, mikor megszűnt tetszeni. Közli: T. I. Drága élet urnák való. * Ott lenne jó katonának, ahol gombóccal lövöldöznek. * Ne mondd mindenkor, amit tudsz, de mindenkor tudd, amit mondasz. * Felnek hajts, lenek tarts. # A gazdagnak egere is kövérebb. * Illetlen két molnár egy malomban. * Nagy erkölcs után sántít az irigység. (Régi magyar közmondások.) HIV1TALOS RÉSZ. 13229. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A nagyméltóságu m. kir. kereskemügyi minister urnák, a kereskedelmi muzeum által a bpesti városligeti iparcsarnokban rendezendő s a f. évi augusztus hó 15 én megnyitandó agyagipar kiállításon leendő résztvétel tárgyában f. évi 41366/IV. szám a. kelt intézvényét a szakbeli iparosoknak legszélesebb körben leendő tudomására hozatala végett •/. a. másolatban kiadom. S.-a.-Ujhely, 1891. julius 28. Matolai Etele, alispán. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister 41366/IV szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A kereskedelmi muzeum által a városligeti iparcsarnokban utasításom következtében és támogatásom mellett rendezett agyagipar kiállítás, mely f. évi junius hó végével ideiglenesen bezáratott, f. é. augusztus hó hó 15-én újra meg fog nyittatni és szeptember 30-áig nyitva marad. A kiállítás eddig is igen érdekes képet nyújtott a hazai agyagipar fejlődéséről. Mindamellett tapasztaltam, hogy egyes vidékeknek, különösen kisebb agyagiparosai a kiálli táson eddig képviselve nem voltak. Oly célból, hogy ezen kiállítás a hazai agyagipar mai helyze tének, nevezetesen pedig a kisebb fazekas iparnak minél teljesebb képét nyújtsa át, hogy annak alapján módomban álljon az ezen iparágunk fej fődesének útjában álló akadályokat elhárítani és a létező bajokat lehetőségig orvosolni, felhívom a törvényhatóságot, hasson oda, miszerint azok a vidékek is pótlólag képviseltessék magukat a kiállításon, melyek eddig bármi okból onnan hiányoznak, továbbá, hogy azon érdekeltek is buz- dittassanak a kiállítás látogatására, illetve annak gazdagságuk szempontjából való tanulmányozására. Megjegyzem ez alkalommal, hogy a kereskedelmi muzeum a következő előnyöket nyújtja a kiállítóknak a) dij nélkül bocsájtja rendelkezésre a kiállítási területet; b) a kiállítandó tárgyak számára szükséges állványokat, asztalokat, falakat dij nélkül szolgáltatja ; c) a kiállítási tárgyak ki és becsomagolását rendezését és gondozását, tűzkár elleni biztosítását, valamint a ládák és más csomagolási eszközök raktározását ingyen teljesiti, végre: d) kívánatra elvállalja a kiállított áruk eladását és a megrendelések jutalék nélkül való közvetítését. Intézkedtem továbbá, hogy a kiállításra feljövő szakbeli iparosok a kiállítási belépti dijak alól felmentessenek és hogy a vidéki iparosok minden vasárnap és ünnepnapon délelőtt az e szakmában jártas szakférfiak, mint vezetők által kalauzolva, a kiállításból levonható tanulságos és gyakorlati eredményekre nézve útba igazittassanak. Felhívom a törvényhatóságot, hogy ezeket a szakbeli iparosoknak lehetőleg széles körben adja tudomásukra Budapest, 1891. julius hó u-én. Baross, s. k. 2228/91. k. i. sz. Zemplénvármegye számvevőségétől. ílrtcsités. Vármegyénk tek. alispánjától nyert meghatalmazásom szerint közhírré teszem, hogy a múlt évi sáskairtás alkalmából megmaradt 150 (egyszász- ötven) méternyi hosszúságú és méteres szélességű házi kender-vászon, mely az úgynevezett ciprusi sövényekhez alkalmaztatott, egészen jó állapotban van és mezőgazdasági célokra is (pl. ponyvának) igen jól felhasználható, /. hó 25 én, d. u. 2 órakor, a vármegyei számvevőség hivatalos helyiségében, nyilvános szóbeli árverésen s azonnali fizetés föltétele alatt, el fog adatni. Mely alkalomra a venni szándékozókat tisz telettel meghivom. S. a.