Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-01 / 5. szám
I vizsgáló bizottság székhelyétől netalán távolabb lakó bizottsági tagok, az állampénztár terhére, a székhelyen még akkor is megjelenni kénytelenit- tessenek, a midőn felülvizsgálandó egyének nem létében, a felülvizsgáló bizottságnak teendője nincsen Azon esetben tehát, ha ezen értesitésnek elmulasztása következtében a felülvizsgáló • bízott ság egybeüléséből hasztalan költségek keletkez nének, a mulasztásban hibás tisztviselőt leszek kénytelen felelősségre vonni, és esetleg az állam- pénztár kártalanítására szorítani, 5. A felülvizsgálati költségeknek lehető kímélése végett úgy a törvényhatóságokat, mint ezek utján a sorozó járások tisztviselőit ez alkalommal is sziguruan utasítom, hogy a felülvizsgálatra rendelt egyének elővezetésénél az i890-ik évi augusztus 16 ról 34300. szám alatt kelt kór- rendeletemben foglalt szabályokat pontosan tartsák meg; továbbá hogy a jövő évi fősorozás alkalmával felülvizsgálatra rendelt állitáskóteleseket, az ujonckivetés időpontjáig, vagyis junius 30-áig felülvizsgálatra elővezettetni el ne mulaszszák. E célból a felülvizsgálatra rendelendő állitás kötelesek annak idejében figyelmeztetendők a véd törvényi utasítás I. Része 116 §-ában fogla't azon rendelkezésre, mely szerint azon védköteles, .ki a kitűzött felülvizsgálati határidőre igazolás nélkül meg nem jelenik, kényszereszközök alkalmazása mellett fog elővezettelni, és ha elmaradását igazolni nem tudja, a védtörvény 44. §-a értelmében fog megbüntettetni ; továbbá az ugyanazon utasítás 49. §-ának 9. pontjában foglalt azon rendelkezésre is, mely szerint tartózkodási helyük mindennemű változását bejelenteni kötelesek. 6, Végre figyelmeztetem és utasítom a sorozójárások tisztviselőit: hogy az idézett utasítás 115 §. I. és 2, pontja szerint szerkesztendő s általuk lezárandó és aláírandó felülvizsgála’i laj stromokat, ha azok az elövezetendo állitáskötelesek nagyobb száma miatt két vagy több ivre terjednek, fűzzék össze, és a füzőfonal végeit a külső lapon pecsételjék le. Felhívom tehát a törvényhatóságokat, hogy jelen rendeletemet azonnal tegyék közhírré. E célbói ezennel mindegyik járás számára egy-egy, a megyei központok és az önálló törvényhatóságok számára öt-öt példányt küldük ezen rendeletemből. Báró Fehérvár)/ Géza. honvédelmi minister. 110/112. erd. szám. Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságától. A nagyméltóságu földmivelé'ügyi ministe- rium f. évi 40912. szám alatt a volt úrbéres és másnemű közbirtokosságok tulajdonát képező erdőkben elkövetett erdőrendészeti áthágások tárgyában kelt körrendeleté. A közbirtokosságokkal leendő megfelelő közlés végett a járási főszolgabiráknak kiadatni és a »Zemplén« hivatalos közlönyben kózzététetni rendeltetett. Kelt Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1890. nov. 22-én tartolt ülésében. Prámer Alajos. közig. érd. biz. elnök. Másolat. Foldmivelésügyi m. kir. minister 40912/I/4. szám. Körrendelet valamennyi közig, bizottságnak és kir. erdő felügyelőségnek. A volt úrbéres és másnemű közbirtokosságok tulajdonát képező erdőkben elkövetett erdőrendészeti áthá gások tárgyában. Kérdés tétetett az iránt, hogy a közbirtokossági erdőkben, az általam jóváhagyott üzemtervtől vagy a fenáüó használati szabályoktól eltérőleg gyakorolt használatok erdőrendészeti áthágásoknak vagy erdei kihágásoknak minösiten- dők-e’ oly esetekben, midőn a tiltott cselekmények