Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-15 / 7. szám

lika, Thein Ida, Adlerné, Alterné, özv. Bányay Albertné, Frider dr.-né. Kemechcy Jánosné és Bertalanné,Marossy dr.-né, Nemthy Ödönné, Szűk Ö.-né, Vitányiné, Zinnerné.— Gálszécsből írják: F. hó 8-án a helybeli polgárság, felerészben a Gál- szécsen létesítendő kisdedóvó építése alapjának növelésére, felerészben pedig a gálszécsi polgári olvasókör könyvtárának gyarapítására sikerült táncmulatságot rendezett, melyen az első négyest lő pár táncolta. A nemes cél iránt való lelkesülés különben onnan is kitűnik, hogy a táncest tiszta jövedelme 52 ft volt. A rendes dijon felülfizettek : Rosznáky Gusztáv 1 ft, Fábry Béla 1 ft, Kochs Gábor 1 ft, Walkovits György 1 ft, N. N. 1 ft, Andrejkovics Pál, Nádassy Bertalan, Juhász Pál, Pattenheiser Mátyás 50—50 krt ; összesen 7 ftot. — S.-Patakon a farsang nem volt nagyon víg, csupán egy mulatsággal örvendeztette mega fiatalságot, ajan. 10 iki ifjúsági bállal, s ez is hangversenynyel volt ösz- szekötve, mintha egy bál, magában véve, már nem is bírna elég vonzóerővel. Szinte úgy látszik, mintha be akarna válni ez a diáknóta : .Kihalt Patakon a jókedv !‘ — De nem addig a’. A jogászok ezt nem engedhetik, s ennek bizonyításául a félböjtöt egy táncestével avatják fel febr. 14-én. E bál kü lönben az uj jogász-elnök, Mogyoróssi Bertalan székfoglalója akar lenni; ő is, mint elődje bebi­zonyította, meg akarja mutatni, hogy méltó utód, aki szivén viseli a jogászoknak szellemi és erköl esi érdekeit, s ez az oka, hogy mi szombat este mulatni fogunk! — A korcsolya évad még tart s min­dig nagy látogatottságnak örvend ; minden fiatal lány korcsolyázik, a ki nem tudott is, mostanra már megtanult. Könnyű itt megtanulni, a hol any- nyi a vezető, tanító I — Homonnán az ottani úri közönség f, hó i-én, Lipthay Ferenc pénzügyőri biztos vendégszerető házánál sikerült pikniket ren­dezett, melyen a négyeseket 16 pár táncolta. — A vá­rosi színház teremben hétfőn este zajlott le a helybeli m. kir. honvéd-altisztek bálja. Az Ízlésesen feldíszített tágas terem kellemes hatást gyakorolt a belépőre; de még inkább az az előzékenység, melylyel a fáradthatatlan és buzgó rendezőség minden egyes tagja a scíbiU vendég-sereget fogadta. És ennek az igyekezetnek lehet betudni azt, hogy az est, ele­jétől végig, olyan magyaros élénk jókedvvel folyt le. Örömmel legeltethették szemeiket a táncosok a nem nagyszámú, de csinos táncolni vágyó höl­gyeken, akiknek bizony-bizony alig volt alkalmuk csak egy kicsit is pihenni; a fülbemászó cigány­zene mellett ropták az első csárdástól kivilágos- kiviradtig ! A páholyokat szinültig megtöltötte vá­rosunk intelligens közönsége, lenn a teremben pe­dig a számos közös hadseregbeli, honvédségi és ,cibil« ruhák tarka és kedves képet nyújtottak. A bál sikere mindenesetre Sebeök Antalné dr.