Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-12-06 / 49. szám
a földön egyedül ők rendelkeznek az »isten kegyelmével!« Úgy gondolom, úgy vallom, hogy mindezek a dolgok távol jártak attól az igazságtól, amelyről Idvezitőnk azt mondá: »megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket« ; úgy gondolom, úgy vallom, hogy azokon az útakon, amelyeken a reformáció előtt vitetett az emberiség, nem* lehetett volna megismerni soha azt az igazságot, mely a szabadságot szüli; és úgy gondolom és úgy vallom, ha és amennyiben igaz az, hogy itt és ott más és pedig valódibb és helyesebb irányba tért az emberiség élete ; ha és amennyiben igaz az, hogy az emberi általános mívelödés fáklyáját nem lehet többé kioltani a világban ; ha a gondolat, hit és lelkiismeret szabadságát és annak dicső következményeit, tudományban, vallásban, társadalomban, nem lehet többé semmiféle hatalom zsarnoksága alá visszahelyezni ; ha a népek és nemzetek szabadsága is mindinkább az emberi jogok megismerésén, a kölcsönös jogtiszteleten és a fel szabadított föld, a haza igaz és benső szeretetén áll fenn ; ha, mondom, mindezek igazak és nemcsak álomlátások az én szemeim előtt: úgy ami ezekben érdem és dicsőség van, abból az osztályrészt, az emberiség igaz ügyeinek küzdői között, a reformáció és annak bajnokai részére a történelem ítélöszéke előtt követelni jogom van; mert a reformáció mindenesetre megkezdette, azután a felvilágosult szellemekhez csatlakozva folytatta és ma is folytatja a küzdelmet azon igazságokért, amelyek így alakították át az emberiség ábrázatát, amint most azt láthatjuk ............Még a katolicizmusban is a protestantizmus elvei vezérlik jórészt a világot; nem a miénk azért a hatalom, a dicsőség; de hát mi nem is azért küzdöttünk soha; elég nekünk osztályrészül az öröm és a hála érzete, hogy immár mindezek így vannak, s hogy az emberiség életének vezérletében evangyéliomi elveink lassanként diadalmaskodnak. Legyen hála istennek, ki adott nekünk diadalmat a mi Urunk Jézus Krisztus által 1 n. Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket. De hát kérdhetné valaki, hogy micsoda igazságot tanit a ref. egyház, hogy oly önérzettel hivatkozik azoknak küzdelmére és diadalára ? A mi igazságaink k. h. 1 egyszerű igazságok az emberről, istenhez való viszonyunkról, küldetésünkről, mennyei rendeltetésünkről, úgy a mint az a szent könyvben megiratott, úgy a mint azt üdvözítőnk életében és tetteiben látjuk, a ki azt mondotta ; én azért jöttem, hogy bizonyságot tegyek az igazságról ; a ki istentől van, hallgatja beszédemet. Az emberek egyéni életére nézve valljuk és hirdetjük, hogy minden ember az ö tulajdon urának áll vagy esik, mindenkinek meg kell jelenni isten Ítélő széke előtt... hirdetjük tehát minden egyes emberre nézve önmaga s rendeltetése megismerésének szükségét, a növelésnek kiterjesztését mindenütt, hol ember lakik e földön ; hirdetjük az egyén jogát és kötelességeit; a te tulajdonodat mindenben, a mit bírsz, erényed a tied és annak érdeme, vagyo- nod a tied és annak jóléte, nem az egyéni {bíráson alapul üdvöd és boldogságod, az ad ösztönt kifejteni minden erőidet, úgy, hogyha nem mondhatnád semmire, hogy: ez az enyém ! ha munkásságodnak gyümölcse nem volna a sajátod, szóval, egyéniséged elveszne az egyetemben, másokkal szemben, akkor te nem lehetnél soha önálló és szabad ember, akkor szolga maradnál a szolgák társaságában, vagy mint egy gépnek része, mely közös célra dolgozik, de önmagában és magára járóságuktó! függjenek; tanácsgyüléseket és zsinatokat tarthatnak. Az igy hozott törvényekés szabályok, királyi megerősités után, érvényesek lesznek. — 5. Elemi és nyelvtani iskolákat mindenütt alapíthatnak. Tanulóik a külföldi egyetemeket szabadon látogathatják. Vallásos könyveiket kinyomathatják. — 6. A kát. papoknak sem párbért, sem stólát fizetni, sem semminemű illetéket adni nem tartoznak. — 7 Evang. lelkészek saját felekezetű betegeiket vagy a rabokat szabadon meglátogathatják. 