nem a közbirtokosság egyetemlegessége, hanem annak engedélye és beleegyezése nélkül a közbirtokosság egyik vagy másik tagja által egyéni tulajdonjoga alapján lettek elkötve. A m. kir. igazságügyi minister ur f. évi 26993 sz. a. hozzám intézett átiratában foglalt rendelkezésekkel egyér- tőleg értesítem a közig, bizottságot, (kir. erdőfelügyelőséget) hogy oly esetekben, midőn a közbirtokosság felügyeleti kötelességét pontosan teljesítvén, az erdőknek az üzemtervtől eltérő módon való használatáért felelősségre nem vonható, az erdőrendészeti áthágás iránti eljárás azon birtokos ellen indítandó meg, ki a tiltott cselekményt a közbirtokossági erdőhöz való egyéni tulajdonjoga alapján, mint erdőbirtokos követte el. A közbirtokosság egyik vagy másik tagja által a gazdasági üzemterv, vagy a használati szabályok ellenére gyakorolt használatok erdőrendészeti áthágásoknak minösitendők azért, mivel a közbirtokosság a köztulajdonban csak akkor követ el lépést vagy kihágást, ha a köztulajdonból értékre és mennyiségre nézve többet idegenit el, mint a mennyi őt abból jogosan megilleti, s mert azon cselekménye, hogy egyéni használati és tulajdonjogot nem az engedélyezett helyen és módon érvényesítette, az üzemtervvel összeütköző oly cselekménynek tekintendő, melyért az illető, mint a közbirtokossági erdők egyik birtokosa az erdő-törvény 46. §-a értelmében felelősségre vonható. Utasitom en- nléfogva a közig, bizottságot (kir. erdőfelügyelőséget) hogy miután a közbirtokossági erdőkben elkövetett áthágásokért a közbirtokosok egyénenként is vonhatók felelősségre, az ezen erdőkben elkövetett erdőrendészeti áthágások tárgyalásánál esetről-esetre állapítsa meg azt, vájjon a közbirtokosság megtette-e a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az erdők törvényszerű védelem ben részesülvén, a jogosultak egyéni jogai csak az általam jóváhagyott gazdasági üzemtervek vagy használati szabályok korlátain belül gyakoroltas sanak. Azon esetben, ha az ez ügyre vonatkozó vizsgálatok azon eredményhez vezetnek hogy a közbirtokosság felügyeleti jogát és kötelességét minden tekintetben megfelelően gyakorolta, s hogy a közbirtokosság egyik vagy másik tagja által elkövetett erdőrendészeti áthágást nem akadályozhatta meg, az áthágás iránti eljárás nem a közbirtokosság, hanem az illető közbirtokos ellen indítandó meg, s az áthágást terhelő pénzbüntetés megfizetésében szintén csak az illető közhír tokos marasztalandó el. Ellenkező esetben azonban, ha a közbirtokosság a kötelességszerü gondosko dást és felügyeletet megfelelően gyakorolni elmulasztotta, az áthágás iránti eljárás az 1879. évi XXXI. t. c. 50. 54 és 55. § ai alapján a közbirtokosság ellen megindítandó Minthogy pedig a közbirtokosságok felügyeleti kötelességeik pontos teljesítését leginkább azaltal igazolhatják, ha a közbirtokosság tagjai által egyéni jogaik alapján gyakorolt, az üzemterv rendelkezéseivel azonban össze nem egyeztethető tiltott használatokat maguk bejelentik, utasitom a közig, bizottságot, (kir. erdöfelügyelöséget) hogy a közbirtokosságokat s nevezetesen a volt úrbéreseket ezen rendeletem tartalmáról kellően értesitvéa, azokat figyelmeztesse, hogy a jogosultak által tiltott helyen és módon gyakorolt használatokat a közig, érd bi zottságnak, vagy a kir. erdőfelügyelőségnek, vagy pedig az illetékes szolgabiróságnak esetről esetre saját érdekékben mindenkor azonnal bejelenteni, a tiltott használatok büntetése iránt intézkedni el ne mulasszák. Rendelem továbbá, hogy oly esetekben, midőn a közbirtokosság egyik vagy másik tagja által tiltott helyen és módon gyakorolt használatok értéke és mennyisége a jogosult illetményét meghaladja, s midőn a tettes nemcsak erdőrendészeti áthágást, hanem lopást, s illetve kihágást is követett el, a közbirtokosságokat utasítsa, hogy az erdei kihágásnak megbüntetése iránt a szükséges intézkedéseket esetről-esetre tegyék meg. Végül figyelmeztetem a közigazgatási bizottságot hogy ezen rendeletem csak a volt úrbéres és másnemű közbirtokossági erdőkben elkövetett erdőrendészeti áthágásokra terjed ki, s hogy a községek tulajdonát képező erdőkben elkövetett áthágásokért, úgy mint eddig is mindig csak a község, mint az erdők egyedüli birtokosa vonandó felelősségre. Budapesten, 1890. augusztus hó 11-én A minister helyett Fejér s. k. 40302/V. — 10 szám. Magyar királyi belügymimster. Körrendelet. (Folytatás.) II. Fejezet. A robbanó anyagok raktározása. 35. §. Három klgrammot meghaladó mennyiségű robbanó anyag külön raktárban helyezendő el. Ezen raktárak, vagy gyári, vagy eladási, vagy fogyasztási raktárak. Ezeknek elhelyezése, szerkezete és berendezése részint az azokban beraktározandó robbanó anyagnak legnagyobb mennyiségétől, részint pedig attól függ. hogy a veszélyeztetett szomszédos tárgyaktól mily távolságra esnek. Egy raktárban sohasem szabad nagyobb mennyiségű robbanó anyagnak beraktároztatni, mint amennyi a raktár űrtartalmához képest hatóságilag megállapittatott. 36. §. Három klgrmot meg nem haladó robbanószer csak oly eladási raktárakban és nem lakott helyiségegben tartható, a melyek az iparhatóságnak bejelentettek és ezáltal alkalmasoknak ta'á itattak. Ezeknek nem kell okvetlenül távol esniök a szomszéd tárgyaktól, esetleg pedig a távolságnak nem kell 10 métert meghaladnia. 37- §• A gi'ári raktárakra az I. fejezetben fog’alt rendelkezések alkalmazandók. Az eladási raktáraknak. a) ha 3 klrmtól 50-ig terjedő mennyiségű robbanó anyagra vannak engedélyezve az I. és II. osztályba sorozott szomszédos tárgyaktól(i8 §.) legalább 50 méter, b) az 50 — 100 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az I és II. osztályba tartozó tár gyaktól legalább 100 méter c) a 100—500 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az I. osztályba tartozó tárgyaktól legalább 200, a II. osztályba sorozott tárgyaktól pedig legalább 500 méter, d) az 500 —1000 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az I osztályba tartozó tárgyaktól 300, — a Il-ik osztályba sorozott tárgyaktól pedig legalább 1000 méter, e) az 1000—100OO klgrmnyi mennyiségre engedelyezetteknek az I osztályba tartozó tárgyaktól 500, — a II. osztályba sorozott tárgyaktól pedig legalább 1000 méter távolságra kell állniok, A fogyasztási raktáraknak pedig: a) ha 3 - 50 klgrmnyi mennyiségre vannak engedélyezve az I, és II. osztályba tartozó tár gyaktól legalább 50 méter, b) az 50 —100 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az I. és II. osztályba sorozott tárgyaktól legalább 100 méter, c) a 100—1000 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az I. osztályba tartozó tárgyaktól legalább 200, — a II, osztályba sorozott tárgyaktól pedig legalább 500 méter, d) az 1000 — 10000 klgrmnyi mennyiségre engedélyezetteknek az .1. osztályba tartozó tárgyaktól legalább 500, — a II. osztályba sorozott tárgyaktól pedig legalább 1 ooo méter távolságban kell íeküdniök. A fogyasztási raktárak a robbantás helyének fekvésére való tekintettel akként állitandók fel, hogy a robbantás következtében szétszórt tömegek által elérhetők ne legyenek. Az 1000 klgrmot meg nem haladó mennyiségű robbanó anyag befogadására szánt eladási és fogyasztási raktárak felállításának engedélyező sére a 9. §-ban jelzett hatóságok illetékesek. Az 1000 klgrmot meghaladó mennyiségű robbanó anyag befogadására szánt eladási és fogyasztási raktárak felállítására az engedély a m. kir. kereskedelemügyi ministeriummal egyetértöleg a m. kir. belügyministerium által adatik meg. 38. §. A fogyasztási raktárakra megállapított távolságok tekintetében az iparhatóság könnyebbi téseket engedélyezhet ott, ahol a vállalatnak üzeme ezt megkívánja és a helyi viszonyokhoz képest a robbanás lolytán előállható veszély ki«mérvü. Olyan eladási és fogyasztási raktárak felállításának engedélyezése, a melyek 10000 klgrmot meghaladó menynyiségu robbanó anyag befogadására vannák szánva, kizárólag a belügyministerium hatáskörébe tartozik, a mely a felállításnak feltételeit is megállapítja. 39. § Kissebb 3 —100 k'grmig terjedő robbanó anyagra szánt eladási és fogyasztási raktárak jól elzárható ajtóval ellátva, egyszerű, szorosan egymáshoz illesztett deszkákból is készíthetők, a melyek az ajtó kivételével, minden oldalról egy méter széles homok vagy kavicsmentes főidből készült réteggel veendők körül, és fedendök be. Az ajtó azon oldalon alkalmazandó, a melyen az esetleges robbanás a legkisebb veszélyt idézheti elő. 100 klgrmot meghaladó mennyiségre készült eladási és fogyasztási raktáraknak szerkezete és töltésekkel való ellátásra né ive a jelen rendelet 17, 18, 19 és 20. §§-aiban a gyári épületekre megállapított szabályok irányadók, mindazonáltal azon- könnyitéssel, hogy 100—1000 klgrmnyi raktárak • nál elegendő, ha a 20. §-ban szabályozott fold • I töltésal apzata mindazon oldalon, ahol és ameny- nyiben szomszédtárgyak nincsenek veszélyeztetve, a raktár falának külső o dalától, ahol és ameny- nyiben szomszédtárgyak nincsenek veszélyeztetve, a raktár falának külső oldalától csakis o 5 méternyi távolra esik, és a koronája csak 0’5 méter széles. 40. §. A raktárak padlója agyag réteggel vonandó be és ennek durva vászon ponyvákkal állandóan beterítve kell lenni, amelyek szükség esetében mindannyiszor a helyiségen kivül kiporo- landók és forró lúggal tisztitandók. Robbanó anyagokat tartalmazó raktárakban egyéb robbanó természetű gyuanyagoknak továbbá bárminemű tűzveszélyes vagy robbanó természetű tárgynak elhelyezése feltétlenül tilos. Az illetékes közigazgatósági hatóság kivételes esetekben engedélyt adhat arra, hogy 500 klgrmig terjedő robbanó anyagra engedélyezett fog/asztási raktárba még lőpor is beraktároztassék. A lőpornak azonban a többi robbanó anyagtól fából készült válaszfallal elkülönítve kell lenni. (Folyt, köv.) 233 sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Kaskó Ferenc n -kövesdi lakos kárára 1890. évi dec. hó 27-én egy 4 hónapos fekete szőrű, első bal és mind két hátsó lábára, gatyó homlokán csillaggal jegyzett méncsikó eltévedvén, kö- röztetését ezennel elrendelem. S a.-Ujhely, 1891. jan. 12. Matolai Etele, alispán. Nyilt-tér*) Rials szolráyoket fis jósokat legmagasabb árban vásáról Keiner József fia ez ég 2—6 S.-a.-Újhelyi. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő : DÓSIUS 3 XT TT HL, LL. Főmunkatárs :DONSÓ Gr"Z\ GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ.