-né önagyságának, mint bál-anyának legkötelező szí­vessége, utolérhetetlen kedvessége folytán érte el azt az eredményt, hogy mindannyian egy kelleme­sen eltöltött est emlékével tértünk nyugalomra. Lapunk tudtósitója nem hagyhatja ez alkalommal, jóllehet ez nem idevágó dolog, emlitetlenül Mányi Lajos zenekarának ama kvalifikálhaíatlan eljárását, amit az étteremben elkövetett. Alig játszott a va­csora alatt két nótát, már is tányérozni kezdett ; tányérozás után azonnal kikotródott az étteremből, otthagyva a hölgyeket vacsorázni zeneszó nélkül. — A szerencsi bálról *) még a következő tudó­sítást kaptuk: A »szerencsi társas-kör,« a mi tár­sadalmi életünkben ez a hézagot pótló s már eddig is életrevalónak bizonyéit egyesület, alaptőkéjének gyarapítására, f. hó 7-én, a szerencsi nagy szálló­nak villámfénynyel tündériesen világított termeiben, pompás sikerű táncvigalmat rendezett. A gyönyö­rűen és izlésteljesen díszített táncterem parkettjén adott találkát ez alkalommal egymásnak Szerencs s vidéke rohamosan növekvő intelligenciájának szine-java. A villámos lámpák súgárzó fényével erősen vetélkedő szép szemek ragyogásától kelle- metesen elkáprázott fekete frakkosok serege lázas lelkesültséggel s kitartással igyekezett felhasználni a kedves alkalmat, hogy a helybeli jól szervezett cigány-zene hangjai mellett vígan búcsúzzon el Karnevál hercegnek ezidei rövid, de Szerencsen zajos uralmától. A négyeseket 26—30 pár táncolta; s a reggeli felhőtlen tiszta égről kelő nap mosolya még csárdás mellett találta a kedves emlékű mulatsá­gon jól összehangolt társaságot. Szünórakor a nagy kényelemmel berendezett éttermekben lete­lepedett szép társaság, hódolva a magyarok ősi szokásának, talpraesett tósztokkal fűszerezte a legfinyásabb igényéket is kielégített vacsorát, melynek folyamán lelkes ovációkban részesítette a mulatságra lejött s rövid idő alatt az egész kerület osztatlan szeretetét s becsü'ését meg szerezett képviselőjét, Bernáth Bélát. A táncoló hölgyek között voltak : Appelman Károlyné, Csáky Gézáné, Erős Jánosné, Füzesséry Ödönné, (Tokaj­ból), ifj Jenney Józsefné, Kappel Károlyné, Mato- lay Béláné, Mattyasovszky Ká!mánné, Molnár Jánosné, (Mád), Rochlitz Dezsőné, Vitányi Berta­lanná, Blaidswer Klárika, Bodolay Etelka, Dubán Mariska, Fábián Irén, (Rozsnyó), Molnár Sárika, Rácz Erzsiké, a Rozman-növérek (A.-Szántóról), Vitányi Karola, Zákó Jolánka s még többek. A *) L. Levelezés c. rovatunkat is. Szerk. mulatság anyagilag is sikerült, a mennyiben a jövedelem a 100 ftot jóval meghaladta. (Műkedvelő szinielőadás.) A s.-a -újhelyi ipa­ros ifjak f, h. 7-én beállottak a „szép mesterségek« gyakorlásába. Önképző és betegsegitő egyesületük javára, részben pedig a s.-a.-újhelyi árvaház alap gyarapítására, táncmulatságot, ezt megelőzőleg es­teli 7 kor színi előadást rendeztek. Színre került Szigligetinek ismert népszínműve a Csikós, dalok­kal és tánccal. A mindkét nemen lévő számos, nagyobb és kisebb szereplők egytől-egyig az ipa­ros osztályhoz tartozókból szállottak síkra, s mond­hatom emberül megállták helyeiket 1 A »hölgyek« sorában Bodó Mariska, Tárcsák Mariska, Ploth Mariska, Ploth Margit, Dolenszky Jozefin. Hornyák Mariska, Pécsi Irma, Bodó Teréz, Horkay Otília, Moravecz Matild és Gize'a. — az »urak« csapa­tában Miklósi Mátyás, Ádám Antal, Tinka Kál mán, Főző József, Lukács János, Hajtó