Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-22 / 8. szám
gora-müvész közreműködésével, f. évi márc. hó 2-án fogja megtartani. A műsor ez: i. Mendelssohn .Andante és finale4 a hegedűversenyből Reményi E. — 2. a) Schubert, Paraphrase de Concert sur un théme b) Bizet, Habanera »Carmenéból Reményi E. — 3- a) Chopin, Nocturne, b) Padrewszki, Menuette c) Huber K., Berceuse, d) Weber C. M. Perpetuum mobile Bodó A. — 4. a) Sarasate, Pleyera, b) Sarasaié, Zapateado Reményi E. — 5 a) Liszt .Rigoletto Abrand« b) Liszt »XV. magy. Rapszódia« Bodó A. — 6. Reményi, Magyar népdalok Reményi E- — 7. Reményi, Hommage a Paganini Reményi E. — A hangverseny kezdete esti 1/s órakor. Jegyek előre- válthatók Maurer Adolf könyv- és zenemükeres- kedésében Kassán. Helyárak 2 ft 50 kr. és 1 ft 50 kr. Mint halljuk, városunkból is sokan készülnek e páratlan élvezettel járó művészi alkalom kedvéért átrándulni Kassára. (Vizitelő Ujhely Szerencsen). Ma egy hete a déli vonattal újhelyi hölgyekből és urakból ösz- szeállott 26 tagú társaság rendezett kirándulást Szerencsre az ottani nagyszabású cukorgyár megtekintésére. A vizitelőkkel járt tudósítónk igy számol be élményeivel: a szellemes élcek és vidám hangulat társaságában megérkezett kirándulók se- rege egyenesen a cukorgyárba ment s a cukorgyár egyik tisztviselőjének szives kalauzolása mellett úgy a telepet, mint magát a szorosabb értelemben vett gyárat tüzetesen megtekintette. A tisztviselő szives és udvarias magyarázatából volt lakalmunk a kolosszális és komplikált gépezeteket, valamint a cukorgyártás tehnikáját a legapróbb részletekig megismerni s meggyőződést szerezni arról, hogy a szerencsi cukorgyár korunk mehanikai előre haladottságának és találékonyságának egy méltó és eklatáns bizonyítéka. A gyár megtekintése után a társaság kalauzolását Matyasovssky Kálmánná úrnő vette át s ellenállhatatlan vendéglátó szívességgel vezette az újhelyi turistákat dúsan fel- teritett asztalához, hol az igaz magyaros vendég- szeretettel és lebilincselő szívességgel fűszerezett kellemes mulatósnak csak az esteli gyors vonat indulására figyelmeztető percek vetettek véget. (A pataki ref. főiskola.) akadémiai tanszakain az 189091. isk. év második felében a következő tantárgyakat adják elő. A) A teológiai szakban; Mitrovics Gyula: erkölcstant 3 órán, liturgikát 4 órán, gyakorlati teol. szemináriumot 2 órán; Warga Lajos : a kér. egyház történelmét 4 órán ; a XIX, század egyháztörténelmét 2 órán ; össze hasonlító vallástant 4 órán; P. Nagy Gusztáv pozitív kér. vallástant 4 órán, dogmatörténetet 5 órán; Radácsi György: Zakariás próféciáját 3 órán; a római levelet 3 órán; ó-szöv. bevezetést 4 órán B) A bölcsészeti szakban ; Szinyei Gerzson : a magyar irodalom történetéből Tompa és Petőfi költészetét 4 órán ; neveléstant 2 órán ; Kun Pál újkori bölcsészettörténetet 4 órán; Európa művelődésének történetét 4 órán ; Rácz Kálmán : a héber nyelv elemeit 4 órán ; uj szöv. görög nyelvet, 2 órán. Rácz Lajos: a fráncia nyelvet 2 órán ; P. Nagy Gusztáv : az angol nyelv elemeit, Pásztor Sámuel : gyakorlati éneklést 1 órán. C) A jogi szakban; Emődy Dániel : a magyar magánjog rendszerét 5 órán, a polgári peres és perenkivüli eljárást 5 órán, a telekkönyvi rendtartás alapelveit 1 órán; Nemes Ferenc: a magyar büntető jogot és eljárást 5 órán, a magyar államjogot 6 órán ; Ssántkó Gyula dr. a római jogot 8 órán, a bányajogot 2 órán ; Ballagi Géza dr. a pénzügytant, 4 órán, az európai nemzetközi jogot 3 órán, a mezőgazdaság elméletét 2 órán, a nemzetközi