Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-12-13 / 50. szám

Melléklet a „Zemplén“ 50-ik számához. tartalomban magával kell hordani bizonyos ügyes séget. Hogy pedig valaki azt ne gondolja, hogy a falvak közművelődésének ellensége vagyok: sie­tek megjegyezni, hogy én egy más, sokkal prak­tikusabb módját szeretném látni a művelődésnek : a népkönyvtárak és népkaszinök f ■ 1 állítását. Sokszor pengették már ezt, de az eszme kiáltó szó volt a pusztában; pedig hatalmasabb faktora a csiszolódásnak nem lehetne ennél. A jó könyvek különféle tartalmaikkal jobban lekötnék az otthon ásitozni hajlandó együgyü népet, mint a legtöbbször ügyetlen, vagy untató felolvasás. A korszerű, a világot mozgató eszméktől sem esnék igen távol a falusi gondolkozás, mert a kaszinó nehány néplapja eléggé tájékozná őket. S hogy most nincs igazi néplap, annak oka, a pártolás hiánya. A népkaszinói élet teremthetne egy min- den izében tősgyökeres magyar néplapot. Szerintem a nép lelkuletének finomodására, az ismeretek tágítására semmivel sem lehetne job­ban hatni, mint a kaszinók álta’. Itt eközben az ismeretek alííja maga után vonná a bétát, a gammát, s igy tovább kellemes szórakozás alakjá ban. Természetesen, hogy mindezen szellemi táp­lálkozásnak a papok és tanítók lehetnek legalkal­masabb intézői. Idővel, mikor e szép hazából a sötét, ala­csony iskolatermek mind eltűnnek, a tanítói sze­génység és képzetlenség csak a múlt fájó emlé­keiben fog élni, hanem lesz a rongy helyett a tanítókon csinos posztókabát s a fel sem veszem helyett a sarkaló ügybuzgalom lesz a népisko'ai tanítást vezető szellem : lesz igazi népiskolai ne­velés. Mikor Sz. urnák is, nekem is már régen ősz lesz a hajunk valamennyi szála: valaki fel­vetheti a falusi felolvasások ideáját is. Addig csak annak örüljünk, ha a kultúra nagy épületében felvánszoroghatunk az első lép csőre. Gondozzuk a bábot: a selyemhpke bizto­son kikéi. Erre nógassa Sz. ur és a művelődés min­den barátja az álo nkóros tisztelendő és tanító urakat. Péter Mihály. Vármegyei ügyek. A vármegye közigazg. bizottsága tegnap délután tartotta ez évben utolsó havi ülését, mely­nek főbb mozzanatai a következők voltak : A beteg­ségéből íellábadt főispán Öméltósága az elnöki szé­ket éljenzés közt elfoglalván, Horváth J. h. főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, melyszerint ez évi nov. hó folyamán Amerikába vándorolt 198, visz- szajött 75 egyén ; az egész vármegye területén zugiskolát nem találtak. — Az újhelyi j. fószolga bírája megerősítés végett benyújtotta az újhelyi bérkocsik revideált díjszabását, melynek alapján egy-egy bérkocsi dija a vasúti állomáshoz ki vagy be 80 krról 60 krra, továbbá a kilométerenkint számítandó egységár 15 krról 10 krra leszállitta- tott, egyszersmind felhivatott a járás főszolgabirája, hogy a bérkocsi-tulajdonosokat fogataiknak tisztán s jókarban tartására szükség esetén hatóságilag kény­szerese. — A nagy mértékben uralkodó »légző­szervi lázas hurutok* kedvezőtlen közegészségi állapotokat szültek; Ujhelyben a difteritisznek júl. 7-től dec. 6-ig 22 gyermek lett az áldozata, A vérhas Tavarnán és Pcsolina községben jelentke­zett. — Az iskolamulasztó gyermekek szüleinek szigorú megbüntetésére a j. főszolgabírák utasit- tattak. — A vármegyei árvaszéknél nov. 30-ig 3951 ügydarabbal szaporodott a beadványok száma, ennek dacára a hátrálék csak 484. — A királyi törvényszéki