-Ujhely, 1891. évi aug. 14. Dongó Gy. Géza, főszámvevő. 2885 I sz. 1891. Homonnai j. fószolgabirájától. Körözés. Rák Mihály, felső csehinyei lakos tulajdonát képező sörény nélküli 8 éves fakó szőrű kancája, melynek hátsó jobb lába görbe, a közös legelőről elveszett, — körzése elrendeltetik. Homonnán, 189t. évi augusztus hó u-én. Haraszthy Miklós, főszolgabíró. A m. kir. pénzügyigazgatóságtól. 34936/9t- 39478/90- 27920/91. 41405/90. sz. Zemplénvármegye valamennyi községi,- illetőleg körjegyzőjének. A deési m. kir. pénzügyigazgatóság f. évi 29167. sz. átirata szerint Bazadelló Ferdinand 45 éves vasúti vállalkozó, volt kis-dobokai lakos, — a s.-szt.-györgyi kir. pénzügyigazgatóság f. évi 31818. sz, átirata szerint Ténig György (Turkó) volt bereczki lakos, — a sz. udvarhelyi kir. pénzügyigazgatóság f. évi 15285/91. sz. leirata szerint dohányjövedéki kihágás miatt elitéit Káli Bancs i Lajos volt etédi lakos, — a fiumei kir. pénz- ügyigazgatóság f. évi 11912. sz. átirata szerint Kiss József volt n. károlyi lakos héber vallásu ismeretlen helyre eltávoztak. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést. S. a.-Ujhelyben, 1891. aug. 7. Kecske, kir. pénzügyigazgató. 29719. sz./II 91. Am. kir. pénzügy igazgatóságtól. 2Cörr©n<a.el©t. Valamennyi községi- és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A n.-károlyi kir. pénzügyigazgatóság456o5/9i számú átirata szerint Gorza Demeter Szatmárvár- megye Madarász községbeli illetőségű 1867. évben született hadmentességi díjköteles Madar sz községből ismeretlen helyre költözött; meghagya- tik ennélfogva, hogy nevezettet területén nyomozza s feltalálás esetén ezen kir. pénzügyigazgatósághoz folyó évi augusztus 31-ig jelentést tegyen. S.-a.-Ujhely, 1891. aug, 7, Kecske, kir. pénzügyigazgató. Nyilt-tér*) Legerősebb natrontartalmú savanyúviz. (84 r. ketted szénsavas natron 10,(XX) r. vizben), túlságos gyomor- •avképzÖdés, gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTONI és WILLE, BUDAPEST. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.-A. szerlcesztó póstája,. Z. fi. urnák — Megynszó, P. Á. urnák —K.-Helmeez, K. J. urnák -- Szeged : levelet Írtam. P. E. Göröginye. A közbenjárás sikertelen maradt. A vaskarika bába. Szives engedelmével a »Zemplén« naptárába használom. N. N. N.-Kövesd. Névtelenül beküldött tudósítása papírkosárba került. T. I. urnák — Mihályi. Köszönöm. Kérését szívesen fogom teljesíteni. Rácz Benjámin urnák — S. Petak. Levelét, melyben értésére adja a szerkesztőségnek, hogy a nyílttéri közleményre adandó, okmányokra alapított, s az 1848/9-ikl nagy időknek egy-egy ösmeretlen epizódját és felelevenítő Válasz-Xnak meg - Írásán dolgozik, — kaptuk, s részünkről az ügynek ilyen állását tudomásul vesszük. Felelős szerkesztő : 3D03ST00 jGTST. GÉZA. Főmunkatárs : KAPÁS AURÉL. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ
