Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-15 / 7. szám

mat Kun Bertalan püspök, főiskolai egyházi fá- gondnok, sorba látogatta az egyes osztályokat és személyesen győződött meg a tanítás menetéről. (Reményi Ede), a magyar Paganini, e hó végén szomszédságunkban Kassán, Miskolczon és Nyíregyházán hangversenyezni fog. (Difteritisz). A tokaji járás íőszolgabirája el­rendelte, hogy f. hó 9-től számított két hétig, illetve további rendelkezésig O.-Liszkán az összes isko­lákban a tanitás szüneteljen ; mert a difteritisz pusz­tít s má*' eddig is többeket elragadott az apró gyermekek közü’. (Névváltoztatás). Sztak Mihály, n.-azari ille­tőségű temesvári lakos vezetéknevét, a belügymi nistertől nyert engedelem alapján, Székely-re vál­toztatta. — Kadleczovics András, dobravodai ille­tőségű s.-a.-újhelyi lakosnak, valamint Mária nevű kiskorú leányának, hogy nevük Kálnai ra változ­tassák ; -- úgyszintén Weisz Soma tokaji lakos, valamint Róza és Andor vezetéknevének Hajnal ra. kért átváltoztatását a belügyminister megengedte. (Kitüntetés.) Nagy és tegyük hozzá méltó kitüntetés érte Mauthner Ödön budapesti magke­reskedőt, kinek a hazai magkereskedés és mező- gazdaság előmozdítása körül szerzett érdemet minden gazda előtt ismeretesek. Ó Felsége a ki­rály ugyanis az érdemes céget, mely a tavalyi bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon magvaival valamennyi versenyező közt a legnagyobb dijat, a díszokmányt nyerte, most a Ferenc József rend lovag keresztjével tüntette ki. Őszintén örülünk a magyar termények diadalával és a magyar cég megérdemelt kitüntetésének. (Tanoncul felvétetik) egy fiú ki legalább 3—4gimnáziumot végzett, Malártsik György fűszer és vegyes kereskedésében, S.-a.-Ujhelyben. (Egy igen jó karban lévő zongora) jutányos áron kapható, tudakozódni lehet e lapok kiadó- hivatalában. Irodalom. Zempléni Árpád, lapunknak Imrei Árpád néven ösmert munkatársa és vármegyénknek Tályán született egyik szép- reményű fia, Önvád cim alatt összegyűjtött verskötetére hirdet előfizetést. Kötetével két célt óhajt elérni íegy-két tiszta, ben­ső hanggal járulni a magyar nemzeti költészethez, s az elfo­gulatlan ^kritikából megtudni, hogy mennyiben közelítette meg vezérlő eszményét. A kötet 8—9 ivén, sima velin papíron, elegáns tiszta nyomással husvétra fog megjelenni. Fűzött pél- példány ára 50 krajcár. Megrendelések f. évi március 15-éig bezárólag a költő lakására [Budapest VI., Nagy János-utca 17. sz. )alá küldendők. Gyűjtőknek ló előfizetés után tisztelet­példány jár.JDerék munkatársunknak ezt a szép vállalatát mele­gen ajánljuk a t. olvasó közönség ügyszeretetébe. Varga Lajos s.-pataki teól. tanár Egyháztörténetének III. kötetéből, mely a XIX, század egyházi mozgalmait rajzolja, megjelent az első füzet, 10 Ívnyi terjedelemben. Ára : ? A tVasárnapi Újság* február hó 8-iki|száma a követ­kező tartalommal jelent meg: ,Az esztergomi gyázznap.* ^Két képpel: 1. Simor János hercegprímás a ravatalon. 2. A temetési menet elindulása a vizvárosi templomból. Goró Lajos eredeti rajza.) — »Fekete Pista.* Székely népballada. Közli Mezőssy Béla.— »Vén emberek1 nyara.« Elbeszélés, irta Jókai Mór.’—»Balduin herceg temetése.« (Két képpel.) — ‘»A vil­lámosság csodái.« — ,A hó alatt.* Elbeszélés Jermolov Iván­tól. — j,A nők Amerikában., Sz. E.-től. — ..Aristoteles most fölfedezett kézirata., (3 képpel.) — «A zólyom-brezói vasgyár., (2 képpel.) — »Szathmáry Latkóczyné búcsú-jubileuma.» -— (2 képpel.) — »Delibes Leo,« (Arczképpel.) — »Benedek Lajos." (Arcképpel.) — ,Havaii új királynője^ (Képpel) — SA Lé- mau-tó partjáról.» Genfi levél. Sz. M.-tól. - ,Báró Jeszenák János 1849. okt.« Történeti emlék. Régi honvédtől. — »Ne­hány szó a divatról.« (2 képpel.) — Irodalom és művészet. —,Közintézetek és egyesületek. — Sakkjáték. — Képtalány. — Egyveleg. — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár. A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a .»Képes Néplap* legolcsóbb újság e magyar nép számára, félévre t ft. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. VII. 11. Jalova. E község eredetét és elnevezését szóhagyomány szerint onnét vette, hogy egy fiatal házaspár a régi Sztarina községben lakván, a férfi a családbeliekkel, különösen pedig anyósával, semmiképen sem egyezhetett. Elhagyta tehát csa­ládi tűzhelyét s nejével egy félreeső völgyecs- kében épített magának házat. Az uj lakóhelyen a fiatal házaspár boldogan élt volna; de fájdalom a családi boldogsághoz hiányzott a szülők öröme, a gyermek. Ezért a családbeliek az asszonyt el­nevezték Jalova-nak, ami annyit jelent, hogy: meddő. Később többen is letelepedtek e kies völgy­ben s községet alakítottak, de a községen rajta száradt a Jalova név. Magyar neve lehetne: Meddő. (Jalova.) 12. Alsó-Jablonka. Ezen község Felső-Jablonka községgel egy telepitvényt képezhetett s keletke­zésekor határában sók vadalmafa lehetett, mint azt elnevezése is mutatja és a község régi pe­csétjén látható egy almafa rajza bizonyítja. Jab­lonka magyarul annyit jelent mint almafa. Magyar elnevezése jól hangzanék igy: Alsó-Almás. (Jablonka.) 13. Felső-Jablonka.- Felső-Almás. (Jablonka.) 14. Kálna s Rosztoka. Ez a község nevét a Kálna orosz szótól nyerte, mely magyarul azt jelenti, hogy fodorjávor.- Lehetne: Fodor-Jávor. (Kálnás-Rosztoka.) 15- Klenova. Ezen község eredetéről s elne­vezéséről semmiféle szóhagyomány, vagy másféle adat nincsen. Szónyomozat szerint Klenova magya­rul annyit jelent, hogy juharfából való. Magyarul elnevezhető így: Juhar. (Jávorfalva v. Juharos.) 16. Kolonicza. Ezen község elnevezését a határában otthonos koloszenieza nevű növénytől nyerte. Koloszenieza annyit jelent magyarul, mint útifű (plantago cynops). Ez a növény gyógyító erővel bírván, a felvidéken nagy számban talál­tató kuruzslóknak keresett füve. A községet is et­től nevezték el, de nehézkes kimondása a község lakosainak ajkán megrövidült, vagyis a szén szó­tag kihagyásával a könnyebb hangzású Koloniezá-ra változott át. Magyarul elnevezhető igy: Füves. 17. Kolbaszó. (Népnyelven: Kolbásza.) Ez a község elnevezését, szóhagyomány szerint, úgy kapta, hogy az első lakók a letelepülés örömére olyan nagy áldomást csaptak, hogy az áldomásozó lakomára még disznót is öltek s beleiből kol­bászt csináltak; de nem értvén jól a hentes­mesterséghez, a kolbászokat frisiben sütve kel­lemetlen bűze miatt jó étvágygyal el nem költ- hették. Azért, gondolván, hogy füstölve talán jobban fog izleni, füstre akasztották, de ott meg romlásnak indultak. Hogy teljesen kárba ne vesz- szenek a kolbászok, közelben lakó barátaikat meghívták lakomára, s mikor a vendégek előbb már jó bepálinkáztak, a kolbász is ízlett nekik s mind felhabzsolták. Ennek az örömére s emlé­kére lett az uj község neve: Kolbásza. Magyarul lehetne: Kolbász. (Orosz-Kolbása.) 18. Ulics. E községnek első lakói Nagy-Berezna községből telepedtek ide, s mikor már házacs­káikat rendben, sorban szépen felépítették, be- reznai ismerőseik az uj falucskát ulieska-nak ne­vezték el. Ulieza orosz szó, annyit jelent, mint utca s Ulieska kicsinyítve utcácska. De mikor már terjedelmesebb községgé fejlődött, restelték az Ulieska nevet. Elkeresztelték Ulies-nak. Magyarul elnevezhető lenne igy: Nagy-Utczás. (F. Nagytelep D. Nagy-Utcza.) 