fogházban novemb. végén volt a rablétszám : 202, ebben elitéit: 160. — Az igás minimista erő kiszolgáltatása a követ­kező arányokat mutatja: a Kádár Mihály utbiz- tos kerületében 98°/0, a Kormány László kerületé­ben ioo°/0> a Retteghy Mihály kér. 93%- a Zabo rovszky Kornél kér. 91 %, a Zaldnffy Sándor kér. 97.5%, a Ribnyikár Pál kér. ioo°/0> a Fiizesséry Károly kér. 7O°/0- A kavicsszállitásra vállalkozott községek közül kitűnt Köröm, mely kötelességé­nek teljesen eleget tett. — Az egyenes adók befizetése kedvező volt; befizettetett: 238.365 ft 26fh kr. a mult évi novemberi eredményhez mérten most több : 18.362 ft 15 krral, hátralékban maradt: 743 674 ft 511/,i kr., a hadmentességi dij befizetésében, 8595 ft 92 krban, 1432 ft 12 krnyi visszaesés mutatkozik, a hátralék pedig 69020 ft 57 és fél krra rúg. — Kivételes nősü­lésre engedelmet nyertek : Rák János és Goroly Pál hadköteles egyének. Választmányi ülés. A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vármegyében terjesztő egye­sület f. hó 14-én d. u. 2 órakor, a róm. kát. plébánián választmányi ülést tart, melyre a tagok meghivatnak. — Prámer Alajos e. I. alelnök. Az utadóügyben felszólaló küldöttség tegnap d. u. 3-kor az alispán elnöklete mellett ülésezett, mely alkalommal 28 rendbeli felszólalás nyert elin­tézést. Hírek a nagyvilágból. A kínai lázadásról érkezett legújabb távirati tudósítás szerint a császári csapatok teljesen szét­verték a lázadókat. A lemészárolt keresztények számát 500-ra becsülik. Dom Pedro, brazíliai excsászár, Párisban f. hó 4 én meghalt. Mint egy távirat jelenti a szám­űzött uralkodót az influenza ölte meg. II, Dom Pedro 1825-ben dec. 2-án született s unokája volt az I. Napóleon hadai elől Braziliába menekült VI. János portugál királynak és unokatestvére Ferenc- József királynak. Dom Pedro császár ugyanis fia volt Leopoldina főhercegnőnek, Ferenc császár le­ányának és Károly Lajos főherceg húgának. Orosz Lengyelországban rendeletet adtak ki, melylyel kötelezték a lengyel tanítókat, hogy egy év alatt tanuljanak meg oroszul, mert különben állásuktól elmozdítják őket. Hírek az országból. Uj püspökök Őfelsége a király Szmrecsányi Pál dr. egri apát-kanonokot szepesi r k. püspökké, — Drohobeczky Gyula, ungvári gk, tanitóképző-inté- zeti igazgatót pedig körösi (Horvátország) g. k. püs­pökké nevezte ki. Az uj püspökök kanonikus pro ceszusát Bécsben f. hó 3-án tartották meg a pápai nuncius házikápolnájában. — Drohobeczky püspök Máramarosban, Karácsonyfalván, 1853. nov. 5-én született, — és így Benjáminja lesz a magyar fő­papi karnak. Uj főispánok. A hivatalos lap folyó hó 6 iki száma két erdélyi főispán kinevezését közli, mely szerint Török Albert dr., Udvarhely-vármegye al­ispánja, ugyané vármegye főispániává, — Szent- kereszthy György br. földbirtokos pedig Hunyad- vármegye főispánjává neveztetett ki. Uj tízparancsolat A Budpesten alakult Ma­gyar Egyesület erős elhatározással fogott munkához, hogy mielőbb magyarrá tegye a magyar főváros. Akciójának tiz parancsolata igy szól: 1. Támogassuk egymást szent ügyünk szolgálatában. — 2. Beszél­jünk, a hol csak lehet, mindig magyarul, s töre­kedjünk arra, hogy minden magyarul tudó polgár­társunk hasonlóképen cselekedjék. — 3. Tartsuk ébren a hazafias közszellemet és a nemzeti önér­zetet — 4. Támogassuk a magyar sajtót, irodal­mat és művészetet. — 5. Lehetőleg mellőzzük a helybeli idegen lapokat! Ne fizessünk