Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-15 / 7. szám
serves levele. Szép ígéretekkel, rábeszéléssel, hazugságokkal addig csalogatták, hitegették: mig belement a bajba. Kiver- gödhetik-e valaha belőle : ki tudná ? Ne higyjen a magyar nép semmiféle amerikai nyomtatványoknak, ágenseknek, hajójegyeknek : mind i Mindenütt jó; de legjobb itthon. ás, becsületes: az boldogul ~sr ki rest7 korhely : az nem e. ^ -m itt, sem Amerikában, sem sehol * dágon. Súlyos gazdasági viszonyok, mint mostanában magyarra, mindén állam polgáraira péh zchetnek ; de azt el kell bírni. »Minden ember: legyen ember és magyar !« így írja a költő és nagy igazán Írja. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság üléséről szóló, lapunk múlt számából kiszorult tudósításunk ez: Az alispáni jelentés fölemlité, hogy vármegyénknek polgári népessége a legutóbb végrehajtott számlálás szerint 302.070 lélekre tehető. — Amerikába kivándoroltak a rault hó folyamán 45-én, visszajött 26 egyén, A Bodrogközön egy, magút Fridrich Győzőnek nevező, Szolnokról V5Í0 ágens lovallja fel a lakosságot. — A szakelőadóknak féléves jelentéseik felolvasottaknak tekintetvén, a minis- terelnökhöz, illetve a szakministerek'nez felterjesztetni rendeltettek. Karaa Ferenc, árvaszéki h. elnök, jelentése szerint az elintézésre váró ügydarabok száma : 484, Chyzer K. dr. főorvos jelentette, hogy az elmúlt hónapban a közegészség vármegyeszerte kitűnő volt. A járványos betegségek is szüneteltek. A cukorgyár igazgatósága Szerencsen 12 ágygyal külön kórházat rendezett be, melyet tavaszkor a fertőző betegek számára szolgáló külön osztálylyal még nagyobbitani fognak. — A páczini körorvos N.-Kövesdre tévén át lakását, Páczinba vissza- rendeltetett. Hlavathy József, kir. ügyész, jelentéséből megértettük, hogy a kerületi börtönben a rablétszám jan. hó végén 272 volt, ebben elitéit 206. Éíel mezes és közegészség ellen panasz nincs. Nemes Lajos, kir. tanfelügyelő, jelentéséből kiemeljük, hogy az állami, illetve községi elemi iskolák az 1890/91. tanévre összesen 3145 ítnyi állami segedelmet nyertek. E Bényén a kanyaró és vörheny miatt az iskolákat két hétre be kellett zárni.*) Gálszécsen az állami iskola szűknek bizonyult ; két tanteremmel leendő kibővítését tervbe vették. Hönsch Dezső, kir. főmérnök, jelentése szerint a hófúvások csak pillanatnyi fennakadást okoztak a közutak forgalmában; mert a támadt akadályok kellő és lehető gyorsasággal elhárittattak. A hó rétegnek átlagos magassága azonban komoly aggodalomra szolgáltat okot, s ha az olvadás nem lesz kedvező, az 1888. évi magas vízállás és a velejáró árviz veszedelem ismétlődhetik; — azért az előleges óvóintézkedések megtételét sürgeti. Ebben az irányban kellő intézkedések tétettek. BecskeBálint, kir. pénzügyigazgató, jelentette, hogyjanuárban egyenesadó-tartozásra befolyt30,324 *) Hogy illik ez össze a főorvos jelentésével ? Szerk. ft 79 kr, a múlthoz mérten kevesebb 5J4° É 09 krral; hadmentességi dijat befizettek 331 ft 88 krt, most kevesebbet: 685 ft 91 krral. A kincstári adók befizetése körül, kivált a közvetlen adófizetőknél, legnagyobb hátramaradás mutatkozik a bodrogközi járásban. Boch Pál, Murga Timkó, Tkacs Pál, Gyurina Elek és Kiznik János, hadkötelesek, kivételes nősülésre szóló engedelem megadásáért folyamodtak. Statisztika. A kir. kereskedelemügyi