Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-12 / 15. szám
tat Paszlavszky Sándor szerencsi lelkész szentelte be Újvilágon, s azután a kocsik hosszú sora Har kánéba kisérte a kis Margitot, e letört szép liliom- szálat, hogy ideiglenesen az ott levő sírboltba helyezzék; mert tudvalevőleg Harkányi Frigyes egy díszes sírboltot fog emeltetni Újvilágon kápolnával. s a kis halott teteme visszakerül oda, hol oly hamar eljátszá gyermekjátékát, Újvilágra Harkányban a temetést Szabó Bálint t.-szadai lelkész végezte. (Uj bélyegek) A magyar szent korona országai területén f. hó e'sejétől a régiektől különböző színezetű, de változatlan alakú okmánybélyegeket bocsátottak forgalomba. A jelenleg használt bélyegjegyek ez évi augusztus 31-éig járnak. Szept. hó 1 -tői ugyanazon hó 30-áig még a régi jegyeket újakért be lehet cserélni. (Tolvaj kereskedősegédek.) Fischbein Adolf, Friedman Vilmos rőfös- és Weisz Ferenc, Teich Zsigmond vegyes kereskedő segédei, gazdáikat hosszabb idő óta lopták. Hol pénzt, hol portékát csentek, melyet aztán közösen elmulattak. A lopott tárgyak megvétele miatt Samudovics kucséber, mint orgazda került vád alá. (Megrendítő eset) játszódott le Petrahó községben e f. hó 6-án. Tóth P. János, petrahai lakos, háromlovas szekerét üres hordókkal megrakva, két gyermekét a hordókba á'litva — elindult a Bodrog folyóra vízért, közzé csapva a lovak közzé. Nagysebesen neki hajtott a még magas állású víznek, s csakhamar azt látták az arra menők, hogy a szekér mindenestől elmerült, az apát, pedig két gyermekét és az üres hordókat a sebesen folyó Bodrog hullámai magukkal ragadják. A jajveszé kelésre az édes anya is oda rohant. Képzelni lehet fajdalmát, midőn látta, hogy az apa leánykájával karján küzd a habokkal s a halállal, fiát pedig már jó messsze viszi a viz. Az anjaszivet- tépő fájdalmában neki rohant a víznek, hogy utánuk megyen, de még is visszajött s egy csónak lévén a Bodrog partján, belépett abba s lapát hiányá ban kezével evezett. Isten csodája, hogy már a Bodrog közepén fuldokló férjét és karján levő kis leányát sikerült elérni s a csónakba beemelni. A fiúcskát a túlsó oldalról csónakkal elősiető révész szintén kimentette. Az apa nagyon beteg; de a gyermekeknek nincs komoly bajuk. A lovak és a szekér odavesztek. Ilyen és még szomorúbb eseteknek lehet okozója a mértéktelen pálinkaivás 1 (Talált kincsek). A varannai jár. íőszolgabi rája tegnap az alispánhoz egy kisebbszerü csomagot küldött be, mely a Plachy János csáklyói lakos által ásás k jzben a múlt hó 31-én talált egy darab gyémántokkal kirakott fejéket, 4 db. ezüst kávés kanalat és egy ezüst nyelű kést tartalmaz. A kincsek hozzávetőleges értéke 4 — 500 ft lehet. FHgler Ferenc, miskolczi ékszerész, a diadémot már látta, s a rajta lévő drágaköveket valódi gyémántoknak találta. Az arany fejékből egy levél és három virág hiányzik. Kilenc darab gyémántkő letörve zsineggel van a diadémhoz erősítve. - Ugyancsak a tegnapi posta hozta be a lapunkban már ösmertetett liszkai-leletet is. Ennek értéke 600 ftra van téve. (Postamesteri állomásra) hirdet pályázatot Sókut községbe a kassai kir. posta és távirda-igaz- gatóság. Javadalmazás : évi dij 1 50 ft, 40 ft irodai 19 ft kézbesítési átalány. A szállítási átalányt utóbb fogja az igazgatóság meghatározni. Folyamodások ápr. 6-tól számítva 3 hét alatt nyujtan dók be. (Kitett gyermek.) Jelentést kapott tegnapelőtt a rendőrség, hogy a Hecskén egy két hó napos egészséges gyermeket találtak. A rögtön foganatosított nyomozás csakhamar eredményre vezetett, mert a szívtelen anya Mikalcsik Teréz csavargó cseléd