19. Ulics-Kriva. (Népnyelven: Krivej.) E köz­ség lakosai Ulies községből telepedtek át; de miután a község helyrajzi fekvése görbe alakú, a nép Krivi-nek nevezte el. Miután magyarul roszul hangzanék Görbe utczá-nak, — javaslom, hogy le­gyen : Kis-Utczás. (F. Kistelep D, Kis-Utcza.) 20. Ladomér. E község ladnijmir orosz szótól nyerte elnevezését, a mi annyit jelent magyarul hogy egyetértő, mely fogalom az első községlakók békés egyetértő természetére enged következ­tetni. A község keletkezéséről szóhagyomány nincsen. Magyarul lehetne: Békés v. Egyetértő. (Ladomér.) 21. Mihajló. Ez a község az első letelepülő­től, bizonyos Mihajló nevű gazdától, kapta nevét. Az orosz Mihajló keresztnév magyarul Mihály. Lehetne : Mlhályfalva. (Orosz-Mihályfalva.) 22. Novoszcdlicza. Ennek a községnek első lakosai Zboj községből települtek át s uj szállá sukat oroszul Novoszedlieza-nak nevezték, a mi annyit jelent, hogy Ujszállás. Legyen : Ujszállás. (Orosz-Ujszállás.) 23. Osztrozsnyicza. (Népnyelven : Osztruzsnyi cza.) A szóhagyomány szerint régi időkben en­nek a kisközségnek egész határa fenyves erdőből állott, s első lakói a fenyőfák kérgének, bőrcser­zésre szánt, lehántásával foglalkoztak. Kérget le- hántani fáról oroszul úgy mondják, hogy osztruháti. Az a hely, a hol a hántás történik : Osztruzsnieza. A községet tehát az első lakók foglalkozása után a lakosok Osztruzsniezá-nak nevezték el. Magya­rul lehetne : Lehántó. (Hdnesos.) Az országos vörös-kereszt egyesület s.-a. újhelyi fiókja a múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a vármegyeház kistermében ; amelyen Chyzer Cornél dr. elnöklete alatt jelenvoltak; Molnár István főispán, Matolay Etelné, Szállási Ottilia, Láczay Elekné, özv. Farkas Lajosné, Kellner Józsefné, Dókus Gyula, Nemes Lajos, Mar- gitai József dr., Hornyay Béla dr., Ambrózy Nándor, Pollák Gyula egyesületi pénztáros, Nyomárkay József, Kolos Manó, Dongó Gy. Géza, Kossuth János. Chyzer Kornél a közgyűlésen egybegyült tagok szívélyes üdvözlete után kimerítő jelentést tett az egyesület múlt évi történetéről, mindek- előtt megemlékezve az elhunyt Károlyi Gyula gf elnök feledhetetlen érdemeiről, s annak kapcsán tudatta az egyesülettel, hogy az országos vörös kereszt-egyesület ez évi január io-én tartott köz­gyűlése Csekonics Endre grófot választotta az el­hunyt helyébe, kit hivatalában ő cs. és apostoli királyi fölsége is megerősített. Az elnök indítvá­nyára elhatároztatott, hogy az uj elnökhez a fiók egyesület üdvözlő feliratot intéz, melynek fogal­mazásával az egyesületi jegyző megbizatott. Az évközben Major Istvánné úrnő elhalálo zása, továbbá Szigmeth Károly és nejének elköl- tözködése következtében megüresedett három vá­lasztmányi tagsági hely Hönsch Dezsőné úrnő, Hornyay Béla dr., valamint Szepesi Arnold dr. megválasztásával töltetett be. A fiók egyesület mozgósítás esetére való készültségének megvizsgálása végett Degen Gusz­táv dr., cs. és kir. asztalnok, körútja alkalmával egyesületünket is meglátogatta, s a készültség, nemkülömben a mozgósítás esetéte tett egyébb célszerű intézkedések fölött megelégedésének adott kifejezést. Előterjesztetvén az egyesület vagyoni körül­ményeit s tagjainak létszámát feltüntető pénztárosi számadás, annak eredménye örvendetes tanúságot tesz úgy a tagok szaporodása valamint a tagsági­dnak szabályos befolyása felöl. Volt az egyesü­letnek az elmúlt évben 15 alapitó 126 rendes tagja; tagsági dijjakból befolyt 107 ít, melylyel az egyesületnek készpénz vagyona, beleértve a ta- karékpénztárilag elhelyezett tőke kamatait is, 489 ft 19 krra szaporodott. A közgyűlés tudomásul véve a pénztári számadást Pollák Lajosnak az egyesület anyagi érdekében teljesített kiváló buzgalmáért jegyző­könyvileg nyilvánított köszönetét. Az országos egyesület kebelében végbement fontosabb változások között említésre méltó az, hogy Ivánka Imre gondnoki állásáról leköszönvén, helyette Darányi Ignác választott meg a központi gyűlés által. Végül Dókus Gyula egyesületi tag fölhívta a közgyűlés figyelmét arra a körülményre, miszerint a Schwarcz Ármin vasúti válalkozó által az egye­sületnek ajándékozott kórházi fölszerelési készlet a helybeli gyártelepen átvételre s kellő gondozásra vár; mihez képest a közgyűlés Dókus Gyula, Hor­nyay Béla dr. és Pollák Lajos egyesületi tagokat kül­dötte ki az említett fölszerelési készlet átvételére, annak állandó elhelyezése iránt pedig a helybeli ön­kéntes tüzotó egyesület főparancsnoksága kereste • tett meg az örtanya egyik alkalmas helyiségeinek átengedése végett Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén elnök az ülést berekesztette. Kossuth János dr. e. jegyzi. Nyilvános számadások I. A s.-a.-újhelyi iparos ifjak önképző s beteg- segítő egyesületének, folyó hó 7-én tartott, szini- előadással egybekötött táncmulatságán felülfizettek: Molnár István főispán 2 ft; Wallis Gyuláné grófné 10ft; Rózenberg Bernát dr. 5 ft; Ábrahámovits Mór, Jakobovits Armin, Szalay Károly és Keifes Tóni 2—2 ftot; Gerenday N., Zavatcki Gusztáv és Kendrovits Endre egyenkint 1 ft 20 krt; Du- bay István, Weisz Bertalan, Bérezik Nándor, Kiss Ödön, Schmidt Lajos, N. N. főhadnagy, Abonyi D. Mór, Rózenberger Lajos, Alexander Vimos és Smidtkó Jenő 1 — 1 ftot; Fux Jenő 60 krt; Nagy Jenő és Engelberth György 50—50 krt. A nagyérdemű felülfizetök fogadják hálás köszö- netünket. Az összes pénztári bevétel volt . 444 ft 60 kr. Az összes kiadás (ebben az ár­vaház-alap javára 15 ft) volt: . 294 ft 53 kr. marad az egyesület javára: . . 150 ft 07 kr. A nagyérdemű közönségnek az egyesületünk iránt tanúsított becses pártfogásért, a szinielőadáson közreműködött hölgyeknek fáradozásaikért hálás köszönetünket nyilvánítjuk.— Az egyesületi könyv­tár alapításához járulni szíveskedtek: özv. Glück Jakabné 6 kötettel, Alexander Vilmos 5 kötettel, Simkó András 5 kötettel, N. N. 3 kötettel, Ma- liezki Lajos 3 kötettel, özv. Arvayné szül. Ha- lományi Irma úrhölgy a »Családi Lapok« 3 év­folyamával, özv. Boruth Elemérné úrnő 2 kötet­tel, Főző Géza 2 kötettel, Landeszmann Miksa 1 kötettel, Horváth János 1 kötettel, Klein Ignác 1 kötettel. — A kegyes adományozók fogadják hálás köszönetünket. Vajha példájuk minél többe­ket követésre buzdítana jó könyvek adományozá­sában 1 S.-a.-Ujhely, 1891. évi febr. 11-én. Besenczky János, Ádám Antal, id. egyesületi jegyző. id. egyesületi alelnök, mint az önképző szak. elnöke. II. A »szerencsi társaskör« által alaptőkéjének gyarapítására folyó évi február hó 7-én tartott táncvigalom bevételéről és kiadásairól. Bevétel: belépő dijakból . . , . 125 ft —; kr. felülfizetésekből . . 31 ft — kr. összesen . . . 156 ft — kr. Kiadás.......................... maradt tiszta jövedelem . . . 104 ft 40 kr. Felülfizettek: Szirmay György 8 ftot, Steffen Károly (Bécs) 12 ftot, Bernáth Béla (Budapest) 3 ftot, Füzesséry Ödön (Tokaj) 2 ftot, Vári R. 1 ftot, Herman L. 1 ftot, Kesső Géza dr. 1 ftot, Kovács Gábor dr. 1 ftot, Kappel Károly 1 ftot és Paszlavszky Sándor 1 ftot. Fogaddják a nemeskeblü adakozók szives adományaikért hálás köszönetünket. Szerencs, 1891. évi február 8 án. Erős János dr. Mattyasovszky Kálmán, b. b. pénztáros. b. b. elnök,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom