Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
mint a most megjelent őszi árjegyzékéből látjuk, e két kitűnő rozsfajt is azonnal sietett megszerezni, hogy a haladni szerető gazdakozönségnek rendelkezésére bocsáthassa. Megvagyunk róla győződve, hogy gazdaközönségünk, mely a mai viszonyok közt csak úgy boldogulhat, ha a külföldi versenynyel lépést tud tartani, megragadja az alkalmat ama két rozsfajtának a beszerzésére, mely az eddigi rozsokat bizonyára háttérbe fogja szorítani. Megjegyezzük, hogy úgy a schlanstädti, mint a zsáktöltő Mammuth rozs nálunk csakis Mautner Ödön magkereskedőnél kapható, mit azért tartunk szüségesnek megemlíteni, hogy a gazdaközönség félre ne vezettesse magát. Lapunk előfizetési dijaival hátrálékban lévő községeinket ez utón utoljára kérjük fel, hogy hátrálékaikat hozzánk mielőbb küldjék be; ellen- esetben követeléseinket a törvényes végrehajtás utján fogjuk érvényesíteni. Tisztelettel A Zemplén kiadóhivatala Irodalom, A »Zemplén* i8g2. évi képes naptára közérdekű és gazdag tartalommal e hó végéig okvetlenül kikerül a sajtó alól, Megjelenését az a körülmény késlelteit, hogy vármegyénkben megüresedett bizottsági tagságokat f. hó 22 én fogják választással betölteni s még az uj bizottsági tagokat is fel;fogjuk venni a naptár hivatalos részébe. A gyermekolvasmány megválasztásában igazán példásan jár el. Az Ón újságom cimü lap, melyet Pósa Lajos immár közel két év óta szerkeszt. Két alapelvet látunk kidomborodni a lap szerkesztésében, ha az eddig megjelent számokat végiglapozzuk. Az egyik a hazafiui érzés ébrentartása. Ezzel kapcsolatban az eredeti Írók megismertetése a gyermekvilággal. Egyik föltételezi a másikat, egyik nem állhat meg a másik nélkül. Hazafias irányban csak az vezetheti a gyermeket, a ki át van hatva hazájának szeretetétól, a kinek szokása, gondolkozása, nyelve, mind egybeforrt azzal a földdel, melynek népéből származott s a melynek művelését hivatásának érzi. A közlemények megválasztása mellett arra is gondot fordít Az én Újságom szerkesztője, hogy a képek is fölkeltsék a magyaros gondolkozást és hazafias érzést. Éppen azért minden nemzeti ünnepet képben ismertet meg a kis olvasókkal , nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy hazánk kultur harcának nagy alakjait föl ne idézze a gyermekek lelki szemei előtt. Dicsérendő törekvése a szerkesztőnek az is, hoyy hazánk szebb vidékeit és népeit megismerteti a gyermekekkel. Ez a törekvés pedagógiai szempontból ép oly helyes, mint nemzeti tekintetből s azért Az Ón ujsigom-at kiválóképen ajánlhatjuk minden szülőnek Örömet szereznek és igaz kincset adnak vele a gyermekeknek. Naptárak. A Pallas részv.-társaság díszes naptáraiból megkaptuk a következőket : I. A magyar ember naptára 1892. évre. A naptárrészen kívül elbeszélésekkel s költeményekkel Jakab Ödön, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Karczag Vilmostól, az év történetével ezen kőzkedveltségü naptár rendes krónikásától, továbbá gazdasági tudnivalókkal, adomákkal és számos illusztrációval. Ára 30 kr. — 2. Az Obsitos. Jó kedvű kalendárjom az 1892. esztendőre. A magyar nép mulatságára glédába állította Vitéz Hári János. Az egész naptár csupa jóizü adomákból áll, temérdek képpel díszítve s ára nnek is csak 30 kr. — ‘3. Tárca-naptár. X. évfolyam Mint mindig, úgy ez évben Is rendkívül díszes kiállításban, aranyozott szegéssel jelent meg s ára 24 kr. — 