Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-01 / 9. szám
Baross Gábor kir. kereskedelmi ministerhez az ország közgazdasági viszonyainak sikeres előmozdítása körül szerzett kiváló érdemeinek méltánylásául feliratot fog intézni. Tarczal, B.-Keresztur, N.-Mihály és Sztropkó községeknek vásártartásra vonatkozó szabályrendelete módosítás véget'’ visszaadatott. Az állategészségügyi bírságpénzekből a községeket megillető jutalékról a képviselő-testületek a vmegyei állateg. ügyi bírságalap javára oly célból, hogy az állatok egészségét kockáztató járványok eseteiben alkalmazott állatorvosok napdija és fuvarköltsége a vármegye által fedeztessék, — lemondván ; felhívattak a járási fószolgabirák, hogy a községi bírságpénzeket a vármegye pénztárába szolgáltattassák be. Délutáni egyre járván az idő, az első napi közgyűlés berekesztetett. Másnap, febr. 25-én, d. e. 9-kor a közgyűlés folytatólagosan megnyittatván, az első napról szóló jegyzőkönyvek meghitelesíttettek. Azután olvastatott a községi számadások beadásával késedeltnezö községekről szóló számvevőségi kimutatás. Az újhelyi járás kivételével, melynek területén hátrálék nincs, felhivatott a többi kilenc járás lőszolgabi- rája, hogy a hátrálékos számadásokért okolható előljárósági tagokat fegyelmi vizsgálat alá vonván, őket az 1889. évi számadásoknak haladéktalanul leendő benyújtására szigorúan kötelezzék. A beke- csi körjegyzőnek, a folyamodásában felsorolt okok méltánylásával, 1889. évi számadásainak beadására f. hó végéig halasztást adtak. A Kaesztenbaum. tömeg állásáról szóló jelentés felolvastatván, tudomásul vétetett; az ügyészi rendkívüli díjazásokról szóló számlák egyöntetű kezelése tekintetéből azonban díjszabás készítésére utasittatott a felügyelő választmány, Patak nagyközség képviselő-testületének az ottan vasárnaponkint tartani szokott hetivásár ügyében hozott és a közgyűléshez felebbezett határozata, illetékesség szempontjából, megsemmisít- tetett s az ügyiratok, arra hivatott intézkedés végett, a járás főszolgabirájának kiadattak. A Sztropkó és Homonna községek részéről az 1891-re benyújtott községi pótköltségvetések jóváhagyattak, ellenben B.-Keresztúr községnek az 1889. évre visszamenőleg szerkesztett pótköltségvetésétől a törvényhatósági jóváhagyás megtagadtatott. 0. Liszka községnek az 1889., 1890. és 1891. évekre vonatkozó költségelőirányzatai átdolgozás végett visszadattak; a t. terebesi körjegyzőség és Tarczal nagy-község részéről benyújtott 1891. évi költségvetések megerősittettek. Végül elintézést nyertek a sókúti körjegyzőségnek 1889-, a papinai kj. 1886—89-, a leleszi kj. 1886—1889-, a m.-laborczi kj. 89-, Kesznyéten-nek 89 , a girincsi kj. 87—88-, Homonná-aak 89-, Tokaj nak 89-, a sztárinai kj. 86—87 , S.-a.-Ujheyly nek 87 , a b.-kisjaludi kj. 88—89-, a bánóczi kj. 88—89. és a sz. polyánkai kj. 88—89. évi számadásai; úgyszintén M.-Zombor n.