Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
A kacér asszony olyan, mint a remény: sokat ígér keveset ád. Mátyás Diák-ból. GONDOLATOK. Szépen szól a hegedű, de üres belül. * Ahol szivünk, ott az eszünk. * Orajárásból is megítélhetni a várost. * Nyúl agárral, macska egérrel álmodoz. * Csak szőrit veti el a farkas, nem természetét. * Amit lovon fogad, gyalog meg nem állja. * Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál. * Nem Bátorban lakik, hanem Futakon. * Pálca, ha megaranyozzák is, súlyosat üt. * Szép valamit szoktak oda hinteni, hová a tőrt rakják. (Régi magyor közmondások.) Mások boldogitására élni, mások ügyét karolni fel, hogy azt a cél felé segítsük — szent ügy, azon az isten áldása leng. Igaz. De nem-e boldog az, ki hagyja a vilá got, ki nem törődik a világ zajával, ki nem bíbelődik a közös célokkal, csak ön körének él, mely kör tart csak háza küszöbéig. Óh nézz körül a világban, láttál e már oly embert boldognak, ki a világ nagy ügyéért küzdött? . . . Láttál e már oly embert elégedettnek, ki oly ügyekbe fogott, mely milliók boldogitására volt véghez viendő ?. , . Meggondoltad-e azt, hogyha másoknak élsz, hogyha mások szent ügyét karolod fel, magadé a sárba vesz ? Ha reggeltől napestig kint a földet ásod, hogy termő magod vessed el, vagy ha éveken keresztül a honatyák között ülsz a nép szent jogait vitatva — nem e egyet fogsz elérni ? Óh hidd el, ha kuzdesz másokért, kínlódva, éhen- szomjan, vagy kényelmes szobákban pipa szó mellett gondolkodói, mi utakon, módokon csalhatod, munkád egy célhoz vezet, egy fog lenni jutalmad — a sir. Szép, nemes, magasztos szent cél másokért élni, de nem-e bolond ki kényelmesen élhetne bár, de mert másokért akar élni, küzd és nyomorog. Szép eszméid vannak, ha nemcsak magadért, de másokért is akarsz élni, óh, ha mindenki szivén hordaná nem csak ön, de mások ügyét is, ellehetne mondani, a világ közeledik a tökélyhez; de még nagyon messze vagyunk ettől, mert mindenki önös szerfölött s a világ azt mondja — bolond ki nem az. Igaz, ki nem törődik a világ zajávál, ki nem törődik a közös bajokkal s hagyja a jajkiáltásokat, mik ezrek, milliók ajkiról jönnek a fájdalom miatt, mer terhök óriás, mert már a sirig nyomá a teher őket. Igaz, csak az boldog, ki önmagának él, ki csak saját javát hordja szivén. Igaz, nem lehet boldog, legalább a világ szerint nem, ki másokért küzdött, mert a világ azt mondja, bolond, ki nem magának él. De nézd, ha az árva gyermek oda tér, ha az árvát oda vonza szive, hol édes anyja nyugszik a sírban, ugy-e sir? — forró könyeket sir — s ha megnézed ismét odébb a temetőben egy másik sírnál az örököst, kinek a sírban nem tudom kije nyugszik, de ki már régóta várta, hogy annak sírjára nézhessen, mert örökségit várta, az is könyezik, mert kell neki. mit is szólna a világ reá, ha azt nem siratná, ki annyi értékest hagyott reá. Lásd, valamint ez árva kis fiú s ez örökös könyei közt van különbség, úgy van az örökölt között is, úgy van a boldogság között is s hidd el, ki ön magának élve kincshalmazt gyűjtött, ki hagyva ön ügyét, mások szent ügyét karolta fel, mely ügy ezrek, milliók szent ügye vala, mond meg, ki volt a kettő között elégedettebb, ki halt meg nyugodtabban, az-e ki végperceiben is ön ügyeivel törődve azon gondolkodék, vájjon ki érdemli meg jobban hátra hagyott kincseit, vagy az, ki múltjára tekintve vissza, így gondolkodha- tik : éltem, a közös, szent ügyért küzködtem, s a küzdés összetört, tovább már nem küzdhetek, meghalhatok. Szent jó a szabadság, ki érte küzdve halt — örökre él, s azért halt vala, hogy örökre éljen. Ki boldogabb, Ítélj, ki kényelmes szobáiból nézi, miként kínlódik a nép, ki pompás termeiből nézi düllesztett mellel, hogy miként huznak-vonnak munkásai, csak a mindennapiért, — vagy az, ki tűrve mindent, még a megvetést is — a nép szabadságáért küzd ? . .. Óh a szív, a lélek boldogsága nem kincshalmaztól függ, hanem a tettektől, miket létében alkotott; az önző boldog nem lehet s az önös csak ideig; boldog, ki létének végperceiben múltjára gondolva vissza elmondhatja : tanultam, hogy önmagam gazdagítsam, de é tudással másokat is boldogiték. Boldog, ki ily szót érdemelhet, mert az — isten választottja. Milliókat teremte isten, kik a nyomort tudják csak, s csak némelyeket, kiknek a küzdés nyomorán segitni hivatásuk: s az ilyek apostolok, kiknek megfeszítés a jutalmuk. Krisztust is megfes/.iték, ki a világnak üdvet ada s kikért meghala, kiket magválta: azok feszi- ték keresztre. Mészáros SKÖZGAZDASÁG. Hol és Milyen magot vegyünk? Ez a kérdés, mely a vetés idejének közeledtével minden tavaszszal újra meg újra felmerül, nem kis gondot okoz azoknak a gazdáknak és kertészeknek, akik ocsut vetni és gazt aratni nem akarnak. Tudjuk, hogy szívesen veszik ilyenkor a jó tanácsot, ha megbízható oldalról kapják. Hát mi nagyon is szívesen és meggyőződésből felhívjuk a gazda és kersészközönség figyelmét egy ilyen megbízható tanácsadóra, minden irányban való tájékeztatóra, midőn tudatjuk, sogy Mauthner Ödön budapesti magkereskedő legújabb nagy árjegyzéke megjelent. Ebben megtalálja azt, a mire szüksége van, de nem egyszerűen a neveket felsorolva, — hanem épen azért nevezhetjük tanácsadónak és tájékoztatónak — mert minden növényfajnak megtalálja benne rövid ismertetését, tenyésztési módját s azt, hogy milyen talajban, milyen viszonyok közt és milyen mivelési mód mellett tenyészik legbiztosabban ? E legújabb árjegyzék is, mely 160 nagy negyedrét oldallal gazdagon illusztrálva jelent meg, és kívánatra ingyen és bérmentve küldetik meg, azt mutatja, hogy a rendkívül lelkiismeretes magyar cég tulajdonosa valóban sem fáradságot, sem áldozatot nem kiméi, midőn a gazdaközönség érdekeit szolgálhatja s azért njolag melegen ajánljuk szives figyelembe. E hó 6-án délután Kiss Gyula szomotori nyájából egy darab egy éves szőke szőrű nagy fülü sovány koca malac eltévedt. A megtaláló szíveskedjék fenti tulajdonásnál jelentkezni, hol is illő jutalomban részesül. HIVATALOS KÉSZ. 13,246. szám. VI — 11. M. kir. belügyminister. Mult évi április 2-án 20.784 szám alatt kelt itteni átirat kapcsán a stoószi hidegvíz gyógyfürdő kezelősége által felajánlott az idei idényre is érvényes és fenti átiratban közelebb megjelölt kedvezményt, az annak igénybe vételét netán óhajtóknak figyelmeztetése céljából a törvényhatóság emlékezetébe juttatom ; megjegyezvén, hogy a vonatkozó kérvények legkésőbb f, évi március végéig annál is inkább mutatandók be, mivel az ezen határidőn túl érkező folyamodványok, csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, a mennyiben akkor még üres hely állana rendelkezésre. Budapesten, 1891. évi február hó 22-én. minister h. Lukár,s György államtitkár. 