4. Pallas képes családi naptára. Elbeszélésekkel, köszhasznu tudnivalóval és címtárral ellátta Darvas Gábor. Tartalmából különösen kiemeljük a következőket : Isten választottjai, svájci történet. A szomszédék Imréje. Az év története. Közhasznú tudnivalók a házi gazdaság köréből, postai szabályok, időmutató, sorsjegyek húzásai, névnapok betűrendben, kamattáblák, mértékek és sulyok, menetárak Budapestről a magyar vasutak összes állomásaira. Ez utóbbi rovattal, mely eddig egy magyar naptárban se fordult elő, igen jó szolgálatot tett a naptár szerkesztősége a magyar közönségnek s ha még megemlítjük, hogy ez a naptár is tele van képekkel, akkor a o krra szabott ár valóban csekélynek mondható. A naptárak kaphatók Lävf Adolf könyvkereskedőnél S.-a.-Ujhelyben. Egyesületi és társas élet. Nyilvános nyugtázás. VII. kimutatás. A főgimnázium épitkezési költségeinek fedezésére a múlt héten következő befizetések eszközöltettek : Dubay István 15 ft, Háber Gyula 25 ft, Farkas Lajos 5 ft, Pollák Lajos 16 ft 67 kr. Szendrey János 5 it, Roóz Adolf 15 ft. összesen : 81 ft 67 kr. I.—VII. kimutatás főösszege: 3856 ft 35 kr. A kegyes adományozók fogadják hálás köszö netünket. S.-a.-Ujhely város elöljárósága nevében 1891. évi október i6-án. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, v. jegyző. főbíró. Meghívó. A felső-zempléni tanitó-egyesület alakuló gyűlése, f. évi okt 29-én d. e. 10 órakor N.-Mihály- ban az áll. elemi iskolában fog megtartatni, melyre az egyesület t. »agjait és a tanügy barátait van szerencsém meghívni. Jeten Mátyás, v. e. elnök. Nyilvános nyugtázás. A s.-a.-újhelyi iparos ifjak önképző és beteg- segitő egyesülete által folyó hó 4-én megtartott szüreti ünnepségről; összes bevétel: . . . . 167 ft 30 kr. összes kiadás: . . . . 128 ft 11 kr. összes jövedelem lett: . 39 ft 19 kr. amelyben felülfizetni kegyesek voltak: Molnár István Öméltósága 5 ft, Bérezik Nándor 4 ft, Rózenberg B, dr., Lovász István 3—3 ftot, özv. Boruth Elemérné őnagysága, Dobos Pál, Schwartzbard Lipót, Pazuha Andrásné úrnő (Sárospatak), Kemény Jenő 1 — 1 ftot, Kecskés Antal 2 ftot, Szalay Pál 50 krt, Kótics István 20 krt. — Fogadják a nemes szivü adakozók az egyesület nevében hálás köszönetünket. S. a.-Ujhely, 1891. október 10. Lovász István, Pávelt István, m. ellenőr. m. pénztáros. Csehi Gyula, Ádám Antal, Bérezik Nándor, I. jegyző. alelnök, elnök. Értesítés. A zemplénv.'rmegyei agarász- társulat elegyagárversenyét 1891, évi okt. 20 és következő napjain a »Vécsei«-gyepen tartja. — Tiszteletdij az elsőnek, adva gróf Ándrássy Géza társulati elnök által. A második agár tulajdonsa a tételek felét kapja. — Nevezni lehet október 24-ig S.-a.-Ujhelyben és 25-én eseteli 8 óráig Gálszécsen alólirt titkárnál szóval vagy írásban. — Találkozó okt, 25-ikén Gálszécsen a nagy vendégfogadóban. Ugyanazon napon esteli 8 órakor közgyűlés lesz. — Szállás és istálló iránt Molnár Béla társulati tag, gálszécsi' lakos, okt. 20 ig tett megkeresésére lesz szives intézkedni. S. a.-Ujhely, 1891. október hó 5. Dókus Gyula, társulati titkár. A kir kereskedelemügyi minister a S.-a.- Ujhelyben alakult ipartestület alapszabályait jóváhagyta. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nem pennával foglalkozó ember lévén, nem Írtam még eddig a nyilvánosság részére s valószínűleg megint sok idő fog elmúlni mig ily célból tollat fogok; most azonban meg lévén hatva egy igen nagy veszedelembőli szerencsés megmenekülésem fölött, keresztényi kötelességemnek tartom a legnyilvánosabb utón figyelmeztetni az ország észak-keleti rész.