-község képviselő-testületének bevehetetlen községi adók törlése ügyében hozott határozata törvényhatóságilag megerősittetett. Ezek során a közgyűlés d. u. 1 '|2 órakor elnöklő főispán Öméltóságának megéljenzésével befejeztetett. Vármegyei ügyek. Statisztika. Érdekes tudnivaló, hogy az egyes járásokból posta utján 1890-ben mennyi készpénz kicsiny gyermekre büszke volt a kis Olgára, hogy olyan okos gyermek nincs több a vármegyében. Iskolába kevés idáig járt, mert az apja szegény ember volt; és már azor. korban, mikor a többi gyermekek még bábu-rongyot varrnak, ő már a vendégeket szolgálta borral. És mégis, honnan vette ez a leány azt az intelligenciát, amely minden szaván, mozdulatán meglátszott; azt a széleskörű ismeretet, mondhatnám műveltséget, melyről mindenki azonnal meggyőződött, ha csak pár szót váltott is vele : azon nemcsak én, hanem velem együtt a többiek is csudálkoztak. Mint a legtöbb zsidó-lánynál, értem azokat, kik nem kaptak, vagy nem kaphattak elég iskolai nevelést, embertársaikkal való gyakori érintkezés- -ekeznek pótolni a hiányzót és csakhamar, ‘Son, ha nem is érik utói, de elérik "ü képzettségét. Legyen ez ~ változtat a dolgon, is. ■ak nevez- ^ mint yös érkezett az árvák javára a gyámpénztárba, összegek nagysága szerint ilyen a sorrend: a homonnai sebirói hivatalból a nagy-mihályi » » a varannai , , a tokaji > » a szerencsi » » a gálszécsi „ , a bodrogközi „ , a szinnai , > a sztropkai > , 5231 ft 44 kr. 3773 ft 77 » 1932 ft 81 „ 1544 ft 11 > 628 ft 84 > 487 ft 94 » 365 ft 82 „ 286 ft 01 » 84 ft 74 » 14,335 ft 48 kr. Jegyzői szóbeli szigorlat volt a jegyző-vizsgáló vármegyei küldöttség előtt tegnap; mely alkalommal Batta József, Bodolay József és Cser nyiczky János szigorlók a községi, illetve körjegyzői szolgálatra képesítetteknek találtattak. A kir. belügyminister megengedte, hogy Szedliczke község g. k. lakosai a Telkészi lak kijavítására szükséges költségek beszerezhetése céljából 3 hónapon át országos könyör-adományokat gyüjthessenek. Hírek a nagyvilágból. Viktória császárné, a német császár anyja, utazása közben ellátogatott Párisba is. Ennek a látogatásnak jelentőségéval a párisi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak s kifejezést adnak annak a lehetőségnek is, hogy rövid idő múlva maga Vilmos császár is fölkeresi Párist s ellátogat Carnot elnökhöz. Kormányváltozás Szerbiában. A Gruics-mi nisterium, melyet Milán király lemondása után a regensség nevezett ki, beadta lemondását. A kor- I mányzók Basics belgrádi polgármesterre bízták az | új kabinet megalakítását. Basics, egykor a Milán király ellen szőtt összeesküvésnek feje, rendületlen hive a muszka cárnak. Bylandt-Rheidt gróf, az osztrák magyar mo- l narhiának volt közös hadügyministere, nyugalma- j zott táborszernagy, az aranygyapjas-rend vitéze, ; Bécsben, múlt hó 21-én, hosszas szenvedés után meghalt. Hírek az országból. A király és a kisdedóvás. A legutóbb tar- I tott udvari ebédek egyikén az ebéd végeztével 1 Őfelsége cerclet tartván a jelenvolt egyik ország gyűlési képviselőt megkérdezte, hogy a felvidéki nem magyar ajkú lakosság közt mennyire terjed a magyarnyelv ösmerete. A képviselő megjegyezte, hogy e tekintetben igen üdvös eredmények vár- i hatók a kisdedóvásra vonatkozó törvényjavaslattól. I iRemélem—úgymond Őfelsége,— hogy minélelőbb I törvénynyé lesz s óhajtom, hogy meghozza a várt I eredményeket.