minister mielőtt az 1891/92 évi úti költségvetés jóváhagyása tárgyában határozott volna tudni kívánta, hogy a vármegye területén mennyire rúg azoknak az igavonóval nem biró egyéneknek a száma, akik o—10 ftig s 10—40 ftig terjedő állami adóval van- megróva, —úgyszintén kimutatni rendelte, hogy vármegyénkben hányán vannak azok a két igavonóval biró egyének, akik o —10 ftig és ro fttól 80 ftig terjedő állami adót fizetnek. A számvevőség e feladatot végezvén találta, hogy az első kategóriában említett adózók o—10 ftig 39,564-én vannak s fizetitek 163,382 ít 56 krt,—a 10 40 ftig fize tők számat 8383, akik 141,211 ft 42 krral vannak megróva ; -- a második kategóriában említett adózók o—10 ftig 6425 en vannak 49,564 ft 57 krnyi államadóval, 10—80 ftig pedig 7326-án, 174,066 ft 50 krnyj államadóva). A kir. belügymlráster a bodrogközi járásban rtndszeresfttetni kért második szolgabirói álláshoz nem adta beieegy gzései. .a kir. földművelésügyi minister S. a.-Ujhely és T.-Lúcz községek ivóvíz ügyének szakszerű jnegvizsgálása céljából Barcsa Károly kultur mérnököt küldte ki. Köztudomásra hozzuk, bogy Tokajban a március hónapban tartatni szokott, úgynevezett gyümölcsoltói országos vásár az idén nem március 16 án, hanem 23-án lesz. Hírek a nagyvilágból. Ferenc Ferdinánd főherceget a 2Ö ik drago- nyos ezred tulajdonosává nevezte ki a muszka cár. A bolgár hadügyminister elrendelte, hogy a hadseregnél eddig használt orosz vezényszavak bolgár szavakkal helyettesittessnek. A német vezérkar fejévé Scklie/fen gróf tábornokot nevezte ki a császár. Az influenza most Japánban pusztít, még pedig sokkal nagyobb erővel, mint a múlt évben minálunk. Az uj olasz kormány Rudini elnöksége alatt megalakult. A kabinet-változás nem érinti Olaszországnak eddig követett külügyi politikáját. Rudini ministerelnök rendületlen hive az európai hármas szövetségnek. A föld kerekségén van 41 ezer-féle hírlap és folyóirat, vagyis minden 36,318 emberre jut egy újság. Ha az újság olvasás a műveltség terjedésének legfőbb módja: akkor a civilizáció élén az amerikai Egyesült-államok állanak, ahol egy lap 3081 emberre esik, utána Magyarország egy-egy lapra számítva 9558 olvasóval a nyolcadik helyre sorakozik, Svájc, Dánia, Belgium, Hollandia, Német- ország"Franciaország, bennünket, magyarokat megelőznek, de utánunk következnek az olaszok, osztrákok, spanyolok oroszok, ésatöbbiek. Oroszországbiztatjaaz igazat, mert ideálja csak egy : az igazság. A költészet jobbító, nemesitó hatással van az emberi lélekre; sugaraival bearanyozza az életet, enyhítő balzsamot nyújt a sebekre; buzdít, lelkesít, hitet, reményt ad. De ki tudná megmondai mi a költészet ? Ne is próbáljuk, hiszen mi azt akarjuk megmondani, a mi nem az ! A minek meg az elsorolása nem nagy fáradságuokba kerül, mert épen Íróasztalunkon is fekszik egy pár kötet, szerencsére abból a zsánerből, melyben mai napság igen sokan imák. íme egy lírai verskötet. Első baja, hogy tele van világfájdalommal, de azért elolvassuk végig, csupán, hogy hálátlanoknak ne tartassunk. Megváltjuk őszintén, épen a költészet rendeltetése miatt mi a világfájdalmat jogosult iák nem tartjuk ; mert a költészet célja nem az, hogy lesújtson, hanem hogy felemelje az embert Egy Byron-1 sem azért olvasunk, hogy abból erőt m ritsünk, hanem hogy csodáljuk a szellem azon tévedésében is nagyszerű nyilvánulását. Kis költőknél, akik nem bírnak byron-i lélekkel, nincs valami nevetségesebb, mint midőn költeményeiknek kilenc tizedrészében minden ok nélkül meg akarnak halni. Ki merné pedig tagadni, ki figyelemmel kiséri a líra útját, hogy ez a sötét életnézet egy csoport költőt tart mintegy rabszolgaságban. Pedig az élet most is az, a mi volt mindig, sőt a keresztyén hit erősebb szárnyakat adhat a költő pegazusának. Egy sereg lírikus határozottan azon felfogásban él, hogy nagy frázis nélkül nagyot és szépet nem is lehet mondani., ók is felemelkednek a földről, de csak azért, hogy távolról jövő ismeretlen hangjukkal megijeszszék a földön élő embert. Olyanok ők, mint a jeget szóró, sötét fellegek, amelyek naplemente után tornyosultak, a mikor szivárvány már nem igen szokott képződni. Az ily hangulatú költeményeket elolvassuk egyszer; másodszor olvas i próbatétel lenne, megvenni rideg értelmű, fagyos szivü, világgyülölő ember szokta. Nagyobb baj ennél, hogy a költészet elfordult az élettől. Ez aztán nemcsak a komoly han gulatból született költeményekre vonatkozik. A régi görög költészet ügyének tekinté foglalkozni a polgári, politikai, társadalmi szokásokká', törvényekkel, általában az élettel, úgy hogy már Arisztoteles azt mondá; ha ismerni akarod a po litikát, vagy az életet, olvasd a költőket. Az Iliász és Odisszeából az is tanulhat, a ki a görög nép ízlését, öltözetét, fegyvezetét, építkezését akarja tanulmányozni, a mivel csak azt akarjuk kifejezni, hogy a költészetnek nem szabad kivül helyezni magát az életen. A legtöbb magyar költőnek baja épen az, hogy ezt figyelmen kivül hagyja; költeményeik egy szertelen álmodozás, egy ködkép, melyet ha a való sugara megérint, szerte foszla nak. Roszul értene minket, ki ez állításban a materializmus sürgetését látná, mely szép lehet az emberben csak a sarat szerető zólaistánál, de mi, a kik a fentebb adott fogalom szerint is a költészetet másnak tekintjük — utálattal fordulunk el tőle. Csupán azt akarjuk ezzel kimondani, hogy az ily költészet épen tartalmatlansága miatt nem érheti el azon céit, hogy az olvasóra erkölcsban már csak 100,341 emberre esik egy újság. Tehát nálunk az átlagos műveltség aránya az oroszországihoz mérten a kétszeresnél is kedvezőbb. Hírek az országból. Őfelsége^ király Gödöllőn, f. hó 8-áu, hatalmas vadkant ejteít el a vadászaton. Hetven lépésnyi távoiságrról lőtt s egy lövésre leteritetfe a pom- —p^-Vadász-zsákmányt. Erzsébet királyné-fisä egyhete reggel viruló egészség^0 királyi femjéhez Budipestre érkezett. Egyen eseibví ü1£Ílénből jött, ahol néhány napot töltött leányánál, Gizella főhercegasszonynál. Az ezredéves ünnep formája fölött tanácskozó »müpártolok köre« Budapesten abban állapodott meg, hogy emlékiratot intéz a kormányhoz a milenniumnak mily módon leendő megünneplése céljából. Többek közt javasolta, hogy nemzetközi kiállítás tartassék ; az új országgyűlési palota akkor nyittassák meg ; állíttassanak föl Budapesten a Szabadság-szobor és Andrássy-szobor, — Munkácson pedig az Árpád szobor. Zsilinszky Mihály csongrád vármegyei főispán indítványozta, hogy Pusztaszeren az ezredéves nemzeti ünnep alkalmából az or- szággyülésnek mindkét háza ünnepi ülést tartson. Hazánk népessége, átlagos számítás szerint, meg fogja közelíteni a r5,200,OOO-nyi lélekszámot. Ebbe