János, Hor­kay Miklós, ifj. Ploth Ignác, Csehy Gyula, Schwarz Lipót, Bodnár Károly, Stercz Jenő, Polonetzky Viktor, Freistadt József, Szeidovics Gyula és Fe­renc, Kovács János és József, Portis Károly és Gyula versenyeztek a babérért, — és mi mind- annyiuk számára kész örömmel nyújtjuk oda az elösmerés koszorúját. Valóban nemcsak figyelmet, de álmélkodást is keltett az a precíz, kerekded, ősz szevágó s elejétől kezdve a végig eleven tempó­ban haladó előadás, mely minden részletében fdi­csérte úgy a rendezőnek mesteri kezét, mint a szereplők tanulékonyságát. Tancsák Mariska kellemes, érzéssel teli énekéért s játékáért, Floth Margit ügyes mókázásáért sürü tapsot arattak; Főző József a csikóst, Lukács János Andris boj­tárt, Adám Antal Benczét, Horkay Miklós Szár­nyait, Stercz Jenő Zsorzsot jellemző, eredeti fel­fogással ábrázolták. A közönség, mely a színház­nak minden zugát, még a kakasülőt is, a szoron­gásig megtöltötte, nem volt fukar a tapsban, ki­hívásban, éljenzésben, — sőt az elösmerés adójú­jának narancs- és citrom dobással való nyilvánítá­sában sem. Esteli n-kor Tália karosszékét Terpszihore-mama foglalta el s kivilágos-kivirad- tig gyönyörködött a táncolóknak vidám, eleven, tarka képében. A diadalmas műkedvelők felbuz- dúlva ez első debusirozásnak anyagi és erkölcsi szép sikereitől, mint halljuk, a Csikós t arra alkal­mas időben ismételni szándékoznak. (Országos vásár.) A f. hó 9 iki Apollónia-\ásár, bár 6—7 fokos hideg és lábnyi magas hó volt, forgalom dolgában felülmúlta a legnépesebb nyári vásárt is. Különösen szarvasmarhát hajtottak föl töméntelen mennyiségben úgy, hogy az ország minden részéből összesereglett kupecek mintegy 1300 darabot vásároltak össze. A lovak csekélyebb számban és hitványabb minőségben kerültek ela­dásra ; nem külömben keveset érő vásárt csaptak az iparosok is. A rendőrségnek kevés dolga akadt, mert lopás nem történt; egyébiránt kilenc gyanús az ismert firmát jó előre ártatlanná tett, úgy, hogy a vásár idejére kóterbe tétette őket. (Esküvők). Feldmann Berti, kassai ruhakeres­kedő, ma esküszik örök hűséget Mikóházán Glück Janka kisasszonynak. — Wohl Márkusz dr., sáros­pataki orvos, e hó io-én vezette oltárhoz Balkányi Berta kisasszonyt Kassán — Weinhändler Jakab mádi birtokos és borkereskedőnek leánya, Aranka, f. hó 17-én esküszik örök hűséget Sommer Ignác nagykanizsai birtokosnak. — lrsa József, vasúti gyártelepi hivatalnok, f. hó 7-én vezette oltárhoz Szabó Bella kisasszonyt, Szabó Sándor gyártelepi hivatalnoknak kedves leányát. (Honvédek elszállásolása.) A jövő március­ban mintegy 300 főnyi honvéd legénység vonul be kiképzés céljából több havi időre Ujhelybe. így tehát közönségünknek bőven kijut a beszál­lásolás kénytelen-kelletlen terhéből. (Kivándorlók sorsa.) A zákányi állomáson e napokon kilenc amerikai kivándorlót s egy Berger Izrael nevű ügynököt fogott el a csendőrség. A dolog úgy jutott a csendörség tudomására, hogy nevezett ügynök a fiumei vonat együk kalauzának 6 ftot ajándékozott azért, kogy ne tűnjék fel neki, ha minden héten annyi emberei utazik a vonalon. A becsületes kalauz gyanúsnak találta a dolgot s azonnal átadta a pénzt a csendőrségnek. A csendőrőrs figyelemmel kisérte Berger ügynököt s éppen akkor fogta el, mikor a jegyeket váltotta Fiúméba. Valamennyit bekísérte a csurgói (So- mogyvármegye) szolgabirósághoz, hol az ügynök még azt is tagadta, hogy azokat az embereket ismeri, viszont azok tagadták, hogy Amerikába készülnek, s azt állították hogv csak munkakere­sésre indultak. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a kivándorlók a gálszécsi és nagy-mihályi járásból való tótok, kik között katonakötelesek is vannak. A lépre csalt kivándorlókat haza toloncoltak, az ügynök urat pedig átadták a bíróságnak. — Micskó János, Zvolaszki János t.-terebesi, Domiscje Mi­hály, Kutlik György és Horovicz Pinkász szoly vai, Koba András és Koba János vásárhelyi la­kosokat, önkéntes kivándorlás miatt, tartóz­tatta föl a rendőrség és haza toloncoltatta. — E helyütt felemlítjük, hogy Reich Móric lagmaczi lakost, kiről lapunk múlt számában emlékeztünk meg, hogy az amerikai kivándorlást oly sikeresen mozdította elő, az újhelyi főszolgabíró két havi elzárásra és 300 ft pénzbüntetésre ítélte. Ezt at Ítéletet az alispán második fokban jóváhagyta. (Kiérdemesült jegyzők). Id. Korocz András, Megyasszó községnek 56 év óta jegyzője és Ada- movies József, h.-németii jegyző, aki most tölti be szolgálatának 50 ik évét, aggkorukra való hivat­kozással nyugdijjaztatásukat kérelmezték. (Helyettesítés). Liszlóffy Antal, Monok köz­ségnek 48 évig volt jegyzője, még a múlt hó 30 an rövid szenvedés után elhalálozván, a jegyzői teen­dők ellátásával ideiglenesen Bodolay Józsefet bízta meg a járás főszolgabirája. (Eljegyzés.) Nassel Antal, cukorgyári tiszt­viselő, Szerencsen e napokban jegyezte el Gom­bos Márta posta- és táviró kezelő kisasszonyt) (Rendőri hírek.) Bajzát Ferenc 12 éves csiz­madia inas, e napokban egy észrevétlen pillanatban Róth Ignác Csillag-utcai bo'tjába lopódzott és a pénzes fiókot mindenestől ellopta, s azután a hóba elásta. Elfogatási után csak erős faggatásra val­lotta ki tettét. — Takács György, kovács-segéd Szabó Mihály kollegájának óráját lopta el, a miért a rendőrséghez, onnan pedig 1 bírósághoz került. (Folyamszabályozás). Tisza-Lúczról írják : A holt Tisza medrét Kesznyéten község mellett, a Sajó betorkollása felett, kormányrendelet követ­keztében, a tokaji folyam-mérnöki hivatal áttölteti, s igy a Tisza holt medre T. Lúcztól Kesznyétenig teljesen el lesz zárva. Nagy kérdés, váljon ez az intézkedés nem fog-á a T *kta-közi birtokosok által megtámadtatni; mert sem a hatóságoknak, sem egyeseknek nincs tudomása arról, hol fognak hát a Takta-közi vizek és miként fognak levezettetni; nem fog é a szabályozás által e vízjárta vidék még több kárt szenvedni. Legkényelmetlenebbül hat ez az intézkedés T.-Lúcz község lakosságára. Ez a község a Tisza parton magas dombon épült s fekvésénél fogva szép jövőnek nézett elébe; de szabályozták a Tiszát s a dobi átmetszéssel T.-Lúcz viz nélkül maradt, mert a folytonos iszapolás kö­vetkeztében a meder feneke annyira emelkedett, hogy alacsony vízállásnál a régi mederbe viz nem jut. 1889-ben T. Lúcz és T.