8. Minden hivatalok valláskülöbség nélkül fognak adatni. — 9. A dekretális eskü záradékának (a b. sz. Máriára, istennek szentéire és választottjaira) letétele alól felmentetnek. — 10, Jótékonycélu alapítványaikat szabadon kezelhetik. — 11. Házassági ügyeik a világi törvényszékek elé tartoznak. — 12, Az egyházi ingó és ingatlan tulajdonoknak bármely részről történő elfoglalása 600 fttal fog büntettetni. — 13. A prot. egyházba való áttéréseket ő Felségének kell felterjeszteni. — 14, Vegyes házasság csak kát. pap előtt köthető; az ilyen házasságból származott gyermekek, ha az apa kát., mindnyájan, ha az anya kát., csak a fiuk követhetik apjuk vallását. — 15. A vegyes házassági ügyek a kát. püspöki törvényszékek elé tartoznak. — 16. Kát. ünnepeken az evangélikusok minden nyilvános, zajos foglalatosságtól óvakodni tartoznak. Ezek azok a leglényegesebb törvényes pa- náceák, melyek nyugodalmat biztosítottak a zivatarokkal küzdő prot. egyházaknak, azoknak az egyházaknak, melyeknek »hánykódásokon kel# nézve értéktelen tárgy, egyéb semmi. Kimondám már, hogy mindazon veszélyek, melyek p napjainkban a »communismus« és »socialismus« tanaiban rejlenek, ott veszik forrásukat, a hol az egyént elsőben is megfosztani igyekszenek jógiitól, azután felelősségétől, mert ott a hatalom és önkény féken tarthatja még egy ideig az emberek sokaságát, de ha az emberek nem önmagukban és szellemükben látják az emberi életcél és rendeltetés tiszteletét, úgy semmi hatalom sem tarthatja fe) az erkölcsök hanyatlását, a családi és hazafias erények pusztulását, mert azoknak örök biztosítéka az egyéni szabadságban van, nem pedig az önkényben. De hirdetjük és valljuk mi még azt is, hogy a hit és vallásigazságait is a maguk örök tiszta fényében szükséges lobogtatni az emberek szeme előtt, mert a régiek elmúltak és mindenek megújullak. A hit, a vallás szent, drága kincse az emberi léleknek, k. h. 1 és a legnagyobb mértékben attól függ boldogságunk, hogy mily fogalmunk és ismeretünk van a vallás fő tárgyairól, t. i istenről hozzá való viszonyunkról és örök célunkról, vagyis halhatatlanságunkról. Vegyétek el az élő isten hitét az embertől és az egész élet elveszti minden becsét, az igazságért való küzdelemnek nem lesz többé alapja, a szenvedő erénynek és ártatlanságnak nem lesz vigasztalója, sőt az egész emberi lét és világegyetem megfejthetetlen rejtély lesz lelkünk előtt. Vegyétek el az embertől azon érzést mely őt az égbe kapcsolja, mely ezen szavakat adja ajkaira, hogy igy szólítsa meg a teremtőt: mi atyánk ki vagy a menyekben! —azonnal elveszítené lelkének az ég felé törekvő szárnyalását és alá sülyedne ő is a lelketlen állatok sorába. Vegyétek el az embertől a halhatatlanság hitét s magéval ezzel megaláztátok és rabszolgává tettétek öt, mert az örökhaláltól való félelem sirjává lehetne minden igaz emberi erénynek é dicsőségnek. Mindezeket a dolgokat a léleknek melegségével és a hitnek mélységével hirdetjük mi, féltőén csüggve a vallás örök igazságain, hogy azok is áldozatul ne essenek, midőn a hit templomait ostromolja a világ a vakhit és hitzsarnokság miatt. Világosság, igazság a vallásban 1 ez a mi egyházunk jelszava, mert az igazság tett szabadokká titeket 1 Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket Ezt hirdetjük és valljuk mi k. h.! a polgári társasági életben való viszonyainkra térve át. I K. vallása és anyaszentegy- háza nem uralkodik ugyan a polgári szabadság felett, mert ő maga mondotta: az én országom nem e világból