a számba a horvát tartományok népessége nincs beleszámítva. A kivándorlás nélkül, mely körülbelül 300,000 honpolgártól fosztotta meg az országot, legalább is 15 és fél milliónyi lakosságra számíthattunk volna. A számbeli növekedés igyis io°j0 nyi, mert az 1880 iki népszámlálás szerint csak 13,728,622 lélek volt a lakosság. Magyarország és társországaink lakossága, megközelítő pontossággal 17,449,705 főre tehető. A lakossággyarapodása lélekszámban a magyar fajra legked vezSbb. Az összes lakosság közt a magyar elem 54>a;1 százalékot tesz s kerekszámban 8,200,000 lélekre szaporodott, tehát erős abszolút többséget képvisel. Hadik Sándor grófot, kormánypárti prográm- mal az újaradi kerületben országgyűlési képviselővé választották. Gazdasági kiállítás. Komárom város ipartes- tülete f. évi aug. hó 1 tői szept. i-ig gazdasági kiállítást rendez a mezőgazdasági, bányászati, erdészeti, vegyészeti s élelmi cikkekből, úgyszintén a boripar, ruházati ipar, szövő és fonóipar, faipar, fémipar, házi és vegyes ipar köréhez tartozó készítményekből, — végül iparos inasok munkájából, mezőgazdasági g pék és szerszámokból, a világítás és közlekedés céljaira szolgáló eszközökből. Levél- be'i tudakozódások a »kiállítás! bizottsághoz-« Komáromba intézendők. Levelezés. Varannő, 1891. február 11. Tek. Szerkesztő ur! Sohasem írtam még vigabban, mint most ezt a kis farsangi tudósítást. Toliam oly vidáman perceg a fehér lapon, mintha bájos keringődallam kíséretében lejtene valami szépnembeli tollal a karján . . . pardon . . ujjaim között. Ne tessék rajta csodálkozni, ha egy kissé hö'tííbasztikus kifejezések csúsznak be ebbe a tudósításba t»ert hát hogy tudnám én most a toliamat regulázni,"mÍkor a lábom se akar ez idő szefejlesztő hatással legyen, hogy gyönyörködje olvassuk. Gondolatot hogy ébreszszen, mikor neki sincs gondalata. Hogy adjon tárgyat, mikor tárgy- talanságban szenved. Szorosan összefügg ezzel, hogy sok költő, iró bizonyos ferde felfogás által vezettetve soha másról, csak magáról énekel. Emlékiratoknál hol az események szoros összelüggésben állanak az iró személyével, vagy különösen rajta fordulnak meg, ez elmaradhatatlan; kiváló szellemeknél is, mint egy Petőfi jól áll; mert itt a költő nagysága, eredetisége feledteti velünk azt, ami középrendű tehetségeknél legalább is azt juttatja eszünkbe, hogy e nagy világon magukon kivül mis megénekelni való tárgyat nem is igen találnak. Nem kisebb megrovás alá esik, hogy költőink a külsőalakra igen kevés gondot fordítanak. Többször van alkalmunk felsóhijtani egy költemény vagy elbeszélés olvasása közben : ez rósz szórend, ez germanizraus! Már pedig a költészet külső formája, stílusa, szabályozója mintegy a prózának is. Az ifjúkor különösen az, mely meleg szeretettel fordul a költői művek olvasásához 1 Nem mételyező hatással vannak-e ránézve az ily magyartalanságok. Kivált ha azonos kifejezései a tartalomnak, mert van módunk látni azt is, sok iró mindenben, csak nem magyar szellemben ir. Igaz, hogy vannak tárgyak, mik általánosak. A remény, szerelem Geőthénél is olyan, mint Petőfinél; mégis különválasztja a kettőt a két költő saját nemzeti géniusza. Akár hogyan szeretjük is az idegen költőket, elvégre is saját nemzeti viseletűkben jelennek meg előttünk, mit a magyartól főképen megkövetelünk. Folytatás a mellékleten.
