Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-29 / 13. szám

Miután kedvező kilátásaink vannak arra, hogy vármegyénkben a közel jövőben egy nagyobbsza- bású kivitelképes sör-gyár létesül: a gazda-közönségnek saját jól felfogott érdeke kívánja, hogy a sör-árpa termesztésével nagyobb mérvben foglalkozzék.

Amennyiben pedig a kedvező eredményre nemcsak a kedvező időjárás, jól megmunkált és előkészített föld, de a vetőmag minősége is igen nagy befolyással bír: felkérem igen tisztelt gazdatársaimat, hogy jó minőségű sör árpamagot, ha kisebb mennyiségben is, már jóelőre szerezni s azt még az idén elvetni igyekezzenek, hogy már a jövő évben a szükséges vetőmag kellő mértékben álljon rendelkezésükre. * *)

Kelt S.-a.-Ujhely, 1891. március 25.

Molnár (István,

főispán,

mint a vármegye állandó köz- gazdasági bizottságának elnöke.

Vármegyei ügyek.

Vármegyénknek állandó közgazdasági bizottsága Budapesten f. évi ápr. hó 7-én, d. u. 5 órakor Baross Gábor kir. keresk. minister előlülése mel lett szakértekezletet tart.

Hadászati fontosságú közutak államosítása. Lapunk nyomatása közben értesülünk, hogy a Máramarös-vármegye területén átvonuló huszt-to- ronya-viszoki 86 kim. hosszaságu, — úgyszintén a Bereg vármegyéből kivezető munkács-vereczkei és vereczke-volóczi, együttesen 83 kim. hosszu- ságu, — végre az Ung-vármegye felső részén végig húzódó ung-uzsoki 86 kim. hosszaságu hadászati fontosságú közutakat Baross keresk. minister őexcellenciája f, hó 24-én kelt s tegnap kiadott elhatározása alapján átvette az állami utak osztályába. Szives örömmel gratulálunk kedves szomsz^daink- nakMáramarós-, Bereg és {/«^--vármegyék törvény- hatóságainak, e nagyszerű húsvéti ajándékokhoz. Örömünket fokozza a meggyőződés, hogy 400 kim -nyi hadászati fontosságú úthálózatának álla mositásával utánuk nemsokára Zemplén vármegye közönsége is az övékhez hasonló jótéteményben fog részesülni, — annyival is inkább, mert az okok és körülmények, melyek jó szomszédaink folyamodása mellett s javukra szólották, nálunk is ugyanazonosak, sőt sokszorosan fontosabbak. Éppen ezért velük együtt segítünk kiáltani: élyen Baross Gábor őexellenciája 1

Fősorozás eredménye. A szerencsi járásban volt az állításra kötelesek száma : 783 ; besoroztatok az ujoncjutalékra : 164; a hadsereg póttartalékába: 23; a honvédség póttartalékába: 4; felülvizsgálatra küldetett: 9; távol maradt: 152; ismeretlen: 145. A tokaji járásban az állandók száma volt: 589; besoroztatott az ujoncjutalékra: 78, egy éves önkéntesül: 3; a hadsereg póttartalékába : 7 ; a honvédség póttartalékába: 3 ; felülvizsgálatra küldetett: 15; távolmaradt: 214; ös- meretlen 47.

Pótlóvásár. Az 5 ik honvéd húsz ír ezred- parancsnoksága tudatja, hogy Belyben f. é. ápril hó 19 én, T.-Terebesen ápril hó 15-én, Dtreg- nyőben ápril hó 17 én katonai pótlóvásár fog tartatni.

*) Tudomásunk szerint Harkányi János, Szirmay György gf., Sennyey Lajos br. és Reichard Mór és fia cégnél jó minőségű árpa kapható. A Molnár Béla dr. készlete már kifogyott. Szerk.

A kir. földmivelési minister Pogány Gerő dr. körorvost a nagy-mihályi és bánóczi marharakodó vasúti állomásoknál a szakértői teendők végzése alól felmentette s helyére Nagy-Mihályba Borcsik Gyula, Bánóczra pedig Nagy György állatorvosokat rendelte ki.

Törvényjavaslat

a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről*) a vármegyékben.

(III. közlemény.)

II. FEJEZET.

I. A járási szolgabirák és alárendelt közegeik hatásköre.

A közigazgatási járás élén a belügyminister intézkedéséhez képest főszolgabíró vagy szolgabiró áll. (85, §.)

A szolgabiró segéd és kezelő személyzetét a belügyminister állapítja meg; minden szolgabiró mellé azonban szervezendő : a) tisztviselői minőségben : legalább 1 alszolgabiró, 1 járási gyám, 1 járási orvos. 1 járási számvevő, ki a vármegyei központi számvevőség személyzeti létszámához tartozik; b) kezelő személyzet minőségben: legalább 1 Írnok és a szükséghez képest 1 járási végrehajtó Ezeken kívül a belügyminister a szükséghez képest egy vagy több közigazgatási gyakornokot, — a földmivelésügyi minister járási állatorvost, — a honvédelmi minister pedig, ha a számvevők a katonai ügyeket ellátni nem képesek, erek ellátására segédközegeket alkalmazhat. (87. § )

A szolgabiró idegen pénzt vagy pénzértéket rendszerint nem kezel. A mennyiben felsőbb hatóság intézkedése következtében átmeneti pénzek és pénzértékek a szolgabiróhoz mégis kerülnének, azok könyvelése és kezelése szorosan az ügyviteli szabályzat rendelkezései szerirt eszközlendő. (89. §.)

Az ügyviteli szabályzat határozza meg egyesek magánügyeire vonatkozó azon eseteket, melyekben a szolgabiró székhelyén kívül kifejtett eljárásért külön napidijat, vagy útiköltséget felszámíthat. (90. §.)

A szolgabiró általános feladatai a következők : a) eljár e törvény keretén belül mindazon ügyekben, melyeket a törvények és rendeletek hatáskörébe utalnak, valamint gyakorolja azon jogokat, és teljesiti azon kötelességeket, melyek a fennálló törvények és rendeletek által reá ruház- tattak: b) járásában a közigazgatás zavartalan menetére ügyel és akadályai elhárítása tekintetében saját hatáskörén belül intézkedik, illetőleg illetékes helyre jelentést tesz; c) elsőfokú köz- igazgatási hatóságot képez és mint ilyen, úgy a törvény által meghatározott, valamint mindazon esetekben, melyekre nézve más elsőfokú hatóság nincs kijelölve, határoz, illetőleg intézkedik; d) felügyel a törvényes rendre és minden fontosabb mozzanatról az alispánt haladéktalanul értesíti; e) felügyel a személy- és vagyonbiztosságra ; f) pontosan végrehajtja, illetőleg végrehajtatja az alispán rendeletéit és a többi felettes hatóságok intézkedéseit. (91. §.)

Az alispán a szolgabiróhoz rendeleteket és utasításokat közvetlenül intéz. A főispánnak közvetlenül alárendelt szakfőnökök, illetékességük kó*) A képviselőház közigaztási bizottsága a javaslat meg- t vitatásával már annyira előrehaladt, hogy az ünnepek után annak részletes tárgyalását is megkezdheti. Az általánosságban : letárgyalt javaslat a politikai szabadság-, a közig, tisztviselők - ; kel szemben a polgároknak nyújtandó jogvédelem biztosítása,- úgyszintén a tisztviselőknek az államkormánynyal szemben keletkező viszonyát szabályozó szolgálati pragmatika,- a fegyelmi eljárás főbb elveinek kifejtése, — nemkülönben a nagyközségek és városok önkormányzati jogának biztosítása- és az ön- rendelkezés jogkörének az eddigihez mérten való megnagyob- bitása ; — szóval az állami rend és a közszabadság érdekeinek kölcsönös megóvása és megszilárdítása tekintetéből a javasoltaknál jóval kiterjedtebb garanciákat helyez kilátásba. Szerk. —ha—im .míjLimiii 1 «ni in .........■ —■in I 11.1 nini

rében szintén közvetlenül, de megkeresések utján érintkeznek a szo'gabiróval. Oly intézkedéseik s

azonban, melyek az egész vármegyére vagy több járásra hatnak ki, velük az alispán utján közlendők. (92. §.)