* Nyáry Adolf br. altábornagy, József főher cegnek régi föudvarmestere, hosszú szenvedés után, 1 f. évi febr. 25 -én Budán elhunyt. Józsej fhg. »hűsé- í ges fóudvarmesterének« koporsójára díszes koszo- ; rút tétetett. Pécs váios lakosságát méltán izgatottságba j hozza, hogy az őszszel pusztított tifusz-járvány ' ottan újra mutatkozik, sőt ijesztő mértékben terjed. Különfélék. (Legfelsőbb adományok.) Őfelsége a király kabinet-irodája utján Damjanóvics Antal zempléni ny. g. k. lelkésznek és Karafunda Pál pakasztói gk. lelkésznek 30—30 ft, Zsatkovics Mihály boksái, Dufinyecz Bazil laski, Kabóczi Kornél agárdi g. k. tanitóknak pedig 15 —15 frtnyi felség-adományt küldött. (Személyi hírek.) Raisz Gedeon dr. vármegyei tb. tiszti- és a n. mihályi közkórház igazgató-főorvosát az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjává nevezte ki a belügyminister. — Kazinczy Lajos, földink, szegedi járásbirósági volt albiró a kecskeméti kir. törvényszékhez bíróvá neveztetett ki. — Csapó Lajos fiatal brátunkat, kinek neve lapunk olvasói előtt sem ösme- retlen, mert a Zemplén közgazdasági rovatában nem egy sikerült szakcikket közöltünk névaláírásával, az a szép kitüntetés érte, hogy az országos gazdasági egyesület szaklapjához a íaptulajdonos, Ordódy Lajos fizetéses társszerkesztőül hivta meg. Kedvelt munkatársunk, most már ifjú kollégánk, a kitüntető meghívást elfogadván, éppen ma foglalta el szép jövővel kecsegtető állását. ószintén óhajtjuk, hogy a tövises pálya számára csak rózsákat teremjen 1 (Andrássy Gyula gróf emlékezete.) A Budapesti Hirlap-b<b\ olvassuk, hogy a tőke-terebesi g. k. templomban múlt hó i8-án, vagyis Andrássy Gyula gf. halálának évforduló napján, ünnepies gyászmisét tartottak. A csinos kis templomot gyászba öltöztették a felejthetetlen kegyur emlékére. A gyászszertartást a g. k. esperes-plébános végezte nagy gyülekezet előtt. Ott voltak Malonyay Ferenc urad. igazgatóval a megboldogultnak összes gazdatisztjei, Hoyos gf. vezetése mellett Andrássy Manó gf. tisztjei, a felső- bodrogi vizszabályozó társulat igazgatója tisztviselőivel, a városi elöljáróság, az ipartársulat tagjai és az iskolák növendékei. (Főispáni ebéd.) A legutóbb tartott vármegyei közgyűlés első napján, február 24-én, főispán Öméltósága szükebb körű ebédet adott. A kisteremben felteritett asztal mellett huszonkilencen foglaltak helyet. Az asztalfő helyén Molnár Leóna őnagysága ült, mellette Matolay alispán és Hammersberg kir. törvényszéki elnök. A pezsgő felszolgálásánál Viczmándy Ödön főjegyző ivott a főispánért, kit elmésen hasonlított a villámleveze- töhöz atekintetben, hogy az érdek-ellentéteket mindig kiegye iliti s a közjó hasznára összeegyezteti. — Utána Mailáth József gróf ivott a »közszeretetű* főispánért. — Bihary Emil (n.-polenai g. k. lelkész) a »főkertész'-ért, Öméltóságáért, »kertész-társáért,* az alispánért és a jelenvolt »segéd-kertészekért,« a járási főszolgabírákért emelt áldomás-pohárt. •— Hammersberg Jenő szellemes fordulókkal a »főker- tésznőért,* Leóna önagyságáért mondott felköszöntőt.— Meczner Béla a »pártatlan főispánt* éltette.— Főispán Öméltósága kedves vendégeiről s azoknak kedves családjairól emlékezett meg. — Malolay E. alispán a vármegye közönségének jólétéért ivott. Délután ötre járt az idő, mikor a vendégek Öméltóságától és kedves leányától búcsút vévén, a legvidámabb hangulattal távoztak. (Március 15-ét), a nemzeti ujjáébredés nagy napjának évfordulóját, Ujhelyben ezidén is méltóképen készülnek megünnepelni. Úgy halljuk, hogy az ünnep rendezését és módozatait a polgári olvasókör intézi. szót válthattunk vele) és akkor is mindnyájan együtt látogattuk meg. És mindenki tudott hozni vagy mondani neki valami édeset, ami neki olyan igenigen jól esett. Betegen feküdni mindenütt keserű a világon, de ezerszer keservesebb messze a szülei háztól, idegenben, a »kórodá«-n. És Olga mégis beleélte magát környezetébe. Kezdve a tanártól mindenki, sőt a jólelkü »schwesterek« igazán úgy bántak vele, mintha csakugyan testvérük lett volna. Mi elláttuk bőven olvasnivaló könyvekkel és ha az olvasásba belefáradt, sorra járta a többi betegeket és mindegyiknek tudott valami vigasztalót mondani ez a szegéuy beteg, ki a vigaszra leginkább rá volt szóróivá. — Mondja csak Olgácska, hogy töltötte a délelőttöt, kérdém egyszer, mert azt megtiltotta, hogy kisasszonynak szólítsuk. — Mint máskor is gyakran, ma is azon gondolkoztam, váljon mikor fogom már egyszer elhagyhatni ezt a kórházat. — Nemsokára, ne féljen Mi mindnyájan, akik látja mennyire érdeklődünk sorsa iránt, mindennap aggódva kérdjük a tanár urat, hogy mikor z már legalább annyira egészséges, hogy nyu- *an elhagyhassa az intézetet, hogy otthon telvisszanyerje régi egészségét. Az aggaszt engem is. Mert ki tudja, lehet, a. No ne nézzen úgy reám, tudom, hogy ■ ha igy hall beszélni; azt is tudom, hogy j ■>ek elősegítik a betegséget, de végtére lnom kell, látva, mennyién haltak a szobából, mióta" itt vagyok. — De azt elfelejti, hogy hányán mentek gyógyulva haza. — Ha ugyan meggyógyultak. De én azt hiszem, azok közül többen haltak már meg otthon, kiket innen gyógyulva eresztettek haza. A tanár úr mindig biztat, hogy felgyógyulok. Pedig én érzem, hogy nem. Hisz még nem is éltem . . . és szavát elfojtotta a zokogás. — Már megint sir. Tudja, hogy magának nem szabad sírni, mert ismét köhögni fog. — Igaza van, nem fogok már sírni. Nehány nap óta sokkal jobban is érzem magam, mióta nem sírok annyit. Még a nyár előtt örömmel vártam a nyarat, azt hittem, hogy jobb lesz; és most, hogy itt az ősz, mégis sokkal jobban érzem magam. Mig tavaly és tavaly előtt épen megfordítva volt. — Már akkor is beteg volt? Tulajdonképen mióta beteg? — Hosszúnapunk volt. Atyám és anyám a szomszéd városba mentek imádkozni, én kissebb testvéremmel otthon maradtam Délután bent ültem a korcsmában és imádkoztam én is, mikor egyszerre egy arra menő bekiáltott: ég a ház 1 Minek beszéljek sokat róla. A szomszédok azonnal ott voltak oltani a tüzet, én is hordtam a vizet, oly sietve, mely túlhaladta erőmet. Szüleimnek mindenét megmentettem, már amennyit egyáltalában megmenteni lehetett, de én elvesztem. Attól a naptól kezdve mindig beteg vagyok. — És hogyan gyúlt meg a ház ? — Nem tudom. Ránk gyújtották. Előtte való nap dél óta még tűz sem volt a háznál. Mit tudtunk egyebet tenni, ismét csak vigasztaltuk. Folytatás a mellékleten.