Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-08 / 6. szám

Egyesületi és társas élet.

Az idegen hangzású

zempléni község-nevek átmagyarositása.

VI.

Lássunk most már tulajdonképeni feladatunkhoz a helység-nevek megmagyarositására vonatkozó javaslat előterjesztéséhez.

Az orosz nép által lakott Máramaros, Ung, Bereg felső részét közönségesen Verhoviná-nak nevezik, a mi annyit jelent, hogy Felvidék. Zemplén- vármegye felső részét elnevezték Krajnyá-nak, ami annyit jelent legszélsőbb vagyis Határszél. Zemplén-vármegye maga is a szláv nevű Zemlua, később Zemlin végre Zemplén várától nyerte nevét.*) Zemlum vagy helyesebben Zemlá szláv szó, annyit jelent hogy föld. Mindenesetre Zemplén- vára nem modern kőfalakból épült, de egyszerű, földből, földdombokból, földsáncokból készült földvár volt, miért is Zemplén-vármegye magyarosan s helyesen Földvár-megyének volna elnevezhető.

És most következzenek a szinnai, homonnai és sztropkai járások helység-neveinek miként leendő megmagyarositását tárgyazó javaslatok.

I. Szinnai járás.

1. Cziroka-Be'la. Ezen község legrégibb elnevezése a nép nyelvén, vagyis oroszul, Bila, tótul Belei, és annyit jelent mint fehér, szép. Keletkezéséről azt regéli a szóhagyomány, hogy egy Béla nevű juhász alapította volna. Miután a nép gyermekeit nem szokta Béla keresztnévvel elnevezni, a juhász bála (bili) nevét szép termetéről vagy fehér arcszinéről nyerhette, s miután a jelenlegi Cz.-Béla község helyén családot alapított a szomszéd s előbb keletkezett községek lakosai Bc'lá-nak nevezték el. A Cziroka jelzőt megkülönböztetésül a többi Béla nevű községektől újabb időkben kapta. A Béla név már rég időktől használatos a magyar nyelvben; ez a község jelenlegi elnevezését megtarthartja, de a sok Béla nevű község miatt igen szépen lehetne magyarosan a szóhagyomány alapján : Szép-Juhászfalva (Cz.-Béla.)**)

2. Orosz-Bisztra, régen: Bisztra. A község keletkezéséről semmiféie szóhagyomány nincsen. Elnevezését a falucskán keresztül sebesen folyó pataktól nyerte. Ugyanis oroszul bisztry, bisztra annyi, mint sebes, gyors. Az Orosz jelzőt megkülönböztetésül későbbi időkben nyerte. Magyarosítva elnevezhető igy : Orosz-Sebes.

3. Brezoveez. Ezen kis község a határában nagy mennyiségben található breza, berezd-tói, a mi nyirfá-1 jelent, nyerte nevét. Berezoviea magyarul. annyit jelent, mint nyírié, nyírvíz. Magyarosítva elnevezhető : Nyirfás, v. Nyírvíz. (Nyirjes.)

4. Csukalócz, a népnyelvén : Csukálovczi. Ezen község hagyomány szerint onnét vette elnevezését, hogy lakosai, mint jobbágyok, a földes uraság által a Tiszában csuka halászatra alkalmaztattak. Csuka-halász oroszul annyit jelent, mint esukalo- veez, miért is a szomszéd községbeliek által az egész község Csukalovczi-nak neveztetett el. Magyarosítva elnevezhető: Csukahalász, v. Csukavadász. (Csukás.)

5. Dara. Dora orosz szó, annyit jelent magyarul, mint ajándék, adomány. Sem elnevezéséről sem keletkezésről szóhagyomány nincsen. Legyen : Ajándék. (Dara.)

6. Dubrava. Ezt a községet egy pásztor alapította. Ugyanis egy sűrű erdő közepette egy tisztás völgyecskét találván, ott magának s családjának házat épített s elnevezte helyrajzi fekvésétől oroszul Dubrava-nak, ami magyarul: sűrű, sötét erdő-1 jelent. Magyarosítva elnevezhető : Erdős v. a dub orosz szótól, mely tölgyet jelent, lehetne: Tölgyes, (Tölgyes.)