én tengelyen utazó közönséget, hogyha Zemplénvármegyében a Király-Helmecztöl északra fekvő zétényi erdőn keilend valamikor keresztül kocsikáznia, vigyázzon az életére, mert ott farkasvermek módjára csapdák vannak felállítva, melyekbe a mit sem sejtő jámbor utazó 2 öl magas úgynevezett csinált utón dirigáltatik bele s ha Isten életének különösen nem kedvez, lovastól cselédestül belevesz. A veszedelem könnyebb kikerülhetése szem pontjából tudatom utazó felebarátaimmal, hogy a kitűnő zseniállitással szerkesztett farkas-vermeknek ' hid formája van, s hogy a zétényi erdőn ilyen 4 j darab létezik, Abara falu végén pegig egy gyón- j nyörü szép nagy, mintegy 25 méter hosszú csapda van felállítva négyes fogatok részére, no ebből a menekülés csodával határos, de majdnem lehetetlen. *) Jéke, 1891. október 10. Liptay Béla. *) Utána jártunk s avval, miről értesültünk, megnyugtattuk a t. felszólalót, hogy az itt regisztrált bajok hatósági orvoslását vármegyénk alispánja elrendelte. Szerk. CSAJOK, Arckép-csarnok. (A szabadságharc emlékeinek kiállításából.) Ragyogó idők, fényes történetünk legdicsőbb napjai hová tüntetek el 1 A múltak emlékezetéből mit őriz a kegyelet f Nagyon jó van az, hogy e kérdésekre nem hiányzik a kielőgitó felelelet. Hiszen szomorú jelenség volna, ha panaszolnunk kellene, hogy nem kelt már érdeket az, mi összefügg nagy férfiaink cselekedeteivel, nagy idők eseményeivel. Nem érdemel tiszteletet, ki háládatlan tud lenni. A szabadságharc emlékeiből a fővárosban rendezett nagy érdekű kiállítás sürü látogatottsága is igazolja, hogy a szivekben él a kegyeletteljes megemlékezésa korszakalkotó nagy napokra, melyek eseményei lelkűnkhöz vannak nőve Igen, egyetlen hazafinak sem szabad elmaradni e páratlanul gazdag kiállítás megtekintéséről, mely képzeletünkbe visszavarázsolja történelmünk fényes korszakát. Dicső események, nagy és hős alakok elevenednek meg lelki szemeink előtt. Drága emlékek csoportosított sorozatát szemlélhetjük, melyek kegyeletre intenek. A kiállításnak minden részletei minden tárgya méltán veszik igénybe a figyelmet. A sok részlet közül méltán emelkedik ki a szabadságharc szereplőinek arckép-sorozata. E nemben a kiállítás páratlanul gazdag, A szerepet játszott férfiak közül alig van, kinek arcmása hiányoznék. A szó szoros értelmében párja nélkül való az erkélyes Kossuth-teremben látható gyűjtemény, mely a lángoló honszerelem nagy alakját, a sza badságharc dicső vezérét: Kossuth Lajost ábrázoló képekből áll kizárólag. Több mint 250 különféle képben van itt megörökítve nagy hazánkfia. Olaj- festmények, szinesnyomatok, réz- és fametszetek, fotográfiák számos változatban hímzett és faragott müvek ábrázolják történelmi alakját. Látjuk öt, mint szónokot a képviselöházban, ki a szó varázsával lebilincseli s azután ellenállhatatlanul magával ragadja hallgatóit s feltűnik előttünk magasztos alakja a mint buzdítja, lelkesíti a népet igazságos védelmére. Kossuth amerikai diadalutjá- nak részleteit is több kép örökíti meg, majd otthonában, családja körében, ministertársai közt szemlélhetjük őt. Es azután látjuk megszemélyesítve az aggastyánt, ki száműzetésben, távol nemzetétől bár, de lelkének minden szálával azért hozzánk van fűzve, s szivének miaden dobbanása