Ä járási orvossal szemben a szolgabiró felügyeletijoga következőleg szabályaztatik: Jogában áll öt hatáskörébe eső teendők ellátására kiküldeni, tőle jelentést vagy szakvéleményt kívánni, vagy őt szóbeli jelentésadásra a hivatalba rendelni. Időszaki jelentéseit, melyek nála nyújtandók be és általa terjesztetnek az illetékes helyre, észrevételeivel elláthatja. Fegyelmi vizsgálatot ellenük nem rendelhet, de javaslatára az illetékes hatóság a fegyelmi vizsgálatot ellenük elrendelni köteles.

(94- $•)

A csendőrséggel szemben való jogait a m. kir. csendőrség számára kibocsátott utasítás sza- bályozza. (95. § )

A szolgabiró hatásköre az alája rendelt községek irányában a következő : a) közvetlenül a községek felett áll és a községek a rendeleteket a szolgabirótól és rendszerint a szolgabiró utján veszik. A járás több vagy összes községeit érdeklő, vagy pedig elvi fontossággal bíró rendeletek, sürgős esetek kivételével, a »vármegyei közlöny« utján közöltetnék a községekké*!; b) a szoigabiró a községekre felügyel és azok működését ellenőrzi, ebből kifolyólag a községeket és a községi közegek működését bármikor megvizsgálhatja, de éven- kint legalább egyszer, esetleg a járási gyám, járási számvevő, járási orvos és állatorvos közreműködésével, az ügyviteli szabályzatban meghatározott módon megvizsgálni és a vizsgálati jegyzőkönyveket a tett intézkedésekkel együtt az alispánnak 8 nap alatt bemutatni köteles ; c) valahányszor a ^

községhen megjelen, felveszi a felmerült panaszokat, azok mibenlétéről lehetőleg azonnal meggyőződést szerez és a hiányok vagy sérelmek orvoslása tárgyában megfelelően intézkedik: d) a községi elöljáróság minden tagjával szemben gyakorolja az 52. §. a), b), e) és f) pontjaiban foglalt jogokat; e) a községi képviselőtestületet törvényes határidőben ülésre egybehívhatja, a napirendet kitűzheti és az üléseken személyesen elnökölhet.

Szavazati joggal azonban hivatalos állásánál fogva nem bir ; f) kiváló gondot fordít a község háztar tásának rendben tartására. Az évi költségvetéseket és zárszámadásokat átvizsgálni köte'es és ezekre észrevételt tenni jogosult; g) a község képviselő- testületének jegyzőkönyvei áz üléstől számított 8 nap alatt hiteles másolatban a szolgabiróhoz ter- jesztendők. A szolgabiró a képviselőtestület hatá- ^ rozatai ellen, — ha csak másodfokban ő maga határozni nem illetékes, — az ülési jegyzőkönyv vételétől számított 8 nap alatt felebbezéssel élhet és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felebbezésről és felfüggesztésről a község egyidejűleg értesítendő ; h) a községekről az ügyviteli szabályzat értelmében törzskönyveket vezet; őrzi a község összes szabályrendeleteinek egy-egy eredeti példányát; k) az ügyrend értelmében felügyel a községben levő közintézetekre ; azokat bármikor megvizsgálhatja, észrevételeit és javaslatait illetékes helyre juttatja ; 1) gyakorolja illetőleg teljesiti a községek rendezéséről szóló törvényben foglalt jogokat és kötelességeket. (97. §)

A főszolgabíró, illetőleg a szolgabiró á'lását a járási tanácsban és azzal szemben ezen törvény III. részének V. fejezete szabályozza. (98. §.). v

A mennyib.n egyes törvény másképp nem rendelkezik, a szolgabiró sérelmes határozatai az érdekeltek által a kézbesítéstől számított 8 nap alatt felebbezhetök. (99. §.).

A. zo’gabirónak akadályoztatása esetén helyettese a rangban legidősebb alszolgabiró (100. §.)

A járási számvevő végzi a szolgabiró hatásköréhez tartozó ügyeknél a számvevői és nyilvántartási teendőket; különösen: a) vezeti a katonai nyilvántartásokat; b) vezeti a községi törzskönyveket és a külön közegekre nem bízott fontosabb nyilvántartásokat; c) megvizsgálja és észrevételezi a községi költségvetéseket és zárszámadásokat, úgy közigazgatási, mint számtani szempontból; d) a községek vizsgálata alkalmával eszközli a zárlatokat, a naplók, főkönyvek és nyilvántartások vizsgálatát; e) vezeti a szolgabirói hivatal felszerelésének leltárát; f) vezeti a kihágási ügyek nyilvántartását; g) ellátja az ügyviteli szabályzatban felsorolt és a szolgabiró által részére beosztott teendőket. A járási számvevő a szoros értelemben vett számvevői szakot a megállapított külön hatáskör szerint teljesiti és hatáskörében tett észrevételeire nézve utasításokkal meg nem köthető (102. $.)

A járási orvos a szolgabirónak a közegészségügy terén szakközege. Mint ilyen szakvéleményeket ad és intézkedéseket javasol. Részletes hatáskörét az 1873: XIV. t. c. szabja meg. A járási oros ellenőrzi a községi és körorvosok működését és felügyel kötelességeik pontos teljesítésére. Orvosi magángyakorlatot űzhet, a mennyiben hivatalos teendői ez által hátrányt nem szenvednek. (103. §.).

A községi körjegyzők a községi csoportokban a közigazgatás feladatainak ellátásával megbízott kihelyeztetett állami tisztviselők, kik közvetlenül a járási szolgabirónak vannak alárendelve. (105, § ).

Folytatás a mellékleten.

\m

Az inas a következő napon ismét levéllel nyitott ura szobájába.

A báró mohó kíváncsisággal nyúlt a levél után s bizonyos izgatottsággal bontotta fel.

A levél igy szólt:

Br. X.l

Ön sokat kíván ! Keresse ön a módot, hogy megösmer- hessen s ne kérje azt tőlem.

Csak ennyiből állott. A báró úr sietett rá válaszolni a következőkben:

Édes erkölcsösöm I

E hó 18-án este 6—7 óra közt a Hungária szálló t8. száma alatt várakozom kegyedre. Br. X.

Az inas ismét elvitte a levelet. Tetszett neki nyilván ez a levelezés, mert valahányszor vitt, vagy hozott ilyen levelet, mindég bizalmas mosolylyal tekintett urára.

A grófnő komornája, Louise, délután a nagy sietéstől szinte fuldokolva jött haza a — postáról.

*

18-án este 6 órakor Örkényi Miklós báró a Hungária szálló 18. számú szobájában ül. A szobában félhomály van. Az egyik éjjeli szekrényen pislogó gyertya világát egy ellenző a falra veri vissza, a finom porcellán-kályhában vígan pattog a tűz s ajtajának két kerek nyílása, mint megholt embernek nyitott szeme, mered ki a félsötét szó

bába, itt-ott egy kis világosságot vetve a közeli bútorokra.

Örkényi báró izgatottan mozog a puha karosszékben s a legkisebb neszre is fölfigyel. Aztán finom szivarkáia gyújt, s mig egyrészt azt is gondolja, hogy az »ösmeretlen« talán el sem jő, másrészt eszébejut, hogy milyen ferde helyzet volna az, ha az »ösmeretlen« képében a méltóságos grófnőt ösmerné fel.

Ebben a pillanatban kocogtatnak az ajtón 1

— Szabad! szólt a báró színtelen hangon s elébe siet az érkezőnek.

Egy nő lép be. A báró érthetetlen szavakat mormol gyorsan egymásután s igyekszik megmen teni a remegő »ösmeretlent« felsőjétől, saljától, kalapjától. Aztán nekibátorodnak s kezdenek beszélni : egyikük sem hitte, hogy ennek a mai kalandnak szerencsés vége lesz, stb.

De utóvégre is ideje, hogy a báró ezt a ga lambot, melyet a sors oly könnyen hajtott hálójába, szinről-szinre meglássál Odamegy az éjjeli szekrényhez, félreveszi az ellenzőt s azon módon elejti:

— Louise !

— Méltóságos úr! r r r