7. Hosztovieza, régen: Hosztinieza- Ezen község eredetét onnét vette, hogy hajdanában, szóhagyomány szerint, ott egy korcsmaház volt, amelyben a Galicziába utazók szállást is kaphattak ; miért is az orosz nép hosztiniea-nak nevezte el. Midőn később több család letelepedett ott s községgé alakult, községüket is Hosztinnieza-nak nevezték el. Bizonyítja ezt a község legrégibb pecsétje is, melyen egy asztal, rajta egy nagy üveg s mellette egy ivópohár van kívésve. Későbbi időkben a nehéz hangzású Hosztinnieza a köny- nyebb hangzású Hosztoviczá-ra változott át. Magyarosítva lehetne: Szállóv. Vendégszállás (Orosz- Szállás.)

8. Dluhe, jelenleg: Cz.-Hosszumező. E község egyike a legrégibb községeknek. Amennyiben helyrajzi fekvése s földjének talaja a mezőgazdaság üzésére igen jónak látszott, csak hamar annyian telepedtek meg e helyen, hogy a Cziróka folyó mentén rövid idő alatt hosszú s nagy számú házsorokból álló község keletkezett, miért is a szláv ajkú lakosok Dluhi-válál-nak, azaz Hosszu- falu-nak nevezte el. Azt a hosszas -’evet a tótajku

*) Lásd; Szlrmay Antal Not. Top lPol. inc. com. Zempleniensis pag 1. §. I.

**) A zárjel közé tett elnevezést Fej IS István küldöttség! elnök és Dókus Gyula, küld. tag javasc Iják. Ahol egymástól eltérő lesz a véleményük, külön fogjuk jelezni a Fejes véleményét F-betüvel, a Dókus nézetét I)-vel Főmunkatársunk észrevételei! a közlemény végén külön cikk >en fogja előterjeszteni. Szerk.

lakosság később megrövidítette, s a községet csupán Dluhe-nak mondotta. Ezen község, nem tudom ki által, magyarul Hosszumező-nek neveztetett el. A Cziróka jelzőt megkülönböztetésül ujabbi időkben vette fel. Az eredeti elnevezés szerint magyarul Hosszufalu-nak volna helyesen elnevezhető ; de miután a Hosszumező is szép ma- gyarhangzásu név: a község jelenlegi magyar neve megmaradhatna. A község eredetét a község régi pecsétjén látható véset, (egy hosszú szántóföldön szántó férfi) is bizonyítja. (Hosszumező.)

9. Hrabóez, jelenleg : Orosz-Hrabócz. Ezen község határában nagy mennyiségben található a nép nyelvén hrab-nak nevezett gyertyán-fától nyerte. Az orosz jelzőt megkülönböztetésül más Hrabóez nevű községtől később kapta. Keletkezéséről szóhagyomány nincsen. Magyarosított neve lehetne: Gyertyánfás. (Gyertyános, v. Nagy- Gyertyános.)

10. Inóez. Ez a kis község lehetne: Ivánfalva.

A vörös kereszst-egyesület s. a.-újhelyi fiókja ma d. e. 11-kor a vármegyeháza kistermében közgyűlést tart.

Az árvasegélyző és jótékonysági egyesület ma d. u. 3 órakor ugyanott választmányi ülést tart.

Nyilvános számadások

i.

A s.-a.-ujhelyi polgári olvasókör által folyó hó i-én a városi színház termében tartott batyu- bál alkalmából bevétel volt ossz. 383 ft 50 kr.

kiadás ..............................

.... . 216 ft 46 kr.

tiszta jövedelem . 167 ft 04 kr.

Felülfizettek : 5 ftof. Molnár István, — 4 ftot: Dókus Gyula, -— ? ftot: Gáthy József, Molnár Béla dr., Zlinszky József, Schön Vilmos dr., —

2 ftot. Bánóczy Kálmán, Nagy L. Béla, Com- mensoli őrnagy, Rosenberg B. dr., Schön Arnold, Rosenthal Sándor dr., Pollák Lajos, Hornyay Béla dr., Gaizier József br., Klein Tivadar, Fejes István, Veress Győző, Staut János, Székely Elek, Szabó Sándor, Pálmay József, Abonyi D. Mór, Csánky Gyula, Boór Jenő, Vékey Gedeon, Chyzer Kornél dr., Tóth Mihály, Hönsch Dezső, Bernáth László, Főnyi Elemér és Polányi Gyula. — 1 ft 50 krt: Dongó Géza és Margitai József dr. —