nemzetéé. Örök büszkeségünk pedig nekünk, zemplénieknek, hogy Kossuth Lajos a miettk. Egykorú olajfestemények ábrázolják az első magyar felelős ministérium tagjait. Batthyányi Lajos gróf ministere!nők férfias alakját, Eszterházy Pál herceg belügyminister szellemes arcát, Eötvös József báró, Széchenyi István gróf, Deák, Szemere, Mészáros. Klauzál ministereket festmények tükrözik vissza. Szerfelett érdekes gyűjtemény az 1848/9 ik képviselőház tagjainak arckép-csarnoka. Mindannyi egykorú rajz Kémtől. A hősök közül, kik karddal kezükben vívtak a harcot a szabadságért s kik közül annyi sokan szenvedtek vértanúi halált, számosán vannak festményekben és rajzokban megörökítve. Görgey, Bem, Damjanich, Guyon, Klapka, Perczel Mór, Leiningen, Dessewfly stb. stb. arcképei sokféle változatban láthatók. Nem hiányoz.nak az ellenfél vezérembereit feltüntető arcképek sem. Windischgrätz herceg, Jellasich báró, We'den Báró, Haynau és táborkara, a Budavárát védő Hentzi, Götz, Radetzky, Berger stb. osztrák tábornokok mellett Paskievitsch orosz fővezér, Grabe tábornok, Knkanin szerb és Hurbán tót felkelő-vezérek arcképei is láthatók. Érdekes kép az, mely az elesett osztrák tábornokokat tüntetvén fel, köztük Zichy Ödön gróf alakja is szerepel, kit Görgey végeztetett ki. A szabadság lánglelkü dalnokát, Petőfi Sándort, is számos festmény és rajz ábrázolja. Van a kiállításban egy fiatalkori arcképe, mely Jókai, a költő kartársának s benső barátjának állítása szerint a leghübb rajz, melyet Petőfiről eddig látott. Igen szép festmény ábrázo’ja a grót Károlyi huszárezred tisztikarát, melyen az egyes alakok jól vannak eltalálva. Szép és hu kivitelű kép Than Mór festménye is, mely Görgeyt egész táborkarával tünteti fel Vácznál, a julius 2-iki komáromi csatában való megsebesülése után. Gabor Áron, őrnagy, a hires ágyuöntő székely, érdekes arcképét is láthatjuk. S a kiállítás minden látogatója bizonyára érdekkel fog megnézni egy 1848-ból való rézmetszetet, mely azt a Sáfrány nevű sajóhazai ifjút tünteti fel, ki pap’ak készül1-, de a szabadságharc kitörvén, fegyvert ragadott ó is. Mint tüzértiszt Alsó Zoltánál az orosz elleni harcban rendkívül kitüntette magát. Hanem hosszú sorozat volna felsorolni mindazt, amit felsorolni kellene. A kiállítás gazdagságáról és nagy műbecséről beszámolni szűk keretben nem lehet. Köteteket kellene tele Írni, aki teljes ismertetésére és méltánylására vállalkoznék. Valóban óhajtandó volna, ha a szabadság- harc emlékeinek kiállítása többé be sem záród nék s ez nemzeti közkincsként állandó múzeummá alakulna át. A kiállítás újabban az olmüczi volt foglyok arcképeivel is gazdagodott. A teljes gyűjtemény arcképeit Tóth Ágoston m. kir. osztálytanácsos és honvédezredes festette. Sarkady Elemér. HUMOR. Az iskolából. Tanító: Gyurka, mondj egy elöljárót! Gyurka : (Hallgat.) Tanító: No hát hamar egy elöljárót I Gyurka'. Ostorhegyes. Használt az intés. — Zsuzsi, szól az agglegény uj gazdasszo nyához, adjon csak egy darab cukrot ... de ördögadtát is, ne a tenyerén hozza, hanem ha valamit kérek magától hit tányéron adja ide. Érti ? = Értem. (Másnap.) — Zsuzsi 1 adja ide a csizmahuzót. = Tessék (Zsuzsi tányéron hozza) itt a csizmahuzó. Megfordítva. Apa : Fiam fiam I Tanuló koromban én egészen más ember voltam, mint te. Én 11 órakor feküdtem s négy órakor már talpon voltam. Jogász: Tökéletesen úgy teszek én is, — csakhogy megfordítva.