35 eln./sz Zemplénvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A Zemplén-vármegye törvényhatóságánál újból rendszeresített, s 700 frt fizetés és 150 frt lakbér illetménnyel javadalmazott második alszám- vevői állásra pályázat nyittatik. Felhivatnak a pályázni kívánók, hogy az 1883. évi I. t. ez. 1 sö és 17-ik §-aihoz képest kellően felszerelt folyamodványaikat parnói Mól nár István főispán ur Öméltóságához f. március hó 25-éig annál biztosabban nyújtsák be, mert a később 'érkezett folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. S a.-Ujhely, 1891. március hó 8-án. Matolal Etele alispán. 60. sz ein. 91. Zemplénvarmegye árvaszéki elnökétől. 10. Főszolgabírónak és valamennyi községI és körjegyzőnek. Zemplénvármegye törvényhatóságának 1885- évi junius hó 22-én tartott közgyűlésében 171/1029. szám alatt kelt elhatározása tolytán a vármegye területén létező árva-vagyonok tüzelleni tömeges biztosítása iránt az első magyar általános biztositó társ Sággal 6 évre kötött szerződés hatálya folyó 1891. évi augusztus hó i-sejével lejár, tehát azokra az árva-vagyonokra nézve, melyek az 1885. évi összeíráskor vétettek biztosítás alá, a folyó 1891. év az ingyenes biztosítás éve ; azok a biztosítási ügyletek azonban, a melyek a hagyaték időközü- leg történt bejelentésekkor a vármegye által a tömeges biztosításra nézve kötött szerződés kötelezettsége mellett később léptek életbe, a biztosítási kötvényben megszabott idő lejártájig érvényben megmaradnak. — A vármegye illetve az árvaszék felügyelete mellett folytatott tömeges biztosítás tehát folyó évi augusztus hó i-jével megszűnik; de nem szűnik meg a gyámoknak és gondnokoknak az 1877. évi. XX. t. c. 110. §-ában előirt s anyagi felelősséggel, kártérítési kötelezettséggel egybekötött kötelességük, hogy az épületeket tűzellen (a 110. §. 2. pontja kivételével) biztosítani tartoznak. És habár az árvaszék a gyámok és gondno- \ kok jogait és kötelességeit szabályozó 1877, évi. XX. t. c. kivonatát minden gyámnak és gondnoknak kiadta, mégis az irni és olvasni nem tudó gyámok és gondnokok legnagyobb része nem tudja, nem érzi azt a nagyhorderejű felelősséget, amely az épületeknek tűz elleni biztosítás elmulasztásával reájuk hárul, éppen ezt a sajnos körülményt ismerve, határozta el az árvaszék, hogy az árva vagyonokra a tömeges biztosítás életbe léptetésére a vármegye közgyűléséhez annak idején előterjesztést tegyen. Tette pedig az árvaszék ezt az előterjesztést elsősorban azért, hogy az árva-vagyon az eshető szerencsétlenségtől megovassék, — de másodsorban azért, hogy a 6 évi tömeges biztosítással a gyámok és gondnokok hozzászokjanak’ törvény- szerű kötelességeik, a tűzkár elleni biztosítás teljesítéséhez, 1891. évi augusztus hó i-jétől kezdve nem fogják az első magyar általános biztositó társaság ügynökei a gondnokság alattiak és árvák épületeit hivatalból biztosítani, hanem a gyámok és gondnokok kötelessége leend tetszésük szerint bármely biztositó társulatnál a tűz elleni biztosítás bejelentése ; visszahárul reájuk mind az a kötelesség és felelősség, melyet az 1877. évi. XX. t. c. nojj-a előir. E fontos kérdésben szükségesnek látom, hogy a gyámok és gondnokok a helyzetről felvilágosit- tassanak s a felvilágosítást épen a körjegyző urak tehetik leginkább, sőt kötelességük is megtenni. Felhívom tehát at. cimet, hogy minden községben a gyámokat, gondnokokat összehiván, tudassák velők a tüzkárelleni tömeges biztosítás idejének lejáratát, figyelmeztessék őket úgy az ö saját, mint a gyámoltak érdekét mé'-yen érintő tűz kár elleni biztosítás pontos és lelkiismeretes teljesítésére. Kelt S-a.