1 ftot: Kis Ödön, Juhász Jenő, Csaszlovszky János, Garai Lajos, ifj. Csernyiczky János, Koncz Miklós, Koncz Lajos, Ligety Bertalan, Behyna Miklós. Fleiszner Frigyes, Kornstein Jenő, Bauer Antal, Krikbaum Gyula, Krizsó Tamás, Ligeti József dr., Gerenday Sándor, Zavadszky Gusztáv, Kemény Jenő, Szöllősy József, Szőllősi Sándor, Hericz Sándor, Szepesi Arnold dr., Lenkey Mihály, Schön Miksa, Haás Bernát dr., Hell Adolf, Roós Adolf, Székely Imre, Reichárd Lajos, Rhein István, Somogyi Gyula, özv. Borúth Elemérné úrnő, Karsa Ferenc, Lakatos Gyula, Szamosy Jenő, Félegyházy Béla, Kapu Gyula, Nemes Lajos, Mizsák István és Csiszár Gábor. — 50 krt\ Sztan- kovszky Sárdor és Fuchs Jenő.

A felülfizetők fogadják hálás köszönetünket.*)

S.-a.-Ujhely, 1891. febr. 5-én.

A rendezőség.

II.

A fölállítandó főgimnázium javára rendezett jelmez-ünnepség bevételét mindeddig nem közölhettük, miután az elárusitás végett szétküldött emléklapok, sorsjegyek s azok elárusitásából befolyt összegnek visszaküldésével késtek, s bár még most is vannak késedelmezök, tovább nem várakozunk az eredmény közlésével, mely a következő : összes bevétel . . . 2608 ft 23 kr.

összes kiadás

....................■ . 961 ft 23 kr.

tiszta bevétel . . . 1647 ft — kr.

mely öszeget gyümölcsöztetés végett takarék- pénztárba helyeztük, mindaddig, mig az építkezés tényleg kezdetét nem veszi

S. a. Ujhely, 1891. febr. 7.

Hornyay Béla dr., Dókus Gyula. Reviczky Pál.

Tokajból a következő sorokat vettük:

Tekintetes Szerkesztőség!

A tokaji tüzkárosultakat segélyező bizottság sürgősen felkéri mindazon magánosokat, hírlapokat, pénzintézeteket, iskolák igazgatóit, s általában mindazokat, a kiknél a fenti bizottság által ki- bocsájtott gyűjtő ivek vannak, hogy esetleges gyűjtésűk eredményét, a bizottság pénztárába mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

A csatolt kimutatás közzétételét kérve, tisztelettel maradok

Tokaj, 1891. január 29.

Dlenes Barna,

s. b. elnöke.

Ö cs. és apostoli kir. Felsége 5000 ft;

Albrecht Főhercég Őfensége IOOO ft: Jósziv egyesület 2000 ft; Simor János Hercegprímás Őeciája

*) A számadások lapunk főmunkatársánál bárki által megtekinthetők. Szerk.

500 tt; Samassa József érsek ur 2000 ft; M. kir. Belügyministerium Ilooo ft; M. kir Belügyminis- terium a begyült orsz. segélyből 14085 ft 88 kr; Brailai osztr. m. konzulátus 440 fr. a. 198 ft 22 kr; Amerikai magyarok gyűjtése 701 ft 75 kr; Alpenheim viz-gyógyintézet 160 ft; Zemplénmegye ínséges alapja 500 ft; M. kir. földmivelésügyi Ministerium fakedvezményért 20000 ft; Hazai I-ső Takarékpénztár 1000 ft: Budapest főváros 5000 ft; Báró Rotschild ioooo ft; Báró Hirsch Mór keresztyéneknek5000 ft; (Zsidóknak állítólag 7720 ft;) özv. Graefl Józsefné 900 ft; Cs. és kir. 27 inf. Truppen Div. tisztikara 353 ft; Cs. és kir. Br. Appel 60. sz. gy. e. tisztikara 100 ít; I-ső honvéd ezred tisztikara, Bernáth B. gyűjtés 74 ft 70 kr ; Grósz Antal monoki bérlő 1000 ft; Bernáth B. képviselő adománya és gyűjtése 629 ft 60 kr; Tokaji ifjúság gyűjtő bizottsága 2050 ft 29 kr ; Pester Lloyd gyűjtése IX küldemény 7983 ft; Budapesti Hirlap XII. gyűjtése 1048 ft 27 kr ; Pesti Hirlap VII. gyűjtése 676 ft 27 kr; Egyetértés V. gyűjtése 469 ft 68 kr; Budapest XI. gyűjtése 448 ft 28 kr ; Nemzet VI. gyűjtése 103 ft 10 kr; Pesti Napló II. gyűjtése 55 ft; Kaschaur Zeitung II. gyűjtése 356 ft 50 kr; Debreczeni eb lenőr Ilik gyűjtése 150ft; Debreczeni. gyűjtése 10 f ; »Az én újságom« Il-ik gyűjtése 398 ft 26 kr; »Kis Újság« 6 ft 50 kr; »Szabadság« 24 ft 66 kr; »Ellenzék« 12 ft; Felvidéki szemle 11 ft 70 kr ; »Zemplén« Il-ik gyűjtése 7 ft 64 kr; .Kassai szemle« 1 ft; »Szamos« 6 ft; »Délmagyarországi közlöny« gyűjtése 2 ft 81 kr; .Arad és Vidéke« 12 ft • »Kis Várdai Lapok« 10 ft; .Neues Wiener Tagblatt IV. küldése 28 ft 32 kr; .Braunsvhwei- ger« 45 ft 20 kr; »Presse« 2 ft; »Eremdenblatt« 6 ft; .Assistenz« 5 ft; Főpapok, káptalanok, pénzintézetek, jótékony előadások, intézetek, magánosok gyűjtései, adakozásai 14777 ft 67 kr i Összesen: 109.909 ft 88 kr.