való. Ö kérdezte ; kinek a képe van ezen a pénzen? .... ekkép a vallás nevében nem is ígérünk polgári szabadságot, de ki tagadhatná mégis, hogy az igazságok megismertetése és terjesztése, az emberi méltó-ág és önbecsérzet, s az emberi egyenlőség hirdetése által épen maga az evangyéliomi kereszténység képes megvetni a legbiztosabb polgári szabadság alapjait 1 Adjátok meg egy miveletlen és emberi jogainak ismeretéig föl nem emelkedett népnek a legnagyobb szabadságot, meglátjátok, hogy azt megtartani képes nem lesz, mert a szabadság az arra való méltóság nélkül nem ér semmit, — mig viszont vegyétek el egy miveit és önérzetében megerősödött nép szabadságát, az jogait ismét kifogja vívni. Ily értelemben a tiszta ev, igazságok hirdetése és az emberek leikébe oltása által közreműködünk mi is édes hazánk polgári szabadságának biztosításán és megszilárdításán és a szabad hazában a szabad népet teljes lélekkel buzdítjuk a hazaszeretet és törvénytisztelet erényeinek buzgó gyakorlására. A reformátusok mindenütt össze vannak kapcsolva a hazával keresztül menniök, mig hajóikat egy csendes révpart fogadható e', hol többé hánykódások nem várnak.” Ezek azok a »természeti jussok®, melyek birtokában, mint a következések mind máig igazolták, „az eklézsiák egymással a legszívesebb barátságban, a legteljesebb nyugodalomban* élhettek, őket többé »egyenellenség nem hány- kódtatta«, »a tiszte'etessé vált szokás« törvény- nyé tétetett és végre a protestánsok is »szót adhattak az ő örömüknek*. Azt a magas szárnyalásu, hálaadó szép beszédet, meiylyel a ma egy heti örömünnep alkalmával Fejes István s -a.-ujhelyi ev. ref. le kész, (kit tudománya és tüze miatt a tiszáninneni ev. ref. egyház kerület Kálvin János-inak is nevezhetnénk) egyként lekötötte s magával ragadta a szabad eszmék légkörébe úgy a saját híveit, mint a többi, keresztény és nem keresztény hallgatóit, - lapunk fő helyén találják t. olvasóink rövidített, de a hatást kevésbbé csonkitó terjedelemben. A templom szinültig megtelt padsoraiban, az egyes hitfelekezetek képviselőin kivul, ott láttuk vármegyénk alispánját és a vármegye főbb tisztviselőit; képviselve volt a kir. honvédség tisztika • ra, a kir. csendőr-szakaszparancsnokság, a piaristák újhelyi társháza, a helybeli tanintézetek elöljáróságai, a kir, tanfelügyelőség, kir. pénzügyigaz- gatóság, pénzügyőri bizotosság, a kir. áll. építészeti, posta és táviró hivatalok, a kir. dohánygyár vezetősége, a város elöljárósága, — a temp lomi gyülekezetben pedig Ujhely lakossága rang osztály és felekezeti különbség nélkül, Szent beszéd előtt és után a templomi éneklő kar, Vágó és riemzettel, melyhez tartoznak. A mi vallásunk papjai nem áldoznak sehol idegen istenek oltárain ... — mi ha emberek törekvései ellen ottan állást foglalunk, soha a haza ellen és mindig a közszabadság javára. Szeretném is, hogy a hazaszeretet mélyen be legyen oltva minden prot. ember szivébe. Szeretném is, hogy értse meg igazin minden pro”, ember ennek a szónak tartalmát: mit tesz a hazát szeretni ? Szeretni n m a puszta fö'det csak, melyet a Tisza és Duna habjai szelnek át ; nem a honi határokat csupán, melyet a Kárpá toktól Adriáig óhajt magyarnak a költő ; hanem szeretni a közszabadságot, mely a paloták és kunyhók lakóira egyaránt kiterjed; szeretni az oltárokat, hol isteneteknek áldoztok: szeretni a mívelődés csarnokait, hol anyanyelvetek zeng; szeretni a sírokat, hol őseitek, vagy kedveseitek porai nyugosznak; szeretni a tűzhelyet, hol agg apátok pihen s hol az ifjú anyák a bölcsőket ringatják s emlőiken táplálják a jövő örökösét, — szeretni mindeniket és áldozni érettük, hogy legyen nagy, legyen dicső s szabad e megszentelt főid, apáink földje, a mi édes magyar hazánk I Úgy gondolom k. h. ! hogy ref. »anyaszentegy- házunk minden időben igyekezett leróni a maga szent kötelességét hazája és ennek szabadsága iránt; nem azért mondom ezt, hogy dicsekedjünk ábala, sőt inkább, hogy a közszabadság bi: tokában hálát adjunk istennek, ki adott nekünk diadalt ami urunk J. Kr. által! * És most oda térek vissza, ahonnan kiindultam Hálaadásnak napja ez Hálát adunk istennek, hogy e hazában, a prot. egyház templomaiban, egy század óta békében hirdethetjük amaz igazságokat, melyek szabadokká tettek titeket. Feledni sem akarunk a múltból semmit. A múlt szüli a jövendőt. Mig a nagy eszmék, szent, fellángoló érzések hitünk régi bajnokai iránt nem enyésznek el lelkeinkböl; — addig a jelen kisszerüsége vagy tör- pesége sem lehet aggasztó: mert a szivekben és elmékben rejlő s a nagyok iránti tiszteletben nyíl vánuló eszmék és érzések ismét növelnek a jövőnek embereket, — a jobb jövő nincs veszve, ha a dicső múlt él még lelkeinkben. ... Ez a mi korunk sokról kezd megfe'edkezni; sok régi, nagy és nemes dolgok iránt veszti fogékonyságát. Éz nagy baj, veszélyek forrása volna a jövőre. Feledni annyi, mint lemondani az eszmék küzdelméről, — erről lemondani annyi mint hanyatlás, pusztulás, halál a jobb jövő reménye nélkül. Nem panaszlunk, nem vádolunk e napon, mert tudjuk, hogy az igazság küzdelme, mely a szabadságot szüli, istentől bízatott ránk s mint emberi erő és hatalom a múltban sem gátolhatta meg, úgy a jövőben sem semmisítheti meg azt, ami istentől van. Kell lenni közietek hasonlásoknak, úgymond e szent könyv, — kell, kell lenni, k. h. 1 úgy látjuk az emberiség életének vezérletében, összeütközéseknek ellenkezéseknek és harcoknak, mert az igazság, a küzdelmek tűzpróbáiból válik ki; de végre kell lenni nyugalomnak és békességnek is és kell lenni valamely szent köteléknek, mely az embereket a különböző vélemények mellett is egymáshoz fűzze, ez a szent kötelék pedig nem lehet más, mint a keresztény vallásnak mindent átható lelke a szeretet, melyről az apostol azt mondja, hogy az a tökéletesség kötele. O, vajha, ennek az igazságnak megismerésére is eljutna már az emberiség! eljutnának a külomböző nyelvek és nemzetek! eljutnának közelebb édes hazánk különböző hitü és nyelvű gyermekei ! Gyula karmester dirigálása mellett, nagyban fokozta az egyházi ünnep díszét, méltóságát.. A lelkész utóimája, melyet mindnyájan egy szívvel s lélekkel követtünk, igy hangzott . Áldunk, uram, téged az elmúlt időknek vezérletéért. Hálával emlékszünk meg mindazokra, akiket egy századdal ezelőtt elküldöttél, hogy a te nevedben megvessék a jog, szabadság és békesség alapjait. Hálával emlékezünk meg az akkor dicsőségesen uralkodó, fenkölt szellemű királyunkra, 11. Lipót-xs1, — hálával a magyar országgyűlés tagjaira s mindazon hazafiakra, akiket megilletett a te lelked, a sze retetnek lelke, hogy azáltal egybekapcsolják e sokat hányatott Magyarhon gyermekeinek szivei*'. De viszont könyörgünk ismét hozzád, hogy amit kegyelmedből adtál, ezentúl is tartsd meg azt kegyelmesen Áldd meg c népes anyaszent- egyházunkat, tartsd meg ebben az igaz evan- géliom hirdetését, a hívekben a buzgóságot és testvéri szeretetet ; áldd meg iskoláinkat, hogy azokban az ifjúság, az egyház és haza reménye, fólnevekedhessenek a te félelmedben. Áldd meg hazánk alkotmányos, koronás kir ily át, 1. Ferenc József urat, akinek bölcs kormánya alatt a lelkiismeret szabadsága és a vallásos béke- lakozik közöttünk; áldd meg őt és felséges családját boldog uralkodással, hogy a trónnak legbiztosabb gyámola : népeinek sze- retete vegye ót körül mindenben és országlása alatt. Az igazság és törvény oltalma alatt vegyen növekedést a béke és jólét hazánknak téréin. _____________________________ Folytatás a mellékleten,