személyében megkerült. (Baromfi kedvelőknek.) Az állatkcrt fajokban gazdag régi jónevü tyukászatában vérfelfrissités céljábó1, valódi tiszta fajú tenyész egyedek érkeztek a külföld elsőrangú tenyésztőitől kitűnő példányokban. Az igazgatóság már elfogad megrendeléseket baromfi tojásokra és kívánatra bérmentve küld árjegyzéket. Képes árjegyáék 20 krajcárnak készpénzben vagy levéljegyekben leendő előleges beküldése mellett szintén bérmentve kii'detik meg a megrendelőnek. (Kiadó.) A Benedek Dénes-féle házban két szoba, konyha, kamara és előszobából álló lakás április 24 étől kapható Pólányi Gyulánál. (Uj zenemű.) Táborszky Nándor nemzeti zenemű kereskedésében, (Budapesten, vaczi utca 30. szám,) megjelent a ,Nefelejts“ keringő. Szerzé Neu gebauer József Ára 1 ft 20 kr. Mátyás király, az igazságos élete, kalandjai, szerelnie és hőstettei cimii történelmi regénynek első füzete van előttünk. Szerzője: Baross Vilmos, hírlapíró, kiadója Knote Győző budapesti könyvkereskedő. Szerző és kiadó azt a dicséretre érdemes és hazafias célt tűzték maguk elé, hogy a nép az annyira elterjedt rémregények helyett irodalmi becscsel bíró s azon felül mulattatva oktató művet kapjon. Igen természetes, hogy itt-ott költött dolgok és frázisok is fordulnék elő benne, de hát ezek nélkül regényt Írni nem lehet. A szép tartalom becsét fokozza a szép kiállítás, pompás illusztrációk és magyarázó képek. Az uj irodalmi vállalatot, mely Lőni Adolf könyvkereskedésében S.-a.-Ujhelyben is megrendelhető, ajánljuk t. olvasó közönségünk pártfogásába. Egy- egy füzet ára . ? Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. XV. 46. Repejő. Repej, orosz szó, annyit jelent, mint bokor, csokor, bojtorján, keserülapu, bogáncs. Magyarosítva lehetne: Bojtorján. (Repenyó'.) 47. Rokozsnyik. Rohozsnyik orosz szó, azt jelenti, hogy gyékényfonó, gyékényárus. A község határában hajdanta a gyékény fonáshoz szükségelt nádas lehetett s ettől nyerhette elnevezését. Az orosz-vágási (Pontba) lelkész állítása "szerint sok róka is tartózkodik itt s a község határában rendezett rókavadászatok híresek. Magyarosítva lehetne : Gyékényes, v. Rokás. [Nádas.) 48. Sandái. Sándál orosz szó, annyit jelent, mint gyertyatartó. Elnevezését a község helyrajzi fekvésétől, mely úgy mutat, mint egy gyertyatartó, nyerte. Magyar neve lehetne : Gyertyatartó. (Sandály) 49. Alsó-Sitnyicze. 50. Felső-Sitnyicze A község határában nagy mennyiségben található sitnyik (káka) növénytől nyerte elnevezését. E község szláv nevét néh. Szinyey Félixné, szül. Jekelfalusi Valéria, ottani volt birtokosnő, Virányossá, változtatta át, illetve magyarosította. Szépen hangzanék : Alsó-Virányos és Felső-Virányos. 51. Szálnyik. (Népnyelven : Szolnyik.) E község magyar neve a szláv szolnyik szótól, ami só- tartó-1 jelent, lehetne : SÓS, v. Sótartó. [Sófalva.) 52. Staskócz. Ezen község első lakosa, hagyomány szerint, bizonyos Stasko nevű galiciai bevándorló volt. Stasko keresztnév, azt jelenti, hogy Szaniszló. Magyarosítva legyen : SzaniszlÓ. 53. Sztropkó. Ezen ősrégi község, (mezőváros) mikor s kitől nyerte Sztropkó elnevezését, nem tudható. A magyarok bejövetele előtt már szláv nép lakta. Elnevezését vagy helyrajzi fekvésétől, (sztropotki rövidítve sztropki, sztropko, any- nyit jelent, mint görbe, tekervényes, a nép jellemére értve darabos, makacs, hazug), — vagy pedig a község helyén volt nagy fenyves erdőtől nyerhette, melyből a lakosság sok-sok födél-gerendát, szarufát adhatott el.