-Dob között a medret erős gáttal látták el, úgy hogy a Tiszából már semmi körülmények közt sem kaphat a régi meder vizet. Eltekintve attól, hogy a faszegény alvidékre nézve oly fontos és régen virágzó épületfa-keres- kedés folyóvíz hiánya miatt pang: sokkal fonto­sabb a dolog közegészségügyi része, mert a meder áttöltések miatt a holt meder nem élő viz többé, hanem posvány, s mertT.-Lúczon ivásra és főzésre alkalmas viz nincs, ember, állat a bűzös állott Tisza-viz fogyasztására van utalva. Tudósítónk avval végzi, hogy a járás éber főszolgabirája e tárgyban s kellő időben megtette jelentését s reméli, hogy az arra hivatott hatóság nem fogja megengedni, hogy egy virágzó község a tervbevett módon el- pusztúljon s népe földönfutóvá tétessék. (Érdekes adatokat olvasunk) a kir -helmeczi vár régmúltjából Ballagi Aladár dr. értekezésében. A m. tud. akadémia II. osztályában tartott elő­adásán ugyanis arról szólott: »Miképp mentek végbe a házasságkötések a XVII. században Ma­gyarországon.« Társas életünknek akkori fejletlen­ségét semmi sem bizonyítja annyira, mint a há­zasságok története Felsőbb körökben ridegen ér­vényesült a laj- és vagyonfentartás elve. Az egyé­niség minden jogát megsemmisítette a függő viszony, melyben a házasulandók szüleikkel szemben voltak. Számos történelmi példa mutatja, hogy két enge­delmes teremtés törvényül tiszteli szü’einek aka­ratát s jóformán tisztában vannak választásukkal, mielőtt meglátták volna egymást. Meg lévén a kisasszony-látás, az ifjú családja valamely tekinté­lyes tagját kérőül küldi a leányos házhoz. Ked­vező válasz esetén kitűzték a kézfogó vagy gyürü- váltási hitlés idejét, mely alkalommal a pap adta össze a jegyeseket, akik attól fogva már hitestár­sak, de nem kelnek egybe. Mert a mátka-kézfogó után még jó ideig, néha két esztendeig, is otthon maradt s asszony ugyan, de leányfővel. A vőlegény és atyafiai tűzték ki a lakodalom napját, mely minden rendüeknél a tőlük telhető legnagyobb pompával ment végbe. A vendégek mindannyian szolgahadtól környezve, tömérdek kocsival jelentek meg. Thurzó Borbálának Erdődy Kristóf gróffal tartott lakziján 2621 főnyi kísérettel s 4324 lóval jelentek meg a főurak. Elfogyasztottak 40 ökröt, 19 tehenet, 140 borjut, 350 bárányt, 200 disznót, 30 bölényt, 30 özet, 1400 tyúkot, 6000 tojást, 650 akó bort, 295 akó sört stb. A legfényesebb főúri lakodalmat Thurzó György nádor özvegye, Czobot Erzsébet, rendezte fiának egybekelése alkalmával, 1618 ban, a helmeczi várban, mely csak készpénz­ben, a mai értékkel számítva, több mint százezer forintba került. (A nap b za) február fo’yamán egy óra és huszonhárom p ! növekszik. (A s.-pata közgyűlését. A ják, 20,000 ft t (A s -pata az igazgató tan a bevétel volt: 09 kr, igy a ír sitik, 11,636 ft pbank) febr. 17-én tartja évi évi mérleg, mint nekünk ir- jövedelmet mutat fel. skolának) pénztári számadását tvizsgálván úgy találta, hogy !4 ft 61 kr., a kiadás 122,998 ft k, melynek egy részét tőké- • — Ugyanevvel az alkalom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom