Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
2-ik melléklet a „Zemplén“ ii-ik számához. legkésőbb e hó 15-éig hozzá (Budapest VI. Nagy János-utcs 17. sz.) beküldeni szíveskedjenek. (Az olasz liszkai postás) megtámadóját a liszkai csendőrség kézrekeritette. A tettes neve : Fekete Miklós, az egyik tudósitó szerint tokaji, a másik szerint vámos-ujfalusi illetőségű csavargó g. k. tanító. Az akasztófa virága, kit úgy az ungvári, mint a sárospataki tanítóképző-intézetekből tiirhe tetlen magaviselet miatt kicsaptak, az utonallás elkövetése] előtt mindig a liszka tolcsvai állomás környékén őgyelgett. így ösmerkedett meg s lépett benső barátságra a liszkai postakocsissal is. A gyilkos merénylet napján Liszkán járt. s mikor megtudta, hogy a postára nagyobb pénzösszeget adtak föl, az éjjel induló postakocsist bevárva, felült a kqcsis mellé s útközben a nála e'rejtve volt baltával a kocsist leütötte, miközben a ló a taligával elrohant s a vasúti állomásig meg sem állt. Az öt nehéz sebből vérző postakocsis már lábba dozik. Mikor eszméletéhez tért, beszélni még nem bírván, papírra irta föl, hogy a tettes neve: Fekete Miklós. Voltak e cinkostársai is, ma még nem tud jak. Eekete az elrab'andó pénzzel Amerikába akart kimenni. Tagadja, hogy a kocsist' megakarta volna ölni ; csak ártalmatlanná tenni szándékozott. (Szőlőbirtokosaink) b figyelmébe ajánljuk a lapunk mai számához csatolt »Ssólomivelési ugar- rendszer* cimű munka előfizetési felhívását. Ara 40 kr, mely összeg Nyíregyházira Tarcza'i Dezső könyvkiadóhivata'ába küldendő be. (Gyönyörűen éneklő) és könnyen táp’álható fülemilék kaphatók. Hol? megmondja a kiadóhivatal. (Eladó) Egy 7 hónapos kan, és egy egy éves szuka vizsla-kutya kitűnő alomból még gyepen nem volt, tökéletesen aportiroz igen olcsón eladó — hol megmondja a kiadóhivatal. tartandó legközelebbi közgyűlésen pályáztatni óhajtván : mint 1848/49-ben volt honvéd s vármegyémnek megszakítás nélkül 25 év óta működő tisztviselője, teljes tisztelettel kérem a vármegye t. bizottsági tagjait, hogy becses szavazatukkal jól tanuló fiamnak pártját fogni méltóztassanak. Varannón, 1891. márc. 12-én. Füzesséry György sk , járási főszolgabíró. Irodalom. Magyar hírlap. Ily czimmel március hónap 2i-én uj politikai napilap indul meg. Budapesten, pelelös szerkesztője Horváth Gyula, főmunkatársa Mikszáth Kálmán, mindketten országgyűlési képviselők. A »Magyar Hírlap* a szabadclvüség szolgálatába fog állam s a kiegyezési alapnak lesz őszinte hive, de mert az, épen azért minden oly törekvésnek föltétien és kérlelhetetlen ellensége, mely akár álloyalitás, akár konfliktusoktól való félelemből szerzett jogaink érvényesítésétől tar tózkodik vagy a kiegyezési törvény által érintetlenül hagyott jogkörünkön csorbát enged ejteni. A »Magyar Hírlapot* sem szimpathiák, sem antipathiák nem vezérlik és teljesen független orgánum lesz. Ennyit röviden kiemelve a »Magyar Hírlapi politikai programmjábó1, hangsúlyoznunk kell még, hogy az uj lap minden tekintetben a legmagasabb zsurnaliszt kai színvonalon fog állani. Belső dolgozótársai, kiilmunkatársai és levelezői az újságírói és irói kar legkiválóbb tagjaiból állának. Helyettes-szerkesőtő Eenyő Sándor lesz. A »Magyar Hírlap* naponkint legkevesebb két teljes Ívnyi terjedelemben fog megjelenni s miután előfizetési ára egy hónapra csak I ft. 20 kr. a legolcsóbb napilap. A *lap pontos szétküldéséről a kiadó- hivatal (Brdapest, Gránáfos-u. 16.) intézkedik. »Ország-Viág.* Felelős szerkesztő : Benedek Elek. XII. évfolyam. (Április — junius.) Az április—junius évnegyed alkalmából bizalommal kérjük t. olvasóinkat az előfizetés megújítása s lapunknak ismerőseik lőrében való ajánlására. Tartalmasság, változatosság, érdekesség, a társadalmi, irodalmi, művészeti stb. kérdésekkel való semmiféle melléktekintetek által nem korlátozott foglalkozás — ez nagyban a mi programmunk, melynek keresztülvitelében a legjelesebb irói-gárda van segítségünkre. Az »Ország-Világ« rendes tartalma : két regény, több novella, tárca, élet- és jellemrajz, az ismeretek különféle ágait felölelő cikkek, költemények, heti krónika, különféle rovatok, Nők Világa divattudósitásokkal, képekkel stb. Minden számban ío—15 önálló közlemény. Ezenkívül az „Ország-Világ* előfizetői évenkint hat mümellékletet kapnak. Azoknak, kik újévtől kezdve előfizetnek, még mindig megküldjük a tavalyi karácsonyi számot (száz szerkesztő arcképével, dolgozatával stb.) nemkülönben a tavalyi hat műmellékletet. Az ,Ország- Világ* rendes előfizetési ára egész évre 10 ft, de 8 ftért rendelhetik meg úgy a »Budapesti Hírlap*, mint az ^Egyetértés* előfizetői, nemkiilömben a papok, tanítók és tanítónők is. Mutatványszámokat kívánatra ingyen. Előfizetési föltételek : egész évre 10 ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 ft 50 kr., egy hóra 85 kr-> egyes szám 20 kr. Az «Egyetértés«-sel együtt rendelve egész évre 28 ft., félévre 14 ft, negyedévre 7 ft, egy hórá 2tt 50 kr. A »Budapesti Hirlap»-pal együtt rendelve egész évre 22 ft, félévre 11 ft, negyedévre 5 ft 50 kr., egy hóra 1 ft 90 kr. Az előfizetési pénzek — legcélszerűbben posta utalványon — a kiadóhivatalba (Budapest, kecskeméti-utca 6. sz.) küldendők. Előfizetőink figyelmébe ! Ingyen és bérmentve kapja és tetszés szerint választhatja az alant felsorolt 14 regény közül bármelyikét azon előfizetőnk, ki legalább egy uj előfizetőt gyííjtve, annak előfizetési dijához 15 krt csomagolási költség és postadij fejében kiadóhivatalunkhoz beküld. Kérjük tehát előfizetőinket és t. olvasóinkat, szíveskedjenek ez alkalmat minél nagyobb számmal felhasználni. Kitűnő tisztelettel A »Képes Családi Lapok« kiadóhivatala. — J. Az élet viharában. Eredeti regény. Irta Beniczkyné-Bajza Lenke. 2. Elúszott millió. Regény. Irta Vörös Julianna. 3. A grófné átka. Regény. Irta Mericzay Károssá Irma. 4. A válóperek háza- (Surrenden Court) Regény. Irta Quida. Angolból ford. Kalniki G. M. 5. Miért nem lettek egymásé ? Regény. Irta Adrian Chabot. Fordította Sí.s Ede. 6. Igaz szerelem. Regény. Irta Miskolczi Henrik. 7 Összekuszált fonalak. Reg. Irta Vértess József. 8 A rongyos. Reg. Irta Tolnai Lajos. 9. A divat bolondjai. Reg. Irta Vértess József. 10. Örvény fölött lebegve. Reg. Irta Kosovit?, Rezs^. 11. A pénz. Regény. Irta Brankovits György. 12. Brankoyits Ilona. Történeti regény. Irta Ábrái Károly. 13. Hűségért hűséget. Angol regény. Irta Gunter Alice. Fordította Kondor L. 14. Egy család démona. Regény. Irta Mériczay Károssá Irma. ■—Azon tisztelt előfizetőnknek pedig, ki egész évre egyszerre előfizet és a 6 frtot és 20 kr. csomagolási és szállítási dijat egyszerre beküldi, két regényt küldünk díjmentesen. A közönség köréből. Tisztelettel alólirott, György nevű gimnáziumi V. osztályú tanuló fiamat a Ludovika-Akadémia Buttler-íéle alapítványi helyére a vármegye által Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. XI. 2. Homonnai járás 26. Jankócz. E községnek első lakosa a népmonda szerint egy Jankó nevű juhász, bacsó, volt s tőle nyerte a község elnevezését. Magyarosítva lehetne : Jánosfalva. 27. Tót-Jablonya. Sem eredetéről, sem elnevezéséről adat nincsen. Községi pecsétjén egy almafa van kivésve. Magyarul jól hangzanék: TÓt- Almás. 28. Jeszcnő. (Népnyelven : Jeseno, oroszul: Jaszeno.) O őszül mondva : jászon, tótul: jese.iy magyarul annyit jelent, mint kőrisfa. Miután e község eredetéről s elnevezéséről semmiféle adat nincsen; s miután legrégibb pecsétjén egy vár van kivésve, új neve lehetne : Kőrisvár. (Jeszenő.) 29. Kalcnó. (Népnyelven : Kalina. Ezen orosz község határában sok kalina, azaz cseqe-féle növény van, s innén nyerte eredeti elnevezését is. Kalina egyébként annyit is jelent, mint kánya-ban- gita. Magyarul elnevezhető lenne igy: Bangita. (Kálna■) 30. Kárna. E község elnevezéséről s keletkezéséről mit sem tudni. A község legrégibb pecsétjén egy csikó van kivésve. A községi pecsét címere után magyarul jól hangzanék : Csikós. (Kárna.) 31. Kis-Kcmencze. (Népnyelven : (Kaminka.) A nép nyelvén s eredetileg Kaminká-nak kövecses talaja miatt nevezték. Kis-Kemeneze-nek mikor s mi okból változtatták magyarra, nem tudható. Régi pecsétjén sebes patakban úszó pisztráng hal van kivésve, a minthogy a községen keresztül folyó patakban ma is sok pisztrángot fognak, magyarosítható lenne igy : Kis Köves. (Kis-Kemene^e.) 32. Nagy-Kemencze. (Népnyelven: Kamcnyi- cza.) A község határa nagyon köves, a nép bizonyosan azért nevezte el Kamcmjiezá-nak. Oroszul és tótul kámeny ~ kő, kamenyieza = köveshely. Régi községi pecsétjén két jegenye fa és egy halászhorog van kivésve. Lehetne: Nagy-Köves. (Nagy- Kcmeneze.) 33. Koehanóez. A község elnevezésére s eredetére adat nincsen. Régi pecsétjén két keresztbe tett bányász-kalapács van kivédve. Kaehanyee szláv szó után magyar neve lehetne : Mécses. (Orosz-Kohány.) 34. Koskócz. Lehetne : Kosfalva. 35. Felső-Körtve'lyes. (Népnyelven : Hrusó■) Ezen község jelenlegi magyar elnevezését megtarthatná. Régi pecsétjén egy tehenet szopó borjú van kivésve. Felsö-Körtvélyes. 36. Krasznibrod. Ezen község elnevezését helyrajzi fekvésétől nyerte. Ugyanis ezen község a táboroz folyó mentén fekszik és a Laborcz folyón e község mellett lehet átkelni. Kraszni orosz szó, annyit jelent, hogy sze'p ; brod orosz szó, any- nyit jelent, mint gázló, átmenő, átjáró, átkelő. A községnek régi pecsétje nincsen Magyarul elnevezhető igy : Átjáró vagy Átkelő. (Szépút.) 37- Tót-Kriva. (Oroszul: Krivi.) Ezen község elnevezésére s eredetére adat nincsen. Krivi szláv szó után lehetne : Sánta. (Görbe's.) 38. Kudlóez. (Népnyelven: Kudloveze.) Sem elnevezéséről, sem eredetéről szóhagyomány nincsen. A község régi pecsétjén két ág között egy szív van kivésve. Kudli, kudló szláv szó, magyarul bolyhos, bozontos Lehetne : Bolyhos vagy Szív. (Bozoncz.) 39. Alsó-Ladiskócz. E kis községeknek sem elnevezéséről sem eredetéről biztos adat nincsen. Magyar neve lehetne a község pecsétjén kivésve látható ládácska után : Alsó-Ládácska. 40. FcLő-íadiskócz. Felsö-Ládácska. 41. Láczfalva. (Népnyelven : Lackovcze.) Ezen község elnevezését Lacai de Laca családtól nyerhette. Régi pecsétjén egy nyulat kergető kopó van kivésve. Jelenlegi nevét megtarthatná. Vagy Csáky László gf. neve után, minthogy ez később az ő majorsága volt, lehetne: Lászlófalva. (T— Láeza■) 42. Leskóez. Ezen község elnevezéséről s eredetéről adatom nincsen. Magyarul elnevezhető községi pecsétjéről, melyen egy kápolna van ki vésve, Kápolna, vagy magyaros hangzással: Les hely néven. (Leskő.) 43. Lukasócz. A szóhagyomány szerint ennek a községnek első lakosa egy Lukács nevű juhász volt, s tőle nyerte elnevezését. Magyar neve lehetne tehát: Lukácsfalva. 44. Lyubise. Ezt a községet egy a szülői háztól megszökött ifjú szerelmes pár alapította és a község Lyubicse-nek neveztetett el, mint ezt a község régi pecsétjén látható véset is (egy ifjú s egy leány) bizonyítja. Lyubie-se tót szó, magyarul annyit jelent, mint szeretni, szerelmeskedni; azért a község magyar neve lehetne: Szerelmes. 45. Maskóez. Ennek a községnek régi pecsétjére egy imádkozó pap (barát) van rávésve, s ez azt jelképezi, hogy hajdan ez a község, illetve . birtok, a homonnai Drugeth-ek által alapított fran- ciskánusok tulajdona volt. E rendnek 1687. évben Maskóezi Konrád volt az elöljárója, s ezen község tőle nyerte Maskóez elnevezését*). Magyarul lehetne : Barátfalva. 46. Mező-Laborcz. (Oroszul: Medzsi-Laborecz.) Ezen község a Laborcz folyó két ága között fekszik s innen nyerte elnevezését. Mcdzsi-laborecz orosz szó, annyit jelent, mint Laborcz-köz, tehát helyesen magyar neve lehetne: Laborczköz, vagy La- borezmezö- (Mező-Laborcz.) 47. Mislyina. A szóhagyomány szerint ez a a község onnan vette elnevezését, hogy valamikor két vándor erre utazván, egy kutacskához értek, melynél szomjúságukat oltva megpihentek. Mint vándorlók fejüket fáradtan lehajtva az egyik tót nyelven igy szólt: hto bi bul mislyel zse tu táká dobrá vodá jcszt (ki gondolta volna, hogy itt olyan jó viz van.) Ezt a kútat jelenleg is jó karban tartják és igen jó vize van. A község pecsétjén is egy kővel kirakott kutacska fölött ülő s elgondolkodni látszó vándor van kivésve. Magyarul lehetne : Hidegkút. (Orosz-Mislye) v. (Kutas.) A magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület választmánya Prámer Alajos e. I. alel- nök előlülése mellett f. hó 11-én, d. u. 2-kor, a vármegyei székház kistermében folyó ügyek elintézésével foglalkozott. Jelen voltak: Molnár István főispán óméltósága, Fejes István e. II. alelnök, Perlsberg Ede, Diószeghv János, Nemes Lajos, By- deskuthy Sándor, Dongó Géza választmányi tagok mint előadó Csánky Gyula e. titkár. A közérdekű tárgyak sorából felemlítjük, hogy a magyar nyelv sikeres tanitásában magukat jutalomra érdemesített néptanítók, úgyszintén a magyar szó elsajátításában szép haladást tanúsító iskolás gyerme cek jutalmazására 300 ft, — szegény gyermekek számára beszerzendő iskolai könyvek költsége címén pedig 200 ft s igy összesen 500 ftnyi adomány kiutalványozására fog a vármegyei közmivelődési alapra felügyelő közigazg. bizottság felkéretni. Az 500 ftnyi jutalomnak kiosztására vonatkozó tervezetet a kir. tanfelügyelőfogja a legközelebb tartandó vál. ülés elé terjeszteni. — A parnói óvóiskolának 220 ftnyi, a t.-terebesi óvóiskolának 548 ft 49 krnyi segedelem helyeztetett kilátásba s evégböl 600 ft kiutalására a közmiv. alap felügyelősége kéretett föl, 168 ft 49 krt pedig az, egyesület saját erejéből fog fedezni. — Andrássy Géza gf.-nak azért, hogy a parnói óvóiskolát, légutóbb a múlt évben is, szép anyagi pártfogásban részesítette, elösmeréssel adózott a válásztmány. — Cseh Szeréna, sztropkai óvónő, aki egész Erdélyből jővén csikorgó téli hideg időben foglalta el állomását, e kivételes körülményekre való tekintettel s úti költségeinek részben való megtérítése fejében 30 ftnyi segedelmet kapott. — A Sztropkón megnyílt óvóiskolához Degró Péter r. k. lelkész, Szinnára Lehoczky Endre r. k. lelkész, Kelecsenybe Czifrák Valér barancsi r. k. lelkész választattak meg óvó-felügyelőkké. — Don&ó Géza indítványozta, hogy a vármegyebeli idegen hangzású helységnevek átmagyarositására vonatkozó javaslat a Zemplén-'oőA külön lenyomatként megrendeltessék s az egyesületi tagoknak egy-egy példány ingyen megküldessék. Az indítvány helyesléssel fogadtatván, annak teljesítésével Fejes Istvánt, mint a község-nevek átmagyarositására vonatkozó javaslatot készitő küldöttség elnökét, bizta meg a választmány. HUMOR. Hogy van az asszony. — Megállják kend sógor; mondja csak, hogy van a felesége ? — Hát csak meg van. — Beteg még ? — Az isten tudja. Enni eszik, inni iszik, de nem érvényes a haszna. Igaza van. Fiatal úr (meglepetve egy éltes asszonyhoz). De . . . kérem, én azt olvastam a kis hirdetőben, hogy itt ezt a szobát egy fiatal özvegy adja ki. Éltes asozony: Én vagyok az a fiatal özvegy. Két héttel ezelőtt halt meg az uram. Hasonlatok: A szerelem olyan, mint a narancsfa : melegség kell a gyümölcséhez. A kántor olyan, mint a nyárfa : nem szereti a vizet. A szép asszony olyan, mint az asztalon felejtett aludttej: körötte röpködnek a legyek, b 3 •«>/ ^ • id. m. pag. 357, 359.