-Ujhelyben 1891. évi márc. hÓ4 én. Karsa Ferenc, árvaszéki h. elnök. 3866. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tiz főszolgabírónak I A legutóbbi években a hernyók oly nagy mértékben szaporodtak, hogy sok helyen a gyümölcsfákat teljesen elpusztították ; miután pedig a gyümölcs termesztés mindinkább nemzet gazdasági fontosságot kezd nyerni sőt vannak kisebb birtokosok, a kiknek egy kis gyümölcsösük nagy jövedelmi forrásul szolgál, ennélfogva a nm. földmi - velés ministérium indíttatva érezte magát, hogy legfőképen a legveszélyebb hernyók fészkeinek pusztítására hívja fel a közönséget. Ezen ministeri intézvényhez képest, sürgősen utasítom t. főszolgabíró urat, hogy tegye azonnal kötelességébe a közönségnek és különösen a községi elöljáróságnak, hogy különösen a gyapjas pille petéit, a melyeket a fáktörzseire vagy vastagabb galyaira barna, sárga, bársony szerű szöszbe szokta letojni, és a gyürős pille petéit, a melyeket ez a fák egy éves hajtásaira gyűrűbe rak le, azonnal s legkésőbb f évi március 30 áig szedjék le és pusztisák el, oly formán, hogy az előbbiek, alkalmas eszközzel a fáról lavakar- tatván, elégettetnek, az utóbbiak az egyéves hajtásokkal együtt ollóval lemetszetvén szintén elégettetnek. A hiányos hernyó-irtásért t. főszolgabíró urat, illetve a t. főszolgabíró ur utján a községi elöljárókat feletőssé teszem, és köztndomásra hozni rendelem, hogy mindazok a kik (erkölcsi testületek is) a hernyó-irtás körül mulasztást követnek el, a ministeri rendelet alapján ; a mely egész terjedelmében a »Zemplén«-ben közöltetik, kihágást követnek el és 2 frtól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek büntetendők. A büntetéspénzek a közgazdasági alapra ide lesznek beküldendők. S. a.-Ujhely, 1891 március 8-án. alispán h. Vlozmándy Ödön, főjegyző. 40613. II. 1890. szám, KörrendeletValamennyi községi- és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A soproni m. kir. p ü. igazgatóság 6134/90. sz. a. kelt átirata szerint Hackl József 1888. évben a sopronvármegyei volt m. kir. adófelügyelőnél ideigl. adóvégrehajtói minőségben alkalmazottnak utiszámlái elszámoltatván mivel nevezett onnét ismeretlen helyre költözött — nem eszközölhető, meghagyatik ennélfogva, miszerint nevezett volt végrehajtónak tartózkodási helyét kerületében nyomozza s feltalálás esetén ezen igazgatósághoz f. év ápril hó 15-ig jelentést tegyen. S.-a.-Ujhely, 1891. március hó 13. Becsko, kir. pénzügyigazgató. T. Zempfén-vármegye bizottságának S.-a -Ujhely- ben 1890. évi dec. hó 11 én tartott üléséből. 518., 341., 13921. 22057. kgy- sz. Az építkezésről és a kéményseprési iparról szóló az á'andó választmány által modositott s a vármegye által elfogadott szabályrendeletek, a »Zemplén« utján közzététetni rendeltettek a fó- szolgabirák utasittattak, hogy azokat községeikben