jog történetét 1 órán ; Finkey József dr. a kereskedelmi és váltójogot 6 órán, a magyar csődjogot 1 órán; Kun Béla: Magyarország és Ausztria statisztikáját 6 órán, az európai államok statisztikáját I órán, az állam számviteltant 3 órán; Orbán József: az egyetemes európai jog történetét 5 órán, oklevéltant 1 órán ; Kun Pál: a jogbölcsészet történetét és irodalmát 2 órán ; Kzzw Zoltán dr. a törvényszéki orvostant 2 órán. — (Mint halljuk Emődy Dániel, a magyar magánjog kitűnő tanára, megrendült egészségi állapota miatt e félévben nem tart előadást, hanem hirdetett kollégiumait Finkey József és Szánthó Gyula kartársai fogják ellátni. Szerki) Az akadémiai előadások febr. 11-én kezdődtek meg. (A n. bereznai bálról.) Ulicsi tudósitónk Írja: A nagy-bereznai értelmiség folyó hó 14 én az ottani állami iskola helyiségében zártkörű pikniket rendezett, melyen a vidék intelligenciája is szép számmal vett részt. A szép asszonyok, szebbnél szebb kisasszonyok és a férfiak szine javából összeállóit társaság a legjobb kedvvel másnap reggeli 9-ig mulatott. A fényesen és bőséggel felteritett asztalok csak ügy görnyedeztek a sok szép torta legfinomabb sütemény és kitűnő sültek halmaza alatt. A táncrendezésért Petty és Lőrinczy nek, a gazdasszonyi főszerepnek kitűnő sikerrel történt betötéseért pedig LSrinczyné úrnőnek mond a jelenvoltak nevében tudósítónk köszönetét. (Szerencsétlen halál). Deák János, dámóczi lakos, jómódú gazda (Deák Mihály, Dámócz község bírájának fivére), folyó hó 13-án, az esti órákban, Ujhelyből hazafelé menve, Szőllőskén, amint lovait itatta, a kút kávája körül képződött jégdombon megcsúszott s oly szerencsétlenül bukott a kútba, hogy onnan holtan húzták ki. A szerencsétlen halállal kimúlt embernek a koponyája kettérepedt s agy veleje kilocscsant. A gondatlanság okozója ellen megindították a hatósági vizsgálatot. T. (Szőlőojtásra tanfolyam ) A tarczali vincellér iskola igazgatója, Szabó Lajos, lapunk utján értesíti a szőlőbirtokosokat, hogy a tarczali m. kir. vin cellér iskolában f. évi március hó 10— 11 — 12- én 3 napos szőlő ojtási ingyenes gyakorlati tan folyam fog tartatni. A tanfolyamon résztvenni kívánók jelentkezhetnek március hó 10-éig az igazgatóságnál. (Névmagyarosítás.) Kiskorú Klein Pál, Józsa, Ödön s.-a.-ujhelyi illetőségű budapesti lakosok vezetéknevüket Kormos-ra változtatták. (A rák gyógyítása.) Minapi számunkban említettük hogy a rákot újabb időben kék festékkel sikeresen gyógyítják. Most hire érkezik, hogy Fáy Márk dr. a debreczeni orvosok és gyógyszerészek körében bemutatott egy beteget, akit ani- linnel gyógyított ki rák-bajából. (Bábaképzés). A nagyváradi m. kir. bába- képző-intézetben az 1891. nyári tanfolyamra a beiratások március hó 1 — io-ig tartanak. Fölvétel végett szükséges okmányok : honossági- s kereszt- levél, valamint erkölcsi s orvosi bizonyítvány. A folyamodások Nagy-Váradra Konrád Márk dr. hoz intézendők. (Védekezés a filokszera ellen.) Szabó Lajos, a tarcali m. kir. vincellér iskola igazgatója, Tokaj város szőlőbirtokosaihoz felhívást intézett ,egy filokszera elleni védekezési szövetkezet megalakítása1 végett. A szövetkezet célja lenne: 1 a még meglevő szőlőknek szénkénegezéssel fentartása, — 2. a kipusztult s kipusztulandó szőlőterületeknek a tudomány és gyakorlat mai állása szerint legjobbnak tartott amerikai faj szőlőkkel leendő beültetése, — 3. mindeme munkálatokhoz az állami segítség megnyerése. Az értekezletet f. hó 21-én tartották Tokajban. Mit határoztak, — arról lapunk zártáig nem érkezett hozzánk