Tokaj, 1891. január 29,

Káposztás, Dienes Barna,

s. b. pénztárnok. s, b. elnök.

UIV4TALOS RÉSZ.

24. ein. sz. Zemplénvdrmegye alispánjától.

Körlevél.

A szabályrendelet értelmében (február havában tartandó vármegyei rendes közgyűlés határnapját főispán Öméltóságával egyetértőleg a f. évi február hó 24-ikének

d. e. 9 Órájára és a következő napokra tűzöm ki.

A közgyűlés nevezetesebb tárgya :

1. A kir. belügyminiszternek a betegápolási pótadó emelésének tárgyában kelt intézvénye, illetőleg a betegápolási pótadó emelése. Ezenkívül szabályrendeletek és egyéb közérdekű tárgyak.

Főispán Öméltósága felkérése folytán értesítem egyszersmind az állandó választmány t. tagjait, hogy az állandó választmányi ülés f. évi február hó 23-án d.

e. 9 órakor veszi kezdetét.

S.-a.-Ujhely, 1891. február hó 3.

Matolai (gtele,

alispán.

788 sz. Zemplénvármegye alispánjától.

10 főszolgabírónak.

A nagyméltóságu honvédelmi ministérium

f. évi 525. számú, az 1891-ik évben átvonulás esetén a katonaság részére kiszolgáltatott élelemér. fizetendő összegeket megállapító intézvényét t. főszolgabíró uraknak kiadom; felhívom t. főszolgabíró urakat, hogy az 1890, évi október hó

i-től 1891. évi szeptember hó végéig divó becsárakról jelentését október i-ig múlhatatlanul mutassa be.

S.-a. Ujhely, 1891. január hó i6-án.

Matolai Eteie alispán.

Másolat. Magyar királyi honvédelmi minister 525. X. szám. Zemplén-vármegye közönségének. A közös-hadsereg és a m. kir. honvédség legénységének őrmestertől és hasonló rendfoko zatu altiszttől lefelé, az 1891-ik év folyamán átvonulás alkalmával minden egyes legény részére a szállásadók által kiszolgáltatandó étkezésért, mint a katonai (honvédségi) javadalmazásból leendő megtéritésképen fizetendő összeget az 1879, évi XXXVI. törvénycikk 51, §-a alapján, a közös had- ügyminister úrral egyetértőleg, a következőképen állapítom meg: A dunáninneni részekben 17 krajcárban, A dunántúli részekben 19 krban. A tiszán- inneni részekben 15V2 krban. A tiszántúli részekben 15 krban. A királyhágón túli részekben 12YB krban. Horváth-Slavon országban 16 krban. Budapest fővárosban 23'/^ krban. Pozsonyban 2572 krban. Kassán íg1/^ krban. Temesvárit 20’/b krban. Kolozsvártt 15 '/a krban. Nagy-Szebenben 16 krban. Zágrában 21 krban. Fiúméban 23 krban. Miről a vármegye közönségét tudomás és köz-