elő azokra! Testtel lélekkel hassunk oda, hogy nyilvános helye­ken a helyi lapok közül csak magyar nyelvüeket tartsanak. — 6. Csak oly iparosoknál rendeljünk munkát, és csak oly üzletekben vásároljunk : hol a cég, a kiszolgálás, a levelezés, és a számla ki­zárólag magyar. — 7. Német mulató helyekre ne járjunk! — 8. Német étlapot ne fogadjunk el. Vendéglőkben és kávéházakban magyar kiszolgálást kívánjunk. — 9 Legyen mindegyikünk a magya­rosítás ügyének apostola Ha bárhol magyarellenes jelenséget tapasztalunk, erről haladéktalanul érte­sítsük az elnökséget. — 10. Mindegyikünk szerezzen legalább egy uj tagot. Az országgyűlés képviselöháza f. hó 10-iki ülésében nagy többséggel elfogadta a kormány törvényjavaslatát, mely szerint a magyar állam megalapításának ezred éves ünnepe alkalmából Budapesten 1895 ben otszágos nemzeti kiállítást fognak rendezni. A kisebbség, élén Zichy Jenő gróffal, amellett kardoskodott, hogy világkiállítás legyen. Baross Gábor, keresk. minister, kijelentette, hogy a nemzeti kiállításnak főpátrónusa őfelsége lesz. »Őfelsége — u. m. — az ezredik év ünnepére meg fogja hívni azokat, kiknek részvétele ünne- pünkönamüvelt Európa érdeklődését fogja igazolni.« Színház. Szombaton f. hó 15-én Ferencziné Erzsébet jutalomjátékául Csiky-nek A vad rozsa cimü szín­művét adták, A színház, mint rendesen, ezúttal is üres volt. Ez elszomoritó körülmény dacára a szereplőket nem hagyta el jó kedvük. Az előadás élvezetes, egybehangzó volt; mert minden szereplő, a saját egyéniségének megfelelő szerephez jutott. A kevés számú közönség megtapsolta Krémért (Boglár Bálint), Feketét (Kapor István), Hevesit (Kapor Miska, borbély); megismételtette Feren­cziné E (Klára) dalait, kinek ez alkalommal több jutott a morális elismerésből, a tapsból, mint az anyagi jutalomból, mely mindössze egy bokrétából állott. Vasárnap délután gyermek-előadás volt, mely mint rendesen — roppant tetszett a gyerek sereg­nek, mely ma számra nézve kisebb volt, mint más alkalommal. Taps jutott bőven úgyszólván min­denkinek. Este Margittay Dezső Ezres bankó nép­színművét adták sikerült előadásban. Maga a darab, dacára, hogy 50 aranynyal van jutalmazva, semmit érő ; se meséje, se cselekvénye nincs. A szereplők iparkodtak valami kis lelket önteni ebbe az üres darabba. Ferencziné (Hegedűs Kata) megismétel­tetett dalain gyönyörködtünk; Ferenczin (Kelemen Mihály), kinek ez alkalommal hálásabb szerepe volt és Dunáin (Czigány) kacagtunk. Ezeken kí­vül még igen jól játszottak Vágó (Sas Ferke) és Hevesi (Jódli). Hétfőn Krémer Sándor jutalomjátéka Iti- coche és Cacolette hires francia bohózatos vígjáték került színre. A címszerepet Bányai (Cacolette) és Hevesi (Tricoche) igen ügyesen adták. Kré­mer (Emil herceg) iparkodott a neki meg nem felelő szerepnek eleget tenni. Meg is tapsolta a közönség; jóllehet ez előadásra egyik kiváló sze­repének alakítását vártuk Krémertől. Kedden Androinnak Üdvöske cimü csinos, vig operetje alkalmával igen tetszett Ferencziné (Bettina) és Vágó (Pipó) duetje, jóllehet, ez utóbbi ma sem igen remekelt énekével, mint ren­desen. Kár is az igazgatónak e máskülönben ügyes s elég sokoldalú színészt arra kényszeríteni, hogy ének-pártikat morzsoljon le a közönség előtt. Jól játszottak még Bányai (Bocco) és Hevesi (VIII. Loránd). Ez a darab, különben, megérde­melte volna, hogy jobban betanulják, mert a su- gónőnek, kit mindig szidnak, ez alkalommal