jelentés. (Hány újság jár Ujhelybe?) A postahivataltól kapott hiteles kimutatás szerint a fővárosban megjelenő lapok közül kézbesítés végett jár Uj helybe: a Budapesti Hírlap 115-, a Budapest 32-, a Budapester Tagblatt 1-, az Egyetértés 35-, a Fővárosi Lapok 9-, a Kis Újság 10-, a Magyar Állam 7-, a Nemzet 4-. a Neues Pester Journal 38-, a Neues Pol. Volksblatt 3-, a Pester Lloyd 10 , a Pesti Hírlap 51-, a Pesti Napló 13-. a Politisches Volksblatt 7-, összesen : 335 példányban. (Tanoncul felvétetik) egy fiú ki legalább 3—4 gimnáziumot végzett, Malártsik György lőszer és vegyes kereskedésében, S -a.-Ujhelyben. (Egy igen jó karban lévő zongora) jutányos áron kapható, tudakozódni lehet e lapok kiadó- hivatalában. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. VIII. 24. Papina. (Szotákul: Pápina.) Ezen község, hajdan város,*) nevét a latin popina szótól nyerte, Helyén réges-régen csak egy korcsma volt. Köztudomású dolog, hogy régente a latin nyelv Magyarországon nemcsak hivatalos, de a művelt társalgásnak is a nyelve volt és egyes tárgyakat s dolgokat oly sokáig latinul neveztek, hogy a szlávnép is egyes kifejezéseket átvett; s igy midőn a jelenlegi Papina községet az első települők megalapították a községnek nevet az ott talált korcsma (latinul popina) elnevezéstől adtak. Később az 0 a-ra változott. Magyarul lehetne : Vendégi, (F. Orosz-Vcndégi D. Vmdéges.) 25. Párihuzócz. (Népnyelven: Pdrizovczi.) Ezen község határát kezdetben Csukalócz község lakosai juh-legelőnek használták, éspedig a báránykákat és a kosjuhokat legeltették ott. Az anyajuhokat fejés miatt otthon tartották. Őszkor az anyajuhokat is ide terelték. Az anyajuhot a nép párováti- övei-nak nevezi, amely szó rövidítve, illetve parancsoló módban : páruzovcov. A mint Csukalócz községből egynéhány család itt megtelepedett s községet alapitott, a községek az eddigi foglalkozás emlékéül ParFovezi-nak nevezték. Magyarul lehetne : Párzó. (Juhos) 26. Orosz-Pa’ah. (Népnyelven: Potok.) Ez a kisközség első lete'epülői a falun keresztül folyó kis pataktól Potok-nak nevezték el községükét. Az Orosz jelzőt később kapta. Neve maradhatna: Orosz-Patak. 27. Piehnye. Ennek a községnek első lakói szépen megtermett, erős, izmos emberek voltak, ami még jelenben is meglátszik az unokákon. Termetükre, erejükre büszkék is voltak, sőt gőgösök. A falu legényei a szomszédbeli más községek legényeit búcsu-összejövetelek alkalmával csak úgy félvállról, fitymálva nézték, amiből aztán rende*) Lásd Síirmay A. id. m. pag 393. sen verekedés származott s ilyenkor volt dolga a botoknak. Ezért a szomszéd lakosok amazokat pichni-eknek, azaz gőgösök-nek, büszkék-nek nevezték el. Hogy a pichnyei nép csakugyan verekedős természetű volt: bizonyitja a község régi pecsétjén címerül kivésett hot is. Magyar neve lehetne : Gőgös vagy Büszke. (Botos.) 28. Pesolina. Ez a község egyike a legrégibb krajnyai községeknek. Határa méheknek dús legelőül kínálkozó flórával bír. Az első letelepülők is mindjárt észrevették ezt és főfoglalkozásuk a méhészkedés volt. Midőn annyira elszaporodtak a lakosok, hogy önálló községgé alakulhattak községüket Pesolina-nak nevezték el s községük pecsétjére címerül egy méhkast, körül rajzó méhekkel, vésettek. Lehetne: Móhfalva. (Orosz-Méhes v. Méheske.) 29. Nagy-Polena. (Népnyelven : Velika Polyana.) Első lakosai Sztarlna községből származtak ide. Midőn önállóságra jutott: a községet erdők közepette szép, terjedelmes, tisztás mezőn való fekvésétől Velika-Polyana-nak nevezték el és a község pecsétjére egy bokrokkal körülvett mezőt vésettek. Magyar neve lehetne ; Nagy-Mező. 30. Neehvaly-Polyanka. Ezen kisközség határát hajdanában Zubna község lakosai marhalegelőül használták és mivel a határban levő rétecs- kék a rajtuk termett sovány, kevésbbé tápláló fű miatt rósz legelőt szolgáltattak: a nép oroszul Neehvdly-polyanka-nak nevezte el, a mi magyarul annyit jelent, hogy ne dicsérd mező. Midőn később Zubna községből több család itt állandóan letelepedett s községgé alakult, a községen rajta maradt az eredeti név. Átmagyarositható lenne igy : Kis-Mező. 31 Priszlop. Az első települők ezt a kisközséget két magas domb alján alapították s helyrajzi fekvése után oroszul Priszlop-nak nevezték el. Priszlop magyarul annyit jelent mint hegyszakadás (mintha a két domb a hegyszakadásból keletkezett volna). Magyar neve lehetne : Dombalja. (Donba.) 32. Hrabova-Rosztoka. Első lakosai Hrabóez községből települtek át és községüket Hrabova- Rosztoka-nak nevezték. Ugyanis rosztoka orosz szó, honi nyelvünkön azt jelenti, hogy ág, ér. Lehetne talán : Gyertyánoság. (KP-Gyertyános) 33. Runyina. (Népnyelven: Ruvni.) Elnevezé, sét helyrajzi fekvésétől nyerte. Roveny orosz szó- azt jelenti: síkság : Oroszul rovny, rovná melléknév, magyarul annyit jelent, mint sik, lapályos. S miután a Beszkidek alján, erdőkkel körül vett fen síkon fekszik, magyar neve lehetne: Fensik. (Felső-Róna) 34 Orosz-Ruszka. (Népnyelven : Ruszkoj.) Ennek a községnek sem eredetéről, sem elnevezéséről szóhagyomány vagy népmonda nincsen. Hogy az első ’akosok oroszok voltak, a község neve is bizonyitja; de hogy miért ragasztották később a Ru-zka névhez, (mely maga is orosz-1 jelent), az Orosz jelzőt, értelmetlen. Helyesen lenne magyarosítható Oroszi-ra. De miután a vármegyében több Ruszka illetve Oroszi nevezetű község is lesz, ez lehetne : Kárpát-Oroszi. 35- Sztakesin- Sztakesin-nak helyrajzi fekvésétől nevezték el oroszul. Ugyanis e mellett a község mellett a Cziroka folyóba több patakból a víz összefoly. Az orosz sztakesin szó magyarul annyit jelent: viz-összefolyás, illetve mivel ezek a patakcsák itten nagy eséssel és roppant sebe- séggel folynak össze : vizösszeesés. Minthogy pedig Sztakesin községen alul, mintegy aknába összegyűlvén a viz, már széles mederben csendesebben folydogál tovább: ennek a községnek szép és kifejező magyar neve lehetne: Vízakna. (Nagy-Vizakna.) 36. Sztakesin-Rosztoka. Minthogy ezt a községet SztakeHn községből áttelepült lakosok alapították, magyar neve lehetne : Vizakn&ér. (Kis- Vízakna.) 37. Szmolnik. Települő lakosai a község környékén nagymennyiségben található szurkos fényűből szurkot főztek. Szurok oroszul szmolá az a hely pedig hol a szurkot főzik szmolnik. Mikor már községgé nőtte ki magát a szállás la- lakossága az első foglalkozás emlékére elnevezte Szmolnik-nak. Magyar neve lehetne: Szurok v. Szurkos. (Orosz-Szomolnok.) A Zemplén-vármegyei kaszinó, Molnár István tőispán Öméltósága elnöklete alatt, ma egy hete tartotta render évi közgyűlését. Első tárgy volt a számadások megvizsgálá-a, mely helyesnek találtatván, a választmánynak a felmentés megadatott. E'nök előterjesztésére a kasziaó nagytermének bi lárdteremmé való átalakítása elhatároztatott. Úgyszintén elhatározta a közgyűlés, hogy f. hó 23 án tánccal egybekötött társas estét rendez, melyre a tagokat családjaikkal és vendégeikkel szívesen látja. HUMOR. Iskolai bölcseség. — A csecsemő, mikor elkezd járni, először csak az egyik lábával lép előre, majd a másodikkal, azután a harmadikkal és igy tovább.