*) Sztrop, orosz szó, annyit jelent, mint födél-gerenda, szarufa. Magyarosított neve lehetne ezek szerint: Darabos, vagy Konok, vagy Tető stb. Minthogy azonban Sztropkó elnevezése alatt történelmi nevezetességű lett s minthogy Sztropkó várát és a hozzátartozó községeket hosszú időn át a gerzsei Pethő grófi család uralta, azért e község vagy megtartja Sztropkó szláv nevét, vagy szép magyar neve lehetne : Pethövára. [Sztropkó.) 54. Orosz-Tokaj. Maradhat: Orosz-Tókaj. 55. Ttirány szintén: Turány. 56. Vátkó. Ez a község válek, valko orosz szótól nyerte elnevezését. Válek, annyit jelent, mint sulyok, istráng, kötél, kishenger; lehetne: Sulyok. [Valkod.) 57. Varehócz. Vareha szláv szó után lehetne: Nagy-Kanalas, v. Kanalas. 58. Velkrop. Velkrop, összetett szláv szó, magyarul annyit jelent, mint nagy csepp. Lehetne : Nagy Csep v. Csep. 59. Vladicsa. (Régi elnevezése Vladiszka.) Elnevezését a szláv vladika-tói nyerte. Vladika, annyit jelent, mint uralkodó, parancsoló. Magyar neve lehetne: Parancsoló. [Matola.) 60. Vojtócz. E községet egy Galicziából bevándorolt család alapította. A családfő Galicziának valamely községében bíró lehetett, akit ott vojtu- nak neveznek s innen nyerte a község elnevezését. Magyar neve lehetne : Lengyelbiró. (Vajtó.) 61. Zavada. Ezen község zvada orosz szótól nyerte elnevevését, mi annyit jelent, mint veszekedés, akadékoskodás. Magyarosítva lehetne : Meg- akodó. (Závod.) * * Ezen munkálatom keresztülvitelében az adatokat és pecsétlenyomatokat szolgáltató lelkészek és körjegyzők nagy segítségemre voltak ; nemkülönben a járások főszolgabirái, akik az adatok beszerzése végett hozzájok intézett kérésemnek készséggel engedve, a lelkész és jegyző urakat az adatok gyűjtésére s azoknak velem való közlésére buzdították. Fogaddják ezért hazafias köszö- n etc met*). *) V. ö. Szirmay id. m. pag. 92. *) Havaj községből Komáromy Sándor aláírással hosszabb észrevételt kaptunk, melyben cikkíró azt mutogatja, hogy a sztropkai járás területén fekvő Havaj kisközség neve nem a szláv szótól, ami annyit jelent, dugd el, származik, hanem régi magyar jellegű elnevezéssel bír. Állításának igazolásául elmondja a következő tradíciót: A XVI. század elején valamelyik Komancsicha özvegyét, mert ráfogták, hogy boszorkány, Kozma és Damianó nevű két kiskorú fiával együtt Sztropkó-Polyina helységéből kiűzték. A szegény asszony és fiai arra a szomszédos helyre Költözködtek, a hol jelenleg Havaj falu áll, s mint otthon, itt is marhatenyésztéssel foglalkozta r. Az aszszony minden héten a sztrópkai piacra vitte eladni vajkészletét. Vevők rendszerint a henczóczi magyarok voltak. Henczócz községben, hogy akkoriban csakugyan magyarok laktak s kereskedést űztek, kivehető Szirmay Jegyzeteiből is. Tehát a henczóczi kereskedők a vaj ára felől kérdezősködvén, egymásközt mondogat - ták ]: f megér annyit— havaj!* Az asszony haza jővén, dicseke dett gyermekei előtt a magyar szóval, amit Sztropkón eltanult Midőn igy a helységnevek oiegrriagyarositá- sáról szerény véleményemet papirra téve a magyarositó egyesület megtisztelő határozatának eleget tettem: avval a hő óhajommal zárom be munkálatomat, hogy necsak a helységnevek megmagya- rositását láthassuk, hanem hogy Zemplén- (Földvár) megyének minden egyet községében »minden ember, legyen ember és magyar!« Bihary Emil. n.-polenai (nagymezei) gkath. lelkész. Nyilvános köszönet. F, hó 4-én Varannón a közs. isk. növendé kei által adott szinielőadás alkalmával a jótékonycél iránt való tekintetből felülfizettek: Csőké József dr. 4 ft 40 krt; Csőké Béla és Udvardi Viktor 1 — 1 ftot; Diószeghy Matild 50 krt; Gyón gyössy N., Chotvács Mihály, Landau N., Grün- wald Mór, Pereszlényi István, Füzesséry Péter, Strompf Pál, Szendéi Lipót, Heumann Samu és N. N. 40—40 krt ; Reich Miksa, Spellenberg Zoltán és Spellenberg Margit 30—30 krt ; Gracza Erzsi és Mázsa Lajos 20—20 krt Fogaddják a nemesszivü taniigypártolók a tantestü'et meleg köszönetét. Kelt Varannón, 1891. ápr. 7-én. Seliga Antal. Zseltvay Bogdán. Elnöki körlevél. A községi és körjegyzők zemplénvármegyei egyesülete folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor S.-A.- Ujhelyben a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartand, melyre az egyesület tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgy : Az országos központi jegyzői egyesületnek az országgyűlés képviselőházahoz a köz- igazgatás államosítása tárgyában intézendő emlékirat tervezetének tárgyalása. Az emlékirat a körjegyzői állásra vonatkozván különösen, saját jól felfogott érdekükben kérem az egyesületi tag urakat, hogy a közgyűlésen ok- vetetlenül megjelenni szíveskedjenek. S. A.-Ujhelyben, 1891, áptil 7-én. Kula István, Pataki Miklós, egyesületi főjegyző. egyesületi elnök. Nyilvános számadásA múlt hó 7-én Tokajban rendezett jótékony célú zártkörű társasvacsora alkalmiból a tokaji kórház-alap javára a következő felülfizetések történtek: Benedek Pál 1 ft, Bernáth Béla orsz. képviselő 10 ft, Czigányi Béla 1 ft, Füzesséry Ödön 1 ft, Gotthard Jób i ft, Stankay Béla 50 kr, Vecsey-Oláh Miklós 4 ft, össsesen: 18 fl 50 kr. Miután más tiszta jövedelem nem volt, csakis ez összeggel gyarapithattuk a tokaji kórház-alapot. A kegyes felülfizetők fogaddják k szünetünket. A ren- dezeség nevében : Kröczer László dr, A közönség köréből.- Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Yálasz a műkedvelői előadást illető közleményre. A Zemplén legutóbbi számában a mükedve löi előadást illetőleg egy tárca jelent meg Kósza Lélek aláírással, melyben annak írója azt írja, hogy a félvárost bejárta, hogy megtudhassa mily célra rendeztetik a borsos áru előadás, s fáradsága dacára azt még sem tudhatta meg, s dacára ennek mégis azt írja: hogy ha tudta vo'na, hogy valamiféle korcsolya pavillonra (brrr), akkor többed magával elmarad a szinielőadásról. Megjegyzésünk erre az : hogy Kósza Lélek úr nemcsak kezdő, de (engedje meg, ha szabadságot veszünk magunknak kritizá'ni) még nem is ügyes reporter. Máskorra nézve ajánljuk, hogy mielőtt a félvárost bejárná (ha csak nevéhez hű nem akar maradni, s a kószálás nem privát mulatsága) forduljon az autentikus személyekhez — a rendezőséghez, — mert annyira naivoknak sem minket, sem a közönséget nem hiszi, hogy elhid- jiik azon esetleges állítását, hogy azok nevét sem sikerült megtudnia, kiknek személyét illetőleg, ha más helyen nem, a jegyváltásnál minden bizonynyal értesülhetett. A rendezők minden esetre az adott felvilágosítással megmentették volua attól, ho;:y oly nagy kiadásba verje magát, annyit fáradjon, s ha az előadásról elmarad a Zemplén olvasói is meglettek volna mentve kritikája megjelenésétől. A jegyek borsos árát illetőleg, úgy látszik való az a közmondás »Wer schimpft, der Kauft*, Folytatás a 2 ik mellékleten. többször mondogatván : ha vaj ! ha vaj! Ilyen jelenetek gyakori ismétlődéséből származott a község neve : Havaj. Tehát az nem orosz eredetű. Végül fölemlíti észrevételező, hogy a havaji parókia levelestárában a Havaj községgel szomszédos helységek eredetére és elnevezésére vonatkozólag egy és más adat található. Részünkről csak sajnálni tudjuk, hogy a t. cikkíró ezeket az adatokat annak idejében Bihary Emil t. munkatársunknak át nem szolgáltatta. A közel jövőben, ha t. i. az „ige testté válik* óhajtandó, hogy azok az új adatok szintén mérlegelés tárgyát képezzék. Szerk.