csak­ugyan ki kellett tennie magáért, s ezért egyszer köszönetét szavazunk neki. A szereplőket ment­heti talán az, hogy a leszállított helyárak dacára is, csaknem üres háznak játszottak. Szerdán Dunai Árpád jutalomjétékául — zóna előadás fél hely árakkal — Bérezik Árpád népszínművét A paraszt kisasszony-^ adták. Feren­cziné (Jolán), mint mindig, ezúttal is kitűnt ked­ves jétékával és egy-két csinos dalával. A többi szereplő is derekasan megállta helyét, már ameny- nyire kiki saját rezortjából személyesített meg egyet-mást. Nagy Ida (Matild), Sághyné (özv. Gön- czöl Jánosné), Bányai (Kelemen Tamás), Vágó (Fátyol Gergely) és végre Dumi (Sánta Matyi), — a szánandó félhelyárakkal jutalmazott! Csütörtökön Benedic hires színmüvében A hamupipőké-bzn a címszerepet igen ügyesen ala­kította Sághy Róza (Elfried) Kár, hogy gyors beszéde miatt néha csaknem érthetetlenné vált deklamálása és az amúgy is gyenge hangja el- mosódottá, színtelenné lett. Tetszettek még Sághyné igazgatónő), Nagy Mari (intézeti nö­vendék) és Krémer (Eichonov gróf). Pénteken Bisson vig játékát A megboldogult at adták. Maga a darab kitűnő volta a szokottnál nagyobb közönséget vonzott a színházba ; de azért még mindig elérhetetlen ábrándját képezi a tár sulatnak a telt ház! Az előadást igen sikerültnek mondhatjuk, habár néha a legkomolyabb pillana­tokban a közönségtől a szereplőkre is ráragadt a mosolygás úgy, hogy az előadás meg-meg- akadt, mire a közönség önkénytelenül tapsolt. Krémer (Dupperon), ma megmutatta, hogy a sza­londarabokban van igazán otthon, amikor nem a boldog, hanem a boldogtalan szerelmet kell tol­mácsolnia. Igen jól adták még szerepüket Nagy Ida (Valentine), Vágó (Valory) és Bányai (Mathien). Csak azt a jóakaró figyelmeztetést merjük meg­kockáztatni, hogy ne vegyék annyira igénybe a sugónőt, hanem tanulják be jobban szerepüket; mert ez a rendkívüli hangos súgás idegessé teszi az embert. (— n.—s.) Szombaton H. Nagy Ida és Hevesi Lajos juta­lom játékául A cigány. Erről a jövő számban.—/. Különfélék. (Legfelsőbb adomány.) Őfelsége a károlyfa- lusi égetteknek,’főispán Öméltósága közbenjárásával legkegyelmesebben 500 ftot adományozott. (Személyi hir.) Bihar Ferenc ezredes, a 10-ik honvéd gyalogezred parancsnoka, az itt ál­lomásozó zászlóalj megvizsgálása céljából f. hó 8. 9. és io-én városunkban időzött. Eljárásának be­fejezésekor a tapasztalt rend és pontosság felett úgy Lcnz zászlóaljparancsnoknak, mint a zászló­alj többi tisztjeinek megelégedését és elismesését nyilvánította. (Az időjárás) változatlanul enyhe. E hét fo­lyamán egy-két éjjel volt ugyan erős dérképzödés, ami reggelenkint hideg hangulatot kölcsönzött a tájnak, hanem napköltével ismét visszaváltotta jogait az enyhe fuvallat. Az ősz tartóssága mellett legjobb bizonyság, hogy a kőmiveseknek még mindig jó keresetük van. Tegnap délbeni 6 R" os meleget mutatott a hőmérő. (Vezércikkünkhöz. Elérkezett a tizenkette­dik órája annak, hogy a nemzet értelmisége fel- rázassék abból a megcsontosodott közönyből, mely­lyel a szegény földmivelő nép nyomorát, rohamos elszegényedését tétlenül nézi; kívánatos, hogy a sajtó közös akarattal akcióba lépjen. Mig a ro­mán, szász és tót nemzetiségek, hitelszövetkeze­teik és más pénzintézeteik által támogatva, foly­ton erősbödnek anyagilag : a magyar elem egyre szegényedik, minek csak úgy lehet útját vágni, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom