Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-11-01 / 44. szám
f Melléklet a „Zemplén“ 44-ik számához. tak. Ha a múzsa csókját bírnám, azt mondanám, itt kezdődik az epopéa harmadik éneke; igy csak a harmadik részt jegyzem, mely utolsó, de legis vigabb ! Jókai őt jellemző erővel valahol leírja a verbungos táncot, azokat a tengerátlépni készülő nekilépéseket, azokat a csillagijeszt ö fej - fólütéseket, azokat a hegyetemelő válltaszitásokat a verbungosok mozdulataiban. Előbb ilyet láttunk, természetesen csak vászon kötésben, nézvén á papiak széles tornácáról a elyre parasztlegények hetyke táncát. Aztán mi ránk is elragadt; a papiak tágas ebédlőjében olyan murit rögtönöztünk, hogy látni is öröm volt. Ha festő lennék a harmadik részletet igy örökíteném meg : Borozó, politizáló sógorok, a szomszéd szobákban mamácskák, a táncterem kanapéin szédületes sebességgel keringő párok a táncterem parkettjén, a mennyezeten nyilazó Ámorok. — S minthogy az egész mulatság egy napi mű örömére szólt, az egész képnek azt imám a címéül: »Munka után kellemetlen a nyugalom.« Péter Mihály. (Hibaigázitás.) Lapunk 42. és 43. számaiban, a Hirdetések rovatában, Zemplénvármegye közig, bizottsága által 1092/2000 kb. szám alatt a tiszai ármentesitő-társulat érdekében közzétett kisajátítási hirdetményben sajtóhiba csúszott be, amennyiben a tárgyálás határnapjául november hó 4-ike helyett november hó 11 ike volt közölve. Most, amidőn e hirdetést lapunk harmadizben hozza, a hibát itt is helyreigazítjuk. A kiadóhivatal. (Honpolgárságot) nyert Moravecz Vendel vasúti kalauz, újhelyi lakos. Honpolgári esküjét már le is tette a járás főszolgabirája előtt. (A távirati dijak szabályozása ) A jövő év január i-étől Németország, Ausztria és Magyar- | ország egész területén a három krajcárban megálla j pitott egységes távirati szódíj lép életbe, melynél a jelenlegi alapdij eltörlésével 30 kr. lesz a dij minimuma. Irodalom. Irodalmi esemény! Hosszabb idő óta, minden feltűnést kerülve, egészen csöndben készül egy impozáns irodalmi vállalat, melynek hatását meg fogja érezni közéletünk. Mint értesülünk, a Pallas irodalmi és nyomdai részyénytársaság másfél évvel ezelőtt elhatározta, hogy a tujdonát képező tizenhat kötetes Magyar Lexikont gyökeresen átdolgoztatja s lexikális irodalmunkban még eddig nem ismert, körülbelül nyolcszáz Ívre térj edő füzetes vállalatban közrebocsájtja. Ez elhatározás végrehajtásához a nagy vállalathoz mért előkészülettel fogtak. Egy év óta folyik az anyag gyűjtése és a rendezés szakszerű munkája, mely arra törekszik, hogy az emberi ismeret minden ágára kiterjedő, a százezerét jóval meghaladó cimszó alatt, betűrendben öszeál'itott roppant anyag feldolgozásával és közrebocsátásával a magyar közönségre nzéve feleslegessé tegye a külföldi, főként német lexikonokat. Ehhez képest a magyar föld, a magyar nép, a magyar állam, a magyar történelem, a magyar közgazdaság, a magyar ipar és kereskedelem, a magyar tudomány művészet, irodalom és egyházi élet alkotásainak ismertetését tekintik a vállalat tengelyeinek. Ehhez kapcsolták rögtön ama népek szellemi és anyagi viszonyainak ismertetését, melyek nemzetünkre kiváló hatással voltak. A lexikális irodalmakban eddig nem ismert figyelemmel dolgozták fel a hazánkkal sokféle érintkezésben lévő Kelet viszonyait, szakszerű ség és önállóság dolgában törekedtek versenyre kelni a legjobb német, francia, angol, olasz, amerikai lexikonokkal a Nyűgöt, általában a világ eseményeinek, szellemi és anyagi adatainak feldolgozásában. Kiváló hazai tudósok és irok teszik elérhetővé azt a célt, hogy a közönség kellő tájékoztatót kapjon az ismeretek összes körében, s hogy mindenki könnyű szerrel megtalálja a szükséges felvilágosítást mindama dolgokban, melyek szakfoglalkozása körébe nem tartoznak, s melyeket naponként özönével vet felszínre a mindegyre gazdagodó hírlapirodalom. E cél szolgálatában állottak mindama irodalmi kísérletek, melyek kisebb nagyobb terjede lemben, több-kevesebb megbízhatósággal dolgozták fel az emberi ismeretek tárát. A haladás e téren egyedül a tudomásraméltó anyag mind nagyobb körre terjedő feldolgozásában áll. mert csak egy kel'ő terjedelmű lexikon nyújthat biztosítékot arra nézve, hogy a nagy közönség sokoldalú s minden irányú szükségletének megfelel. Egy ily kellő terjedelmű, gonddal feldolgozott Lexikon, minőt a Pallas jelenleg nyújtani Ígérkezik, egyúttal azt a nemzeti missziót teljesiti, hogy gátat vet a külföldi, magokkal idegen szellemet árasztó lexikonok beözönlésének. Épen ez idegen, nevezetesen a német Lexikonoknak újabban megjelenj kiadásai miatt, melyek a régi megszokás utján köztünk is hódítanak, vált szükségessé a figyelmeztetés a Pallas készülőben levő nagy Lexikonára. A Pallas Lexikona a jövő 1892-ik évi márciusban indul meg, s hetenkint három ives nagy oktáv füzetben megjelenve, évenként 159, öt esztendő rlatt mintegy nyolcszáz ívben, tizenhat nagy kötetben, jut a közönség birtokába. A Lexikon külső kiállítása is fölölmulja mindazt, a mit eddigelé a lexikális irodalom terén felmutathatunk. Körülbelül tízezer darabra rúg azoknak a képeknek száma, melyek részint a szöveg közé nyomva, részint külön, önálló lapokon a megfelelő kötetekhez mellékelve, a roppant ismeret anyag illusztrációjául szolgálnak. Ez illusztrációk fa- és rézmetszetekben, fototipiákban, kromo- litografikus nyomatokban, a modern nyomdai technika legjobb eszközeivel lesznek előállítva. A kiváló irodalmi termék ösmertetésére még visszatérünk. Most csak fel akartuk hívni t, olvasóink figyelmét erre az irodalmi eseményre. Moldován Gergely dr., egyetemi ny. r. tanár Kolozsváron, kit egy remek elbeszélése után lapunk t. olvasói is ösmernek, Ungaria címen román nyelvű folyóiratot indított, mely havon - kint három terjedelmes ivén jelenik meg, s társadalmi, tudományos és irodalmi cikkelyeket fog hozni, Célja: terjeszteni a magyar kultúrát román ajkú polgártársaink között. Az Ungaria találkozó helye lezz a magyar és román érdekeknek. Az Ungaria I. számának tartalma : 1, Kötelességeink. — 2. Magyar-román nyelvemlékek. Hunfalvi Páltól. — 3. Válaszirat. Moldovan Gergelytől. — 4. Egy bujdosó naplója. Jókai Mórtól. — 5. A magyar románok és a magyar nemzet. A magyar ifjúság válasza a bukarestieknek. — 6. Az -ás magyar képző a románban. Hasdeu Bogdántól. — 7. 1848. Saguna, Axinte és Vasvári. — 8. Magyar költők életrajza: Arany, Petőfi és Tompa. — 9. Viski János román zsoltárkönyve 1687-böl. — 10. Román népies dolgak. — 11. Üdvözlő iratok a magyar válaszokra. — 12. A bukaresti román ifjúság és a gyülésezék. — 13. A király feleletei. — 14. A magyar tudo- máoyos akadémia ülése. — 15. Személyes ügyek. — 16. Magyar, román könyvjegyzék. — A kiválóan becses irodalmi vállalat páitolására felkérjük a kaszinók könyvtárak, kávéházak s egyáltalában mindazon nyilvános helyek tulajdonosait, hol románajku polgártársaink magfordulnak. A folyó irat ára egy évre 5 ft. félévre 2 ft 50 kr. Egyesületi és társas élet. Nyilvános nyugtázás. IX. kimutatás, A főgimnázium építkezési költségeinek fedezésére a múlt héten következő befizetések eszközöltettek : Haás Bernát dr. 33 ft 33 kr, Vesely Mór 6 ft, Szaller Miklós 10 ft, Grünbaum Simon 25 ft. összesen: 74 ft 33 kr. I—IX. kimutatás főösszege : 3989 ft 68 kr. A kegyes adományozók fogadják hálás köszö- netünket. S.-A.-Ujhely város elöljárósága nevében 1891. évi október 23-án. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, V. jegyző. főbíró. A Zemplén-vármegyei agarásztársulat agárversenye nagyszámú és előkelő társaság részvétével a múlt hó 26-án és 27-én ment végbe a vécsei gyepen. Az Andrássy Géza gf. agarász- egyesületi elnök által felajánlott s első díjnak kitűzött remek kivitelű mahagóni fából és ezüst bői készült szekrényt (casset) Vladár Emil Pletyka nevű agara nyerte meg tulajdonosának. A verseny lefolyásáról, ezt követőleg a Gálszécsen megtartott közgyűlésről és táncmulatságról jövő számunkban referálunk. Meghívás. A s.-a.-újhelyi árvasegélyző és jótékony egyesület f. évi nov. hó 8-ik napjának délutáni 3 órájakor a vármegyeháza nagytermé ben közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagok meghivatnak. S,-a.-Ujhely, 1891. október 29, Matotai Etele, egyesületi elnök. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület f. évi november hó 8-án d. e. 10 órakor a vár- megyeháza kistermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. Alelnök és választmányi tagok választása. 2. Közgazdasági bizottsági tag választása. 3. A lótenyésztési bizottsági elnök választása. 4. Folyó ügyek, esetleges indítványok. Elnöki megbízásból: Kossuth János dr. e. ügyész. OSABUOft Szózat. Himnusz. A magyarokhoz. — Esztétikai fejtegetés.*) — Irta: Vóosey J. Bekény tanár. Ha a magyar lírai költészetet áttanulmányozzuk, e téren sok szép, fényes, ragyogó tehetségre találunk, kik szent ihlettől áthatva : istent, hazát *) Kutforrások : Toldi, Környei és Jámbor Irodalom története. Eötvös Emlékbeszéde Vörösmarty fölött. Kölesei Emlékbeszéde Berzsenyi fölött. és szerelmet oly magasztos fönséggel énekeltek, hogy énekeik majd a nemzet indulóját, majd az istenhez való imáját, majd pedig álmából való fölriadását a legőszintébb szívből eredő, magasztos J és fönséges gondolatokban s kifejezésekben tárják a nemzet elé. Ily költemények : Vörösmarty Szózat-a, Kölcsey Himnusz-a. és Berzsenyi-nek A magyarok-hoz cimü ódája. Az első a magyar nemzet indulója; a má sodik a nemzet imája ; a harmadik riadója. E három költemény mindegyike egy ihletnek szüleménye, egy eszmének kifejezése : a szeretett, édes, magyar haza eszméjének. Vegyük elő és elemezzük mindahármat egyenkint. Először is kérdezzük, ki volt a Szózat költője? Ki ne ismerné Vörösmartyt ? mert hisz ő volt Ki tudna az ő nevének elég dicsfényt kölcsönözni, vagy ki tudna az ő magas homlokára elég babérkoszorút aggatni; ő a magyar nemzet irodalmi súlyát, nagyságát fejezi ki. Az ő homlokáról a magyar költői dicsőség sugározik vissza. A lángelméjü Eötvös József br., Vörösmarty fölött 1858. dec. hó 20-án a magyar tudományos akadémia XX-ik közgyűlésében mondott remek emlékbeszédében Vörösmartyt ,a nemzet első* költőjé nek, mondja. Művei, úgymond, bármily nemzet első költői közé emelnék, de működését saját irodalmukra még becsesebbé teszi az, hogy ő volt az első, ki tisztán irodalmi munkásság által a nemzet érzelmeire s gondolkozására beíolyást gyakorolt. Vörösmarty nemcsak a müveit osztályok költője, ő az összes nemzeté. A gyengéd nő, az erős férfi, az ifjú, ki reménydusan lép az életbe s az aggastyán, kit számos csalódások keserítettek el életében, müveiben egyaránt megtalálják saját érzelmeiknek legszebb kifejezéseit, s vannak költeményei, melyeket a történelemhez számíthatunk, oly nagyszerű azon hatás melylyel a nemzet fejlődését előmozdították. Vörösmarty az első magyar költő, kit a szó legszebb értelmében népszerűnek mondhatunk ; s egyszersmind egyike azon keveseknek, kiknél a népszerűség, mint saját munkásságukra, úgy az összes irodalomra csak jótékony hatást gyakorolt, s a népnek, mely a népszerűséget adá, s az írónak ki azt élvezé, egyaránt dicsőségére válik. Mert ha valaha volt iró, ki magas feladatát-, ki a roppant felelősség terhét, melyet az, ki szavait egy egész nemzethez intézi, magára vállal, tisztán fogta fel; ha volt, ki belátta, hogy a költészet, mely nem anyagi érzékeinkhez, hanem a lélekhez fordul, feladatát csak az által tölti be, hogy nemcsak az anyagi, de az erkölcsi szépnek képeit tünteti föl; ha volt iró, kinek műveinél eszünkben jut, hogy a költészet nem egyébb, mint a szépnek érzete egy nemes kebelben : akkor az Vörösmarty volt Ha van iró, ki mind korának mind nemzetének legnemesebb irányait képviselte egy nemzet költőjének nevét megérdemelte: Vörösmarty az, s ezen tudat volt életének legszebb jutalma s a támasz, mely a férfiút még akkor is fentartá midőn minden egyéb, mire jövőjét építette, romokba dőlt. Valóban Vörösmarty a nemzet felkent költője, kit fellépésétől elhunytáig mindig tisztelet, bámulat környezett. És méltán. Mert a Szózat a nemzet szivében mély gyökeret vert s nemzeti himnusza lett az ifjú Magyarországnak, s oly ihlettséggel jósolja meg benne a költő a nemzet felvirulasát vagy a lehető bukásban nagyszerű katasztrófáját, mintha tisztán olvasott volna a hon egén: hajnalt és gyászt. Vörösmarty költészete által nemcsak irányt adott a kornak, hanem egyszersmind kort is alkotott. A Szózat, Hontalan; Élöszobor; Salamon; Szép Ilonka; Fóti dal; Liszt Ferenchez stb. mind halhatatlan müvek, s dicsfényt árasztanak nemcsak az Íróra, nemcsak az irodalomra, hanem a hazára is, melyhez ily iró, ily irodalom tartoznak. Azt mindenki tudja, hogy az ő munkájában igen sok szép van. Hazai költőink között Vörös - marty és Petőfi leggazdagabbak ragyogó metaforák és alakzatokban. Az újság és merészség jellemzésére álljon itt Vörösmartytól a következő szép példa: • • • így énekelt a cserje vadbogán Az erdő szive, a kis csalogány, S ki szólna, mig az erdő szive fáj, Busan merengve hallgatott a táj. De azt kell tudnunk, mi tulajdonkképen a szép ? Például mi a szép a Szózatban ? Talán az első négy hatalmas jambus-vers- sorból álló versszak, miáltal a költő úgyszólván a nemzeti eskü varázsa alatt a hazának fiait a haza iránti hűségre hívja fel: I Hazádnak 1 endületlenül Légy hive, óh magyar! j Bölcsőd az majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Senki sem tagadhatja, hogy a Szózat-nak. e négy sorból álló strófája nagyon szép és hogy minden igazán érző honfi szivét megkapja, a haza iránt nemesen érző szivekhez szól. Azonban e
